Budapesti Közlöny, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1872-08-02 / 175. szám
lyek a kiszolgáltatáskor külsőleg észrevehetők nem voltak, lehet a vaspályát még az elfogadás és a fuvardíj megfizetése után is igénybe venni, de csakis úgy, ha a veszteség vagy károgódás megállapítása a fölfedezés után haladéktalanul szorgalmaztatik, s az igény legfeljebb 4 hét alatt a vaspályaigazgatóságnál írásban bejelentetik, s ha továbbá bebizonyíttatik, hogy a veszteség vagy sérülés az átvétel és átadás közti idő alatt származott. Ezenkívül mindennemű kereset a szállítmány elveszése, kereskedése vagy megsérülése miatt egy év múlva elenyészik, ama nap elteltétől számítva, melyen a kiszolgáltatásnak meg kellett volna történnie, és amennyiben a jószág elfogadtatott, de a fuvardíj nem fizettetett ki, mindennemű igények a szállítmány kereskedése vagy megsérüléséért egy évvel azon nap elteltétől fogva, melyen a kiszolgáltatás megtörtént. Minden elveszés vagy károsodás eseteiben a vaspályaigazgatóságok a legbehatóbb vizsgálatot tartoznak megindítani s a nyomozások eredményéről a jogosultaknak, ezek kivonatára, hiteles és pontos tudósításokat adni. A kárpótlás elfogadásakor, a kárpótlásra jogosult követelheti, hogy ő az esetben, ha a veszendőbe ment jószág később ismét előkerülne, erről értesíttessék. E részben nyilvánított kívánságáról neki elismervény állítandó ki. A kapott értesítés után 4 hét a hitt a jogosult a kiszolgált kárpótlási összeg visszatérítése mellett követelheti, hogy a megtalált jószág azon helyről, ahol az megtaláltatott, díjmentesen a fuvarlevélben megjelölve volt eredeti rendeltetési helyére szállíttassék. Ha valamely jószágon fogyatkozás vagy sérülés történt, a vaspálya részrehajlatlan tanuk s lehetőleg a felszólamlásra jogosított jelenlétében a súly és tényálladékot s a körülményekhez képest szakértők hozzájárulása mellett, a jószágon mutatkozó sérülést is meg fogja állapittatni. Ha a felszólamlásra jogosított a vaspályával, az utóbbi által fizetendő kárpótlás tekintetében bíróságon kívül akar egyezkedni, még a jószág átvétele, illetőleg visszavétele előtt a tényálladékot el kell ismernie s kártérítési igényét bejelentenie. Ha az illető ezen alkalommal a vaspálya által meghívott szakértők nyilatkozatában még nem nyugszik, szabadságában áll a kárt a kereskedelmi törvényszék által kinevezett vagy a bíróságnál állandóan alkalmazott szakértők által megállapíttatni. A bejelentett felszólamlás a jószág értékét felszüntető okmánynyal s ha a jószág átvétetett, a fuvarlevéllel is felszerelve a törvényes elévülési határidőn belül valóban benyújtandó, melyre átadás után az illető vaspálya a lehető leggyorsabban válaszolni s az ügyet elintézni tartozik. 20. §. A kezességi kötelezettség korlátozása oly szállítmányokra nézve, melyek nem vasúti állomásokra rendelvék. Ha valamely szállítmány oly fuvarlevél mellett vétetik át szállítás végett, melyben a kiszolgáltatás helyéül oly község van megjelölve, mely nem fekszik valamely csatlakozó vaspálya mellett,ilyenkor a vaspályának mint fuvarozónak kezességi kötelezettsége nem terjed ki az egész szállításra, hanem csakis az azon helyig menő szállításra,hol a vaspályán való szállításnak végződnie kell. A továbbszállításra nézve csak a szállító (spediteur) kötelezettségei lépnek hatályba. A pályaigazgatóság által a félrebb eső helységekre nézve (14. §.) tengelyen szállító fuvarok (Rollfuhren) tekintetében a vaspályának, mint fuvarozónak, kezességi kötelezettsége a jószágnak rendeltetési helyére leendő elszállítása alatt is fennmarad. 21. §. A kezességi kötelezettség korlátozása több rendeltetési hely kijelölése esetén. Ha a küldő részéről a fuvarlevélben az van meghatározva, hogy a jószág egy azon vaspálya mellett fekvő helyen szolgáltassék ki, vagy maradjon fekve, amely vaspályánál a jelen szabályzat érvényes, a szállítás, noha a fuvarlevélben még más rendeltetési hely van is kijelölve, csak amaz döbbent, a vaspálya mellett fekvő helyig tekintendő elvállaltnak, a vaspálya csakis az ezen helyig történt szállításra nézve felelős. 22. §. A kezességi kötelezettség különös korlátozása 1) A vaspálya oly javakra nézve, melyek sajátszerű természeti minőségüknél fogva egészben vagy részben elpusztulás vagy károsulás, nevezetesen törés, megrozsdásodás, belső elromlás, rendkívüli csurgalék, önmeggyulladás stb. különös veszélyének ki vannak téve, azon kárért, mely eme veszélyekből eredt, nem kezeskedik ; nem kezeskedik tehát főleg: a) egyátalában véve oly veszélyes anyagoknál, mint kénsav, választóvíz s egyéb maró szereknél s könnyen gyulló tárgyaknál ; b) az eltörésért törékeny tárgyaknál, mint bútorok, házi eszközök üveg, vasöntvény, üres vagy megtöltött korsók, polaczkok és üveggömbök, darabokban lévő czukor stb; c) a csurgalékért,vagyis a folyadékoknak a köteg illesztésein külső sérülés nélküli kiszivárgásáért ; d) elromlásért olyan folyadékoknál s egyéb tárgyaknál, melyek ernyedésbe vagy rothadásba könnyen átmennek, vagy pedig a hőség vagy fagy által szenvednek; e) a megrozsdásodásért: fémáruknál; f) súlyvesztésnél: friss és besózott halak, osztrigák s déli gyümölcsöknél. 2) A vaspálya oly javak tekintetében, melyek fedetlen kocsikban szállíttatnak, nem kezeskedik azon kárért, mely az ezen szállítási móddal összekötött veszélyből származott. Hogy a vaspálya, mérsékelt árszabály alkalmazása mellett, minő jó országokat szállíthat fedetlen kocsikban, ezt az ár- jegyzék határozza meg, s a küldő a szállítási mód-dal megelégedését azáltal nyilvánítja, hogy a feladásnál a fuvarlevélben írásbeli kijelentéssel az illető jószág fedett vagy ponyvákkal felszerelt kocsikon leendő szállítását határozottan nem követeli. Azonban a vaspálya ez esetben fel van jogosítva, hogy az árjegyzék szerinti fuvardíj mellett pótlékot is szedjen. Ha külön megállapodás folytán oly jószágok, melyek különben fedett kocsikban rakatnak el, fedetlen kocsikban szállíttatnak, akkor az eme szállítási móddal összekötött veszély alatt a föl-tűnő súlyapadás vagy egész csomag darabok elveszése nem érthető. 3) A vaspálya azon javakra nézve, melyek — noha természetük a szállítás közbeni elveszés vagy károsulás ellen oltalmul szolgáló begöngyölést igényelne, a küldőnek a fuvarlevélben foglalt nyilatkozata szerint épen nem, vagy csak hiányosan becsomagolva adatnak föl, nem kezeskedik azon a kárért, mely a begöngyölés hiányából vagy ennek hiányos minősége folytán származott. 4) A vaspálya azon szállítmányok tekintetében, melyeknek föl- és lerakása az árjegyzék meghatározása vagy a küldővel történt megegyezés folytán, a küldő vagy az átvevő által eszközöltetik, nem kezeskedik azon kárért, mely a fel- és lerakodással vagy a hiányos felrakodással összekötőt eljárásból származik. Ellenben a küldő, illetőleg az átvevő kezeskedik azon kárért, melyet a fel-, vagy lerakodás által, vagy ennek alkalmával a vaspálya szállító eszközein okozhatott. 5) A vaspálya a kísérettel ellátott szállítmányok tekintetében nem kezeskedik olyan kárért, melynek elhárítása a kiséret teendője volna. 6) Az 1—5. szám alatt felorolt fennebbi esetekben az ellenkezőnek bebizonyításáig azon feltevésből kell kiindulni, hogy valamely olyan eshetőségből származott kár, melyért a vaspálya kezességet nem vállalt, valóban ilyeténkép is származott legyen. 7) A felelősség alól a fennebbi 1—5. szám alatt kikötött felmentés esetei nem alkalmazhatók, ha bebizonyul, hogy a kár a pályaigazgatás vagy embereinek hibájából származott. 8) A súlyhiányok nem téríttetnek meg, hacsak a hiány az egész befutott pályavonalra nézve a fuvarlevélben feljegyzett, illetőleg a kiindulási állomás által megállapított súlynak egy százalékát, nedves tárgyaknál pedig, melyekhez hasonlóan kezelendők: a reszelt és őrlött festékfák, fa halak, gyökerek, édes gyökér, vágott dohány, zsiradékok, szappanok és keményolajak, friss 1397 gyümölcsök, friss dohánylevelek, gyapjú, nyers és kikészített bőrök, prémek, aszalt vagy süilt, gyümölcs, állat inak (Thier flechsen,) szarvak és körmöt, egész és őrlött csontok, szárított halak, komló és friss ragaszok (egyéb ide sorolandó tárgyak külön szabályokban lesznek megnevezendők) annak két százalékát túl nem haladja. E százaléktétel abban az esetben, ha egy fuvarlevélre több darab van feljegyezve, minden egyes darabra nézve külön számíttatik ki, ha az egyes darabok súlya vagy mértéke a fuvarlevélben meg van jelölve, vagy bármi után kideríthető. Az imént említett fölmentés a kezesség kötelme alól nem áll be, ha és amennyiben bebizonyíttatik, hogy a veszteség az eset körülményeihez képest, nem a jószág természeti minősége folytán támadt, vagy hogy a fölvett százaléktétel e minőségnek vagy az eset körülményeinek meg nem felel. Azonban az egyes pályaigazgatóságoknak fennhagyatik, oly jószágoknál, melyek a küldő által rakattatnak fel, vagy az átvevő által rakattatnak le, az egyes áruczikkek tulajdonságaihoz képest két százaléknál magasabb százaléktételeket is megállapítani, melynek terjéig a súlyveszteségért kárpótlás nem adatik. 23. §: A kezesség pénzértéke. A vaspályát a fentebbi szakaszok határozatai alapján terhelő kártérítés pénzértéke a következő elvek szerint szabatik meg: 1. Teljes vagy részletes elveszés esetén, a kárnak a károsult által kimutatandó közönséges kereskedelmi értéke vétetik alapul, melylyel az elveszés folytán netán megtakarított vámok, fuvardíjak és költségek levonása után ugyanazon tulajdonságú szállítmányok, a kikötött kiszolgáltatás idejében és helyén bírtak volna. 2. A kártérítési összeg megállapítása czéljából azonban a közönséges kereskedelmi, illetőleg a közönséges érték vámmázsánkint 30 ezüst firrintnál többre nem vétetik, hacsak a fuvarlevélben az arra meghatározott helyen betűkkel világosan kiírva magasabb érték nem lett bevallva. 3. Magasabb érték bevallása esetén, a bevallott összeg a nyújtandó kárpótlás legmagasabb tételét képezi. Ez esetben a küldő az árjegyzék szerinti fuvardíj mellett pótlékot is tartozik lefizetni, melynek azonban az egész bevallott összege,, ezertökijét minden megkezdett 20 mtfldért, melyet jószágnak az egyes pályán, illetőleg az egyes csatlakozó vonalakon meg kell futnia, a kr. minimálösszeg s a beszedendő összegnek egész krajczárokra lett kikerekitése mellett, meghaladnia nem szabad. 4. A szállítmányok sérülése esetén a kár folytán támadott értékcsökkenés, az 1. alatti meghatározás szerint kiderítendő értéknek a 2—3. pont alatt említett maximál tétel arányában fog kárpótoltatni. 24. §. Kezességi kötelezettség a szállítási határidő elmulasztása esetén. A vaspálya kezeskedik azon kárért, mely a szállítási határidő (12. §.) elmulasztásából származott, amennyiben be nem bizonyítja, hogy a késedelmet a rendes fuvarozóhoz illő gondosság alkalmazása által ki nem kerülhető. A szállítmánynak a fuvarlevélben megnevezett átvevő vagy ennek emberei, avagy azon egyének által történt elfogadása által, akiknek a kiszolgáltatás a 19. §. szerint érvényesen eszközölhető s a fuvardíj lefizetése által, a szállítási határidő elmulasztása folytán emelhető minden igények elenyésznek, amennyiben azok a kiszolgáltatás, s illetőleg a teherszállítási díj lefizetése után következő 8 nap alatt jogérvényesen nem támasztottak. Ha a jószág nem fogadtatott el, vagy a fuvardíj nem fizettetett le, az igények egy év leteltével elenyésznek. E határidő azon nap lejártával kezdődik, melyen a kiszolgáltatás megtörtént, s ha az egyáltalában meg sem történt, a szállítási határidő lejártával. 25. §. A szállítási határidő elmulasztására vonatkozó ke-1szességnek pénzértéke. A szállítási határidő elmulasztása folytán származott s a kártérítésre jogosult által kimutatandó