Budapesti Közlöny, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)

1872-08-02 / 175. szám

lyek a kiszolgáltatáskor külsőleg észrevehetők nem voltak, lehet a vaspályát még az elfogadás és a fuvardíj megfizetése után is igénybe venni, de csakis úgy, ha a veszteség vagy károgódás megállapítása a fölfedezés után haladéktalanul szorgalmaztatik, s az igény legfeljebb 4 hét alatt a vaspályaigazgatóságnál írásban bejelentetik, s ha továbbá bebizonyíttatik, hogy a veszteség vagy sérülés az átvétel és átadás közti idő alatt származott. Ezenkívül mindennemű kereset a szállítmány elveszése, kereskedése vagy megsérülése miatt egy év múlva elenyészik, ama nap elteltétől szá­mítva, melyen a kiszolgáltatásnak meg kellett volna történnie, és a­mennyiben a jószág elfogad­tatott, de a fuvardíj nem fizettetett ki, mindenne­mű igények a szállítmány kereskedése­ vagy megsérüléséért egy évvel azon nap elteltétől fog­va, melyen a kiszolgáltatás megtörtént. Minden elveszés vagy károsodás eseteiben a vaspályaigazgatóságok a legbehatóbb vizsgála­tot tartoznak megindítani s a nyomozások eredmé­nyéről a jogosultaknak, ezek kivonatára, hiteles és pontos tudósításokat adni. A kárpótlás elfogadásakor, a kárpótlásra jogo­sult követelheti, hogy ő az esetben, ha a veszen­dőbe ment jószág később ismét előkerülne, erről értesíttessék. E részben nyilvánított kívánságáról neki elismervény állítandó ki. A kapott értesítés után 4 hét a hitt a jogosult a kiszolgált kárpótlási összeg visszatérítése mellett követelheti, hogy a megtalált jószág azon helyről, a­hol az megtalál­tatott, díjmentesen a fuvarlevélben megjelölve volt eredeti rendeltetési helyére szállíttassék. Ha valamely jószágon fogyatkozás vagy sérülés történt, a vaspálya részrehajlatlan tanuk s lehető­leg a felszólamlásra jogosított jelenlétében a súly és tényálladékot s a körülményekhez képest szak­értők hozzájárulása mellett, a jószágon mutatkozó sérülést is meg fogja állapittatni. Ha a felszólamlásra jogosított a vaspályával, az utóbbi által fizetendő kárpótlás tekintetében bí­róságon kívül akar egyezkedni, még a jószág át­vétele, illetőleg visszavétele előtt a tényálladékot el kell ismernie s kártérítési igényét bejelentenie. Ha az illető ezen alkalommal a vaspálya által meghívott szakértők nyilatkozatában még nem nyugszik, szabadságában áll a kárt a kereskedel­mi törvényszék által kinevezett vagy a bíróságnál állandóan alkalmazott szakértők által megálla­­píttatni. A bejelentett felszólamlás a jószág értékét fel­­szüntető okmánynyal s ha a jószág átvétetett, a fuvarlevéllel is felszerelve a törvényes elévülési határidőn belül valóban benyújtandó, melyre át­adás után az illető vaspálya a lehető leggyorsab­ban válaszolni s az ügyet elintézni tartozik. 20. §. A kezességi kötelezettség korlátozása oly szállít­mányokra nézve, melyek nem vasúti állomásokra rendelvék. Ha valamely szállítmány oly fuvarlevél mellett vétetik át szállítás végett, melyben a kiszolgálta­tás helyéül oly község van megjelölve, mely nem fekszik valamely csatlakozó vaspálya mellett,ilyen­kor a vaspályának mint fuvarozónak kezességi kötelezettsége nem terjed ki az egész szállításra, hanem csakis az azon helyig menő szállításra,hol a vaspályán való szállításnak végződnie kell. A to­­vábbszállításra nézve csak a szállító (spediteur) kötelezettségei lépnek hatályba. A pályaigazgatóság által a félrebb eső helysé­gekre nézve (14. §.) tengelyen szállító fuvarok (Rollfuhren) tekintetében a vaspályának, mint fu­varozónak, kezességi kötelezettsége a jószágnak rendeltetési helyére leendő elszállítása alatt is fennmarad. 21. §. A kezességi kötelezettség korlátozása több rendel­tetési hely kijelölése esetén. Ha a küldő részéről a fuvarlevélben az van meg­határozva, hogy a jószág egy azon vaspálya mel­lett fekvő helyen szolgáltassék ki, vagy maradjon fekve, a­mely vaspályánál a jelen szabályzat ér­vényes, a szállítás, noha a fuvarlevélben még más rendeltetési hely van is kijelölve, csak amaz döb­bent, a vaspálya mellett fekvő helyig tekintendő el­vállaltnak,­­ a vaspálya csakis az ezen helyi­g történt szállításra nézve felelős. 22. §. A kezességi kötelezettség különös korlá­tozása 1) A vaspálya oly javakra nézve, me­lyek sa­­játszerű természeti minőségüknél fogva egészben vagy részben elpusztulás vagy károsulás, neveze­tesen törés, megrozsdásodás, belső elro­mlás, rend­kívüli csurgalék, önmeggyulladás stb. különös ve­szélyének ki vannak téve, azon kárért, mely eme veszélyekből eredt, nem kezeskedik ; nem kezes­kedik tehát főleg: a) egyátalában véve oly veszélyes anyagoknál, mint kénsav, választóvíz s egyéb maró szereknél s könnyen gyulló tárgyaknál ; b) az eltörésért törékeny tárgyaknál, mint bú­torok, házi eszközök üveg, vasöntvény, üres vagy megtöltött korsók, polaczkok és üveggömbök, da­rabokban lévő czukor stb; c) a csurgalékért,vagyis a folyadékoknak a kö­­teg illesztésein külső sérülés nélküli kiszivárgá­sáért ; d) elromlásért olyan folyadékoknál s egyéb tár­gyaknál, melyek ernyedésbe vagy rothadásba könnyen átmennek, vagy pedig a hőség vagy fagy által szenvednek; e) a megrozsdásodásért: fémáruknál; f) súlyvesztésnél: friss és besózott halak, osz­trigák s déli gyümölcsöknél. 2) A vaspálya oly javak tekintetében, melyek fedetlen kocsikban szállíttatnak, nem kezeskedik azon kárért, mely az ezen szállítási móddal össze­kötött veszélyből származott. Hogy a vaspálya, mérsékelt árszabály alkalmazása mellett, minő jó or­szágokat szállíthat fedetlen kocsikban, ezt az ár-­­ jegyzék határozza meg, s a küldő a szállítási mód-­­dal megelégedését azáltal nyilvánítja, hogy a­­ feladásnál a fuvarlevélben írásbeli kijelentéssel az­­ illető jószág fedett vagy ponyvákkal felszerelt­ kocsikon leendő szállítását határozottan nem kö­­­veteli. Azonban a vaspálya ez esetben fel van jo­­­gosítva, hogy az árjegyzék szerinti fuvardíj mel­­­lett pótlékot is szedjen. Ha külön megállapodás folytán oly jószágok, melyek különben fedett kocsikban rakatnak el,­­ fedetlen kocsikban szállíttatnak, akkor az eme szállítási móddal összekötött veszély alatt a föl-­­tűnő súlyapadás vagy egész csomag darabok el­veszése nem érthető. 3) A vaspálya azon javakra nézve, melyek — noha természetük a szállítás közbeni elveszés vagy károsulás ellen oltalmul szolgáló begöngyölést­­ igényelne, a küldőnek a fuvarlevélben foglalt nyi­­­latkozata szerint épen nem, vagy csak­ hiányosan­­ becsomagolva adatnak föl, nem kezeskedik azon a kárért, mely a begöngyölés hiányából vagy ennek hiányos minősége folytán származott. 4) A vaspálya azon szállítmányok tekintetében, melyeknek föl- és lerakása az árjegyzék megha­tározása vagy a küldővel történt megegyezés foly­tán, a küldő vagy az átvevő által eszközöltetik, nem kezeskedik azon kárért, mely a fel- és lera­kodással vagy a hiányos felrakodással összekötőt eljárásból származik. Ellenben a küldő, illetőleg az átvevő kezeskedik azon kárért, melyet a fel-, vagy lerakodás által, vagy ennek alkalmával a vaspálya szállító eszközein okozhatott. 5) A vaspálya a kísérettel ellátott szállítmányok tekintetében nem kezeskedik olyan kárért, mely­nek elhárítása a kiséret teendője volna. 6) Az 1—5. szám alatt fel­orolt fennebbi ese­tekben az ellenkezőnek bebizonyításáig azon fel­tevésből kell kiindulni, hogy valamely olyan es­hetőségből származott kár, melyért a vaspálya ke­zességet nem vállalt, valóban ilyeténkép is szár­mazott legyen. 7) A felelősség alól a fennebbi 1—5. szám alatt kikötött felmentés esetei nem alkalmazhatók, ha bebizonyul, hogy a kár a pályaigazgatás vagy embereinek hibájából származott. 8) A súlyhiányok nem téríttetnek meg, hacsak a hiány az egész befutott pályavonalra nézve a fuvarlevélben feljegyzett, illetőleg a kiindulási állomás által megállapított súlynak egy százalé­kát, nedves tárgyaknál pedig, melyekhez hason­lóan kezelendők: a reszelt és őrlött festékfák, fa halak, gyökerek, édes gyökér, vágott dohány, zsiradékok, szappanok és keményolajak, friss 1397 gyümölcsök, friss dohánylevelek, gyapjú, nyers és kikészített bőrök, prémek, aszalt vagy süilt, gyümölcs, állat inak (Thier flechsen,) szarvak és körmöt, egész és őrlött csontok, szárított halak, komló és friss ragaszok (egyéb ide sorolandó tár­gyak külön szabályokban lesznek megnevezen­­dők) annak két százalékát túl nem haladja. E százaléktétel abban az esetben, ha egy fuvarle­vélre több darab van feljegyezve, minden egyes darabra nézve külön számíttatik ki, ha az egyes darabok súlya vagy mértéke a fuvarlevélben meg van jelölve, vagy bármi után kideríthető. Az imént említett fölmentés a kezesség kötelme alól nem áll be, ha és a­mennyiben bebizonyítta­tik, hogy a veszteség az eset körülményeihez ké­pest, nem a jószág természeti minősége folytán támadt, vagy hogy a fölvett százaléktétel e minő­ségnek vagy az eset körülményeinek meg nem felel. Azonban az egyes pályaigazgatóságoknak fennhagyatik, oly jószágoknál, melyek a küldő által rakattatnak fel, vagy az átvevő által rakattat­nak le, az egyes áruczikkek tulajdonságaihoz ké­pest két százaléknál magasabb százaléktételeket is megállapítani, melynek terjéig a súlyveszte­­ségért kárpótlás nem adatik. 23. §: A kezesség pénzértéke. A vaspályát a fentebbi szakaszok határozatai alapján terhelő kártérítés pénzértéke a következő elvek szerint szabatik meg: 1. Teljes vagy részletes elveszés esetén, a kár­nak a károsult által kimutatandó közönséges ke­reskedelmi értéke vétetik alapul, melylyel az elve­szés folytán netán megtakarított vámok, fuvardíjak és költségek levonása után ugyanazon tulajdonságú szállítmányok, a kikötött kiszolgáltatás idejében és helyén bírtak volna. 2. A kártérítési összeg megállapítása czéljából azonban a közönséges kereskedelmi, illetőleg a közönséges érték vámmázsánkint 30 ezüst firrint­­nál többre nem vétetik, hacsak a fuvarlevélben az arra meghatározott helyen betűkkel világosan ki­írva magasabb érték nem lett bevallva. 3. Magasabb érték bevallása esetén, a bevallott összeg a nyújtandó kárpótlás legmagasabb téte­lét képezi. Ez esetben a küldő az árjegyzék sze­rinti fuvardíj mellett pótlékot is tartozik lefizetni, melynek azonban az egész bevallott összeg­e,, ezertökijét minden megkezdett 20 mtfldért, melye­t jószágnak az egyes pályán, illetőleg az egyes csatlakozó vonalakon meg kell futnia, a kr. mi­­nimálösszeg s a beszedendő összegnek egész kraj­­czárokra lett kikerekitése mellett, meghaladnia nem szabad. 4. A szállítmányok sérülése esetén a kár foly­tán támadott értékcsökkenés, az 1. alatti megha­tározás szerint kiderítendő értéknek a 2—3. pont alatt említett maximál­ tétel arányában fog kárpó­toltatni. 24. §. Kezességi kötelezettség a szállítási határidő elmu­lasztása esetén. A vaspálya kezeskedik azon kárért, mely a szállítási határidő (12. §.) elmulasztásából szár­mazott, a­mennyiben be nem bizonyítja, hogy a ké­sedelmet a rendes fuvarozóhoz illő gondosság al­kalmazása által ki nem kerülhető. A szállítmánynak a fuvarlevélben megneve­zett átvevő vagy ennek emberei, avagy azon egyének által történt elfogadása által, a­kiknek a kiszolgáltatás a 19. §. szerint érvényesen eszkö­zölhető s a fuvardíj lefizetése által, a szállítási határidő elmulasztása folytán emelhető minden igények elenyésznek, a­mennyiben azok a kiszol­gáltatás, s illetőleg a teherszállítási díj lefizetése után következő 8 nap alatt jogérvényesen nem tá­masztottak. Ha a jószág nem fogadtatott el, vagy a fuvardíj nem fizettetett le, az igények egy év le­teltével elenyésznek. E határidő azon nap lejártá­val kezdődik, melyen a kiszolgáltatás megtörtént, s ha az egyáltalában meg sem történt, a szállítási határidő lejártával. 25. §. A szállítási határidő elmulasztására vonatkozó ke-1s­zességnek pénzértéke. A szállítási határidő elmulasztása folytán szár­mazott s a kártérítésre jogosult által kimutatandó

Next