Budapesti Közlöny, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)

1872-08-04 / 177. szám

Buda-Pest 1872. 177. szám. Vasárnap, augustus 4. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség : Pesten , hatvani­ utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. Naponkénti postai arétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre....................12 írt. Félévre............................1­6 „ Negyedévre .... 3 m Előfizetési Árak : A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 „ 20 „ Negyedévre . . . „ 60 „ A „Hivat. Értesítők egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frr. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—360-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Eg­yhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m.kir. minister dr. Zsekey Antal, győri kir. jogakadémiai helyettes tanárt, a polgári törvénykezésből egyetemi ma­gántanárrá lett képesítése folytán, e minőségben megerősítette. A temesvári magy. kir. pénzügyi igazgatóság Andrae Edét és Radulovits Sándort III. osztályú m. kir. vámtisztekké nevezte ki. Hirdetmény A „Budapesti Közlöny “ tegnapi számában, a m. k. nyereménykölcsö­n­ö­­k kisorsolására vonat­kozó hirdetmény kapcsában utólagosan közzététe­­tik, hogy a kisorsolás délelőtti 9 órakor fog meg­tartatni. A m. kir. lottó igazgatóságtól. NEMHIVATA­LOS RÉSZ. KIÁLLÍTÁSI ügy. A mezőgazdasági szakosztálynak az Állatok ás gyapjú kiállítása ügyében kiküldött al­bizottságának jelentése. Az albizottság javaslatai a világkiállítási Pro­gramm következő csoportozataira vonatkoznak: az állandó kiállítás sorából selyemgubók, álati termékek, gyapjú. Az ideiglenes kiállítás sorából: élő állatok, le­ölt baromfi, tejgazdasági termékek. Mindenütt eltekintve az általánosan teendő fel­hívástól , a selyemgubókra nézve javaslatba ho­­zatik különösen a szegfzárdi, hidjai, n.­czenki filanciák vezetői és birtokosainak, az erdélyi gazd.­égy létnek, a magyar határőrvidéknek az illető kft. parancsnokság útján leendő felszólítása. Az állati termékek közül: a bundák, azaz gyapjas bőrök kiállítása végett felszólítandók az erdélyi, bihari, temesi, torontáli s aradi gazd.­egy­letek, s az ily bőrök feldolgozásával foglalkozó BitiCR-czéhek nevezetesbjei. A bőrök (nyers bőrök) az ide vágó bőriparral szoros összefüggésben vannak, mely egyedül ren­delkezik ily bőrök, u. m. szarvasmarha-, ló-, juh-, kecske, sertés- stb. bőrök választékával. Az iparszakosztály felkérendő lenne, hogy a bőriparosok és gyárosokhoz intézendő felhívásban intézkedjék az iránt, miszerint a magyarországi, részben jeles nyers állati bőrök minél teljesebb gyűjteményben képviselve legyenek. Fosztatlan tollak és serték iránt a pesti toll­kereskedők és kefekötők szólítandók föl, hogy minden magyarországi toll- és sertefélékből gyűj­teményt állítsanak össze. A serték végett talán külön a kőbányai sertés­­hizlaló részv. társulat is felhívandó. A gyapjú a bécsi programm 5-ik csoportozatban, mint ipartárgy a mosott gyapjú minőségében fordul elő. Az albizottság a mosott gyapjút, már a kiál­lítás tökéletes volta érdekében is, a jelen tétel alá hiszi sorozandónak. A gyapjúnak és juhoknak miként leendő kiál­lítása tárgyában Czilchert Róbert úr egy javasla­tot adott be, mely az alább teendő javaslatoknál felhasználtatott. A bizottság a magyarországi gyapjút egy nagy gyűjteményben óhajtja kiállítani. Ezen gyűjteményt a bizottság testen mosott gyapjúból, s a teljes­ átnézet végett bizonyos cso-­­­portokban kívánja kiállítani.­­ Ezen csoportok beosztásának legczélszerűbb alapjául a gyapjúnak érték szerint bizonyos osz­tályokba leendő sorozása fogadtatott el, mely osztályzásra biztos alap létezik a gyapjú árában. Ezen elvhez képest a gyapjú csoportosítására­­ nézve a következő négy osztály javasoltatik: Az I. osztályba jönne azon gyapjú, melynek ára mázsánkint 80 foton alól, a II. osztályba­­ jönne azon gyapjú, melynek ára mázsánkint­­ 80—120 frt III. osztályba jönne azon gyapjú,­­ melynek ára mázsánkint 120 — 150 frt, IV. osz­tályba jönne azon gyapjú, melynek ára mázsán­kint 150 forinton felül van. A gyapjú ezen gyűjteményes kiállítása egy na­gyobb trophaea, p. o. gala vagy pyramid alakjá­ban terveztetik, mely félmázsás zsákokból állttat­­­­nék össze. A gyapjúkiállítás iránt a felszólítás olyformán­­ teendő, hogy az az 1872 ik évi nyirésből kerül­jön ki A szükséges egyformaság czéljából a némi csínnal kiállítandó zsákok a központból külden­dők a kiállításra jelentkezőknek, illetőleg felszó­lítottaknak. A kiállításra szánt ezen zsákok mel­­­­lett külön egy házalcsák lenne küldendő, hogy a kiállításra szánt zsákok tisztán megtartathas­ó . A zsákok magyar és német felirattal a kiállító­­ nevét s a gyapjútermelés mennyiségét mutassák. A zsáknak szája leemelhető hálós rámával le­gyen ellátva, hogy a gyapjú megtekinthető legyen. A részletezett gyűjteményen kívü­l mások is ál­líthatnak ki, nevezetesen igen kívánatos lenne mosatlan, s a tenyésztőt különösebben érdeklő bundákat kiállítani, de e czélból csupán a j­eleső tenyésztők lennének felhívandók. Az ily mosatlan bundák kiállítására a pigeon­­­holeseknek nevezett kis Üvegszekrények ajánl­­tatnak.­­ Az ideiglenes kiállításokra nézve :­­ Élő állatok közül: lovak kiállítására felszólítan­­dók első­sorban az államménesek, az országban levő magán­ ménesek, továbbá az ország minden megyéjében létező lótenyészbizottságok útján a kisebb tenyésztők is, a kocsis, fuvarozó, gazda­igás­­ és egyéb czélokra használt lovak kiállítására nézve jelölést tenni. Az eredeti magyar szarvasmarhafajjal az álla­mi ménesbirtokok gulyái szerepelhetnek, ezen­kívül a kisjenői, keszthelyi, továbbá az Almássy, Csáky, Sennyey s­­-féle gulyák. Az erdélyi szarvasmarha végett az­ erdélyi gazda­­­egylet lenne felhívandó. Hízó marhának kiállítására a magyarországi szeszgyárak lennének első­sorban felhivandók. Főleg a pesti, aradi, pozsonyi, Hazay és Kubek szeszgyárai, a magyar-óvári uradalom. Külföldi tejelő sz. marhakiállitására fehrg. Al­brecht m.-óvári és béllyei uradalmai, honosított all­­gaui faj kiállítása végett a szepesmegyei, hollandi végett gr. Szapáry Géza, pinzgani végett az er­délyi szász gazdasági egylet stb. lennének felhi­vandók. A juhoknak minden főbb tenyésztési irányban kellene képviseltetniök, hogy egy gyűjteményben ezekről kellő átnézetet nyújtsanak. E végre fel- szólitandók az illető tenyésztők, kik a tenyész­tési irányoknak leginkább megfelelnek. A tenyésztési irányok volnának: 1.finom merino, 2. közép finom merino és fésűs, 3. kétnyire til rö­vid, 4. magyar faj, 5. zigaja, 6. keresztezett vegyes hús- és gyapjufajok. A hízott sertések kiállítására a kőbányai ser­tés hizlaló r. társulat hívandó fel. A tenyész-sertések kiállítására a kőbányai tár­sulat útján beszerezhető czimeken kívül elismert egyes tenyésztők kérendők fel. Legújabban figyelmet érdemel a hús sertés elő­állítására ezélzó törekvés, részin­t húsfajok be­hozatala által Czóbel Albert, Lónyay János példá­jára, részint hazai keresztezés utján, mint Kenye­r és János megkezdte. Baromfi-kiállítás eszközlése végett az orszá­gos gazdasszonyegylet lenne felkérendő. Kutyák és vadak kiállítására (ide nem értve az erdei vadakat) átalános felhivás lenne közzé teendő. Halak: az iglói és szebeni mesterséges halte­­nyészdék felhivandók, hogy czementben készített mintamedenczékben a mesterségesen űzött halte­­nyésztés menetét mutassák be. Miután vannak halak, melyek épen csak Magyarországban te­nyésznek, érdekkel bírna, ha a nevezett haltenyész­­dők ezen halakat is bemutatnák. Leölt baromfi s egyéb húsfélék (kassai és n. szombati sonka, debreczeni szalámi, zsír stb.) ki­állításának eszközlésére szintén a magyar gazdasz­­szonyok egylete hívandó fel. Tej­gazdasági termékek lehető teljes gyűjte­ményben kiállithatása czéljára igen jó szolgálatot fog tenni az orsz. m. gazd. egyesület által ez év őszén rendezendő általános tej-gazdasági kiállítás, melyben a sajtkészitő vidékek, Liptó és a többi felvidéki megyék, Erdély, némely nagyobb ura­dalmak, fölg. Albrecht m. óvári, gr. Szapáry Géza muraközi uradalma stb. képviseltetésére különös figyelem lesz fordítandó. A hús és sajt­féléknél különösen azon kell len­ni, hogy azok oly mennyiségben küldessenek, hogy a kiállítási programm szerint a kiállítás helyszínén nyitandó ízlelő termekben is ezen spe­ciális honi terményeink kaphatók legyenek. Tat­árky Gyula, Berzeviczy Egyed, Térey Pál, Morócz István, Máday Izidor. A kecskeméti kiállításban résztvevő kiállítók pénteken f. é. augustus 2 án az orsz. m. iparegye­sület helyiségében értekezletet tartottak. Elnök dr. Szabóky Adolf megnyitván az ülést, előadja, miszerint az ülés fontosabb tárgyai közé tartozik a két alfelügyelő, illetőleg magyarázónak megvá­lasztása. Továbbá a bíráló bizottság tagjainak megvá­lasztása, melyre nézve elfogadtatott azon indít­vány, mely szerint a kiállításon leginkább képvi­selt iparágakra legalább egy-egy szakértő válasz­­tassék és igy a választás megejtése után a bíráló­bizottság tagjainak száma 15-re, illetőleg, bele­számítva a kiállítási bizottsági tagokat, kik eo ipso tagjai a bíráló bizottságnak, 23-ra jön ki­egészítve. Elnök bemutatja az igazolványokat és értesíti a jelenlevőket, miszerint azokat az illető kiállítók a kellő útmutatás mellett az orsz. m. iparegyesü­­let helyiségében (országút 7. szám) személyesen átvehetik. A vas és kézigépek gyakorlati bemutatására, illetőleg megismertetésére készséggel ajánlkoztak: D. Ohm és Strobl urak. Végül felolvastattak az újonnan jelentkezett kiállítók nevei.

Next