Budapesti Közlöny, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-11 / 207. szám

be szavaimat: Éljen a király! Éljen a haza! (Hosz­­szasan tartó élénk éljenzés.) Perczel Béla alelnök: Fogadja a t. ház ma­gam és megválasztott tisztviselőtársaim nevében is legforróbb hálánkat azon kitüntető bizalomért, melyben minket részesíteni méltóztatott. A kötelesség teljes érzetével és azon bátorító reménynyel kezdjük meg működésünket, hogy a t. ház a hivatalukat lelkiismeretesen betölteni tö­rekvő választottjaitól nem fogja megtagadni szives istápolását és jóakaratát, melyre oly nagy mér­tékben van szükségük és a melybe tisztelettelje­sen magunkat ajánljuk. (Élénk éljenzés.) Elnök : Hogy rendszeresen működhessünk, szükséges azon bizottságok megalakítása, melyek a házszabályokban előírvák. Ilyen első­sorban a kilenc­ bíráló bizottság, továbbá a kérvényi, a gazdasági, a naplóbíráló és a számvizsgáló bizott­ság megválasztása. Ha a t. ház osztoznék nézetem­ben , ezen öt rendbeli bizottságra talán holnap 5 különböző ládában egyszerre történhetnék meg a szavazás. (Helyeslés) Másod­sorban szükséges lesz a pénzügyi és vasúti bizottságokat megvá­lasztani és ha még holnap marad idő, megalakít­hatjuk sorshúzás útján a kilencz osztályt. Ha mél­­tóztatnak ebben megnyugodni, akkor a holnapi ülés­ napirendjére ezen általam fölsorolt tárgya­kat fognánk kitűzni. (Helyeslés.) Ghéczy Kálmán : Csak azt vagyok bátor kér­dezni a t. elnök úrtól, váljon a kérvényt, gazda­sági, naplóbíráló és számvizsgáló bizottság tag­jainak száma az marad­t, mely a múlt országgyű­lésen volt, vagy pedig eziránt változás történik? (Maradjon !)Én is azt hiszem, hogy ugyanazon szám mellett kellene maradnunk. (Általános he­lyeslés.) Deák Ferencz : Annál inkább el lehet ezt fo­gadni, mert ha netalán valamelyik bizottság tag­jainak száma nem mutatkoznék elegendőnek, pótlólag mindig választhatunk még tagokat. (He­lyeslés.) Elnök : A múlt országgyűlésen csupán a napló­bíráló bizottság tagjainak száma iránt merült fel ezen kérdés, és akkor szavazás útján 22-ben ál­lapíttatott meg ezen bizottság tagjainak száma. Ha méltóztatnak most is e mellett maradni, akkor ugyanezen számban fog a választás eszközöltetni. (Helyeslés.) Felkérem a t. ház tagjait, méltóztassanak hol­napra mindezekre a szavazati jegyeket elkészí­teni. Még egy kérésem van azon képviselő urak­hoz, a­kik két kerületben választottak meg. És­pedig kérném, méltóztatnának nyilatkozni az iránt, hogy melyik választást fogadják el. Én magam részéről bátor vagyok bejelenteni a­­ háznak, hogy miután az alsó csalóközi kerületen kívül az abrudbányai kerületben is megválasztattam, az abrudbányai központi bizottságnak megküldöttem lemondásomat és a választás határnapja már ott ki is van tűzve, úgy hiszem tehát, hogy méltóztat­nak megnyugodni abban, hogy azon képviselők, a­kik két helyen választottak meg, három nap alatt nyilatkozzanak­ az iránt, hogy melyik válasz­tást fogadják el. (Helyeslés.) Deák Ferencz : Azt vagyok bátor kérdezni, várjon az abrudbányai kerületben már most akar­nak választani ? Elnök: Úgy tudom, hogy folyó hó 17-ére van a választás elrendelve. Deák Ferencz : A dolog rendje azt kívánja, hogy a­ki két kerületben van megválasztva, a háznál tegyen jelentést az iránt, melyik kerület választását fogadja el, és azután az elnök szólítja fel a másik kerületet az új választás eszközlé­sére, így eljárni most sem késő. Minthogy az el­nök úr az abrudbányai választást nem fogadja el, szólítsa fel mint elnök hivatalosan az abrudbá­nyai kerületet az új választás megejtésére. (He­lyeslés.) Csernátony Lajos : Én Pest­ belvárosa 1. kép­viselőjének előadása után elállok a szótól, mert azt, a­mit én mondani szándékoztam, ő már el­mondotta. Elnök : Egyéb tárgya nem lévén a mai ülés­nek, azt ezennel feloszlatom. Ülés vége 2 óra 45 perc­. 1653 KIÁLLÍTÁSI ügy. A gyökökön September 22-től 25-ig tartandó borkiállítást rendező bizottság nepr 3-án Aradon tartott üléséről következő jegyzőkönyvet vette fel. Jelen voltak: Konstantiny György elnöklete alatt: Pullio Constantin, Nagy Zoltán, dr. Róth Albert, Kunkel Antal, Kopcsányi József, Sorbán István, Szabó János és Nachtnéber Ödön, mint jegyző. Elnök előadja,hogy miután a kiállításra való be­jelentések határideje már lejárt, szükségesnek tar­totta a bizottmányt összehívni, hogy egyrészt a beérkezett bejelentéseket bemutassa, másrészt pe­dig azok alapján a kiállítás meg-, vagy meg nem tartása elhatároztassák,­­ és a­mennyiben a meg­tartás elhatároztatnék az egyéb szükséges intéz­kedések megtétessenek.­­ Ezek után a beérke­zett bejelentések számba vétetvén,kitűnt, miszerint eddig összesen 30 kiállító által 48 különböző nemű fehér, 23 faj vörös és 4-féle aszú bor jelentetet be, ezenkívül egy kiállító által gyümölcs, egy kiállító által szesz és 5 kiállító által 9 különböző nemű szőlőmivelési és szüretelési eszköz jön a ki­állításra bejelentve. A beérkezett bejelentések alapján a kiállítás megtartása elhatároztatik, egyúttal pedig tekintve, hogy az eddigi bejelentések által a hegyaljának borászata nincs az őt megillető mértékben képvi­selve, és tekintve azon nagy fontosságot, melylyel ezen kiállítás borászatunk emelésére bír, a beje­lentési határidő 10 nappal azaz f. évi sept. 14-ig meghosszabbittatik, miről a kiállításban részt venni óhajtók a helybeli lapok útján értesítendők. Ezen kívül az ismertebb, kitűnőbb bortermelők bejelen­tések eszközlésére, illetőleg a kiállításban­ rész­vétre elnök úr által megbízandó és a kiállításra utalványozott összegből díjazandó egyén által megkerestetni határoztatnak. Ezen határozat kap­csában bejelenti elnök, miszerint a bejelentések gyűjtésével Szabó János urat az országos ipar­­egyesület tagját, bízza meg, ki ezen megbízásnak megfelelni késznek nyilatkozott. Ezután olvastatván Parrag Gábor urnak levele, melyben a borkiállításban részt venni szándékát jelenti ki, — felkéri elnököt, hogy annak határ­idejét vele tudatni szíveskedjék. Ezzel kapcso­latban szóba hozatott az eszközökkeli kísérle­teknek, az értekezéseknek és felolvasásoknak mikor leendő megtartása, — melyekre határoz­tatok . A szőlőmivelési és borkezelési eszközökkel való kísérlet sept. 22-én s 23-án a délelőtti órákban s a borbírálat szept. 24 én és 25 én fog megtartatni, az értekezések és felolvasások pedig mindenkor a délutáni órákban fognak megtartatni. Ezen hatá­rozatról Parrag Gábor úr az elnökség útján érte­­sittetni határoztatik. Végre a földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministérium megkeresendő, hogy a szőlőekének a kiállítás alkalmával a leendő megis­mertetése végett, egy ily­enet a kiállítás idejére a rendező bizottság rendelkezésére bocsátani szí­veskedjék. Tekintve azon nagy hátrányokat, melyek a sző­­lőmivelésre és ezzel összekötött bortermelésre az által hárulnak, hogy hegyrendőri szabályaink nin­csenek, indítványoztatott, hogy a gazd.­egyletnek Gyorokon a kiállítás alkalmával tartandó közgyű­lése megkerestessék, pályázatot hirdetni ily hegy­­rendőri szabályokra, ezen pályázat határidejét tűzze ki dec­ember végére és tűzzön ki 30 darab aranyat a legjobb e­lemű munkára, egyúttal vá­lasszon már előre egy bíráló bizottságot, mely be­érkezendő munkálatokat átvegye és azokat meg­bírálván, a jövő tavaszszal tartandó közgyűlésnek a bírálat eredményéről jelentést tegyen. Az indítvány elfogadtatván, ily értelemben a közgyűléshez javaslat létetni határoztatik. A kiállítási helyiség szóba hozatván, Gróf Nádasdy Lipót ur ő nagyméltósága meg kerestetni határoztatik, hogy gyoroki kastélyát a kiállítás megtarthatására átengedni szíves­kedjék. A kiállítandó tárgyak átvétele és elhelyezése, nemkülönben a kiállítási helyiségek berendezése és díszítése, továbbá a kísérlettételekhez szükséges anyagok és a szölőeke vontatásához szükséges lovak beszerzése, szóval a kiállításnak a helyszí­nén való rendezésével. Kunkel A­ntal gyeroki uradalmi számtartó, Nagy Zoltán, Varga Ferencz, Weisz Rudolf és Kaufmann Samu urak bízatnak meg. Erről nevezettek azzal értesítendők, hogy a szükséges pénzösszeg utalvá­nyozása végett Konstantiny Gy. bizottmányi el­nök úrhoz forduljanak. A kiállítandó tárgyaknak fél áron leendő szál­lítása végett az első erdélyi vasút igazgatósága megkerestetni határoztatik. A kiállítás megszemlélésére a belépti díj 20 órra határoztatik, kivétetnek az egyletek és testületek küldöttei, a kiállítók és a szegényebb sorsnak, kik ingyen kiszolgáltatandó belépti jegyet az elnökségnél kaphatnak. Ezzel a jegyzőkönyv felolvastatván, aláíratott. KISAJÁTÍTÁSI ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS. Sept. 10-én. Elnök: Bogisich Lajos. Jegyző: Fejér Elek. Felperes: a m. kir. közmunka- és közlekedés­­ügyi min. jogi megbízottja: dr. Ghyczy Gyula ügyvéd. Alperes: Wahlbacher Ferencz úgy is mint kiskorú Wahlbacher Borbála gyámja, továbbá Wahlbacher János Lipót, Wahlbacher férjezett Raics Rozália asszony, Raics József, Wahlbacher férjezett Hoffmann Terézia asszony, képviselve Röszler Adolf, pestvárosi gyámügyész által. Fel­peresek ügyvéde Mátt­­us Arisztid. Esküdtek: Solymossy Lipót, Walthier Ágost, Maslanek Mátyás, Thaisz Péter, Pásztori Károly, Windisch Ferencz, dr. Vida Lajos, Layer Márton , Hazay Lajos, Oszvald Pál, Maliczky Béla, Monas­­terli István, Póttagok : Wodiáner Fülöp és Böhm. A mai esküdtszéki eljárás tárgyát nevezett al­pereseknek a pest-terézvárosi kéményseprő-utczá­­ben 1074. sz. a. fekvő ingatlanának kisajátítási ügye képezi. A felperes az ingatlan kártalanítási árát 14,060 írtban kérte megállapittatni, míg az alperesek a felszólamlás alkalmával 25,606 irtot követeltek ingatlanukért. Dr. Máttyus Arisztid, mint alperesek ügyvéde a vitázat alkalmával előadván érveit, melyek alap­ján a kártalanítási árt a felszólamlás alkalmával követelt ártól eltérőleg 27,736 írtban kívánja megállapíttatni, dr. Ghyczy Gyula felperes ra­gaszkodik az ígért 14,060 írthoz és ennek meg­ítélését kéri az esküdtektől. A vitázat befejeztetvén, az esküdtek a helyszí­nen eszközlendő szemle mellett nyilatkozván, a szemle elrendeltetett, 8 ennek megejtése után az ingatlan értéke 11 szavazattal 1 ellenében 22.885 írtban állapíttatott meg. Elnök az ítéletet jogérvényre emelvén, az ülés 1 órakor eloszlott. ISKOLAÜGY. Kivonat a magy. kir. középtanodai tanárké­­pezde igazgatójának 187­­4-ik évi végjelentéséből. A m. kir. középtanodai tanárképezde az előbbi tanévben alkalmazott 13 tanár s igazgató vezetése mellett működését az 1871­2-ik tanév kezdeté­vel minden akadály nélkül kezdette meg újra. Működéséhez annyival könnyebben foghatott, mi­után a képezdei tagok ezen 187­1­-ik tanévre még a szünidő alatt neveztettek ki a nagym. m. kir. közokt. ministerium által. A tanárképezde rendes tagjainak megállapított száma: 20. Ez állandó számot az 1877*-ik tanévben háromféle növendé­kek töltötték be: a) olyanok, kik mint végzett II. éves bölcsé­­szetkari hallgatók s I. éves képezdei tagok a ké­pezdei II évre is meghagyattak, számszerint: 4-en ; b) olyanok, kik a bölcsészeti három s a képez­dei két éves tanfolyam bevégezte daczára oly fel­tételekkel hagyattak meg a képezdében, hogy képezdei foglalkozásuk mellett gyakorló tanári szerepet vállalnak valamely budapesti középta­nodánál, mely próbaév alatt egyszersmind lete­szik a tanári vizsgálatot, ezeknek száma: 8; c) végre olyanok, kik a közokt. ministerium által pályázat folytán ujonan kineveztettek, ezek­nek száma szintén 8 volt. Ezen kinevezett 20 rendes tag közül a class, philologiai szakosztályra esett .­­ *

Next