Budapesti Közlöny, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-12 / 208. szám

nyugtató jelek a meglevő optikai jelzőkkel lesz­nek adandók. A néhány vasúton jelenleg még fennálló , a mellékelt utasítás függelékében elősorolt jelző eszközök használatát egyelőre további rendelkezé­sig megengedem. A csász. kir. osztrák kereskedelmi minister úr, kivel ez ügyben egyetértőig intézkedem, egyide­jűleg ehhez hasonló rendeletet menesztett a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok­ és orszá­gokban létező vasúti vállalatokhoz. Pesten, 1872. június 27. Tisza Lajos. JELZÉSI UTASÍTÁS. Érvényes a magyar korona területen fekvő összes VASUTAKON. A. Általános határozatok: 1.8-A jelzés czélja. A vasutakon használt jelek az összes vasúti szolgálati személyzetnek eszközül szolgálnak arra, hogy ez a pálya állapotáról, a forgalomról és az ennél előforduló kiváló eseményekről egymást kölcsönösen, gyorsan és megbízhatóan értesíthesse,­­ a közönség a vonatok közlekedéséről magának tudomást szerezhessen. 2. §. A jelek nemei: Jelzésnél a jelek két fő neme jön alkalmazásba, a látható és a hallható jel. n. m 3. §. A látható jelek eszközei: Nappal. a) a kézi jelző zászló (veres), mely csupán kéz­zel adandó jelekre használandó; b) a kézi jelző tárcsa, esetleg ütköző­ tárcsa (veres és fehér); c) forgatható állomás-védjelző tárcsával vagy karral; d) váltójelzők, hasáb, nyíl, négyszögű vagy ke­rek nyilas tárcsa; e) nyugtató jelző, mely egy, mozgatható karok­kal ellátott jelző árbocz; f) szilárdan álló jelző árbocz 45 fok alatt lefelé hajtott karral, oly vonalrészek megjelölésére, me­lyeken a menetsebesség mindig mérséklendő. Jegyzés: Hordozható és nappal látható jelzőesz­közök hiányában szükség esetén a jeleket a jeladó karjaival is adhatja. Éjjel: g) kézi jelzőlámpa oly szerkezettel, hogy vele a szükséghez képest veres, zöld vagy fehér világ le­gyen jelezhető; h) kézi jelzőlámpa, melylyel csak fehér világ jelezhető; i) forgatható állomás-védjelző jelzőlámpája. Ez négy világú, egy állásában veres, az ellenkező ol­dalon fehér, a másik állásában pedig mindkét oldalon zöld világot mutat; k) váltójelzők: világított hasáb, világított nyíl, világított négyszögű vagy kerek nyilas tárcsa; l) a nyugtató jelző jelzőlámpája. Ez kettős fehér világú, mely elé a karok megfelelő állítása által zöld vagy veres üveg tartható ; m) egy- és kétvilágú vonatjelzőlámpák. Az el­sőbbek veres vagy fehér világot mutatnak, az utób­biakkal a szükséghez képest veres, zöld vagy fehér világ jelezhető; n) a szilárdan álló jelzőárbocz jelzőlámpája oly vonalrészek megjelölésére, melyeken a menetse­besség mindig mérséklendő. Ez kétvilágu és egy oldalán zöld ellenkező oldalán fehér világot mutat; o) A vízdaru lámpája. Ez négyvilágu, egymással szemközt két veres és két fehér üveggel. 4. §• A hallható jelek eszközei : p) durrantyúk; q) a mozdony gőzsípja ; r) jelzősíp; s) jelzőkürt; t) az állomási harang; u) villanyos harangjelző készülékek; v) villanyos ellenőrző csengetyű­készülékek. 5. §. A nappali és éjjeli jelek használata. A hallható jelek nappal és éjjel egyaránt alkal­mazandók. A látható jelek használata a napszakaszok­tól függ. Az éjjeli jelek naplementétől napkeltéig, beálló sötétség alkalmával és sötét alagutakban nappal is használandók. A jelzőeszközök a vonatokon mindig idejekorán és oly formán világítandók, hogy a beálló alko­nyat a vonatokat ne találja látható jelek nélkül 6. §. A szilárdan álló jelzők jelentősége nappal. Minden szilárdan álló jelzőnél: a) a lapos tárcsa (a váltótárcsa kivételével) a vízirányos kar, a veres világ : „Megállásit — „Veszély“ t; b) a lehajtott kar, a zöld világ: „Lassan“-t — „Vigyázat“-ot; c) a tárcsa éle, a felemelt kar, a fehér világ: „Szabad menet“-et , „Biztonság“-ot jelent. 7­ §• Az éjjeli jelek jelentősége. A látható éjjeli jelek közül kivétel nélkül, a véres világ „Megállást ”, a zöld világ „ Lassan “-t, a fehér világ „Szabad menet“-et és bármi szinti világ körben forgatva „Megál­lás“-t jelent. 8. §. A durranó jelzők jelentősége, durranó jelző alkalmazása mindig „ Megál -I -­­ lás"-t jelent. 9. §. A jelző eszközök alkalmazása és jó karban tartása iránti felelősség. A jelző eszközök mindig tökéletesen használ­ható állapotban tartandók, a hiányzók késedelem nélkül pótlandók, és az elhasználandó anyag ki­elégítő mennyiségben s kellő helyen mindig kész­letben tartandó. A szolgálatban lévő személyzet a nappal vagy éjjelre szükséges, rábízott hordozható jelző eszkö­zöket nappal úgy mint éjjel magával vinni tarto­zik, hogy így a szükséges jeladására mindig ké­pesítve legyen. A jelzők helyes kezeléséért első­sorban mindig az felelős, ki szolgálatánál fogva arra hivatva van. Mindamellett minden alkalmazottnak köteles­sége a jelzési utasítások pontos megtartására ügyelni, a tapasztalt hiányokat pótolni és szükség esetén a megfelelő jelt személyesen meg is adni. 10. §: Kötelezettség a jelek iránti engedelmességre. A vasúti szolgálat minden és bármely közege, a jeleknek késedelem nélkül nül tartozik engedelmeskedni. A jelek iránti engedelmességben előforduló minden habozás vagy hanyagság szigorúan fe­­nyíttetik. B. A JELZÉS VÉGREHAJTÁSA. nt. Jelzés mozdonyokkal való meneteknél. Mindaz, a­mi a következőkben a vonatokat tetőleg van megszabva, érvényes egyszersmind a­ tendő a sínekre. rangú feltétle­ 1660 1 mozdonyok mindennemű közlekedésére is, járja­nak azok egyedül, hóekékkel stb. vagy bármi­nemű más czélból. I. A vonalszemélyzet jelzései. 12. §. Általános megjegyzések. A vonalszemélyzet jelzései azok, melyek lát­ható jelzőeszközök és durrantyúk segítségével ál­tala adatnak. A látható jelek a pályának mindig egy a gép-­­ személyzet által már távolból könnyen kivehető pontjáról adandók. Az állomási személyzet vonalszemélyzetnek is tekintetvén, az alább következő határozatok pon­tos megtartására szintén köteles. 13. §• Megállító jelek. A megállító jelek adatnak : a) a lobogó kézi jelzőzászlónak körben való forgatása által; b) a kézi jelzőtárcsának körben történő forga­tása által; c) hordozható jelzőeszköz hiányában a karok­nak vagy más valamely tárgynak körben történő­forgatása által. E három esetben a jeladó a köze­ledő vonat felé fordul; d) a kézi jelzőtárcsának a vágány közepébe olykér történő leszúrása által, hogy a tárcsa lapja derékszögben álljon a vágányhoz ; e) a jelzőárbocz karjának vízszintes helyzetbe való állítása által; f) a kézi jelzőlámpa vörös világának a köze­ledő vonat felé tartása által; g) vörös hiányában, bármely más világnak a vonat felé körben történő forgatása által; h) a jelzőlámpának verös világával a vonat felé a vágány közepébe vagy a padkára való felállí­tása által; i) a menet irányától jobbra eső vágányszálnak sinfejeire kapcsolandó durrantyúk által. Rende­sen elégséges két durrantyút egymástól két, egész három sínhossz távolságban megerősíteni. 14. §. Megállító jelek. A megállító jelek alkalmazandók: a) ha valamely akadály, mint például két ugyanazon vágányon egymással szemközt jövő vonat, vagy egy álló vonat, kocsi vagy valami rongálás stb. a továbbmenést veszélyezteti vagy akadályozza; b) ha egy vonat egy másik előtte haladót öt pere­ vagy ennél kevesebb időközben követ; c) ha a vonatszemélyzet a mozdonyvezető által észre nem vett megállító jelt adja; d) ha a vonaton magán valami, a továbbmenést veszélyeztető körülmény vétetik észre; e) ha valamely vonat részére a villanyos ha­rangkészülékek által az ellenkező men­etjel ada­tott; f) ha a villanyos harangkészülékek által két jel adatott, melyek által két vonatnak ugyanazon vá­gányon szemközt történő jövetele jeleztetik ; g) ha valamely vonatnak az állomásról elindu­lása után „minden vonatot megállítani“ czimü harangjel hallatszott; h) ha valamely vonatnak az állomásróli elindu­lása után a „megfutamlott kocsik“ czimü harangjel hallatszott és a lejtviszonyok vagy a szél iránya következtében a megfutamlott kocsik a vonattal szemközt jönnek. Ha a jeltadó azon helyen, hol a megállító jel adandó, meg nem maradhat, ha a látható jel a vo­natról legalább 200 ölnyi távolságra ki nem vehető, tehát köd, erős eső, hóesés, por, egy átalában aka­dályozott távlátás esetében a látható jelek előtt mindig durrantyuk alkalmazandók. Tekintettel azon eshetőségre, hogy egy durran-I A­lixiun­c/bik­i at-UU COUvbUOvglv^ UUgJ Cgj UUll­Ul* tyu el nem sül, mindenkor legalább kettő erősi­fpnil/v o fiínok­ro

Next