Budapesti Közlöny, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1872-09-26 / 220. szám
Iloda-Pest 1872. 220. szám. Csütörtök. September 26. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SzrkesztősÉg : Pesten , hatvani utcza 10-ik szám I. emelet. Kishó-httital : Pesten, bűitek tere 7. be. a. földszint. KiziRATOK sem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogaaotti.ak el Naponkénti postai szétkiűdéssel vagy * ily........................ helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre . . . . , 12 frt. Félévre................................6 . Negyedévre .... 3 . Előfizetési Árak : A .Budapesti KSilSay* melléklapjára külön , postán vágj kashoz borává : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 „ 20 „ Negyedévre . . . „ 60 . A „Hivat. Értesíti)1* egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos HirdetésKX: A hivatalos „Értesitő“-be Iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együttesSlageten beküldendik, még pedig: 100 szóit egyszeri hirdetésért 1 frt, és 39 kr. a bélyegért, 100— JOO-l* 3 frt. tOO—300-ig :1 frt és ily tovább mádén 100 szóért 1 frttal tdbb. A hivatalon hirdetett rns lap ára 10 száz old ali Magánhirdetések: Egy hasibos petitor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 34 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A kir. igazságügyminister gr.Cziráky Béla végzett jogászt az igazságügyministeriumhoz fogalmazó gyakornokká nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer a szombathelyi kir. járásbíróság mellé Laky György ügyvédet, és a kőszegi járásbíróság mellé Nagy Elek ügyvédjelöltet bírósági végrehajtókká nevezte ki. A kir. igazságügyminister a jászberényi kir. törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá Gugi Jánost nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Jánoskó József adóhivatali tisztet és Pillér Mihályt Illad oszt. számtisztekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Patzner Lajos marmaros-szigeti bányaigazgatósági számtisztet dentai kincs, uradalmi számtartóvá nevezte ki. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister Lejtényi Ferencz kir. főmérnököt országos középitészeti felügyelővé, Hoffmann Frigyes, Andrássy Gyula, Fábián János, első osztályú ministeri segédmérnököket, továbbá Brecska Adolf első osztályú kir. mérnököt és Szőke Barna okleveles mérnököt II. oszt. ministeri mérnökökké, továbbá Weller Mór, Schier Ferencz, Reischl Károly, Ney Béla, Pávay István és Topscher Győző, I. osztályú kir. segédmérnököket II. oszt. kir. mérnökökké nevezte ki. Vavrik Endre szabadságolt állományú honvédlovas főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén , lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A magyar királyi belügyminiter 29,818. sz. alatt kiadott körrendelete valamennyi hatósághoz. A külföldi, nevezetesen az alsó-ausztriai országos lelenczházakban ápolt magyarországi illetőségű lelencz-gyermekek tápoltsához idáig legtöbb esetben az állam, a f. évi január 1-től kezdve pedig, a f. évi 8803. és 23144. sz. alatt kelt itteni körrendeltek folytán az illetőségi községek és törvényhatóságok tetemes összegekkel lévén kénytelenek járulni, nem csak méltányos, de szükséges is, hogy ezen szerencsétlen gyermekekre az eddiginél kielégítőbb gond fordíttassék, és hogy ezek, mint állampolgárok, legalább szabályos koruk (hat év) elérte után hazájuknak tényleg viszszaadassanak. Az illetőségi községek idáig azáltal igyekeztek a reájuk nehezedő hazaszállítás és további neveltetés terhe alól magukat megmenteni, hogy a gyermekeket az addigi ápolás színhelyén, tehát külföldön valamely műhelyben, vagy magánosoknál helyezték el, s ezen eljárásuk után, ami pedig számos esetben előfordult, magukat minden további gondozástól felmentetteknek képzelék; és igy a növendék, ki a hazáról bizonynyal keveset tudott, sőt attól eltaszítva érezheté magát, habár jogilag nem szűnt is meg a honpolgára lenni, de tényleg mind tehetségeit, mind munkásságát nevelő hazájának szentelé; s mi természetesebb, mint hogy valódi hazájába visszatérni még vagy sem ébredhetett fel lelkében, a minek folytán az állam mind a tetemes költséget, mind azokat, kikért e költséget viselni kénytelen volt, végkép elvesztő, s e helyzet várakozik jövőre nézve a községekre is. E kettős veszteségnek elejét venni sürgős kötelesség, miért is az alsó ausztriai országos lelenczházban a folyó 1872. év I. felében felvett gyermekek jegyzékének leküldésével felhivom a hatóságot, hogy az illetőségi községeket nyilatkozatra hívja fel, inkább hajlandó-e a község a felmerülendő tápköltségeket, évi 42 forinttal számítva, hat évig negyedévi részletekben magára vállalni, vagy pedig előnyösebbnek véli, ha e gyermekek most, midőn a felmerült költség még kevésre rúg, hazaszállittatnak, s otthon helyeztetnek el ápolás és neveltetés végett. Azon esetre, ha a község a hazaszállittatás előnye mellett nyilatkoznék, tegye magát a hatóság a nevezett lelenczházzal érintkezésbe, s a továbbiak iránt a szükséghez képest intézkedjék, s a folyó évi október hó 31-ig e rendeletem foganatosításáról minden esetben tüzetes jelentést tegyen. Felhívom továbbá a hatóságot, hogy a kimutatásban foglalt gyermekek részére,akár fognak azok most hazaszállíttatni, akár nem, az illető gyámhatóság útján gyámot neveztesseneki, aki azon esetre, ha a gyermek hazaszállíttatik, az elhelyezés, ápolás és későbbi neveltetésre kötelességszerűen felügyeljen ; ha pedig szabályos koráig a lelenczházban maradna, a lelenczház igazgatóságával érintkezésbe tegye magát, hogy a netalán előfordulandó halálesetről idejében értesítve legyen, s azt a hatóságnak bejelenthesse, vagy a szabályos kár elértével a hazaszállítást sürgesse, s a czélszerű elhelyezésről a lehetőséghez képest előre gondoskodjék. Végül felhívom a hatóságot, hogy a területén illetőséggel bíró jelenetek felől pontos nyilvántartást vezettessen, az időnkint felmerülő változásokat oda jegyeztesse fel, s az év végén arról érdemleges jelentést tegyen; nemcsak a statistikailag vett mozgalmakat, de a tapasztalt hiányokat, és eszközlésbe veendő czélszerű javításokat is említse fel. Budáná 1872. évi sept. hó 14-én. Az általános zágrábi takarékpénztár és zálogintézet alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m kir. ministerium által f. é. September 9-én 11,519. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Békés megyében kebelezett Mezőberény község kérvénye nyomán megengedtetik, hogy nevezett községben évenkint ápril hó 8., julius 12. és október hó 12-én országos vásárok tartassanak. A „zágrábi takarékpénztár“ alapszabályai f. é. September hó 22-én 11,523. sz. alatti a törv. bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS RÉSZ, A FŐRENDIHÁZ SEPTEMBER 24-IKI ÜLÉSÉBEN az általános és részletes tárgyaláson keresztülment felirat igy hangzik: Felséges Császár és Apostoli Király ! Felséged ezen országgyűlést, népei boldogitására ezélzó atyai gondoskodása által vezéreltetve, a külállamok irányában mindinkább szilárduló barátságos viszonyok megnyugtató örvendetes jelzésével méltóztatott kegyelmesen megnyitni. Nem titkolhatjuk el örömünket e felett, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy óhajtásunk és törekvésünk nem lehet más, mint megerősítése a békének mindaddig, míg ez lehetetlenné nem létezik, és ez esetben Felséged trónjának és a magyar hazának védelme készen fog bennünket találni a leghatározottabb küzdelemre. De erős reményünk, hogy ha elhatározottan törekszünk jó viszonyban lenni szomszédainkkal, és fentartani a barátságos viszonyt, lehető leendő békét hosszabb időre biztosítani. Ha már a legközelebb lefolyt országgyűlés az 18658-iki törvényhozás által elfogadott alkotmányos alapon belügyeink rendezését megkezdhető a jelen országgyűlés hivatása ezen az alkotmányos tényezők ismételvé nyilvánított megnyugvása által is szilárdult közjogi alapon belügyeink rendezését időszerüleg fejleszteni s az átalakulás nagy művét befejezéséhez közelebb vezetni. A nemzetnek Felséged iránti őszinte ragaszkodásában és a nép minden rétegeinek hazafiságában bírjuk jövőnk legerősebb biztosítékát, s e hit ragaszkodás csak öregbedik azon legkegyelmesebb atyai gondoskodás által, melylyel Felséged figyelmünket úgy az államszervezet és alkotmányos intézményeknek, mint a nötigazgatás és igazságszolgáltatásnak, nemkülönben a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének kívánalmaira felhívni méltóztatott. Hálával fogadjuk Felségednek a határőrvidék viszonyainak alkotmányszerű rendezésére irányzott felhívását. Nem kételkedünk azon, hogy a magyar és horvát határőrvidék polgárosítása újabb erőgyarapodást biztosítana a hazának, képviseltetésében pedig alkotmányunk a szent korona egész területén való érvényesítését üdvözlendjük. Élénken óhajtjuk, hogy a társországokat illető kérdések országos küldöttségek útján, az 1868. XXX ik. ez. 70 ik §-a értelmében, és az ezen törvényben kifejtett elvek fentartása mellett kölcsönös megnyugvással intéztessenek el, és hogy törvényszerű viszonyaink mindkét rész helyesen felismert érdekeinek méltányos kielégítése által mindinkább megszilárduljanak; valamint, hogy buzgó óhajtásunknak megfelelőleg, az előbbi legalázatosabb feliratunkban a szent korona területi épségére vonatkozólag szorgalmazott jogigények érvényesíttessenek. Felséged hűséges főrendei már az 1848-iki törvények által megállapított népképviseleti rendszer életbeléptetése előtt óhajtották a főrendi házat törvényesen rendezhetni. Felismerhetők ezen törekvések már az 1790 iki és 1827 iki országos választmányoknak az akkori viszonyokhoz mért rendszeres munkálataiban, valamint az ebbeli készség legközelebb Felséged 1869 iki legkegyelmesebb trónbeszédére felterjesztett alázatos válaszfeliratunkban illetékes kifejezést nyert. Ma is élénken érezzük annak szükségét, hogy e ház szervezete valamint a történelmi jogosultság, úgy az élet tényleges viszonyainak méltányos tekintetbevételével fejlesztesnék. A főrendi ház hivatásszerű feladatának ismerjük maradandó állami és nemzeti érdekeinknek, valamint fejlődésünk állandóságának kellő biztosítását, s e magasztos feladását meggyőződésünk szerint csak úgy oldhatja meg, ha véleménye függetlenségét, politikai jelentőségét, és alkotmányos illetékességét megőrizni képes leend.