Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-19 / 240. szám
helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán , ezer nyolczszáz hetvenkettedik évi október hó tizenkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya, stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK a hajóépítésre és felszerelésre szükséges tárgyak vámmentes behozataláról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1872. okt. 12-én, a főrendiházban 1872. évi october 14-én.) 1. §. Azon vállalkozóknak, kik a tengeri hajók építését iparszerüleg űzik, s e czélra hajógyárral, vagy hajóépítkezési térrel bírnak, a hajógyáraikban vagy hajóépítési tereiken készítendő hajók építéséhez vagy felszereléséhez szükséges tárgyak vámmentes behozatalát a pénzügyi miniszer megengedheti, ha azok a közigazgatási úton külön rendelet által meghatározandó ellenőrzési szabályoknak magukat alávetik. 2. §. Ezen rendeletek kibocsátásával, a vámmentesség alá eső tárgyak kijelölésével és azon időpont meghatározásával, amelyben ezen törvény hatályba lép, a földmívelés, ipar- és kereskedelemügyi, és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg, kik egyúttal felhatalmaztatnak arra is, hogy jelen törvény rendeletét azon tárgyakra is alkalmazhassák, melyeknek vámmentesítése a fennemlített czélból jövőben fog kívánatosnak mutatkozni. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg. Mi ezen törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezer nyolczszáz hetvenkettedik évi october hó tizenkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, 8. k. , császári és Apostoli királyi Felsége Horner Mária Petronella, a nagyváradi Orsolya-szüzek társháza főnöknőjének, a nevelés és oktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister a hosszúfalusi ipari szakosztállyal egybekapcsolt állami felső népiskolához Fái Károly székelyudvarhelyi collegiumi tanítót a magyar nyelv, történelem és földrajz, Jakab János türkösi segédlelkészt és tanítót a mennyiségtani tárgyak : szám-, mértan, könyvvitel és természettan tanítójává nevezte ki. A kir. igazságügyminister Karodzy József kolozsvári törvényszéki joggyakornokot az igazságügyministeriumhoz fogalmazó gyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a diósgyőri kőszénbányahivatalhoz bányatisztté Pfaff Gusztáv bányatisztjelöltet nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a selmeczi bányászati és erdészeti akadémiához tanársegédekké: Kartner Gyula bányatisztjelöltet, Fitzer József bányatisztet, Reitzner Miksa kohótisztet, Derer Mihály bányagyakornokot, és Reichenhauer Kálmán okleveles gazdát és végzett erdészeti akadémiai hallgatót nevezte ki. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Subát Miklós buccari-i mellékállomáskezelőt m. kir. ideiglenes minőségű II. oszt. távirdatisztté nevezte ki. A pesti kir. főügyész Trif János kir. törvényszéki írnokot, a nagybányai kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. A sárvári hitel- és leszámítoló intézet alapszabályai f. oct. hó 15-én 13,182. sz. a. a földmívelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Abaujmegyei Felső-Vadászon ujonan felállított m. kir. postahivatal, mely levél- és kocsipostával foglalkozni és összeköttetését F.-Vadász, Hormogd és Szikszó közt naponta közlekedő kocsiküldönet postajáratok által nyerni fogja, folyó hó 21 én kezdendi meg működését, mi oly megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy a nevezett új postahivatal forgalmi körét a következő helyek képezik : Felső-Vadász, Kupa, Lak, Nyesta, Orosz Gadna, Selyeb, Szakácsi, Szanticska és Újlak. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜLDÖTT MAGYAR ORSZÁGOS BIZOTTSÁG VII-ik ÜLÉSE oct. 18 ikán d. e. 10 órakor. Elnök : Majláth Antal gr. Jegyzők: Széll Kálmán,Zichy-Ferraris Victor gróf. A közös kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula gr. külügyminister, Kühn br. hadügyminister, Orczy Béla br. a külügyminister képviselője, Benedek Sándor vezérőrnagy a had- Ügyminister képviselője, Pöck altengernagy, Gaál Jenő sorhajóhadnagy. Elnök : Méltóztassanak a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Zichy F. Victor gr. jegyző (Olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét.) Kénytelen vagyok a 1. országos bizottságot egy körülményre figyelmeztetni, ugyanis a rendes szükséglet 7. czímének B. al czime alatt előirányozva volt összeget a 1. bizottság megszavazta ; de ugyanott a hadügyi albizottság 263 darab Gasser-féle revolver beszerzését is ajánlatba hozta, melynek költsége 4997 ftot tesz. Ezen összegnek a rendkívüli szükségletbe való fölvétele tévedésből maradván ki, kérem a 1. országos bizottságot, hogy ezt utólagosan a jegyzőkönyvben helyrehozhassam. (Helyeslés: A jegyző tovább olvassa a jegyzőkönyvet.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Perczel Béla benyújtja több cs. kir. nyugalmazott tiszt kérvényét az életbeléptetendő nyugdíjszablyzat kedvezményének reájok leendő kiterjesztése tárgyában. A napirend előtt a hetes összeegyeztető bizottságra és az Éber indítványa folytán választandó ötös bizottságra beadatnak a szavazati jegyek. A közös külügyminiszer előterjesztette a katonai tisztviselők drágasági pótléka és a szekerészetnél szükségessé vált költségtöbblet iránti jelentését. A múlt ülésben nem hozathatván határozat az „E. H. Karl“ hajó építésének első részlete iránt, az a jelen ülésben újból szavazás alá bocsáttatott. Zsedényi Ede, Fálk Miksa, Prileszky Tádé, Péchy Manó gr., Paczolay János, Halasy Gyula, Barcsay Ákos, Bittó Kálmán, Lészay Lajos, Kiss Miklós, Pulszky Ágost névszerinti szavazást kérnek, mely elrendeltetvén. Elnök a következő eredményt hirdeti ki: „Nem“-mel szavazott 28, „igen“ nel 23. E szerint absolut többség ismét nincs. Zichy Nándor gr. azt indítványozza, hogy valahányszor kétszeri szavazás szüksége forogjen, absolut többség hiányánál fogva a második szavazás mindig az illető költségvetés tárgyalásának, a jelen esetben pedig az összes költségvetési tárgyalásoknak utolsó napjára halasztassék. Ezáltal elkerültetnék az, hogy kétszer-háromszor kellene eredmény nélkül szavazni. Mesznil Victor b. nem fogadja el az indítványt, mert az bizonyos tekintetben kedvezne a delegatió meg nem jelenő tagjainak. Házmán Ferencz azon elvből kiindulva, hogy „praesentes concludunt,“s nehogy a szavazás in infinitum ismételtessék, azon elvet kívánná kimondatni, hogy ha valamely kérdés mellett absolut többség nem nyilatkozik, az elejtettnek tekintendő. E kérdés felett hosszabb vita fejlődött ki, melyben Széchen Antal gr., Széll Kálmán, Mesznil Viktor b., Szügyény László, Wahrmann Mór, Andrássy Manó gr., Keglevich I. gr., Sennyey Pál b., Hodossy Imre, Fálk Miksa, Barcsay Ákos, Kemény Gábor b. és Perczel Béla vettek részt. A felszólalók egy része azon körülmény folytán, hogy az „E. H. Karl“ mellett absolut többség nem nyilatkozott, annak építését elejtettnek tekintő; másik része a mellett érvelt, hogy a kérdés újból szavazás alá bocsátandó. Sennyey Pál b. e kérdést elvileg és pedig az „E. H. Karl“ kérdésétől függetlenül kívánná elintéztetni, de nem most, hanem egy későbbi alkalommal. Széll Kálmán az „E. H. Karl“ kérdését egyelőre függőben hagyatni kívánván, azt indítványozza, hogy a nuntium, az e tételre vonatkozó határozat kihagyásával, a másik delegátióhoz átküldessék, s a kérdés akkor döntessék el, midőn attól az üzenet visszaérkezik. Zichy Nándor gr. egyszerű napirendretérést indítványoz. A hosszas vita után szavazás által elhatároztatott, hogy az „E. H. Karl“ építése mellett absolut többség nem nyilatkozván, az végleg elejtettnek tekintendő. Következett a hadügyi költségvetés tárgyalása. Bujanovics Sándor előadó: Tisztelt országos bizottság! A hadügyi albizottságnak a közös hadsereg 1873-ik évi költségvetésére vonatkozó jelentése az országos bizottság tagjai előtt fekszik. — E jelentés indokolásul a hadügyi albizottság álláspontjának előadása helyett bátran hivatkozhatnám a múltra, hivatkozhatnám a múlt országos bizottságok által a hadügyi költségvetéssel szemben elfogadott szempontokra, annál is inkább, mert az elvek és szempontok, melyekből a múlt országos bizottságok a közös hadsereg költségvetésének megbírálásánál kiindultak, nem változván a helyzet, ma is változhatlanul ugyanazok. Azonban azon minden tekintetben jogosult érdeknél fogva, melylyel az ország a közös haderő fejlesztése iránt méltán viseltetik, s azon közel 7 millió frtnyi többlettel szemben, mely a közös hadsereg 1873-ik évi szükségletében az 1872-ik évre megszavazott összeghez képest nyilvánul, kötelességemnek tartom, deczolva az ismétlés veszélyével, nehány szóval s csak általános főbb vonásaiban előadni azon szempontokat, melyek a hadügyi albizottság jelentésében foglalt javaslatainak indokul szolgáltak. Az országos bizottságok feladatát az 1867-dik évi XII. t. sz., a közös hadsereg szükségletével szemben pedig e törvényczikken kívül még az 1868. évi XL ik, a véderőről szóló törvény világosan és szabatosan körvonalazza. Meglévén e törvény által állapítva a közös hadsereg összes létszáma, a kérdés, melylyel a hadügyi albizottság, de az országos bizottságok is foglalkozhatnak, csak az lehet: váljon a közös hadsereg szükségletére előirányzott összegek, tekintve a létszámot s az administrativ költségeit, valóban és egész mértékben szükségesek-e? és várjon a múltban megszavazott összegek megfelelő módon fordíttattak-e a közös hadseregre, s ez által nyuttatik e a terhet viselő honpolgároknak azon megnyugvás, hogy a közös hadsereg szervezeténél, administratiójánál és harczképességénél fogva a czélnak megfelelő, s a monarchia biztonságának védelmére minden körülmény közt képes. Az első kérdésre vonatkozólag a hadügyi albizottság beható és részletes tanulmányozás után.