Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-19 / 240. szám

helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán , ezer nyolczszáz hetven­­kettedik évi október hó tizenkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, s. k. MI ELSŐ FER­ENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya, stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNY­CZ­IKK a hajóépítésre és felszerelésre szükséges tárgyak vámmentes behozataláról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1872. okt. 12-én, a főrendiházban 1872. évi october 14-én.) 1. §. Azon vállalkozóknak, kik a tengeri hajók építését iparszerüleg űzik, s e czélra hajógyárral, vagy hajóépítkezési térrel bírnak, a hajógyáraik­ban vagy hajóépítési tereiken készítendő hajók építéséhez vagy felszereléséhez szükséges tárgyak vámmentes behozatalát a pénzügyi miniszer meg­engedheti, ha azok a közigazgatási úton külön rendelet által meghatározandó ellenőrzési szabá­lyoknak magukat alávetik. 2. §. Ezen rendeletek kibocsátásával, a vámmen­tesség alá eső tárgyak kijelölésével és azon idő­pont meghatározásával, a­melyben ezen törvény hatályba lép, a földmívelés, ipar- és kereskede­lemügyi, és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg, kik egyúttal felhatalmaztatnak arra is, hogy jelen törvény rendeletét azon tárgyakra is alkalmaz­hassák, melyeknek vámmentesítése a fennemlí­­tett czélból jövőben fog kívánatosnak mutatkozni. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmive­­lés , ipar- és kereskedelemügyi és a pénzügyi mi­niszerek bízatnak meg. Mi ezen törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesit­jük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezer nyolczszáz hetvenkette­­dik évi october hó tizenkettedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, 8. k. , császári és Apostoli királyi Felsége Horner Mária Petronella, a nagyváradi Orsolya-szüzek társháza főnöknőjének, a nevelés és oktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany ér­demkeresztet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister a hosszúfalusi ipari szakosztállyal egybekapcsolt állami felső népiskolához Fái Károly székelyud­varhelyi collegiumi tanítót a magyar nyelv, törté­nelem és földrajz, Jakab János türkösi segédlel­készt és tanítót a mennyiségtani tárgyak : szám-, mértan, könyvvitel és természettan tanítójává ne­vezte ki. A kir. igazságügyminister Karodzy József ko­lozsvári törvényszéki joggyakornokot az igazság­­ü­gyministeriumhoz fogalmazó­ gyakornokká ne­vezte ki. A m. kir. pénzügy­minister a diósgyőri kőszén­­bányahivatalhoz bányatisztté Pfaff Gusztáv bá­­nyatisztjelöltet nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a selmeczi bányá­szati és erdészeti akadémiához tanársegédekké: Kartner Gyula bányatisztjelöltet, Fitzer József bányatisztet, Reitzner Miksa kohótisztet, Derer Mihály bányagyakornokot, és Reichenhau­er Kál­mán okleveles gazdát és végzett erdészeti akadé­miai hallgatót nevezte ki. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Subát Miklós buccari-i mellékállomás­­kezelőt m. kir. ideiglenes minőségű II. oszt. táv­­irdatisztté nevezte ki. A pesti kir. főügyész Trif János kir. törvény­­széki írnokot, a nagybányai kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. A sárvári hitel- és leszámítoló intézet alapsza­bályai f. oct. hó 15-én 13,182. sz. a. a földmívelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium ál­tal a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. Abaujmegyei Felső-Vadászon ujonan felállí­tott m. kir. postahivatal, mely levél- és kocsipos­tával foglalkozni és összeköttetését F.-Vadász, Horm­­­ogd és Szikszó közt naponta közlekedő kocsikül­­dönet postajáratok által nyerni fogja, folyó hó 21 én kezdendi meg működését, mi oly megjegy­­zéssel tétetik közhírré, hogy a nevezett új posta­­hivatal forgalmi körét a következő helyek ké­pezik : Felső-Vadász, Kupa, Lak, Nyesta, Orosz Gad­na, Selyeb, Szakácsi, Szanticska és Újlak. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜLDÖTT MAGYAR ORSZÁGOS BIZOTTSÁG VII-ik ÜLÉSE oct. 18 ikán d. e. 10 órakor. Elnök : Majláth Antal gr. Jegyzők: Széll Kálmán,Zichy-Ferraris Vic­tor gróf. A közös kormány részéről jelen vannak: An­­drássy Gyula gr. külügyminister, Kühn br. had­­ügyminister, Orczy Béla br. a külügyminister képviselője, Benedek Sándor vezérőrnagy a had- Ügyminister képviselője, Pöck altengernagy, Gaál Jenő sorhajóhadnagy. Elnök : Méltóztassanak a múlt ülés jegyző­könyvét meghallgatni. Zichy F. Victor gr. jegyző (Olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét.) Kénytelen vagyok a 1. orszá­gos bizottságot egy körülményre figyelmeztetni, ugyanis a rendes szükséglet 7. czímének B. al czime alatt előirányozva volt összeget a 1. bizott­ság megszavazta ; de ugyanott a hadügyi albizott­ság 263 darab Gasser-féle revolver beszerzését is ajánlatba hozta, melynek költsége 4997 ftot tesz. Ezen összegnek a rendkívüli szükségletbe való fölvétele tévedésből maradván ki, kérem a 1. or­szágos bizottságot, hogy ezt utólagosan a jegyző­könyvben helyrehozhassam. (Helyeslés: A jegyző tovább olvassa a jegyzőkönyvet.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Perczel Béla benyújtja több cs. kir. nyugal­mazott tiszt kérvényét az életbeléptetendő nyugdíj­­szab­lyzat kedvezményének reájok leendő kiter­jesztése tárgyában. A napirend előtt a hetes összeegyeztető bizott­ságra és az Éber indítványa folytán választandó ötös bizottságra beadatnak a szavazati jegyek. A közös külügyminiszer előterjesztette a ka­tonai tisztviselők drágasági pótléka és a szekeré­szetnél szükségessé vált költségtöbblet iránti je­lentését. A múlt ülésben nem hozathatván határozat az „E. H. Karl“ hajó építésének első részlete iránt, az a jelen ülésben újból szavazás alá bocsát­tatott. Zsedényi Ede, Fálk Miksa, Prileszky Tádé, Péchy Manó gr., Paczolay János, Halasy Gyula, Barcsay Ákos, Bittó Kálmán, Lészay Lajos, Kiss Miklós, Pulszky Ágost névszerinti szavazást kér­nek, mely elrendeltetvén. Elnök a következő eredményt hirdeti ki: „Nem“-mel szavazott 28, „igen“ nel 23. E sze­rint absolut többség ismét nincs. Zichy Nándor gr. azt indítványozza, hogy va­lahányszor kétszeri szavazás szüksége forog­jen, absolut többség hiányánál fogva a második sza­vazás mindig az illető költségvetés tárgyalásának, a jelen esetben pedig az összes költségvetési tár­gyalásoknak utolsó napjára halasztassék. Ez­ál­tal elkerültetnék az, hogy kétszer-háromszor kel­lene eredmény nélkül szavazni. Mesznil Victor b. nem fogadja el az indítványt, mert az bizonyos tekintetben kedvezne a dele­­gatió meg nem jelenő tagjainak. Házmán Ferencz azon elvből kiindulva, hogy „praesentes concludunt,“­s nehogy a szavazás in infinitum ismételtessék, azon elvet kívánná ki­mondatni, hogy ha valamely kérdés mellett abso­lut többség nem nyilatkozik, az elejtettnek tekin­tendő. E kérdés felett hosszabb vita fejlődött ki, melyben Széchen Antal gr., Széll Kálmán, Mesz­nil Viktor b., Szügyény László, Wahrmann Mór, Andrássy Manó gr., Keglevich I. gr., Sennyey Pál b., Hodossy Imre, Fálk Miksa, Barcsay Ákos, Kemény Gábor b. és Perczel Béla vettek részt. A felszólalók egy része azon körülmény folytán, hogy az „E. H. Karl“ mellett absolut többség nem nyilatkozott, annak építését elejtettnek te­­kintő; másik része a mellett érvelt, hogy a kér­dés újból szavazás alá bocsátandó. Sennyey Pál b. e kérdést elvileg és pedig az „E. H. Karl“ kérdé­sétől függetlenül kívánná elintéztetni, de nem most, hanem egy későbbi alkalommal. Széll Kálmán az „E. H. Karl“ kérdését egyelőre függőben hagyat­ni kí­vánván, azt indítványozza, hogy a nuntium, az e tételre vonatkozó határozat kihagyásával, a másik delegátióhoz átküldessék, s a kérdés ak­kor döntessék el, midőn attól az üzenet visszaér­kezik. Zichy Nándor gr. egyszerű napirendreté­­rést indítványoz. A hosszas vita után szavazás által elhatározta­tott, hogy az „E. H. Karl“ építése mellett absolut többség nem nyilatkozván, az végleg elejtettnek tekintendő. Következett a hadügyi költségvetés tárgyalása. Bujanovics Sándor előadó: Tisztelt országos bizottság! A hadügyi albizottságnak a közös had­sereg 1873-ik évi költségvetésére vonatkozó jelen­tése az országos bizottság tagjai előtt fekszik. — E jelentés indokolásul a hadügyi albizottság állás­pontjának előadása helyett bátran hivatkozhatnám a múltra, hivatkozhatnám a múlt országos bizott­ságok által a hadügyi költségvetéssel szemben elfogadott szempontokra, annál is inkább, mert az elvek és szempontok, melyekből a múlt országos bizottságok a közös hadsereg költségvetésének megbírálásánál kiindultak, nem változván a hely­zet, ma is változhatlanul ugyanazok. Azonban azon minden tekintetben jogosult ér­deknél fogva, melylyel az ország a közös haderő fejlesztése iránt méltán viseltetik, s azon közel 7 millió frtnyi többlettel szemben, mely a közös hadsereg 1873-ik évi szükségletében az 1872-ik évre megszavazott összeghez képest nyilvánul, kötelességemnek tartom, deczolva az ismétlés ve­szélyével, nehány szóval s csak általános főbb vonásaiban előadni azon szempontokat, melyek a hadügyi albizottság jelentésében foglalt javasla­tainak indokul szolgáltak. Az országos bizottságok feladatát az 1867-dik évi XII. t. sz., a közös hadsereg szükségletével szemben pedig e törvényczikken kívül még az 1868. évi XL ik, a véderőről szóló törvény világo­san és szabatosan körvonalazza. Meg­lévén e törvény által állapítva a közös hadsereg összes létszáma, a kérdés, melylyel a hadügyi albizottság, de az országos bizottságok is foglalkozhatnak, csak az lehet: váljon a közös hadsereg szükségletére előirányzott összegek, te­kintve a létszámot s az administrativ költségeit, valóban és egész mértékben szükségesek-e? és várjon a múltban megszavazott összegek megfe­lelő módon fordíttattak-e a közös hadseregre, s ez által nyuttatik e a terhet viselő honpolgároknak azon megnyugvás, hogy a közös hadsereg szerve­zeténél, administratiójánál és harczképességénél fogva a czélnak megfelelő, s a monarchia bizton­ságának védelmére minden körülmény közt képes. Az első kérdésre vonatkozólag a hadügyi albi­zottság beható és részletes tanulmányozás után.

Next