Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-19 / 240. szám

ia, a főbb vonásokra nézve mindegyik külön ön­álló nyelvjárást képez. Értekező úr számos példával mutatja be mind­egyiknek hangtani, nyelvtani, régiségi s egyéb sajátságait. Az elnök pedig indítványozza, hogy a vendég­­szerető uraknak az osztály nevében is köszönet mondassák, mit a gyűlés készséggel helybenhagy. Azután Gyulai osztálytitkár figyelmezteti az osztályt, hogy az akadémia múlt nagy gyűlésén az akadémiai elnök megpendítő Bessenyey György fa társasága irodalmi föllépések százados ünne­pének megölését, s minthogy ennek a folyó 1872. évben kell megtörténni, indítványozza, hogy az első osztály hívja föl ez ügyre az összes akadémia figyelmét. Különben is leginkább az első osztályt illeti a dolog megkezdése. Javasolja tehát, hogy az első osztály tűzze ki az ünnepélyt december 15 dikére, kérje föl Toldyt egy emlékbeszéd, Szász Károlyt pedig egy óda megírására s erről tegyen előterjesztést az összes üléshez. Indítványa közhelyesléssel elfogadtatván, ezzel az ülésnek vége lett. — A GÖDÖLLŐI SZARVAS-VADÁSZATOKRÓL írják a „Vadász ás Versenylapénak, hogy Ő Felsége a ki­rály és vendégei az idén 32 szarvast lőttek 11 nap alatt, 8 oly derék példányokat, minek mai napság már Európában máshol alig léteznek. A legderekabb példá­nyok súlya feltörve 376, 384, 386, 390, 394 font volt, s oly pompás agancsaik voltak, melyek magas­sága 3 láb, s egymástéli szélessége 4 láb környi volt. Külön leirást hoz e lap azon remek 20-ágas fő­vad elejtéséről, mely után a király 3 ízben ment ki lesjáratra, mig egy késő délután egyetlen lövéssel 120 lépésről elejtette.­­ Egy másik érdekes újdonsága e lapnak többi közt, hogy egy lovasvadász-társaság ala­kult, mely a Rákoson kópékkal (24 pár) vadász majd rókákra. Gr. Eszterházy Miklós, a híres steeplechaser lesz a falkanagy s vagy 40 űrlovas készül e vadásza­tokra, élükön kisirigy miniét­erünk ; továbbá br. J­enck­­heim Béla, gr. Szapáry Iván, a Károlyiak, Sztárayak, Festeticsek stb. Legfőbb érdeket fog azonban e vadá­szatoknak kölcsönözni azon körülmény, hogy Felséges asszonyunk, a királyné, ki — mint tudjuk — szenvedé­lyes lovagló, szintén részt veene néha a nagyszerű lo­vaglásokban, s hogy számára 4—5 lovat szoktatnak már. A rákosi falkán kivül jelenleg még Kolozsvárott (b. Wesselényi Béla a falkanagy), Nádasd-Ladányon (gr. Nádasdy Ferencz), Mándokon (gr. Forgách László) és Zemplénben gr. Sztáray Antal tartanak falkát. A CzEGLÉD VÁROSA f. hó 10-én tartott közgyűlésén a felnőttek oktatása iránt dicséretreméltó határozatokat hozott, melyeket követendő példaként közlünk. A hatá­rozatok pontjai ezek, K­öz a közgyűlés erkölcsi köteles­ségének ismeri a felnőttek oktatásának felkarolását, e végből elrendeli, hogy a város különféle tizedeiben fekvő iskolákban megfelelő számú tantermek szereltes­senek fel; világításról és fűtésről kellő időben gondos­kodva legyen; 2­ or a tanfolyam megkezdéséről a városi lakosság templom előtti kihirdetés és dobszó által is idejekorán érteeettessék; 3 or minden egyes v. képvise­lőnek erkölcsi kötelességévé tétetik, oda hatni, hogy a felnőtteknél netán észlelhető közöny, álszégyen s egyéb halhiedelem eloszoljon s a tanfolyamokban részvételre minél számosabb egyént buzdítsanak; 4-ez a városi iskolaszék megbizatik az időközben felmerülendő aka­dályok elhárításával s a szükséges intézkedések megté­telével s az egész ügynek ellenőrzésével. — BENZA Ida k. a. ma estre olaszul fog énekelni — e hírt hozták tegnap laptársaink, s némelyik azon megjegyzéssel, hogy remélhetőleg szerződése ellenére nem fogja azt ismételni. Az eddigi föllépések tanúsága szerint fölösleges dolog e tárgyban szerződés­szegést s épen nevetséges hazafiatlanságot keresni.Már 3 operában 3 hét alatt magyarul énekelt ,­s énekelt volna ebben is, ha az idő rövidsége nem gátolja. Egy akkora sze­repnek, mint Violetta, a szövegét pár nap alatt lehetetlen betanulni, s az igazgatóságnak e kettő között kellett vá­lasztani : vagy ismételni a már adott operákat, vagy ha újat akart adni — megengedni Benza k. a.-nak, hogy olaszul énekelje. A kisasszony jövő szombaton a Huge­nottákban magyarul fog énekelni, — ennek betanulá­sára volt ideje. De ha vagy egyszer idő rövidsége miatt olaszul énekel, ne csináljunk abból hazafisági kérdést. 1926 IRODALMI HÍREK. Bölcsészeti SZEMELVÉNYEK. Irta Nemes Imre, okleveles gymn. tanár. Budán, 1872. Ezen 71 lapra terjedő munkában egy oly egyénnel találkozunk, ki korára nézve még fiatal, de kellően bebizonyított sajátságánál fogva, szép remények táplá­lására nyújt alkalmat. Az a fölfogás, melylyel a kisze­melt tárgyat magáévá tette, azon átérzés, melylyel tár­gyának viszonyaiba és okaiba behatott, meg ama meg­ítélés, melylyel a vita lényeges mozzanatainak becsét meghatározta, kétségbe nem hozható jelenségei a böl­csészeti talentumnak. Nem eredeti ugyan a tartalom, melyet nyújt, de eredeti a kivitel, mely által azt nyújt­ja. És ez már magában véve is elégséges arra, hogy a fiatal bölcsészt buzdító figyelemre méltassuk. E füzet tartalmát a Fischer Kuno és Trendelenburg Adolf, jeles philosophusok között folyt philosophiai vita teszi. Szerző az elsőt a jénai, a másodikat a ber­­lini tudomány­egyetemen hallgatta. A vitázók jeles­ségén fölül emelte még a vita fontosságát az is, hogy arra Kant egyik oly­­antétele adá az okot, mely az újkori philosophiának mozgalmaira mindenkor nagy befolyással volt. Innen a kérdéses vita iránt széltében mutatkozó érdeklődés. A német irodalom határai között alig van komolyabb folyóirat, mely róla meg nem emlékezett volna. Külö­nösen történik róla szó az 1869. Zeitschr. für Philos. u. phi­os. Kritik v. J. H. Fichte, Herrn. Ulm­er und J. U. Wirth, 54. Bd. 2. Hft 261—317 ik lapjain, hol Kym, az 1869 170 ki Philos. Monatshefte v. J. Berg­mann IV. Bd. 3. Hff. 236—249. 1. a. IV. Bd. 5. Heft. 408—413 lapjain, hol Quahiker, és a IV. Bd. 6. Hft. 435—483. 1. hol Kym, az V. Bd. 3. Hft. 273 —278. 1. hol Bergman és az V. Bd. 4. Hft. 278— 323. lapjain, hol Bratuschek szólal föl. A felszólalók nézetei elágazók Az egyik Fischerhez, a másik Tren­­delenburghoz szít. Szerzőnk, távol lévén bármily egy­oldaluságtól, a közvetítés ösvényén jár. Álláspontját a mindenképen biztosított észszerüség teszi jellemzetessé. Munkája több szakaszból áll. Bevezetése szerint szerző „egy évi távolléte után Németországból kedves hazájába visszatérvén, s forrón érezvén háláját a vallás- és közoktatási m. kir. ministerium iránt, mely őt, to­vábbi önművelése végett kiküldötte, hálás érzelmének akarván kifejezést adni, utazási naplójába nyúlt s on­nan emelé ki azon tartalmat, melyet iratában a haza bölcsészeivel közöl.“ Ebben áll az irat indoka. Lát­hatni, hogy ezen indok szerző erkölcsi oldalának egyik nagyon szép vonását hozza napfényre. Az I. szakaszt a többi ily czimek alatt követi: II. Trendelenburg és Fischer Kuno. III. A fölmerült tan­vita oka és tárgya Trendelenburg szerint. IV. A föl­merült tanvita oka és tárgya Fischer Kuno szerint. V. Összesítés. VI. Trendelenburg kiindulási pontja sa­­j­­át álláspontjáról véve. VII. Még egy pont megvédése­­ Kant tanában. VIII. Befejezés. IX. Fischer Kuno ki­indulási pontja saját álláspontjáról véve. X. Kant tana a mennyiség-fogalmakról. XI. Kant tana a kategóriák­ról logikailag véve. XII. Trendelenburg quaternia ter­­minoruma. XIII. Trendelenburg egyszerű összehasonlí­tásáról. XIV. Kant „Habilitationsschrift“-je és transcen­­dentalis aesthetikája. XV. Befejezés. XVI. Birálatos jellemzés. XVII. Folyomány. Mily mértékben oldotta légyen meg szerző a kitűzött feladatot, mily élességgel választotta légyen el egymás­tól annak mozzanatait, és miként hozta legyen elő azok összpontosulását, arról itt nem értekezhetünk. Czélunk ezúttal az egyszerű megismertetés. Mi ennek határain kívül esik, az a beható kritikának dolga. Annyi bizonyos, hogy szerző a kitűzött feladatot kellőleg áthatotta , valamint az is, hogy tisztében ön­­állólag járt el. Nem tévesztett el szem elől semmit, a­mi ez ügyben, mint lényeges, már gondolva jön, de a mások által gondoltakat csak akkor fogadta el, ha azokat igazaknak találta. Ez a hivatásnak kétségbe nem hoz­ható jele. Mik után van okunk rá, hogy szerzőt a tisztán vett philosophia csarnokának belsejében melegen üdvözöljük H. r­f. MAYER Miksa, a „Népt. Lapja“ szerkesztője által tervezett „Kritikai évkönyv“ a megvalósulás kü­szöbén áll, a mennyiben a beérkezett s közel 400 ra menő tisztán paedagogiai s rokon tartalmú magyar nyel­ven írott munkákból álló anyag már osztályozva van s csak kiosztásra vár az illető munkatársak közt. A „Kritikai évkönyv“ egyes szakaszainak megirá­sára vállalkoztak. Az általános paedagogia és történe­tére dr. Kleinmann Mór, az egyeteme tanárképeide r. tanára; a földrajz és történelemre dr. Heinrich Gusztáv egyetemi m. tanár s a „Magyar Tanügy“ szerkesztője; a természettudományira dr. Emericzy Géza iglói ké­­pezdei igazgató ; számtanra és mértanra Szente József képezdei tanár ; a magyar nyelv­ű irodalomra Madzsar János képezdei igazgató és Wolf György reáltanár; Írva olvasás és szemléltető oktatásra Péterfy Sándor a „Népn. Lapja“ szerkesztője; háztartásra és női kézi munkákra Zirzen Janka a budai képezde igazgatónője; az iskolai politikum és alkotmánytanra Mayer Miksa maga ; a kisdedóvodák és gyermekkertekre Liber József a „Népt. Lapja“ belmunkatársa; az ifjúsági irodalomra Dolinay Gyula és Kiss Áron n.-kőrösi kép­­igazgató; paedagogiai folyóiratok és ifjúsági lapokra szintén Kiss Áron. A „Kritikai évkönyv“ czélja: biztos tájékozást­ nyúj­tani úgy a szakférfiaknak mint szülőknek a nevelési irodalom rendelkezés alatt álló anyaga iránt; a mű meg­írására vállalkozott szakférfiak neve pedig reményle­nünk engedi, hogy első „kritikai évkönyv“-ünk irodal­munkban kiváló helyet foglaland el. — A MARGIT-SZIGET nagy szállodája 120 szobával­ néhány hét múlva tető alá kerül s a tavaszszal fogják átadni a közönség használatára, teljes kényelemmel és diszszel szerelve föl a szobákat. Folytatják továbbá a sziget közepén fekvő kút furatásit, melylyel sokáig kellett pihenni, nem rendelkezvén a hozzá szükséges érezcsövek nagy mennyiségével. E kút iszapjában nagy hőemelkedést vettek észre és igy semmi kétség, hogy bő forrást találnak alatta. Zsigmondy bányamérnöknek az alcsuti kút furatása is teljesen sikerült és igy már József fog ottani pompás parkjának egyetlen baján, a vízhiá­nyon segítve van. Tervben van továbbá a Margit-szige­­ten egy oly nagy uszodát hozni létre, mely nem a folyamon lesz, miután ott a fürdőbódét idényenként össze kell állítani és szétszedni, a mi mindig sok bajba és időbe kerül, hanem a sziget egy alkalmas pontján nagy medenczét ásatnak, azt kirakatják kővel, vagy vízhatlan cementtel, s úgy eresztik bele a dunavizet, melynek a sziget másik oldala felé szabad folyást en­gedhetnek egy csatorna segélyével. GAZDASÁG. AZ ELSŐ MAGYAR IPARBANK FORGALMI KIMUTATÁSA 1872. évi September hó 1-től—30-ig. Fiókintézet. Bevétel. Betételek......................... 643,873 Ért 59 kr. Pénztári utalványok . . . 106,200 „ — „ Biztosítéki alap . . . . 110 „ — „ Hitelváltók......................... 341,868 „ — „ Bankváltók......................... 467,503 „ 56 „ Papír- és áru­kölcsönök . . 91,105 „ 81 „ Jelzálogi kölcsönök . . . 1,320 „ 50 „ Hiteltulajd­­onintéző bizottmány 896 „ 57 „ Intézeti ház......................... —,— „ — „ Visszahúzott elhelyezmények 76,000 „ — „ Eladott értékek .... — „ — „ Viszon leszámított bankváltók 49,600 „ — „ Bélyeg-dijak .... 83 „ 15 „ Hitelváltó-kamatok és dijak 10,101 „ 80 „ Bankváltó-kamatok és dijak 9,650 „ 17 „ Értékpapír- és áru-kölcsön­kamatok és dijak . . . 1,956 „ 83 „ Jelzálogi kölcsön-kamatok és dijak ...... n­fy Elhelyezmények, utáni ka­matok ............................... 3,534 „ 87 n Letéteményi dijak ... „ „ Különféle bevételek . . 45,157 „ 28 n Betételek ..... „ —— „ Aru-kölcsönök .... — „ — „ Aru-kölcsön kamatok . . . „ — „ Különféle bevételek . . — » — » 1.848,962 , 13 „ Pénztári készlet 1872. évi aug. 31-ről. . . . . 144,609 „ 88 „ Összesen 1.993,572 frt 01 kr Kiadás. Betételek......................... 713,328 „ 85 „ Pénztári utalványok . . . 97,000 „ — „ Azoknak kamatai . . . 10,646 „ 97 n Biztosítéki alap . . . . 370 „ — Hitelváltók............................ 354,445 „ — 9

Next