Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. október (6. évfolyam, 41-43. szám)

1872-10-27 / 43. számú melléklap

1872. Buda-Pest 43-dik szám. Vasárnap, october 27. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJ­A. r...KNIK­AFTENKANT Égési évre . Előfizetési árak: egyszer. Fél évre Segyed évr© 5 kr. EGY38 SzAm­ÁS­A A magyar királyi jogakadé­miák története. A vallás- és közoktatási minister a folyó tanév elején megbízta a közvetlen vezetése alatt álló jogakadémiák és joglyceumok igazgatóságait, hogy a vezetésük alatti inté­zet történetét készítsék el, hogy az ekkér begyűlendő dolgozatokból az országgyűlés elé terjesztendő jelentésben a jogakadémiai tanügy múltjának bár rövid, de hű váz­latát adhassa. A beérkezett dolgozatok sok­kal hosszabbak, hogysem egész terjedel­mükben helyet foglalhattak volna a jelentés­ben. De minthogy többnyire kimerítők s igen sok becses történeti adatot foglalnak magukban, érdekesnek tartjuk azokat egy­másután bemutatni olvasóinknak. 1. A pozsonyi jogakadémia. (Folytatás.) Az említett nagy-szombati akadémia tudomá­nyos működését 1777. évi november havában kezdé meg nagyméltóságu balassa-gyarmathi gróf Balassa Ferencz Szerémmegye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, cs. k. kamarás, a magyar kir. helytartó-tanács tanácsosa, s a pozsonyi kir. tankerület főigazgatójának kormányzata alatt. Igazgatója ezen akadémiának akkoriban volt al­torjai Benkő Miklós, chudinisi prépost, bölcsé­szet- és hittudor, ki már azelőtt a nagyszombati egyetemen mint a bölcsészeti kar dékánja műkö­dött ; mint tanárok pedig (eltekintve a nevezett akadémia gymnasiumi tanfolyamától) működtek a következők: és pedig a jogtudományi karban: Dr. Demény Antal, jogkari prodékán és senior, Fleischhacker János, Manigay Pál, Adamy János, áldozár, bölcsészettudor. Bihary Ferencz, áldozár, hitszónok; a bölcsészeti karban: Pankl Máté esztergommegyei áldozár, bölcsé­szettudor, senior. Kordányi József esztergommegyei áldozár, böl­csészettudor. Holló Márton, esztergommegyei áldozár, bölcsé­szettudor. Peer Jakab, kegyesrendü áldozár, bölcsészet­­tudor. Hadaly Károly, világi, rendkívüli tanár. Kreisz János, áldozár, hitszónok. Ezen tanári személyzet változatlanul maradt meg az 1781|2-ik tanév végéig. Az 1782|3 ik tan­év elején a tanári kar gróf Balassa Ferencz tan­kerületi főigazgató kormánya alatt a nagyszom­bati akadémián a következő egyénekből állott: Igazgató: Benkő Miklós (ugyanaz, ki fenn.) Tanárok a jogi karban: Fleischhaber János, pro-7 decan és senior (. . . . . Manigay Pál,­­ugyanazok mint fenn) Adamy János,­­ Horváth Ignácz, Budjács János, rendkívüli tanár. Csákányi József, áldozár, hitszónok. Tanárok a bölcsészeti karban: Pankl Máté , Holló Márton, (ugyanazok mint fenn) Peer Jakab. ) Nagy Pál, esztergommegyei áldozár. Stökl Jakab, rendkívüli tanár, áldozár, a Pálo­sok rendjéből. Kreisz János, áldozár, hitszónok, (ugyanaz, ki femn.) Ugyanezen tanári személyzettel történt meg a nagy­szombati akadémiának Pozsonyba való áthe­lyezése az 1784 ik év tavaszán, hol az 1784. évi május hó 14-én (mások szerint 13-án) tartatott meg a legelső ülés a tanári testület részéről. Ez időtől a pozsonyi akadémia a többi magyarországi akadémiák közös sorsában osztozott, s ugyanazon változásokon ment keresztül, itt is a tanulmányok eredeti sorozatára és fokonkénti terjedelmére néz­ve ugyanazon phasisok állván be, melyek honunk akadémiáin egyáltalában észlelhetők, csak hogy az utolsó időben (1850), midőn tisztán jogakadé­­miává alakult át, végképen elválva a gymnasium­­tól, még más épületbe is (a benedekrendiek volt lakházába) költözött. Az ily módon keletkezett pozsonyi kir. akadé­mián, valamint az annak alapításánál feloszlatott nagyszombati akadémián, s egyáltalában honunk azon időbeni minden egyéb kir. akadémiáin is a jogi, a bölcsészeti s a gymnasiumi tanulmányok egyaránt tanittattak, s mindezen akadémiákon a tanítás , az összes tanügy­ rendezése egy­ 17­77-ben kibocsátott általános tanulmány­i rendszabály sze­rint történt; értem azon rendszabályt, melynek czime: „Ratio educationis publicae totiusque rei litterariae per regnum Hungáriáe, et provinciae eidem adnexas“, s mely a magy. királyi udvari kanczellárián akkori időben mint tanügyi előadó alkalmazásban állott belső titkos tanácsos Ürmé­­nyi József és Trsztyánszky Dániel tollából folyt, mely „Ratio educationis“-nak későbben az 1780. évi 67. t. sz. által kirendelt országos bizottság munkálata alapján 1806-ban eszközölt újbóli ki­adása folytán a magyarországi kir. akadémiák szervezete — tehát a pozsonyié is — lényeges vál­tozást szenvedett. Az 1777-ik évi „Ratio educationis“ értelmében az akadémiai tanfolyam bölcsészeti és jogi tan­szakból és gymnasialis tanfolyamból állott; a jogi s bölcsészeti tanfolyam külön-külön két tan­évre terjedt. A gymnasiumi tanfolyam öt tanévet foglalt ma­gában, ugyanis a két felsőbb, vagyis humanitási osztályt, és a három alsó, vagyis tulajdonképeni gymnasiumi osztályt. A bölcsészeti, s épen úgy gym­nasiumi tanfolyamban is 1802. óta — mely évben a megszüntetett Szt.­Benedekrend ismét visszaál­líttatott — a pozsonyi kir. akadémián (úgy a gyá­­rin is) mindig Szt.­Benedek rendbeli tanárok vol­­­tak alkalmazva. Az 1806-ik évben másodízben megjelent, Ratio educationis“-féle rendszabás alap­­­ján a tanulmányok elrendezésében honunk aka­démiáin, tehát a pozsonyin is, némely lényeges változások létesíttettek ugyan, a­nélkül azonban, hogy a két-két évre megszabott bölcsészeti és jogi tanfolyam időtartama meghosszabbítatott volna. Je­lesen az észjoghoz a magyar közjog, a magyar magánjoghoz a tiszti írásmód, a rendészet és ka­marai tanokhoz a váltó- és kereskedelmi jog mint külön tantárgyak csatoltattak, az egyetemes és egyes államok története helyébe Magyarországnak és a többi örökös­­tartományoknak, nemkülönben az összes európai államok statistikája léptettetett, és a bányajoggal kapcsoltatott össze; a római, hűbér, kánoni és büntetőjog tanítása iránt is lé­tettek intézkedések, de soha foganatba nem mentek. A bölcsészeti tanszakban is hasonló okszerű re­formok léptek életbe. Névszerint a bölcsészet egyes alkatrészei mint külön tantárgyak alapíttattak meg. Magyarország történetéhez az egyetemes világtörténelem, a ter­mészettanhoz a természettudományok története, és a mezei gazdászattan mint külön előadási tárgyak csatoltattak. A vallástan és görög nyelvtanból külön leczkék rendeltettek. — 1819 ben végre a magyar nyelv és irodalom feletti előadások, melyek előbb rend­kívüliek voltak, rendesekké váltak. Az említett 1777 ik évi „Ratio educationis“-féle tanrendszer értelmében tehát a pozsonyi kir. aka­démián a jogi karban négy, a bölcsészetiben öt te­­nár működött, az általuk képviselt tanszékek pe­­dig a következő tantárgyakaat foglalták gukban: A) a jogi karban és pedig az 1800­l-ik tanévben: 11-ik évfolyam, téli félév: a politikai tudományok (politica et commer­cium) ; b) magyar magánjog (historia et institutiones juris hungarici), külön-külön tanár által előadva. „ „ nyári félév: a) kamarai tudományok (scientia rei aeraricae) és tiszti írásmód (stylus curialis), továbbá magyar büntetőjog (jurisprudentia criminalis); b) magyar magánjog (mint fenn), e két tárgy külön-külön tanár által előadva. Mint rendkívüli tantárgy adatott elő minek . félévben a magyar nyelv és irodalom az illet-5 bölcsészetkari tanár által.

Next