Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. október (6. évfolyam, 41-43. szám)
1872-10-27 / 43. számú melléklap
1872. Buda-Pest 43-dik szám. Vasárnap, october 27. A BUDAPESTI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA. r...KNIKAFTENKANT Égési évre . Előfizetési árak: egyszer. Fél évre Segyed évr© 5 kr. EGY38 SzAmÁSA A magyar királyi jogakadémiák története. A vallás- és közoktatási minister a folyó tanév elején megbízta a közvetlen vezetése alatt álló jogakadémiák és joglyceumok igazgatóságait, hogy a vezetésük alatti intézet történetét készítsék el, hogy az ekkér begyűlendő dolgozatokból az országgyűlés elé terjesztendő jelentésben a jogakadémiai tanügy múltjának bár rövid, de hű vázlatát adhassa. A beérkezett dolgozatok sokkal hosszabbak, hogysem egész terjedelmükben helyet foglalhattak volna a jelentésben. De minthogy többnyire kimerítők s igen sok becses történeti adatot foglalnak magukban, érdekesnek tartjuk azokat egymásután bemutatni olvasóinknak. 1. A pozsonyi jogakadémia. (Folytatás.) Az említett nagy-szombati akadémia tudományos működését 1777. évi november havában kezdé meg nagyméltóságu balassa-gyarmathi gróf Balassa Ferencz Szerémmegye főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, cs. k. kamarás, a magyar kir. helytartó-tanács tanácsosa, s a pozsonyi kir. tankerület főigazgatójának kormányzata alatt. Igazgatója ezen akadémiának akkoriban volt altorjai Benkő Miklós, chudinisi prépost, bölcsészet- és hittudor, ki már azelőtt a nagyszombati egyetemen mint a bölcsészeti kar dékánja működött ; mint tanárok pedig (eltekintve a nevezett akadémia gymnasiumi tanfolyamától) működtek a következők: és pedig a jogtudományi karban: Dr. Demény Antal, jogkari prodékán és senior, Fleischhacker János, Manigay Pál, Adamy János, áldozár, bölcsészettudor. Bihary Ferencz, áldozár, hitszónok; a bölcsészeti karban: Pankl Máté esztergommegyei áldozár, bölcsészettudor, senior. Kordányi József esztergommegyei áldozár, bölcsészettudor. Holló Márton, esztergommegyei áldozár, bölcsészettudor. Peer Jakab, kegyesrendü áldozár, bölcsészettudor. Hadaly Károly, világi, rendkívüli tanár. Kreisz János, áldozár, hitszónok. Ezen tanári személyzet változatlanul maradt meg az 1781|2-ik tanév végéig. Az 1782|3 ik tanév elején a tanári kar gróf Balassa Ferencz tankerületi főigazgató kormánya alatt a nagyszombati akadémián a következő egyénekből állott: Igazgató: Benkő Miklós (ugyanaz, ki fenn.) Tanárok a jogi karban: Fleischhaber János, pro-7 decan és senior (. . . . . Manigay Pál,ugyanazok mint fenn) Adamy János, Horváth Ignácz, Budjács János, rendkívüli tanár. Csákányi József, áldozár, hitszónok. Tanárok a bölcsészeti karban: Pankl Máté , Holló Márton, (ugyanazok mint fenn) Peer Jakab. ) Nagy Pál, esztergommegyei áldozár. Stökl Jakab, rendkívüli tanár, áldozár, a Pálosok rendjéből. Kreisz János, áldozár, hitszónok, (ugyanaz, ki femn.) Ugyanezen tanári személyzettel történt meg a nagyszombati akadémiának Pozsonyba való áthelyezése az 1784 ik év tavaszán, hol az 1784. évi május hó 14-én (mások szerint 13-án) tartatott meg a legelső ülés a tanári testület részéről. Ez időtől a pozsonyi akadémia a többi magyarországi akadémiák közös sorsában osztozott, s ugyanazon változásokon ment keresztül, itt is a tanulmányok eredeti sorozatára és fokonkénti terjedelmére nézve ugyanazon phasisok állván be, melyek honunk akadémiáin egyáltalában észlelhetők, csak hogy az utolsó időben (1850), midőn tisztán jogakadémiává alakult át, végképen elválva a gymnasiumtól, még más épületbe is (a benedekrendiek volt lakházába) költözött. Az ily módon keletkezett pozsonyi kir. akadémián, valamint az annak alapításánál feloszlatott nagyszombati akadémián, s egyáltalában honunk azon időbeni minden egyéb kir. akadémiáin is a jogi, a bölcsészeti s a gymnasiumi tanulmányok egyaránt tanittattak, s mindezen akadémiákon a tanítás , az összes tanügy rendezése egy 1777-ben kibocsátott általános tanulmányi rendszabály szerint történt; értem azon rendszabályt, melynek czime: „Ratio educationis publicae totiusque rei litterariae per regnum Hungáriáe, et provinciae eidem adnexas“, s mely a magy. királyi udvari kanczellárián akkori időben mint tanügyi előadó alkalmazásban állott belső titkos tanácsos Ürményi József és Trsztyánszky Dániel tollából folyt, mely „Ratio educationis“-nak későbben az 1780. évi 67. t. sz. által kirendelt országos bizottság munkálata alapján 1806-ban eszközölt újbóli kiadása folytán a magyarországi kir. akadémiák szervezete — tehát a pozsonyié is — lényeges változást szenvedett. Az 1777-ik évi „Ratio educationis“ értelmében az akadémiai tanfolyam bölcsészeti és jogi tanszakból és gymnasialis tanfolyamból állott; a jogi s bölcsészeti tanfolyam külön-külön két tanévre terjedt. A gymnasiumi tanfolyam öt tanévet foglalt magában, ugyanis a két felsőbb, vagyis humanitási osztályt, és a három alsó, vagyis tulajdonképeni gymnasiumi osztályt. A bölcsészeti, s épen úgy gymnasiumi tanfolyamban is 1802. óta — mely évben a megszüntetett Szt.Benedekrend ismét visszaállíttatott — a pozsonyi kir. akadémián (úgy a gyárin is) mindig Szt.Benedek rendbeli tanárok voltak alkalmazva. Az 1806-ik évben másodízben megjelent, Ratio educationis“-féle rendszabás alapján a tanulmányok elrendezésében honunk akadémiáin, tehát a pozsonyin is, némely lényeges változások létesíttettek ugyan, anélkül azonban, hogy a két-két évre megszabott bölcsészeti és jogi tanfolyam időtartama meghosszabbítatott volna. Jelesen az észjoghoz a magyar közjog, a magyar magánjoghoz a tiszti írásmód, a rendészet és kamarai tanokhoz a váltó- és kereskedelmi jog mint külön tantárgyak csatoltattak, az egyetemes és egyes államok története helyébe Magyarországnak és a többi örököstartományoknak, nemkülönben az összes európai államok statistikája léptettetett, és a bányajoggal kapcsoltatott össze; a római, hűbér, kánoni és büntetőjog tanítása iránt is létettek intézkedések, de soha foganatba nem mentek. A bölcsészeti tanszakban is hasonló okszerű reformok léptek életbe. Névszerint a bölcsészet egyes alkatrészei mint külön tantárgyak alapíttattak meg. Magyarország történetéhez az egyetemes világtörténelem, a természettanhoz a természettudományok története, és a mezei gazdászattan mint külön előadási tárgyak csatoltattak. A vallástan és görög nyelvtanból külön leczkék rendeltettek. — 1819 ben végre a magyar nyelv és irodalom feletti előadások, melyek előbb rendkívüliek voltak, rendesekké váltak. Az említett 1777 ik évi „Ratio educationis“-féle tanrendszer értelmében tehát a pozsonyi kir. akadémián a jogi karban négy, a bölcsészetiben öt tenár működött, az általuk képviselt tanszékek pedig a következő tantárgyakaat foglalták gukban: A) a jogi karban és pedig az 1800l-ik tanévben: 11-ik évfolyam, téli félév: a politikai tudományok (politica et commercium) ; b) magyar magánjog (historia et institutiones juris hungarici), külön-külön tanár által előadva. „ „ nyári félév: a) kamarai tudományok (scientia rei aeraricae) és tiszti írásmód (stylus curialis), továbbá magyar büntetőjog (jurisprudentia criminalis); b) magyar magánjog (mint fenn), e két tárgy külön-külön tanár által előadva. Mint rendkívüli tantárgy adatott elő minek . félévben a magyar nyelv és irodalom az illet-5 bölcsészetkari tanár által.