Budapesti Közlöny, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1872-11-08 / 256. szám

Bárczay József : A kassai kir. törvényszék hi­vatalnokainak fizetésfölemeltetési kérvényét. Csengery Antal: Az orsz. mintarajztanoda tanártestülete javadalmazásának a többi hazai fő­tanodák javadalmazásához arányosított fölemelési kérvényét. Lukács Béla: A bucsnni, zalathnai és abrud­­bánya verespataki bányaiparosok kérvényét, a zalathnai kapitányságnak más helyre történendő áthelyezése ügyében. Csiky Sándor : Dobosy István volt 1848 ki alezredes kérvényét nyújtja be, bizonyos összegek megtérítése iránt. Barcsi Ferencz magánkérvényt nyújt be. E két kérvény a kérvényi bizottsághoz uta­­sittatik. Lázár Ádám következő interpellatiot intézi a belügyministerhez: Interpelláló a belü­gyminister úrhoz : Az erdé­lyi részekben a volt kir. főkormányszéknek 1862. aug. 21 én 10,925. sz. a. kiadott szabályzata alap­ján a fegyvertarthatás akár személybiztonság, akár pedig vadászat végett az illető közigazga­tási főnöknél csak bizonyos, 3 évenkint­­ írt bé­lyegen megújítandó úgynevezett fegyverengedély mellett lévén szabad, mely engedélyt az illető mindig magával hordozni köteles, ésannyira, hogy az a nélkül talált fegyver elkoboztatik s azonkí­vül 5—15 frt pénzbírsággal, esetleg 1—3 napi fogsággal büntettetik. Miután tudtomra Magyarországon ily, az önkényuralom korszakából fennmaradt tilalom jelen alkotmányos korszakban nem áll fenn, és itt ily engedély hiányában a fegyverek nem koboz­tatnak el, kérdem a belügyminiszer urat: 1. Van e ezen fegyverengedélynek az erdélyi részekben fennállásáról tudomása? ha igen 2. szándékszik ő, és minő indokból s czélból ezen korlátozó szabályt továbbra is fenntartani? — ha nem 3. miért nem intézkedik ezen rendszabálynak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt? Kérem a t. házat, ezen interpellatiot a t. minis­ter úrnak kiadatni. A benyújtott interpellatio közöltetni fog a bel-­ügyminister úrral. Kovách László: T. ház! Van szerencsém a házszabályok 189. szakasza értelmében jelentése­met megtenni. A házszabályok ezen szakasza kö­vetkezőképen hangzik : „A háznagy hivatalos mű­ködése felelősség mellett a szünetek ideje alatt és az országgyűlés feloszlása, következőleg a ház­nagy képviselői minőségének megszűnése után is tart, s a reábizottakról az ismét összeülendő vagy az új képviselőháznak számot adni tartozik.“ Van szerencsém ennek következtében f. é. ápr.hó 16-án lejárt s ekkor eloszlott országgyűlési időtől a most folyó országgyűlés megkezdéséig tartott idő alatt történtekről tiszteletteljes jelentésemet s számadá­somat a t. háznak ezennel bejelenteni ; ez alka­lommal bátor vagyok jelentést tenni, hogy miután néhai Ghyczy Ignácz örökösei által a képviselő­háznak felajánlott és a ház által elfogadott könyv­tár átvételével ugyanazon országgyűlésnek egy végzése által bízattam meg, ezen megbízatásom­ban eljárva a könyvtár alkatrészei 192 fokozatban a pénztárban, illetőleg a mellette újonnan kibérelt könyvtári helyiségben vannak lerakva. Kérem a t. házat, méltóztassanak talán a könyv­tári bizottságot utasítani arra, hogy a könyvtár iránt tovább intézkedjék. (Helyeslés): Legyen szabad ez alkalommal a t. ház engedel­mével bocsánatot kérnem azért, hogy betegségem által akadályozva, ama jelentésemet korábban meg nem tehettem. (Helyeslés.) Elnök : A benyújtott számadások talán a szám­­vizsgáló bizottsághoz lennének utasítandók , a könytár iránti további intézkedéssel a könyvtári bizottság lenne megbízandó. Kvassay László az aranyosszéki választásra vonatkozó vizsgálatról tesz jelentést, mely a harmadik bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szomjas József a pinczehelyi választásra vo­natkozó vizsgálatról tesz jelentést, mely az 5-ik bíráló bizottsághoz utasíttatik. Sző­gyén­yi László az állandó igazoló bizottság részéről tesz jelentést, melynek folytán Ivánka Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György és Németh Albert a szabályszerű 30 nap fentar­tása mellett igazoltatnak. Ezen újonnan igazolt képviselők sorsolás foly­tán következőleg osztattak az osztályokba: Iván­ka Imre a 6-ikba, Horn Ede az 5-ikbe, Patay Ist­ván a 4 ikbe, Kondorossy György az 1-sőbe, és Németh Albert a 8 -ikba. Szögyényi László az állandó igazoló bizottság részéről jelentést tesz az udvarhelyszéki választási jegyzőkönyvről. Az állandó igazoló bizottság ezt alaki tekintetben kifogásoltnak találja, ugyan­ezért a jegyzőkönyv további intézkedés végett a nyolc­adik bíráló bizottsághoz utasíttatik. A jelentés folytán az ezen választásra vonatkozó kérvény kerül tárgyalás alá. Csernátony Lajos a kérvényt visszautasítan­­dónak véli azért, mert az a választás után nem adatott be a szabályszerű 30 nap alatt. A ház a kérvényt visszautasítja. Helfy Ignácz felszólal az iránt, hogy miért nem nyilatkozott a kormány mindeddig az iránt, hogy minő törvényjavaslatokat kíván az Ország­gyűlés alatt tárgyaltatni. E felszólalás tudomásul vétetik. A ház ezek után beadja a szavazatokat azon 15-ös bizottságra, mely a miniszerelnök, illetőleg a honvédelmi minister által legutóbbi ülésben be­adott s a véderőre vonatkozó törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. A szavazatok eredménye a legközelebbi ülés­ben fog kihirdettetni. Ezzel a mai ülésnek déli 12­­­ órakor vége jön. HELYHATÓSÁG. Pest városának közgyűlése november 6 án 1872. Györgyössy Alajos helv. főpolgármester ma d. u. 4 órakor a városház tanácstermében meg­nyitván az ülést, kéri a napirendre kitűzött tár­gyak közül, az Ügy sürgőssége miatt sorrenden kívül, Mátyus Arisztid indítványának tanácskozás alá vételét, mi elfogadtatván, Barna főjegyző fel­olvassa az igazságügyi miniszérium által a régi dohány- és sóraktári épületnek törvénykezési c­é­­lokra szándékolt átalakítási tervére vonatkozó ügy­iratokat. A közgyűlés elfogadta a bizottmány és a ta­nács azon javaslatát, hogy ez épületnek mélyen fekvése, rozzant és egészségtelen állapota miatt az átalakítás meg nem engedhető, s ily értelem­ben leend szerkesztve a felirat, egyúttal a mérnöki hivatal utasíttatott, hogy ezen épületek melletti utczáknak feltöltéséről a költségvetést mielőbb ké­szítse el. Mátyus Arisztid megnyugvással fogadta a ta­nács javaslatát s arra kérte a közgyűlést, hogy a költségvetés elkészültével ezen utczáknak feltöl­tését mielőbb eszközöltesse. Dr. Patrubány Gergely indítványt ad be, vájjon az épülő új házaknál minő csatornázási rendszer volna elfogadható. Ezen indítvány a fenálló szabályok értelmében a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűze­tett ki A közlekedési ministérium felhívta a város kö­zönségét, í­­­gy nem tekintve a Rudolf rakpart épí­téséből fen­forgó kérdésének elintézését, közölte az alsó Duna-rakpart építési költségvetését, hogy a ministérium a félben szakított építkezést itt befe­jezhesse s egyúttal kérdezze meg a vállalkozót, váljon hajlandó-e a szerződésben­­kitett feltételek alatt ezen rakpartot kiépíteni A közgyűlés elfogadta azon véleményezést,mely szerint egyelőre belenyugszik a ministeriumnak ezen intézkedésébe s azon 72.000 frtot, mibe még a rakpart építésének befejezése kerül, úgy tekinti mint egy részét azon összegnek, mibe a rakpart építése került, s melynek megtérítésére számit.­­ Továbbá e rakpartot a kiépítés után is magáénak tekinti s fentartja rendelkezési jogát.­­ D­scher vállalkozó késznek nyilatkozott az épí­tést az 1873. évi julius hó végéig befejezni, azon­ban kötelezettsége múlt hó végével lejárt s igy a szerződésében kikötött egységi áraknak csekély felemelését kéri, ezt azonban csak akkor teheti, ha vele a határozat még e hó folytán közölve le­end. Simon kérdést intéz a főkapitányhoz, vajjon van-e tudomása arról, hogy a csillag utczában lámpa nem létében egy technikus tanuló mély gö­dörbe esett , életveszélyesen megsérült, és ha van tudomása, miként intézkedett, hogy ily szerencsét­lenség többé elő ne forduljon. A polgármester kijelenti, hogy a főkapitány nincs jelen, neki pedig ez esetről tudomása nem lévén, a jövő közgyűlésen adand válasz. Simon a válaszszal meg van elégedve s kérdi a főpolgármestert, várjon a boltos árverezők ellen történtek-e intézkedések ? Az elnök azon választ adja, hogy az árverezők­től a 100 ftnyi bírság mindennap behajtathatik s ők ez ellen felfolyamodtak a belügyministerhez, ki azonban e napig nem intézkedett s igy az illetők az árverést folytatják. Az interpelláló megnyugszik a válaszban, a közgyűlés tudomásul veszi, és a napirendre tér át. Andreánszky jegyző felolvassa a Pest városa szabályzási tervére vonatkozó ügyiratokat. A köz­munkatanács leglényegesebb észrevétele, hogy a régi német színházat be kívánja építtetni, holott a város ezt ellenzi. Haris, Halász, Simon, Vécsey, Széher felszólalá­sai után elnök szavazásra tűzte ki a kérdést. A több­ség a tér be nem építése mellett nyilatkozott , annak csak szabályzását kívánja. Simon arra kéri a közgyűlést, hogy a tervezet­ben két­ sziv­ uteza és a hajtsár-uteza áthidalásá­ról van szó, azonban nézete szerint a hajtsár-ut­­cza akként van tervezve, hogy a városligeti fa­sort keresztülvágná, mi által a kerteket és nyara­lókat ki kellene sajátítani s ő azt hiszi, hogy e hajtsár-utcza áthidalása által a két­ sziv utczának áthidalása leend meghiúsítva, holott a kiküldött bizottmány előtt a cs. k. osztrák állatv­alut tár­saság képviselői az áthidalást kilátásba hely­ezték, miért is szóló arra kéri a közgyűlést, hogy a két­­sziv­utczának áthidalására fektesse a főaulyt, és azt „conditio sine qua non“ gyanánt határo­zatiig mondja ki. A közgyűlés elfogadta Simon indítványát, va­lamint a közmunkatanács által tett lényegtelen észrevételekbe is belenyugodott. A jövő közgyűlés a redoute-épület szokott he­lyiségében fog tartatni. A pestvárosi állandó cholerabizottság szer­dai ülésében Ballagi Mór panaszolja, hogy az utcza, melyben ő lakik a Mária utcza valóságos sze­méttelep, kéri tehát az utcza tisztítását. Kiada­­tik az illető albizottságnak. Halász tiszti főorvos bejelenti, hogy a tegnapi 34 choleraeset 13 eset­tel szaporodott. 10 a kórházakból jelentetett, 3 a város területén fordult elő és pedig a Lipótvá­rosban, főúton, 7. sz. 1. Terézvárosban árok-ut­­c­a 621. sz. a. 1, és a Józsefvárosban a serföző­­utczában 17. sz. a. 1 eset. A járvány kezdete óta tehát Pestváros területén összesen 47 fordult elő. Tegnap óta 2 haláleset fordult elő a kórházban. A köztisztasági felügyelő ezen panaszokra azt válaszolja, hogy a szemét eltakarítására elegendő erővel nem rendelkezik, a bérlők pedig nem tel­jesítik köteless­égeket és az összesepert szemetet ott hagyják heverni. Máttyás felhívja, hogy kötelességében erélyesen járjon el, ha nincs ele­gendő embere, vagy ha a szeméthordó bérlők ré­széről mulasztásokat tapasztal, jelentse be a ható­ságnak. Óhajtaná, hogy a köztisztasági felügyelő körültekintő legyen, a bérlőket pedig felhívja, hogy kötelességüket teljesítsék, mert kü­lönben a bizottság ellenök rendkívüli eszközökkel fog él­ni. A bizottság tekintettel arra, hogy a dol­gon csak úgy lehet segíteni, ha több utczaseprő­t fogadtatik fel, erre nézve a köztisztasági bizott­­­­mányt rögtönös intézkedésre hívja fel, a bérlőket­­ pedig komolyan megdorgálja. Kőbányára nézve­­ bejelentetik, hogy ott a közegészségi viszonyok­­ igen kedvezők. Cholera-eset máig egy sem fordult­­ elő, de köztisztasági szempontból nagy hiányok­­ tapasztalhatók. Schuszter János városi képviselő * * 2051 ISKOLAÜGY. A pesti m. kir. egyetemen megürült a növény­tani tanársegédállomás, melylyel 800 ftnyi fizetés, 150 ftnyi lakpénz és failletmény jár. A pályázók jól fölszerelt s a pesti egyetem bölcsészeti karához szóló folyamodványaikat i. é. november 20-ig a kar dékáni hivatalában nyújtják be. Pest, 1872. november 6.

Next