Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. december (6. évfolyam, 48-51. szám)

1872-11-22 / 51. számú melléklap

1872. Buda-Pest 51-dik szám. Előfizetési árak: Egész évre.......................................................................2 írt 40 kr. Fél évre................................................. 1 írt 20 kr. Negyed évre.................................................................— 60 kr. M M A BUDAPESTI KÖ­ZLÖNY v­asárnap, december 22. MEGJELENIK HETENKÉNT egyszer. MELLÉKLAPJA: EGYES SZÁM­ÁRA 5 kr. Nyitramegye szabályrendelete Községjegyzői nyugdijintézet felállítása iránt (az 1871. évi XVlll. törvényczikk 67. §. alapján.*) I. FEJEZET. A nyugdíjalap alakításáról.­­­§. A községi jegyzők nyugdíj-alaptőkéje fejében Nyitramegye összes községei ado­mányképen, egyszer mindenkorra 20.000 forintot szolgáltatnak ki. Ezen összeg a község területén fizetett összes egyenes állami adó forintja után szá­zalékban 5 év alatt vettetik ki, és hajta­­tik be. A kivetés a községi adókivetési szabály­zat szerint történik, s minden adóközség a reá eső illetményt a legközelebbi öt év alatt költségvetésébe felveszi, a behajtásra nézve az 1868. évi XXI. t. sz. szabályai szolgálnak zsinórmértékül. 2. §. A községi jegyzők az alaptőke gyarapí­tásához évi rendes fizetéseikből „nyugdíj­járulék“ czime alatt hozzájárulni tartoz­nak és pedig: a) a szolgálatba lépés idejétől számított első évi fizetésüknek 10 százalékával, me­lyet 2 év alatt 24 havi részletben, és b) a többi évek alatt élvezett fizetésük után évenként 3 százalékot fizetnek be mindaddig, míg tettleges szolgálatban állanak. 3. §: Az időközben nagyobb fizetésbe elő­léptetett jegyzők, ha a 2. §-ban megszabott illetményeiket már befizették, a fizetve­*) Ezen szabályrendeletet a belügyminister követke­ző módosításokkal hagyta helyben: 1-szer. A községek által fizetendő segély törlesztésé­re az 1-ső §-ban öt évre szabott határidő tíz évre meghosz­­szabbítandó. 1-szor. A 7-ik §. után egy újabb szakaszban felveendő, hogy a nyugdíjintézet pénztárából folyóvá tett kiadások fe­dezésére csak az alaptőke kamatai, és ezek elégtelensége esetében legfeljebb a jegyzők által fizetéseik után befizetett évi százalékok fordíthatók, ellenben a községek által befize­tett és a 4-ik §-ban megjelölt díjakból és más egyéb alap­ból befolyt összegek sértetlenül fentartandók. Ugyanazért azon esetben, ha a folyóvá lett járulékok a fennebbiek szerint kiutalványozható összeget netalán túlhaladnák ezen körülmény megszűntéig, a nyugdíjazot­tak, szabályszerű járulékaik arányában a fedezeti hiánynak megfelelő levonást szenvednek. Végre 3-szor áll. § akkép módosítandó, hogy a nyugdíj igények megállapításánál a szolgálati évek beszámítása azon naptári év első napjától kezdődik, a­melyben a nyugdíja­zandó, a nyugdíj­alaphoz a megszabott százaléknyi fizetés­sel első ízben járult. nyi különbözet után a 10 százalékot szin­tén befizetni tartoznak. 4­ §• Az alaptőke gyarapítására fordittatnak ezenkívül azon dijak is, a melyeket az 1871. évi XVIII. t. sz. 75. §-a értelmében szigorlatot tett jegyzők a képesitvényi okmányok kiállításáért fizetni tartoznak. 5. §. Az alaptőke, valamint a befizetett járu­lékok visszatérítésének semmi szín alatt helye nincs. II. FEJEZET. Az alaptőke és járulékok kezeléséről. 6. §• Az alaptőkét és járulékait „községi jegy­zők nyugdíjalapja“ czím alatt kezeli a megyei házipénztár, a megyei alispán köz­vetlen felügyelete alatt. 7­ §• Az alaptőkék és járulékok gyümölcsöz­­tetőleg kezelendők. A kezelési és az elhe­lyezési módot a pénzügyi szakosztály javas­lata alapján a megyei alispán állapítja meg. III. FEJEZET. A községi jegyzők nyugalmaztatásáról. 8.§. Általános elvül tűzetik ki, hogy minden rendes jegyző addig köteles szolgálni, míg ereje, egészsége és képessége engedi. 9. §. A nyugdíjazásra szabályszerűen csak­is folytonosan és híven töltött 10 évi szolgá­lat jogosít, ha az illető: a) a rendes évi járulékot befizette, b) hivataláról önként le nem mondott, c) fegyelmi uton, vagy­ bűncselekmény miatt hozott bírói ítélet következtében hi­vatalától meg nem fosztatott. 10. §. Azon arány, mely szerint az érdeklettek nyugdíjban részesítendők, — a hivataluk­ban eltöltött éveiktől feltételeztetik. 11. §. A nyugdijképesség az eskü letétele nap­jától számíttatik. 12. §. A nyugdijképesség meghatározásánál csak azon idő vétethetik alapul, melyet az illető Nyitra megye területén töltött közsé­gi szolgálatban, más törvényhatóság terü­letén tett szolgálat figyelembe nem vé­tetik. 13. §. A nyugdíj illetmények a beszámítható hivataloskodási idő tartamához képest kö­vetkezőleg állapíttatnak meg: a) 10 évtől bezárólag 15 évig b) 16 „ „ 20 „ c) 21 „ „ 25 „ d) 26 „ „ 30 „ e) 31 „ „ 35 „ a végleges rendes fizetésnek; a felüli szolgálati idő után az egész utoljáró rendes fizetés jár. n­éven 14. §. A rendes fizetésen felül élvezett termé­szetbeni illetmények a nyugdíjilletmény megszabásánál számításba nem jöhetnek. 15. §. A nyugdíjaztatási eset akkor áll be, ha az illető előhaladt kora, tartós betegsége, vagy lelki fogyatkozás következtében hi­vatala ellátására képtelenné válik. A szolgálati képtelenség megállapításá­ra a megyei főorvos véleménye alapján a megyei alispán van hivatva. 16 §• Ha a jegyző huzamos­ ideig tartó bete­geskedés miatt hivatalát nem folytathatná, tartozik magát felgyógyulásáig saját költ­ségén, saját felelősségére szakképzett egyén által helyettesíttetni. 17. §• Azon községi jegyző, ki a szabályszerű 10 év elforgása előtt önvétke nélkül hiva­talából kiesnék, szolgálati idejéhez képest végkielégítésben részesíthető. A végkielégítési összeg túl nem hághat­ja azon betétet, a­melyet a községi jegyző a 2. §. értelmében a nyugdíjalap növelé­sére tényleg fizetett. 18. §. A nyugdíjak utólagos havi részletekben rendes nyugtákra szolgáltatnak ki, a nyug­ták az illető lelkész által az életben léteit tanúsító bizonylatokkal látandók el. A X X X 7, 36 része

Next