Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-16 / 12. szám

Buda-Pest, 1873. Csütörtök, január 16. 12. szám. M­IVATAJL.OS 1/ A P. Seszkesztibég : Pesten , hatvanv­nteza 19-ik szám I. emeleti Kiadó-hivatal . Pesten, baritok - tere 7. ss. a. földszint. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre . .... 12 frt. Félévre......................... 6 „ Negyedévre .... 3 KISTRRTOk nem küldetnek rí»»*. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­­laduotttak eL Előfizetési Ákak : A­­Budapesti Közlöny* melléklapjára külön , postán vagy húrhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... X „ 20 „ Negyedévre . .­­ . 60 , A ,Hivat. Értesítő“ egyes szima főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. N­­IVAT AI. 06 HIRDETÉSEK: A hivatalos „Br’esite”-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen bekfcnicsi-ji­k, n­ég pedig: 100 szóig egyszeri hir­detés­ért 1 frt, és SO* kr. a bélyegért. 100— 200dg 2 frt. SOO—SOO-iz 3 t.-t (s így tovább minden 100 .lóért 1 frttal több. A hivatalon hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. IV magánhirdetések: Egyh­asábos petit sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt ért. Előfizetési felhívás a „BUDA­PESTI KÖZLÖNY“-re, am. k. ministerium hivatalos lapja 1873-ik évi folyamára. A hivatalos lap jövőre is eddigi alakjá­ban s terjedelmében fog megjelenni, s ára is a régi marad, t. i.: Egész évre . . . . 12 frt Fél évre...................................6 frt Negyed évre .... 3 frt Az előfizetési pénz legczélszerű­bben pos­tai utalványnyal küldhető meg, minthogy ennek bérmentesítése is legolcsóbb: 10 frtig 5 kr. Azon felül 10 kv. A „BUDA­PESTI KÖZLÖNY“ kiadó­hivata­la. HIVATALOS RÉSZ. Magyar honvédelmi miniszerem előter­jesztésére Molnár István vallás- és közok­tatásügyi ministeri osztálytanácsost a hon­védelmi miniszer­ium ministeri tanácsosává kinevezem . Benárd Lajos honvédelmi mi­nisteri osztálytanácsosnak pedig buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül a harmad­osztályú vaskorona-rendet díjmentesen ado­mányozom. Kelt Bécsben, 1873. január 13. Fekén­cz József, s. k. Szende Béla, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministe­rem előterjesztése folytán dr. Navratil Im­re, sz. rókus-kórházi főorvos és a gége- s orrtükrészet magántanárának az egyetemi rendkívüli tanári czimet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1872. évi december hó 28-kán. Ferencz József, b. fe. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi mi­nister a bécsi világkiállításról szerkesztendő hiva­talos jelentés főszerkesztőjévé Keleti Károly mi­nisteri tanácsost, segédszerkesztőjévé Steinacker Ödön eddigi kiállítási titkárt, a királyi biztos­ság titkárává pedig Schief­ner Gyula másod­titkárt nevezte ki. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi minister Makoldi Sándor okleveles állatorvost a felső-tö­­mösi m. k. vesztegintézethez ideiglenes minőség­ben segéddé nevezte ki. NEM HIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXIV. ÜLÉSE 1873. január 15-dikém délelőtt 10 órakor. Elnök: Bánó József., Jegyzők: Szeniczei Ödön, Széll­ Kálmán, Töm­bök Iván, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Szlívy József, ifj. gr. Zichy József, dr. Pauler Ti­vadar. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök: Bemutatja ifj. gr. Zichy József, földmi­­velés-, ipar- és kereskedelmi ministernek Fiume városa részéről történt megválasztása jegyző­könyvét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Helfy Ignácz maga és több elvtársa részéről hat­ javaslatot nyújt be,melyben,—tekintettel arra, miszerint a jelen kormány sok szomorú tapaszta­latok után is ragaszkodik az 1867-ben megterem­tett alaphoz; tekintettel továbbá arra, hogy a 6 éven át adott biztosítások daczára is az országot a lehető legaggasztóbb helyzetbe döntötte,—mondja ki a ház határozatiig, hogy a jelen kormány­nak semmiféle költséget nem szavaz meg. A hat­ javaslat ki fog nyomatni és a költségve­téssel együtt tárgyaltatni. Madarász József a pénzü­gyministerhez intéz interpellate a bankügyben, mely ügyben Horn Ede is interpellálta tegnap a pénzügyministert. Az interpellate így hangzik: 1. Hitelesek e azon okmányok, sürgönyök, me­lyeket az osztrák nemzeti bank igazgatósága a napokban, mint a magyar pénzügyminiszer közt és közötte, a magyar országgyűlés mindkét házá­nak határozata következtében, mint a bankügyben folytatott levelezést közzétett ? 2. Ha igen, nem látja-e pénzügyminister úz elér­kezettnek az időt arra nézve, hogy egy oly pénz­intézettel, mely Magyarország pénzü­gyminiszerét, s általa Magyarország s a magyar nemzet hitelét, becsületét is oly kihivólag sérti, minden érintke­zéstől óvakodjék, s az ország érdekei iránt tar­tozó kötelménél fogva gondoskodjék — az osztrák nemzeti bank mellőzésével—Magyarországon ön­álló nemzeti bank felállításáról, melynek valósí­tása által lehet egyedül elejét venni azon hitel- és pénznyomornak,a­mely nemcsak az ipart és keres­kedelmet, de a földmivelést is, szóval a nemzet összes érdekeit időnként megújítva fenyegeti és veszélyezteti ? Kiadatik a pénzü­gyminiszernek. Következik a napirend, vagyis harmadszori felolvasása a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló törvényjavaslatnak, mely véglegesen elfo­­gadtatik. Következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselőház január havi költségve­tésére vonatkozólag. Csiky Sándor felvilágosítást kér az iránt, hogy mikép irányozható elő 439 képviselő részére a napidíj, holott ennyi képviselő igazolva sincs.Egy­­úttal kimutatását kívánja a ház hivatalnokainak. Rodó Kálmán gazdasági bizottsági előadó azon kijelentést teszi, hogy a törvény értelmében 439 képviselője van a magyar országgyűlésnek. Ugyancsak ezért annyi képviselő részére állapít­­tatik meg a költségvetés. Azok, kik nincsenek je­len, a napidíjakat nem élvezik, s ezen összeg mindannyiszor benn is marad a pénztárban. Patay István azon képviselők neveit kéri fel­olvastatni, kik engedély nélkül vannak távol. Elnök úgy hiszi, hogy ez csak akkor teljesít­hető, ha 100 tag nincs jelen. Ha ezen eset állna be, az elnökség mélhatlanul teljesíten­i is köte­lességét. (Helyeslés.) Következik részletes tárgyalása „ A hadsereg és a honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósí­tás esetében“ szóló törvényjavaslatnak. Az 1. §. változatlanul elfogadtatik. E szakasznál Kajchi József módositványával azt kívánja, hogy az orvosok és lelkészek lovai a kivételes lovak közé soroltassanak. A ház e módositványt mellőzi. A második szakaszhoz, mely igy szól: „Az Ő Felsége által időnkint megállapított harezrend alapján a fegyveres erő hadi felszere­lésére a békeállományon felül szükséges s a kö­zös hadügyi tárc­a rovására beszerzendő lovak összes számáról a közös hadügyminister évenkint kimutatást készít, s azt mindkét államterület hon­védelmi ministerének megküldi. Tisza Kálmán a következő módosítványt adja be. A mozgósítás esetében a béke­állo­mányon felül szükséges, és a közös hadügyi tárcza rovására beszerzendő lovak összes számá­ról, az 0 Felsége által időnként megállapított harezrend alapján a közös hadügyminister úgy a magyar hadseregre, mint 0 Felsége összes hadse­regének másik részére nézve évenként kimutatást készít, és azt az illető állam honvédelmi ministe­rének küldi meg. Azaz ő készíti el, miután a fennálló törvény szerint a hadseregre nézve csakis ő készítheti el, előkészíti a kimutatást, de Ő Felsége összes had­seregének két részére : a magyar és az osztrák hadseregre nézve külön-külön, és mindenik állam honvédelmi ministerének megküldi a kimutatást, a­mely azon állam hadseregére vonatkozik. A­midőn azután, ha ez elfogadtatik, elesik az úgy is igazságosan igen nehezen megállapítható le­­quota kérdése, mert ennek azután természetes kifolyása az, hogy a 3-ik §. azt mondja, hogy a lovak kiállítása iránt Ő Felsége két állama, Ő Felsége összes hadseregének illető részére nézve maga tartozván intézkedni, a magyar hadsereget illetőleg a magyar állam intézkedik. Ajánlja a módosítványt. Hollán Ernő : T. ház ! (Hallják!) Debreczen város igen érdemes képviselője szerintem egészen helyesen fogta fel ezen törvényjavaslat szellemét, a­midőn észrevételeinek megtételére összefoglalta a második és harmadik §-t. E két §. foglalja ma­gában az alapelvet, a­mely szerint az egész tör­vényjavaslatban foglalt dispositiók megállapí­­tandók lesznek. Tegnap, midőn a hosszasan szolgált altisztek ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása befe­jeztetett, azt volt alkalmunk tapasztalni, hogy ál­talában a háznak igen nagy többsége azon tör­vénynek lényegére és intenziójára nézve egyetér­tésben volt. Mindamellett a tanácskozás közben azt tapasztaltuk, hogy az egész tárgyaláson vé­gigvonul egy alapeszme, a­mely nézetkülönbsé­gekre vezetett és ezek a nézetkülönbségek előál­lottak az egyes o§­oknál. Lényegére nézve a kü­lönbség az volt, hogy a midőn a­z. ellenzék azon kedvezményekben, a­melyekről a törvényjavaslat Mai számunkhoz Frommer A. Herrman mag- és növény­kereskedésének magyarázó és képes árjegyzéke van mellékelve.

Next