Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-16 / 12. szám
Buda-Pest, 1873. Csütörtök, január 16. 12. szám. MIVATAJL.OS 1/ A P. Seszkesztibég : Pesten , hatvanvnteza 19-ik szám I. emeleti Kiadó-hivatal . Pesten, baritok - tere 7. ss. a. földszint. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre . .... 12 frt. Félévre......................... 6 „ Negyedévre .... 3 KISTRRTOk nem küldetnek rí»»*. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől foladuotttak eL Előfizetési Ákak : ABudapesti Közlöny* melléklapjára külön , postán vagy húrhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... X „ 20 „ Negyedévre . . . 60 , A ,Hivat. Értesítő“ egyes szima főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. NIVAT AI. 06 HIRDETÉSEK: A hivatalos „Br’esite”-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen bekfcnicsi-jik, nég pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO* kr. a bélyegért. 100— 200dg 2 frt. SOO—SOO-iz 3 t.-t (s így tovább minden 100 .lóért 1 frttal több. A hivatalon hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. IV magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt ért. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re, am. k. ministerium hivatalos lapja 1873-ik évi folyamára. A hivatalos lap jövőre is eddigi alakjában s terjedelmében fog megjelenni, s ára is a régi marad, t. i.: Egész évre . . . . 12 frt Fél évre...................................6 frt Negyed évre .... 3 frt Az előfizetési pénz legczélszerűbben postai utalványnyal küldhető meg, minthogy ennek bérmentesítése is legolcsóbb: 10 frtig 5 kr. Azon felül 10 kv. A „BUDAPESTI KÖZLÖNY“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Magyar honvédelmi miniszerem előterjesztésére Molnár István vallás- és közoktatásügyi ministeri osztálytanácsost a honvédelmi miniszerium ministeri tanácsosává kinevezem . Benárd Lajos honvédelmi ministeri osztálytanácsosnak pedig buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül a harmadosztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1873. január 13. Fekéncz József, s. k. Szende Béla, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztése folytán dr. Navratil Imre, sz. rókus-kórházi főorvos és a gége- s orrtükrészet magántanárának az egyetemi rendkívüli tanári czimet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1872. évi december hó 28-kán. Ferencz József, b. fe. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi minister a bécsi világkiállításról szerkesztendő hivatalos jelentés főszerkesztőjévé Keleti Károly ministeri tanácsost, segédszerkesztőjévé Steinacker Ödön eddigi kiállítási titkárt, a királyi biztosság titkárává pedig Schiefner Gyula másodtitkárt nevezte ki. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi minister Makoldi Sándor okleveles állatorvost a felső-tömösi m. k. vesztegintézethez ideiglenes minőségben segéddé nevezte ki. NEM HIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXIV. ÜLÉSE 1873. január 15-dikém délelőtt 10 órakor. Elnök: Bánó József., Jegyzők: Szeniczei Ödön, Széll Kálmán, Tömbök Iván, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Szlívy József, ifj. gr. Zichy József, dr. Pauler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök: Bemutatja ifj. gr. Zichy József, földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek Fiume városa részéről történt megválasztása jegyzőkönyvét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Helfy Ignácz maga és több elvtársa részéről hat javaslatot nyújt be,melyben,—tekintettel arra, miszerint a jelen kormány sok szomorú tapasztalatok után is ragaszkodik az 1867-ben megteremtett alaphoz; tekintettel továbbá arra, hogy a 6 éven át adott biztosítások daczára is az országot a lehető legaggasztóbb helyzetbe döntötte,—mondja ki a ház határozatiig, hogy a jelen kormánynak semmiféle költséget nem szavaz meg. A hat javaslat ki fog nyomatni és a költségvetéssel együtt tárgyaltatni. Madarász József a pénzügyministerhez intéz interpellate a bankügyben, mely ügyben Horn Ede is interpellálta tegnap a pénzügyministert. Az interpellate így hangzik: 1. Hitelesek e azon okmányok, sürgönyök, melyeket az osztrák nemzeti bank igazgatósága a napokban, mint a magyar pénzügyminiszer közt és közötte, a magyar országgyűlés mindkét házának határozata következtében, mint a bankügyben folytatott levelezést közzétett ? 2. Ha igen, nem látja-e pénzügyminister úz elérkezettnek az időt arra nézve, hogy egy oly pénzintézettel, mely Magyarország pénzügyminiszerét, s általa Magyarország s a magyar nemzet hitelét, becsületét is oly kihivólag sérti, minden érintkezéstől óvakodjék, s az ország érdekei iránt tartozó kötelménél fogva gondoskodjék — az osztrák nemzeti bank mellőzésével—Magyarországon önálló nemzeti bank felállításáról, melynek valósítása által lehet egyedül elejét venni azon hitel- és pénznyomornak,amely nemcsak az ipart és kereskedelmet, de a földmivelést is, szóval a nemzet összes érdekeit időnként megújítva fenyegeti és veszélyezteti ? Kiadatik a pénzügyminiszernek. Következik a napirend, vagyis harmadszori felolvasása a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló törvényjavaslatnak, mely véglegesen elfogadtatik. Következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselőház január havi költségvetésére vonatkozólag. Csiky Sándor felvilágosítást kér az iránt, hogy mikép irányozható elő 439 képviselő részére a napidíj, holott ennyi képviselő igazolva sincs.Egyúttal kimutatását kívánja a ház hivatalnokainak. Rodó Kálmán gazdasági bizottsági előadó azon kijelentést teszi, hogy a törvény értelmében 439 képviselője van a magyar országgyűlésnek. Ugyancsak ezért annyi képviselő részére állapíttatik meg a költségvetés. Azok, kik nincsenek jelen, a napidíjakat nem élvezik, s ezen összeg mindannyiszor benn is marad a pénztárban. Patay István azon képviselők neveit kéri felolvastatni, kik engedély nélkül vannak távol. Elnök úgy hiszi, hogy ez csak akkor teljesíthető, ha 100 tag nincs jelen. Ha ezen eset állna be, az elnökség mélhatlanul teljesíteni is kötelességét. (Helyeslés.) Következik részletes tárgyalása „ A hadsereg és a honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósítás esetében“ szóló törvényjavaslatnak. Az 1. §. változatlanul elfogadtatik. E szakasznál Kajchi József módositványával azt kívánja, hogy az orvosok és lelkészek lovai a kivételes lovak közé soroltassanak. A ház e módositványt mellőzi. A második szakaszhoz, mely igy szól: „Az Ő Felsége által időnkint megállapított harezrend alapján a fegyveres erő hadi felszerelésére a békeállományon felül szükséges s a közös hadügyi tárca rovására beszerzendő lovak összes számáról a közös hadügyminister évenkint kimutatást készít, s azt mindkét államterület honvédelmi ministerének megküldi. Tisza Kálmán a következő módosítványt adja be. A mozgósítás esetében a békeállományon felül szükséges, és a közös hadügyi tárcza rovására beszerzendő lovak összes számáról, az 0 Felsége által időnként megállapított harezrend alapján a közös hadügyminister úgy a magyar hadseregre, mint 0 Felsége összes hadseregének másik részére nézve évenként kimutatást készít, és azt az illető állam honvédelmi ministerének küldi meg. Azaz ő készíti el, miután a fennálló törvény szerint a hadseregre nézve csakis ő készítheti el, előkészíti a kimutatást, de Ő Felsége összes hadseregének két részére : a magyar és az osztrák hadseregre nézve külön-külön, és mindenik állam honvédelmi ministerének megküldi a kimutatást, amely azon állam hadseregére vonatkozik. Amidőn azután, ha ez elfogadtatik, elesik az úgy is igazságosan igen nehezen megállapítható lequota kérdése, mert ennek azután természetes kifolyása az, hogy a 3-ik §. azt mondja, hogy a lovak kiállítása iránt Ő Felsége két állama, Ő Felsége összes hadseregének illető részére nézve maga tartozván intézkedni, a magyar hadsereget illetőleg a magyar állam intézkedik. Ajánlja a módosítványt. Hollán Ernő : T. ház ! (Hallják!) Debreczen város igen érdemes képviselője szerintem egészen helyesen fogta fel ezen törvényjavaslat szellemét, amidőn észrevételeinek megtételére összefoglalta a második és harmadik §-t. E két §. foglalja magában az alapelvet, amely szerint az egész törvényjavaslatban foglalt dispositiók megállapítandók lesznek. Tegnap, midőn a hosszasan szolgált altisztek ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása befejeztetett, azt volt alkalmunk tapasztalni, hogy általában a háznak igen nagy többsége azon törvénynek lényegére és intenziójára nézve egyetértésben volt. Mindamellett a tanácskozás közben azt tapasztaltuk, hogy az egész tárgyaláson végigvonul egy alapeszme, amely nézetkülönbségekre vezetett és ezek a nézetkülönbségek előállottak az egyes o§oknál. Lényegére nézve a különbség az volt, hogy a midőn az. ellenzék azon kedvezményekben, amelyekről a törvényjavaslat Mai számunkhoz Frommer A. Herrman mag- és növénykereskedésének magyarázó és képes árjegyzéke van mellékelve.