Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-26 / 21. szám

Budapest, 1873. 21. szám. Vasárnap, január 26. Naponkénti postai anétkfildéss­el vagy helyben házhoz hordva a melléklappal esryfltt. Egész évre . ...» 18 frt. Félévre 6 . Negyedévre .... S . a­­­v a KÖZLÖNY. OS 1/ A P. Előfizetési Árai: A „Budapesti Közlöny" melléklapjára külön , postán vagy házhoz hordva : Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Félévre ... 1 , W , Negyedévre . . . , 60 „ A „Hivat. Értesitő“ egyes szima fölap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetésre: A hivatalos „Értetité,'-b.­ Iktatandó hirdetések dijai a him­euticus­ével együtt előlentesen bektu­deadök, meg pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt. és Só kr. a bélyegért. 100— 800-ig 2 frt, áOO—300 ig 3 frt *de így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést Igazold egyet lap éra 10 kr. BUDAPESTI Bkbuhztób&g : Pattén, hAtvani-utcu 10-ik teám L emelet. Kildó-httátal­­ Pesten, búrtok - tere 7. se* A. földszint. UdUTOt nem küldetnek TŰZÜL Bérmentet­­len levelek esek rendee leveleidlnktdl­­o­­gtdbUutk­aL Magánhirdetések: Egy hasábos petit sor egy­szeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr­­minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kv.­oszt ért. Előfizetési felhívás a „BUDA­PESTI KÖZLÖN­Y“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1873-ik évi folyamára. A hivatalos lap jövőre is eddigi alakjá­ban s terjedelmében fog megjelenni, s ára is a régi marad, t. i.: Egész évre . . . . 12 frt Fél évre..........................6 frt Negyed évre .... 3 frt Az előfizetési pénz legczélszerűbben pos­tai utalványnyal küldhető meg, minthogy ennek bérmentesítése is legolcsóbb: 10 frtig 5 kr. Azon felül 10 kr. A „BUDA­PESTI KÖZLÖNY“ kiadó­hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzügymi­ni­sterem előterjesztésére Strázsay Károly kincstári uradalmi ügyésznek 42 évi buzgó és sike­res államszolgálata utáni nyugalmaztatása alkalmából, a magyar pénzügyi tanácsosi czimet és rangot díjmentesen adományo­zom. Ischlben, 1872. okt 3-án. Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly s. k. A m. kir. pénzügyminister Lutz Ferencz pécs­­kai kincstári uradalmi segédü­gyészt ugyanoda pénzügyészszé nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Dániel Gyulát és Avarffy Ferenczet az aradi kir. pénzügyigazga­­tósághoz III. oszt. számtisztekké nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Zubkovics Arzén vég­zett jogászt a vezetése alatti ministeriumhoz fo­galmazósegéddé nevezte ki. Simoncsics Emil szab. állományú honvédgya­­loghadnagy, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemon­dása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Folyó évi febr. hóban az ezüst árkelet-pótlék valamennyi, ennek beszédére jogosított, és e jogot igénybe vevő vasutakon a magyar korona terüle­tén 50/6-kal lesz számítandó. Pesten, 1873. jan. 25 én. A m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség. A báttaszékkerületi takarékpénztárnak alap­szabályai f. é. január 20-án 361. sz. a. a földmi­velés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apost. kir. Felsége a leányfalvi ágost. hitv. egyházközség részére templom, iskolaépület és tanitólak helyreállítása czéljából 150 forintnyi segélyadományt saját magán­pénztárából legke­gyelmesebben engedélyezni méltóztatott. Császárné és királyné . Felsége a nagy­vá­­radi egyházmegye elemi tanitókara nyugdíjalap­jának javára Lázár Miklós czimz. kanonok és nagy váradi kath. plébános által kiadott költemé­nyei gyűjteményének egy példányát 1. k. elfogad­ni, és a czél előmozdítására egyúttal egyszáz frtot, és midőn ő cs. kir. Fensége Rudolf koronaher­­czeg ur ugyan a felnevezett kanonok-plébános által a felemlített alap javára szerkesztett „Lázár Miklós újabb költeményei“ czimű­ munkájának egy példányát köszönettel elfogadta. Ő Felsége a császár és király a fennebbi czél előmozdítására ötven írtot 1. k. adományozni méltóztatott. Az országban uralgó cholera-járvány iránt fo­lyó évi január 1- től 23-ig terjedő időszakban be­érkezett hivatalos jelentések alapján szerkesztett össszeállítás szerint, e járvány állása következő: 58 törvényhatósághoz tartozó 768 helységben, 1.769,312 összes lakosság között a gyógykezelés alatt maradt 1240 cholerabeteghez újabban 2804 járult, és a 4044 összes beteglétszámból meggyó­gyult 2045, meghalt 1017, gyógykezelés alatt pe­dig maradt 982 egyén. A járvány egész tartama alatt összesen megbe­­tegl­k­ 19,564, kik közül 10,719 meggyógyult, 7863 meghalt, 982 pedig további ápolás alatt maradt. A feljelzett 768 község közül ez időleg cholera­­beteg 519 helységben nincsen, végképen pedig megszűnt a járvány 92 községben. Mindezen feliratok a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Deák Ferencz képviselő bemutatja a balaton­füredi szeretetház igazgatóságának kérvényét, melyben az építkezéshez országos segélyt kér. A kérvényt bizottságnak adatik ki. B.Liptutay Béla: Bemutatja a dél­magyaror­szági tanító­ egylet kérvényét, mely a népoktatási törvény módosításait tárgyazza. Elnök : Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Nemes Nándor úr: Van szerencsém Felső-Fehér­­megye közönségének kérvényét benyújtani, mely­ben az úgynevezett Királyföld különállását meg­szüntetni kéri. (Helyeslés). Teszi pedig ezt azon rendithetlen meggyőződésből, hogy a t. háznak nem lehet szándéka jövőre is a Királyföld lakosait elkülönítve hagyni, mintha ezek nem épen úgy tarthatnának igényt egyenjogúságra, mint hazánk bármely más német ajkú polgárai, vagy mintha azok hivatva, vagy mondhatom, kárhoztatva len­nének, úgyszólván hazánk összesítésének lehetet­lenségét elleneink kárörömére továbbra is fentar­­tani. (Általános helyeslés ) A miért is a t. háznak különös pártfogásába van szerencsém ajánlani a kérvényt. (Általános he­lyeslés) A kérvényi bizottságnak adatik ki. Házmán Ferencz: Buda főváros kérvényét nyújtja be, melyben az 1868. 38. t. sz. 35. § nak magyarázatát, kéri. Beniczky Ödön és Schwarcz Gyula magánkér­vényeket nyújtanak be. Mindhárom kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Csiky Sándor határozati javaslatot nyújt be, következő indokolással. Tekintve,hogy az 1866/. években ülésező képvi­­selőházhoz szintén úgy, mint az 186*/,2 és 187*/*. években folyamatba tett képviselőházhoz is számo­sabb kérvények nyujtattak be, már részint egyes honpolgárok, részint testületek által oly tartal­múak melyeknél fogva az 1848 ik évi nemzeti sza­­badságharcz folyama alatt az azon időbeli magyar király V. Ferdinánd Ő felsége és törvényes kor­mánya rendeletéből, részint később, az 1849. évi nemzeti kormány meghagyásából, az állami köz­szükségek fedezése, majd hadi készletek, majd különféle élelmi­ czikkek bizonyos meghatározott árakért kiszolgáltattak, ezeknek értéke azonban a nemzeti fegyvereknek szerencsétlen letétele után sem a kényuralom folyama, sem később az alkotmá­nyos kormányzat létrejötte óta a kérvényezők kí­vánatéhoz képest mind a mellett se téríttettek az illetőknek mai napig se meg, hogy a képviselő­­ház mindezen kérvényeknek méltányos elintézé­sét pénzügyérének esetenként meghagyá, mondja ki határozatilag a ház, miként a fent említett igaz­ságos és jogos követeléseket országunknak pénz­ügyére, a­mennyiben azok a már eddig előter­jesztett hiteles okmányokkal kétségtelenül bebi­zonyítottak­­ lennének, az állam pénztárából hala­dék nélkül megtéríteni köteleztetik; a­mennyiben azonban említett követeléseknek valódisága, vagy mennyisége iránt oly kételyek merülnének fel, melyeket a pénzügyér az illető követelőkkel kiegyenlíteni barátságos után nem tudna, ezek­nek felülvizsgálata és megbírálása és ezt követve az illetőknek végleges kielégíttetése czéljából pártkülönbség nélkül nyilvános ülésben sorshú­zás útján, saját kebeléből 9 tagból álló bizottsá­got választ, mely eljárásáról szóló jelentését szintén úgy, mint maga a pénzügyér is minden ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ LXXIII. ÜLÉSE 1873. január 25-dikén délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó Itván. Jegyzők: Szeniczei Ödön, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy, Tisza, dr. Pauler Tivadar, Trefort Ágoston miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Elnök: Bejelenti Hunyadmegye feliratát a vá­lasztási visszaélések meggátlása végett, törvény­­javaslat előterjesztése tárgyában. Továbbá Békésmegye feliratát a honvédségi szolgálatok tárgyában az 1868. 40. t. sz. 20. §. módosítása iránt. MAI SZÁMUNKHOZ EGY NEGYED IV FŐLAP VAN MELLÉKELVE.

Next