Budapesti Közlöny, 1873. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-23 / 45. szám
Igazságügyi magyar miniszerem előterjesztésére birákká: a liptó szent-miklósi törvényszékhez Horánszky Adolf ügyvédet; a nagykikindai törvényszékhez Schlier Kristóf ottani királyi alügyészt; a bajai törvényszékhez Joannovits Döme semmitőszéki fogalmazót és Heves Károly zombori aljárásbirót; a szabadkai törvényszékhez Krizanits János, jelenleg ugyanott beosztott kőszegi volt vegyes birósági pótbirót; a marosvásárhelyi törvényszékhez Nagy Lajos marosvásárhelyi árvaszéki elnököt, és a tornai törvényszékhez dremling Konrád városi törvényszéki volt jegyzőt; továbbá járásbiróvá: az alsó-kubini járásbírósághoz Bidla György ottani albirót; végre albirákká: a marosvásárhelyi járásbirósághoz Csanádi Béla marosvásárhelyi tv- széki jegyzőt, és a magyaróvári járásbírósághoz Gerebényi Károly pozsonyi tvszéki jegyzőt nevezem ki. Kelt Bécsben, 1873. febr. 15-én. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. cs. és Apostoli kir. Felsége f. évi február hó 15 én kelt legfelsőbb határozványával, Benkeő Géza privigyei járásbirónak a galgóczi járásbirósághoz leendő áthelyeztetését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Öcs és Apostoli királyi Felsége f. é. február hó 10-től kelt legmagasabb elhatározásával Lehoczky Gyula vasgyári ellenőrt, a selmeczi m. k. bányászaé erdészeti akadémiához az építészet rendkivüli tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott O cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügyminister által tett legalázatosabb előterjesztés alapján, f. é. febr. 2-tól kelt legf. elhatározással a Briaudeau Péter T. kereskedői czég főnökét Nantesben, ifj. Briaudeau Péter Tristant, ugyanott fizetés nélküli consuli, a szabályszerű illetékek húzására való joggal, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A budapesti kir. főügyész Huszár László bijnokot a kecskeméti kir. ügyészséghez írnokká nevezte ki. A veszprémi állami m. kir. postahivatal f. é. márczius hó 1-jétől kezdve 1000 írtig terjedő postautalványok és 500 írtra menő postautánvételek felvételére s kifizetésére, Pestre és Bécsbe pedig a nagyobb összegű postautalványokat közvetítő postapénztárakkal váltott forgalomnál egész 5000 írtig terjedő pénzutalványok felvételére hatalmaztatott föl. Sopron, 1873. évi február hó 18-án. A m. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. A KÉPVISELŐHÁZ XCVI. ÜLÉSE 1873. február 22-kén délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Mihályi Péter, Szeniczey Ödön, Waechtel Frigyes, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Kerkapoly Károly, Zichy József gr. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Stoll Károly benyújtja a nagybányai kerületi bányaegylet kérvényét, melyben a pénzügyminisztériumnak 1872. márczius 17-éről kiadott rendelete által a bányászatnak a kincstári bányaerdők használata iránt fennálló törvényes joga megtagadtatván, az ezáltal a törvényen ejtett, s ekként országos sérelemnek orvoslásáért esedezik. Bobory Károly egy erdélyi reformált egyházkerület közgyűlésének kérvényét nyújtja be a középtanodák mielőbbi rendezése tárgyában. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Madarász József kérdi a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszert: hajlandó lesz-e akkor, midőn a bécsi világkiállításra előirányzott költség tárgyaltatik, a budgetben csakis átalánosságban megjelölt pontokat részletesen megismertetni a házzal ? Közöltetik az illető miniszterrel. Hedry Ernő Bártfa városa kérvényét nyújtja be a törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási költségeinek fedezése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Következett a napirend első tárgya : a kérvényi bizottság jelentésének tárgyalása.A kérvények, a bizottság véleménye értelmében, az illető ministériumokhoz utasíttatnak. Következett a napirend második tárgya: a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Remete Géza képviselő ügyére vonatkozólag. Györffy Gyula: Miután a nagykanizsai vizsgálóbíró kiadatási kérvényéhez az ügy állását felvilágosító okmányok nem mellékeltettek, a kiadatási kérvényt elutasíttatni kéri, s e tekintetben módosítványt nyújt be a kérvényi bizottság véleményéhez, mely a kiadási kérvényt pótlás végett kéri visszautasíttatni. Hoffmann Pál: A háznak tekintettel kell lenni az igazságszolgáltatás menetére, s miután többször érkeznek ilynemű kérvények a házhoz kellő felszerelés nélkül, azért indítványozta a mentelmi bizottság azt, hogy az igazságügyminiszer utasítsa a törvényszékeket, mikép adják be a házi ház megkereséseiket. Huszár Imre azt hiszi, hogy nincs parlament, mely valaha úgy intézett volna el ily ügyet, mint a jelenlegit Hoffmann kívánná elintéztetni. Ghyczy Kálmán. A nagykanizsai vizsgálóbíró és az országgyűlés közt van talán még valamely közeg, mely a megkeresést a házhoz juttathatta volna, már e szempontból is visszautasítandónak véli a kérvényt. Radócza János azt hiszi, hogy a mentelmi bizottságnak a szükséges adatok birtokában kell lennie, hogy véleményt mondhasson. Várady Gábor megjegyzi, hogy ennél fontosabb érdek a ház függetlensége. A ház a mentelmi bizottság javaslatát elvetette, és Győrffy Gyula módosítványát fogadta el. Széll Kálmán, mint a pénzügyi bizottság előadója, benyújtja a személyes kereseti adóról és a zalasdi birtok megvételéről szóló törvényjavaslatok iránti jelentést, s egyszersmind jelenti, hogy a pénzügyminiszer által benyújtott törvényjavaslatok szintén keresztülmentek a tárgyaláson. Péchy Tamás e tvjavaslatokat vasárnaphoz s egy hétre kívánja az osztályokban tárgyaltatni, s Széll Kálmán szerdán kívánja a tvjavaslatokat az osztályokban felvétetni, s Tisza Kálmán Péchy indítványát pártolja, s Zsedényi Ede szintén szerdán kívánja a tvjavaslatokat az osztályokban tárgyaltatni, miután azok tárgyalása valószínűleg hosszabb időt fog igénybe venni. A ház szerdán kívánja a tvjavaslatokat az osztályokban felvétetni. A ház tárgyalja a földmivelés, ipar- s kereskedelmi ministérium költségvetését. Következik a részletes vitában a 3-ik czím: A gazdaság különböző ágainak emelése. Elnök jelenti, hogy a földmivelés, ipar- és kereskedelmi miniszer rekedtsége folytán, a házban megjelent Ary Ödön és Kozma Ferencz ministeri tanácsosok fogják a kellő felvilágosításokat megadni. Dékáni Károly a három királyföldi földmives iskola segélyezésére a ministérium által előirányzott összeget kívánja megszavaztatni. Major Pál: T. ház! Részemről az előttem szólott t. képv. társam azon véleményét, hogy a kereskedelmi ministerium által a Királyföldön felállítandó magasabb földmivesiskola részére előirányzott 3000 főt teljes épségében fentartassék és megszavaztassék, pártolom. Ezen készségemnek indokolására elégséges legyen egyetlen egy indokot hozni fel. Jól hangsúlyozta tegnap Tisza László t. képv. úr, miszerint különösen a közgazdászai és gazdasági téren nem csak a kormánynak, hanem a társadalomnak is vannak feladatai, a kormánynak különös feladata az, hogy azon egyleteket és testületeket, melyek a közgazdászat vagy gazdaság terén tesznek, amit tehetnek, tehetsége szerint segélyezze. Én csak örömmel üdvözölhetem azon tényt, hogy a szász egyetem saját területén, saját erejére támaszkodva ezen üdvös intézményt létrehozza és a kormánytól nem kíván egyebet annál, mint amit ezen intézménynek kellő felszerelésére, kivitelére saját erejéből előállítani nem képes. Te hát! A szomszéd osztrák államokban tudtomra 14 földmives iskola van, ezek közül egyetlen egy sem állami, mind egyleti, illetőleg testületi iskola. Az állam ezen iskolákat csak segélyezi. Tudtomra Németországban van 38 földmives iskola, szintén csak segélyezi őket az állam. Ezen országokban keresztül van vive a társadalom terén való erőkifejtés elve, s azon elv, hogy a kormány a társadalom terén kifejtett tevékenységet segélyezze. Én örömmel üdvözlöm ezen elvnek, ezen eljárásnak kivitelét a királyföldi területeken, ezen okból ajánlom a t. ház pártfogásába méltányos kérésüket. Marad az előirányzott 3000 frt helyett a p. v. bizottság által javaslatba hozott 1800 frt. A 3-ik czim alatt összesen 116,900 frt szavaztatik meg. Negyedik czim : Gazdasági tanintézetek. Tolnár Károly az iránt kér felvilágosítást, várjon még ez évben megvétetik-e a keszthelyi gazdasági tanintézet részére a többször említett szellőtelek, s az építkezések foganatosíttatni fognak-e. Major Pál: Amennyiben közvetlen tudomásom van a tárgyról, nyilatkozhatom. A ministérium a maga részéről bizonyosan legjobban sajnálja, hogy ezen szőlő, amelynek megvétele már el volt határozva a szőlészeti és borászati intézet számára, azon okból, mert az eladó nem teljesíthette a feltételeket, azoknak keresztülvitelét nem eszközölhette, meg nem vétethetett. Nem akarok most ezen ügy részleteibe bocsátkozni, talán megelégszik ezzel a t. képviselő úr. Ami a további kérelmet illeti, hogy a szőlő megvetessék és az intézet hova hamarább létrehozassék, az építkezés megkezdessék, e tekintetben megnyugtathatom a t. képv. urat, a ministérium feladatának fogja tekinteni a szőlészeti és borászati intézetet hova hamarább létesíteni, megnyitni és igy nemcsak Keszthely vidéke, hanem az egész ország kivonatának eleget tenni. (Helyeslés.) Vecsei-Oláh Károly a tarczali vinczellérképezde számára 6000 frt helyett 11,600 ftot indítványoz. Nem fogadtatik el. Madarász József a gazdasági tanintézeteknél fizetendő tandíjak eltörlését indítványozza. Széll Kálmán előadó: Megvallom, t. hát, nem az összeg kicsiny vagy nagy volta az, ami engem arra indít, hogy Madarász képviselőtársamnak indítványát el ne fogadjam, hanem azon fontosság, melylyel ezen kérdés elvileg ír. Én azt hiszem, tehát, hogy a tandíjak eltörlésének, illetőleg az ingyen oktatásnak kérdését így mellékesen ezáltal bizonyos mértékig eldönteni és erre precedenst alkotni nem volna helyes, ezen kérdésnek igen nagy fontosságával szemben; azért tehát — ismétlem — nem tartván helyesnek, hogy a ház így mellékesen oly határozatot hozzon, mely messze kiható erejénél fogva precedenst alkotna, nem fogadhatom el az indítványt. (Helyeslés) Major Pál: Madarász József t. képviselőtársamnak indítványára vonatkozólag legyen szabad annak kiegészítéséül, mit az előadó úr mondott, előadnom,hogy a tandíjak fenn nem tartásának kérdése, mint már hangsúlyoztatok, sokkal fontosabb kérdés, semhogy azt csak így egyszerre per tangentem el lehetne intézni; annyival kevésbé, mert azon elvnek, hogy az állam valamely intézménye fentartásának költségeihez járuljanak különösen azok, kik azon intézményt közvetlenül használják, ezen elvnek helyes ratiója van. Ezt előrebocsátván, még csak azt jegyzem meg, hogy a ministérium tekintettel van arra, ami indokul szolgálhatott. képviselőtársamnak indítványa tételére, hogy a szegényebb ifjak elöl a tanulás és okulás útja el ne zárassák, és ha csak ki tudják mutatni fizetési tehetetlenségüket és a kimutatást nem veszik