Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-25 / 120. szám
OLASZ ÜGY. Az „Ital. Nachrichten“ szerint a pápa elhatárrozó, hogy újabb bibornokokat fog kinevezni, kiknek nevei azonban nem tudatnak. Di Pietro bibornok valószínűleg Antonelli helyettesévé lesz hivatva. Rómában a kamra ‘23-án egy napi rendet fogadott el, mely kifejezést ad a nemzeti gyásznak Manzoni elhunyta fölött. Milanóban nagy előkészületek létetnek a temetésre, melyen Humbert és Amadeorgek is jelen lesznek. A kamara 23-án folytatá a zárdatörvények tárgyalását, s a további fejezeteket a 13. fejezetig elfogadá. Róma, május 23. A „Voce della Verita“ több lapnak, név szerint a „Mem. dipl.“ és „Augsb. Alig.“ czikkeire válaszolva, kimutatja, hogy egy kormány — még maguk a katholikusok sem — bír a kizárás jogával; e lap kifejti az okokat, hogy egy újonan választandó pápának miért kell olasznak lennie. SPANYOL ÜGYEK. Barcellonában 18-án a cataloniai kibékíthetlen foederal-republicanus bizottság, melynek jelöltjei a legutóbbi általános választásoknál megverettek, egy manifestumot adott ki, melyben azt állítja, hogy a republikánusok nagy többsége nem szavazott. A mérsékelt foederalis véleményű barcelonai nagy bizottmány, melynek jelöltjei sikert nyertek, szintén adott ki egy manifestumot, melyben örömét fejezi ki azok sikere fölött, s ezt kemény leczkének tekinti ellenfeleire nézve. A bizottmány felkérte híveit, hogy fedezzék fel a Barcellonában legújabban történt erőszakossági tények elkövetőit, hogy így azokkal törvény szerint lehessen elbánni. A kormány alaptalannak hiszi azon közlést, mintha Don Carlos Navarrába lépett volna. Braglank, ki Madridba érkezett, hogy a spanyol kormánynak átnyújtson egy szerencsekivonatot s feliratot egy Birminghamban tartott republicanus népgyűlés részéről, 18-án Lissabonba indult, miután Castelárral értekezletet tartott. A madridi foederatisták előkészületet tesznek, hogy őt nagyszerű fogadtatásban részesítsék Lissabonból viszszatértekor. S C H W E I C Z I ÜGY. Bernben 23-án a szövetségtanács az alkotmány átvizsgálásának alkalmából, a belügyi osztályt megbizá egy svájczi egyetem felállítása kérdésének megbirálásával. KELETI ÜGYEK Konstantinápolyban a „Levant Herald“ 3-szori megintést kapott téves hírek közléséért, s ugyanekkor meghagyatott neki, hogy jövőben minden újdonságot, közzététele előtt a sajtóiroda elé terjeszszen, mely az ily közlések fölött ellenőrséget fog gyakorolni. Konstantinápolyban 20-án azt állíták, hogy Közép-Ázsiának egy térképe fog kiállíttatni a bécsi nemzetközi kiállításon, a Lesseps által tervezett orenburg-pesaveri vasútvonal előrajzával. A„ Journal de Geneve“-ben Lesseps saját és Cotard suezi mérnök nevében egy Ignatieff tábornokhoz intézett iratot tesz közzé, egy Orenburg és Pesaver közti, 3740 kilométernyi hosszúságú vasút terve ügyében. Lesseps kijelenti, hogy ő egy társulat élére akar állani ezen vasúti terv tanulmányozása végett, s kiemeli e terv roppant előnyeit, mely névszerint véget fogna vetni az Angol- és Oroszország közti antagonismusnak. Az előtanulmányok költségei 3 millióra mennek föl, ő késznek nyilatkozik a munkához hozzáfogni, mihelyt az orosz kormány elvileg beleegyezik. Az orosz kormány táviratilag tüstént azt válaszoló, hogy ő a tervet elfogadja. Konstantinápoly, május 20. Az „Agence Havas“ szerint a suez-csatornai bizottmány nem fogadja el a f. hó 14-én táviratozott határozatot, hanem Lesseps a bizottmány előtt kinyilatkoztatá, hogy panaszos hiányában elesik az engedély-formán 17. czikke fejtegetésének szüksége esik, és erre — ezen nyilatkozat folytán a bizottmány feladatát befeje 998 tettnek tekintvén — elutazott Egyiptomba. Ami a bizottmányt illeti, az folytatja munkálatát és azt hiszik, holnap kezdi meg jelentésének szerkesztését. Az „Economista d’Italia“ cáfolatában összetéveszti ezen tisztán török bizottmányt a nemzetközi bizottmánynyal, melybe a tengeri hatalmak meghivattak. Konstantinápoly , május 23. A „Turquie“ úgy értesül, hogy a kormány jövőben a keresztyén vallású hivatalnokokat felmenti a vasárnapi munkától. A múlt héten yemeni kormányzóvá kinevezett Recuf pasa tegnap rendőrministerré neveztetett ki. A tüzérség nagymestere, Halif pasa baleset következtében ma meghalt. A „Bassiret“ czímű félhivatalos lap jelenti : A Porta az azsiai szultán elleni ellenségeskedések miatt a hollandi kormányhoz tiltakozást intézett. OROSZ ÜGYEK. Sz.-Pétervárról jelentik, hogy a persa sah 22-én délben pompás időben oda érkezett s a czárral, a nagyherczegek s a környezet által kisértetve, a téli palotába kocsizott, hol nagy elfogadás volt. Különböző helyeken zenekarok fogadták. AMERIKAI ÜGYEK Mint Washingtonból 20-ról távirják, Pierrepont visszautasítá a szent-pétervári követségi állást. Azt jelentik, hogy a rablások újra megkezdődtek a mexikói határon. Mint New-Yorkból 2- főt távírják, Grant elnöknek egy kiáltványa elrendeli, hogy mindazon hivatalnokok,kik Louisianában Kelly kormányzata ellen ellenszegülést fejtenek ki, 20 nap alatt felfüggesztessenek. — A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET máj. hó 25-én délután 4 órakor a magyar tudományos akadémia kis üléstermében IX. közgyűlését tartja, melynek tárgyai : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Tiszti jelentés. 3. A m. évi közgyűlésből kiküldött számadásvizsgáló bizottság jelentése. 4. Nyolc választmányi tag választása. 5. Számadásvizsgáló bizottság választása. 6. A jelenlegi tisztikar lemondása és új tisztikar választása. 7. Netalán teendő indítványok tárgyalása. Hollán Ernő, Ambrozovics Béla, elnök, titkár. -- A KOLOZSVÁRI MŰKEDVELŐ TÁRSULAT K. Papp Miklós ur adománya folytán 20 db cs. kir. arany pályadíjat tűz ki egy viszonylagosan legjobb egy felvonásu vigjátékra. MaNZONI ALESSANDRO Olaszország egyik legjelesebb költője, kinek halálát már jelentettük, született Milánóban 1784-ben ; atyja egyszerű ember volt, de anyja nagyon szellemdús, a híres bölcsésznek Beccariának leánya. Mint költő 1806-ban tűnt föl először nevelő atyjára irt emlékverse által, melyen oly mély lyrikus hang vonult keresztül, minőhöz Olaszország nem szokott. Egészen új iskolát alapított az irodalomban, s nemcsak versei, de drámái által is hatalmas lendületet adott a szépirodalomnak. „Il conte di Carmagnola“ és „Adelchi“ szomorújátékai egészen megszabadultak a franczia iskola békéi alól, s példányképei egy valódi nemzeti drámának. Mindkét művét lelkesedéssel fogadta Olaszország, s nemcsak hazájában, de az angolok és németek által is kellőleg méltányoltatott. De Manzoni az irodalomban nem csak a lyránál és drámánál nyitott hazai irányt, hanem a regényirodalomra is fordította figyelmét, s itt is új epochát alkotott művei által. Regényei közül több lefordittatott angol és német nyelvre is, mig a „Jegyesek“ magyarra is le van forditva. — Egy DERÉK TÓT LAP. A Beszterczebányán megjelenő „Svornost“ czimü tót politikai lap a magyar közvélemény figyelmét a legteljesebb mértékben megérdemli. Már azon körülménynél fogva, hogy a tót felvidék egy intellectuális tekintetben magasabb színvonalon álló pontján az ottani hangulat közvetlen hatása alatt jelenik meg, nagyobb előnyökkel bír e lap előbbi, Pesten megjelent, nem a közönség, hanem más természetű okok folytán kimúlt társainál; mi pedig a lapnak szellemi s technikai berendezését illeti, e tekintetben az utolsók vele az összehasonlítást egyátalában ki nem állhatják, szélesebb látkör, és erő jellemezvén ez agilis kis lapot, melyet mint a hazafias irány hivatott tót nyelvű képviselőjét olvasóink figyelmébe ajánlunk. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. Előrajza a magyar tudományos akadémia 1873. május hó 25-én, délelőtt 10 órakor saját dísztermében tartandó XXXIII-ik közülésének. 1. Elnöki megnyitó beszéd gr. Lónyay Menyhért által. 2. Titkári jelentés az akadémia lefolyt 1872/3. évi működéséről s a kiosztott és kitűzött jutalmakról. 3. Emlékbeszéd Fáy András tiszt. tag felett. Zichy Antal lev. tagtól. 4. Ifjabb nyomozások a szinképi elemzés terén. Értekezés Sztoczek József rendes tagtól. 5. Visszatekintés a nyomdászat négyszázados történetére Magyarországon. Toldy Ferencz rendes tagtól. 6. Elnöki zárszó, mely után megnyittatik a könyvészeti kiállitás. Kelt Buda-Pesten, az akadémia 1873. május 20 án tartott nagygyűléséből. Arany János, főtitkár. Remélhetőleg mind a rendkívül érdekes közgyűlést, mind a Toldy által nagy szorgalommal és szakismerettel összeállított kiállítást nagy számú közönség fogja látogatni, amely várakozását felülmúló élvezetet fog mind a kettőben találni. IRODALMI HÍREK : A „Franklin-TársULAT“ kiadásában következő új becses munkák jelentek meg: 1. Jókai Mór munkái 74. 75. 76. k. Népszerű kiadás. Árnyképek. 3 füzet 400 lap. Szerzőnek az 50-es években írott novelláit s beszélyeit foglalja magában, többi közt „Vándoroljatok ki“, „Munkácsi rab“, „Egy halálitélet“, „Valahány ház, annyi szokás“, „A szökevény“, „Az erdők leánya“ sat. 2. Nemzeti Lant. Magyar költők válogatott versei Kazinczytól máig. Összeállította Kuliffay Ede. Pest, 1873. 448 lap, igen diszes, elegáns kiállítással és Kazinczy Ferencz aczélmetszetü arczképével. Lenyúlik a legifjabb irodalomig, összesen 64 költőből van összeállítva, s igy természetesen minden költőből csak egy pár verset hozhat, melyek jól vannak összeválogatva. Ára 12 forint. 1 3. Döntvénytár. A magyar kir. curia semmitőszéki osztályának elvi jelentőségű határozatai. Gyűjtötték ! Dárdai, Szeniczey, Galla és Zlinszky jogtudósok. VII- dik folyam. 8-adr. 256 lap. Ára 2 frt 50 kr. 4. Falusi könytár. IX. A dinnyetenyésztés foglalatja és a legjelesebb honi és külföldi csemegefajok ismertetése. Irta dr. Farkas Mihály, eredeti ábrákkal. 8-adr. 64 lap, 5. Franczia tankönyv 4—8 éves gyermekek számára, összeállította Sasváry László. Tartalom : I. Beszélgetések. II. Olvasási szabályok. III. Olvasmányok. IV Versek. V. Köszöntések, Ára 40 kr. 6. A német irálytan vezérfonala, középtanodák számára. Szerkesztette Cserni Béla, gyulafehérvári gymnasiumi tanár, a kir. magyar természettudományi, az erdélyi term. tud. és honismei társulatoknak rendes tagja. Első rész. A prózai irálytan. Ára 70 kr. 7. Magyar magán- és közjogtan. Népiskolák könyve. Irta Márki József tudor, volt pesti kir. képezdei tanár. V. rész. Ára kemény kötésben 40 kr. Beküldetett hozzánk. Elemi ZENEELMÉLET kérdések - és feleletekben. Rövid idegen műszótárral. Iskolai használatra. Irta Nikolics Sándor, a szini tanoda zeneelmélet és összhangtan tanára. Budapest, 1873. 63 lap, ára 40 kr. E tankönyv érezhető hiányt pótol irodalmukban, s szerzője sokkal elismertebb tanári képesség, hogysem ajánlatra szorult volna. Aigner Lajos kiadásában megjelent: Domegge kastély, vagy : A boldogság útja. Regény Schücking Lewintől. Magyarra átdolgozta Philaleth. 1—6 vastag kötet, ára 6 frt o. o. A kiállítás diszes, jó papíron, könnyen olvasható.