Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1873-05-25 / 120. szám

OLASZ ÜGY. Az „Ital. Nachrichten“ szerint a pápa elhatár­rozó, hogy újabb bibornokokat fog kinevezni, kiknek nevei azonban nem tudatnak. Di Pietro bibornok valószínűleg Antonelli helyettesévé lesz hivatva. Rómában a kamra ‘23-án egy napi rendet foga­dott el, mely kifejezést ad a nemzeti gyásznak Manzoni elhunyta fölött. Milanóban nagy előké­születek létetnek a temetésre, melyen Humbert és Amadeo­rgek is jelen lesznek. A kamara 23-án folytatá a zárdatörvények tárgyalását, s a további fejezeteket a 13. fejezetig elfogadá. Róma, május 23. A „Voce della Verita“ több lapnak, név szerint a „Mem. dipl.“ és „Augsb. Alig.“ czikkeire válaszolva, kimutatja, hogy egy kormány — még maguk a katholikusok sem — bír a kizárás jogával; e lap kifejti az okokat, hogy egy újonan választandó pápának miért kell olasznak lennie. SPANYOL ÜGYEK. Barcellonában 18-án a cataloniai kibékíthetlen foederal-republicanus bizottság, melynek jelöltjei a legutóbbi általános választásoknál megverettek, egy manifestumot adott ki, melyben azt állítja, hogy a republikánusok nagy többsége nem szava­zott. A mérsékelt foederalis véleményű­ barce­lonai nagy bizottmány, melynek jelöltjei sikert nyertek, szintén adott ki egy manifestumot, mely­ben örömét fejezi ki azok sikere fölött, s ezt kemény leczkének tekinti ellenfeleire nézve. A bizott­mány felkérte híveit, hogy fedezzék fel a Barcel­lonában legújabban történt erőszakossági tények elkövetőit, hogy így azokkal törvény szerint le­hessen elbánni. A kormány alaptalannak hiszi azon közlést, mintha Don Carlos Navarrába lépett volna. Brag­­lank, ki Madridba érkezett, hogy a spanyol kor­mánynak átnyújtson egy szerencsekivonatot s fel­iratot egy Birminghamban tartott republicanus népgyűlés részéről, 18-án Lissabonba indult, mi­után Castelárral értekezletet tartott. A madridi foederatisták előkészületet tesznek, hogy őt nagy­szerű fogadtatásban részesítsék Lissabonból visz­szatértekor. S C H W E I C Z I ÜGY. Bernben 23-án a szövetségtanács az alkotmány átvizsgálásának alkalmából, a belügyi osztályt megbizá egy svájczi egyetem felállítása kérdésé­nek megbirálásával. KELETI ÜGYEK Konstantinápolyban a „Levant Herald“ 3-szori megintést kapott téves hírek közléséért, s ugyanekkor meghagyatott neki, hogy jövőben minden újdonságot, közzététele előtt a sajtóiroda elé terjeszszen, mely az ily közlések fölött ellenőr­­séget fog gyakorolni. Konstantinápolyban 20-án azt állíták, hogy Közép-Ázsiának egy térképe fog kiállíttatni a bé­csi nemzetközi kiállításon, a Lesseps által terve­zett orenburg-pesaveri vasútvonal előrajzával. A„ Journal de Geneve“-ben Lesseps saját és Co­­tard suezi mérnök nevében egy Ignatieff tábornok­hoz intézett iratot tesz közzé, egy Orenburg és Pe­­saver k­özti, 3740 kilométernyi hosszúságú vasút terve ügyében. Lesseps kijelenti, hogy ő egy társulat élére akar állani ezen vasúti terv tanulmányozása végett, s kiemeli e terv roppant előnyeit, mely névszerint véget fogna v­etni az Angol- és Oroszország közti antagonismusnak. Az előtanulmányok költ­ségei 3 millióra mennek föl,­­ ő késznek nyilat­kozik a munkához hozzáfogni, mihelyt az orosz kormány elvileg beleegyezik. Az orosz kor­mány táviratilag tüstént azt válaszoló, hogy ő a ter­vet elfogadja. Konstantinápoly, május 20. Az „Agence Havas“ szerint a suez-csatornai bizottmány nem fogadja el a f. hó 14-én táviratozott határozatot, hanem Les­seps a bizottmány előtt kinyilatkoztatá, hogy pa­naszos hiányában elesik az engedély-formán 17. czikke fejtegetésének szüksége esik, és erre — ezen nyilatkozat folytán a bizottmány feladatát befeje­ 998 tettnek tekintvén — elutazott Egyiptomba. A­mi a bizottmányt illeti, az folytatja munkálatát és azt hiszik, holnap kezdi meg jelentésének szerkeszté­sét. Az „Economista d’Italia“ c­áfolatában össze­téveszti ezen tisztán török bizottmányt a nemzetközi bizottmánynyal, melybe a tengeri hatalmak meg­hivattak. Konstantinápoly , május 23. A „Turquie“ úgy értesül, hogy a kormány jövőben a keresz­tyén vallású hivatalnokokat felmenti a vasárnapi munkától. A múlt héten yemeni kormányzóvá kinevezett Recuf pasa tegnap rendőrministerré neveztetett ki. A tüzérség nagymestere, Halif pasa baleset következtében ma meghalt. A „Bas­­siret“ czímű félhivatalos lap jelenti : A Porta az azsiai szultán elleni ellenségeskedések miatt a hollandi kormányhoz tiltakozást intézett. OROSZ ÜGYEK. Sz.-Pétervárról jelentik, hogy a persa sah 22-én délben pompás időben oda érkezett s a czárral, a nagyherczegek s a környezet által kisértetve, a téli palotába kocsizott, hol nagy elfogadás volt. Különböző helyeken zenekarok fogadták. AMERIKAI ÜGYEK Mint Washingtonból 20-ról távirják, Pierrepont visszautasítá a szent-pétervári követségi állást.­­ Azt jelentik, hogy a rablások újra megkezdőd­tek a mexikói határon. Mint New-Yorkból 2- főt távírják, Grant elnök­nek egy kiáltványa elrendeli, hogy mindazon hivatalnokok,kik Louisianában Kelly kormányzata ellen ellenszegülést fejtenek ki, 20 nap alatt fel­­függesztessenek. — A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET máj. hó 25-én délután 4 órakor a magyar tudományos aka­démia kis üléstermében IX. közgyűlését tartja, melynek tárgyai : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Tiszti jelentés. 3. A m. évi közgyűlésből kiküldött számadásvizsgáló bizottság jelentése. 4. Nyolc­ választmányi tag válasz­tása. 5. Számadásvizsgáló bizottság választása. 6. A je­lenlegi tisztikar lemondása és új tisztikar választása. 7. Netalán teendő indítványok tárgyalása. Hollán Ernő, Ambrozovics Béla, elnök, titkár. -- A KOLOZSVÁRI MŰKEDVELŐ TÁRSULAT K. Papp Miklós ur adománya folytán 20 db cs. kir. arany pá­lyadíjat tűz ki egy viszonylagosan legjobb egy felvonásu vigjátékra.­­ MaNZONI ALESSANDRO Olaszország egyik legje­lesebb költője, kinek halálát már jelentettük, született Milánóban 1784-ben ; atyja egyszerű ember volt, de anyja nagyon szellemdús, a híres bölcsésznek Beccariá­­nak leánya. Mint költő 1806-ban tűnt föl először ne­velő atyjára irt emlékverse által, melyen oly mély lyri­­kus hang vonult keresztül, minőhöz Olaszország nem szokott. Egészen új iskolát alapított az irodalomban, s nemcsak versei, de drámái által is hatalmas lendületet adott a szépirodalomnak. „Il conte di Carmagnola“ és „Adelchi“ szomorújátékai egészen megszabadultak a franczia iskola békéi alól, s példányképei egy valódi nemzeti drámának. Mindkét művét lelkesedéssel fogadta Olaszország, s nemcsak hazájában, de az angolok és németek által is kellőleg méltányoltatott. De Manzoni az irodalomban nem csak a lyránál és drámánál nyitott hazai irányt, hanem a regényirodalomra is fordította figyelmét, s itt is új epochát alkotott művei által. Regé­nyei közül több lefordittatott angol és német nyelvre is, mig a „Jegyesek“ magyarra is le van forditva. — Egy DERÉK TÓT LAP. A Beszterczebányán meg­jelenő „Svornost“ czimü tót politikai lap a magyar köz­vélemény figyelmét a legteljesebb mértékben megér­demli. Már azon körülménynél fogva, hogy a tót felvidék egy intellectuális tekintetben magasabb szín­vonalon álló pontján az ottani hangulat közvetlen ha­tása alatt jelenik meg, nagyobb előnyökkel bír e lap előbbi, Pesten megjelent, nem a közönség, hanem más természetű okok folytán kimúlt társainál; mi pedig a lapnak szellemi s technikai berendezését illeti, e tekin­tetben az utolsók vele az összehasonlítást egyátalá­­ban ki nem állhatják, szélesebb látkör, és erő jelle­­mezvén ez agilis kis lapot, melyet mint a hazafias irány hivatott tót nyelvű képviselőjét olvasóink figyelmébe ajánlunk. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. Előrajza a magyar tudományos akadémia 1873. május hó 25-én, délelőtt 10 órakor saját díszter­mében tartandó XXXIII-ik közü­lésének. 1. Elnöki megnyitó beszéd gr. Lónyay Meny­hért által. 2. Titkári jelentés az akadémia lefolyt 187­2/3. évi működéséről s a kiosztott és kitűzött jutal­makról. 3. Emlékbeszéd Fáy András tiszt. tag felett. Zichy Antal lev. tagtól. 4. Ifjabb nyomozások a szinképi elemzés terén. Értekezés Sztoczek József rendes tagtól. 5. Visszatekintés a nyomdászat négyszázados történetére Magyarországon. Toldy Ferencz rendes tagtól. 6. Elnöki zárszó, mely után megnyittatik a könyvészeti kiállitás. Kelt Buda-Pesten, az akadémia 1873. május 20 án tartott nagygyűléséből. Arany János, főtitkár. Remélhetőleg mind a rendkívül érdekes köz­gyűlést, mind a Toldy által nagy szorgalommal és szakismerettel összeállított kiállítást nagy számú közönség fogja látogatni, a­mely várako­zását felülmúló élvezetet fog mind a kettőben ta­­l­­álni. IRODALMI HÍREK : A „Franklin-TársULAT“ kiadásában következő­­ új becses munkák jelentek meg:­­ 1. Jókai Mór munkái 74. 75. 76. k. Népszerű kia­­­­dás. Árnyképek. 3 füzet 400 lap. Szerzőnek az 50-es­­ években írott novelláit s beszélyeit foglalja magában,­­ többi közt „Vándoroljatok ki“, „Munkácsi rab“, „Egy­­ halálitélet“, „Valahány ház, annyi szokás“, „A szöke­­­­vény“, „Az erdők leánya“ sat. 2. Nemzeti Lant. Magyar költők válogatott versei­­ Kazinczytól máig. Összeállította Kuliffay Ede. Pest,­­ 1873. 448 lap, igen diszes, elegáns kiállítással és Ka­zinczy Ferencz aczélmetszetü arczképével. Lenyúlik a­­ legifjabb irodalomig, összesen 64 költőből van összeál­lítva, s igy természetesen minden költőből csak egy pár­­ verset hozhat, melyek jól vannak összeválogatva. Ára 1­2 forint. 1 3. Döntvénytár. A magyar kir. curia semmitőszéki osztályának elvi jelentőségű határozatai. Gyűjtötték ! Dárdai, Szeniczey, Galla és Zlinszky jogtudósok. VII- dik folyam. 8-adr. 2­56 lap. Ára 2 frt 50 kr. 4. Falusi könytár. IX. A dinnyetenyésztés fogla­latja és a legjelesebb honi és külföldi csemegefajok ismertetése. Irta dr. Farkas Mihály, eredeti ábrákkal. 8-adr. 64 lap, 5. Franczia tankönyv 4—8 éves gyermekek szá­mára, összeállította Sasváry László. Tartalom : I. Be­szélgetések. II. Olvasási szabályok. III. Olvasmányok. IV Versek. V. Köszöntések, Ára 40 kr. 6. A német irálytan vezérfonala, középtanodák szá­mára. Szerkesztette Cserni Béla, gyulafehérvári gymna­­siumi tanár, a kir. magyar természettudományi, az er­délyi term. tud. és honismei társulatoknak rendes tagja. Első rész. A prózai irálytan. Ára 70 kr. 7. Magyar magán- és közjogtan. Népiskolák könyve. Irta Márki József tudor, volt pesti kir. képezdei tanár. V. rész. Ára kemény kötésben 40 kr. Beküldetett hozzánk. Elemi ZENEELMÉLET kérdések - és feleletekben. Rö­vid idegen műszótárral. Iskolai használatra. Irta Niko­­lics Sándor, a szini tanoda zeneelmélet és összhangtan tanára. Budapest, 1873. 63 lap, ára 40 kr. E tankönyv érezhető hiányt pótol irodalmukban, s szerzője sokkal elismertebb tanári képesség, hogysem ajánlatra szorult volna. Aigner Lajos kiadásában megjelent: Domegge kastély, vagy : A boldogság útja. Regény Schücking Lewintől. Magyarra átdolgozta Philaleth. 1—6 vastag kötet, ára 6 frt o. o. A kiállítás diszes, jó­­ papíron, könnyen olvasható.

Next