Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-18 / 214. szám

Budapest 1873. 214. szám. Csütörtök, september 18. BUDAPESTI H­IT SzERKESSTÓfl&e: Pesten, hatvani­ utcza 10-dik szára I. emelet. Kia.u4-hivat­al : Pesten , barátok­ tere 7. tz. a. földszint. K&ziratok nem küldetnek tiss*». Barraentet­ien Ivrelek csak rendes lev«le*einktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Naponkénti postai szétküldéssel vagy ! A „Budapesti Közlöny“ melléklapjára helyben házhoz hordva a melléklappal ! külön, postán vagy házhoz hordva , együtt: ! Egész évre. . . 2 frt 40 kr. Egész évre .... 12 frt. ! Félévre . . . 1­­ 20 , Félévre...........................6 »­­ Negyedévre .... 3 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat.Értesítő, egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. A hivatalos „Értesítő”-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegeden bekeüdend-jk, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1­árt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért ) frttal több. & hivatalos hirdetést Igazold egyes fajt­ára 10 kr. Hivatalos Hirdstüsrk : í^agánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri lfikr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­ dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ, Ö­cs. és Apostoli kir. Felsége 1873. évi Septem­ber 12-től kelt legfelsőbb elhatározással Bozicse­­vics Györgynek, az ogulini polgári tanoda igazga­tójának, a nyugalmi létszámba való áthelyezése mellett, sok évi buzgó szolgálatainak elismeréséül a cs. k. kerületi iskolafelügyelői czimet legkegyel­mesebben adományozni méltóztatott. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Bauer Henrik próba­éves tanárjelöltet az aradi főgym­­násiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. A kassa-oderbergi vasútvonalon fekvő KisLadna vasúti távirdaállomás a f. é. September hó 20-tól kezdve magánsürgönyök felvételére is felhatal­­maztatott. NEMHIVATALOS KÉSZ. Budapesten f. évi September 16-án fölmerült új choleraesetek: Budán 2 Pesten 10 A Mocsban folyó évi augustus hó 21-én tartatni szokott, de a cholera-járvány miatt betiltott orsz. vásárnak folyó évi október hó 9-én leendő meg­tartása Kolozs megye közönsége által megenged­tetett. Fehér megye területén a cholera-járvány miatt betiltott országos vásároknak folyó hó September 20-tól kezdve leendő megtarthatását Fehér megye hatósága megengedte. * 1 2 3 4 * 1 TÖRVÉNYJAVASLAT az ügyvédi rendtartás tárgyában. (Folytatás.) IV. Fejezet: Az ügyvédkedés megszűnte. 35. §. Az ügyvédkedés megszűnik : 1. az ügyvéd elhalálozása vagy önkéntes lemon­dása folytán; 2. ha a magyar honpolgárságot elveszti; 3. ha a 10. §. ellenére az ügyvédséggel össze nem férő foglalkozást űz; 4. ha a büntető vagy fegyelmi bíróság ítélete által elmozdíttatott, 36. §. Az ügyvédi kamara választmánya a 35. §. eseteiben az illető ügyvédet az ügyvédek laj­stromából hivatalból kitörli, és a­mennyiben a megszüntetési okok kiderítése a 2—3 pontok esetei­ben vizsgálatot tesz szükségessé, ezt hivatalból eszközölteti. A kitörlési határozat az illető ügyvéddel köz­lendő, ki a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt előbbvitellel élhet a legfőbb ítélőszékhez. 37. §. Az Ügyvédkedés megszűnte a hivatalos hírlapban az ok megemlítésével közzéteendő, az igazságügyminiszerhez feljelentendő és a kamara kerületében létező bíróságokkal és az összes ügy­védi kamarákkal közlendő. 38. §. Az ügyvéd elhalálozása esetén az ügy­védi választmány az iratok és értékek biztosítása végett rögtön intézkedik, és a halaszthatlan teen­dők teljesítésére gondnokot rendel, kinek kezé­hez azonban kézbesítések nem eszközölhetők. Az ügyvédkedés megszűntének egyéb esetei­ben az ügyvédnek kezéhez további kézbesítések nem eszközölhetők, és ezek a félnek, a­mennyiben máskép nem intézkedett, saját kezéhez eszközlen­­dők, és a fél egyúttal újabb képviselő kirendelé­sére felhívandó. A függőben lévő záros határidők felfüggesztet­­nek és csak a fél személyes értesítése napjától számíthatók. V. Fejezet: Az ügyvédek jogai és kötelességei. 39. §. Díjért kizárólag csak ügyvéd képviselhet feleket bíróságok és hatóságok előtt, a­mennyiben a közjegyzőkre nézve a közjegyzői törvény kivé­telt nem tesz. Bíróság előtt polgári peres ügyekben az ügy­véd kizárólag képviselhet feleket, a­mennyi­ben a polgári törvénykezési rendtartás mást nem rendel. 40. §. Meghatalmazott, a­ki nem ügyvéd, és fe­leket a bíróság előtt a törvénykezési rendtartás­ban megengedett esetekben akár peres, akár pe­r­renkívüli ügyekben képvisel, dijt nem igényelhet,­­ és az e czélra fizetett díj is visszakövetelhető. Ily­­ meghatalmazott, a­mennyiben ellene bebizonyí­­­l­ható, hogy az ily képviseletet rendes üzletkép űzi, s az illetékes kir. járásbíróság által a kihágásokra­­ nézve fenálló eljárás szerint, a díjak visszafizeté­sén kívü­l még 5 frttól 50 frtig, ismétlés esetében pedig 100 frtig terjedhető pénzbírsággal bünte­tendő ; fizetési képtelenség esetében a pénzbírság — 5 frtot egy napra számítva — fogságra változ­tatandó. 41. §. Az ügyvéd köteles a megbízó fél kivo­­natára, ennek az átvett iratokról térítvényt, s a felvett előlegről pedig mindenkor nyugtát adni. 42­ §• Az ügyvéd a megkereső félnek a képvise­let elvállalását megtagadhatja, és a már elvállalt képviseletet is felmondhatja. Az ügyvéd köteles a neki felajánlott megbízás el- vagy el nem fogadása iránt késedelem nélkül nyilatkozni. A felmondási idő harminc­ napot tesz, a képvi­selt fél értesítése napjától kezdve, és ezen időig köteles az ügyvéd a képviseletet híven vinni, és a felet minden joghátrány ellen megóvni, kivéve, ha oly ügyben kerestetik meg, melyben már az egyik felet képviseli, vagy evvel rokonsági viszonyban áll, mely akadályról azonban a megkeresőt rögtön értesíteni tartozik. 43. §- A fél az ügyvédtől a képviseletet bármi­kor elvonhatja, a nélkül, hogy előleges felmondás szükségeltetnék. 44. §. A fél elhalta esetében tartozik az ügy­véd, — habár hatalmazványa az örökösök ne­vére is szól — azonnal, mihelyt a fél elhalálozása tudomására jut, mind az előtte ismert örökö­söket, mind pedig azon biróságot vagy hatósá­got értesíteni, mely előtt az elhunytnak ügye in­díttatott. A megbízó halála esetében az örökösök további intézkedéséig, az ügyvéd köteles mindazon intéz­kedéseket megtenni, melyek joghátrányok elkerü­lésére, és a megbízó örökösei érdekeinek fentartá­­sára szükségesek. Mennyire függeszti föl a fél elhalta a per folya­mát, és az ellenfél ennek akadálytalan folytatását mi módon eszközölheti ? a polgári perrendtartás határozatai irányadók. 45. §. Az ügyvéd köteles a felének ügyeire vo­natkozó iratok másolatait annak kivonatára és költségére, az ügy folyama alatt bármikor kiszol­gáltatni , úgyszintén köteles az ügy befejezése vagy a képviselet megszűnte után a félnek ügyira­tait eredetben átadni. Az ügyvéd a fogalmazványokat, a hozzá intézett bármely leveleket, saját segédiratait, valamint az általa a fél érdekében tett fizetésekről szóló iga­zolványokat nem köteles megbízójának eredetben kiszolgáltatni, tartozik azonban annak költségére azokról másolatokat kiadni. Az ügyvédi jutalomdíj vagy egyéb kiadások meg nem fizetése a visszatartás okául nem szol­gálhat. Az általa felvett tényvázlatot, valamint az ere­deti hatalmazványt az ügyvéd visszaadni nem köteles, azonban a fél a visszavonást azon felje­gyeztetheti. 46. §• Az ügyvéd a fél által átadott iratok hű megőrzéséért és sértetlen kiadásáért a képviselet megszűnte után még 5 évig felelős, mely felelős­ség azonban hat hét alatt megszűnik, ha a fél az ügyvéd megkínálása folytán az iratokat átvenni vonakodott. Az eredeti okiratokat mindazonáltal, ha a megbizó azokat birói megintés után sem venné át, tartozik az ügyvéd megbízójának költsé­gére és veszélyére birói kézhez letenni. 47. §. Ha a képviselet bármely oknál fogva az ügy végbefejezése előtt szűnik meg: az ügy­véd, illetőleg jogutódjai kötelesek a megbízó kivonatára a költségekre adott előlegről a félnek legfölebb 30 nap alatt számot adni, és a fenn­maradt összeget visszaszolgáltatni. A fél az áta­dott számadásban, illetőleg díjjegyzékben felszá­mított díjak megállapítását az 57. §. határozata szerint kérheti. 48. §. Az ügyvéd köteles közbenjárását vagy a képviselést megtagadni oly ügyben, mely a fél kijelentett szándéka szerint egyéb jogosultak kijátszására szolgál, továbbá nem szabad az ügy­védnek ugyanegy időben mindkét felet, habár külön ügyben is, képviselni, vagy oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, később a má­siknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. 49. §. Az ügyvéd köteles az általa a fél meg­bízása folytán behajtott pénzt és egyéb értéktár­gyakat híven őrizni, és azokat a félnek kivona­tára és annak utasítása szerint azonnal kiszolgál­tatni. Ha az ügyvéd az ily pénzt vagy értéktárgya­kat más czélra fordította, mint sikkasztó, a bün­tető bíróság által, ha pedig büntető eljárás útján a sikkasztás megállapítható nem lenne, — fegyel­miig fenyítendő. 50. §. Az ügyvéd az elvállalt ügyekben köteles híven eljárni, és a képviselt fél érdekében a tör­vényes intézkedéseket szorgalommal és pontos­sággal megtenni, és minden ügyre nézve rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett

Next