Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-17 / 213. szám

egy , a kamara székhelyén lakik. Az elnöki titkár, ügyész és pénztárnok a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a most elszámlált tisztviselőkön kívül tizenkét vá­lasztmányi és hat póttagból áll, és a tagok két­harmada a Budapesten székelő ügyvédek sorából választandó, 20. §. A választmány tagjává még nem vá­lasztható : a) ki büntető vagy fegyelmi eljárásban hiva­tali vagy egyéb bűntett, illetőleg vétség miatt megfenyíttetett; b) kit a választmány ezen jogtól megfosztott. Azonban öt év után ezen kizárási okok meg­szűnnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt újabb büntetés alá nem esett. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fe­gyelmi vagy bűnvizsgálat indíttatik, mindaddig, míg ez tart, tisztségét nem folytathatja. 21. §: A választást, 30 nappal a választást meg­előzőleg, a választmány elnöke hirdeti ki a har­madik év utolsó havára. A választmány tagjait az illető kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel, úgy azonban, hogy azok, kik megválasztottak, a be­adott szavazatoknak legalább egy­harmadát meg­nyerjék úgyszintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele része nem szavaz, új választás rendeltetik, melynél a vi­szonylagos szótöbbség feltétlenül határoz. A má­sodik választást megrendelő hirdetményben az első választás meghiúsult eredménye közzéteendő. Azok, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek,­­ ha a választmányi tagok meghatáro­zott száma mindnyájuk felvételét meg nem engedi, szűkebb választás alá esnek a választmányi ta­gok számához képest. Mindegyik tag választási jegyét vagy szemé­lyesen adja be, vagy pecsétjével lepecsételten, és a borítékon aláírásával ellátva a kitűzött határ­napon küldje be. Ha a három év letelte előtt a választmány va­­lamely tagja helyébe más szükségeltetnék, a meg­előző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyertek hívandók meg sorrendben. A választás eredménye az igazságügyminister­­nek bejelentendő. 22. §. A választást csak az utasíthatja vissza, ki már a lefolyt időszak alatt mint választmányi tag működött. Ha ez eseten kívül valaki a választást elfo­gadni, vagy a megválasztott tisztét teljesíteni vo­nakodik, azt a választmány legfölebb három évre a választói és választhatási képességtől, úgy a közgyűlésen őt megillető szólási s szavazási jogtól megfoszthatja, és a 27. §. 4. pontjában érin­tett kiküldetésből kizárhatja. 23. §. Az elnök, elnökhelyettes és a választmá­nyi tagok ingyen viselik hivatalukat, és csak a kamara érdekében s megbízásából tett kiadásaik utazási költségeik, stb. téríttetnek meg a kamara pénztárából. A titkár, ügyész és pénztárnok az ily költsé­gek megtérítésén felül a közgyűlés által megha­tározandó fizetést is húznak. 24. §: Az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvá­sára, az ügyvédek jogainak megvédésére és kö­telességeik teljesítésének ellenőrzésére; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiá­nyok orvoslása, s korszerű reformok életbelépte­tése iránti véleményadásra s javaslattételre. Ezenkívül az ügyvédi kamarák a fegyelmi ha­tóságot a kamara lajstromaiban bevezetett ügy­védek és ügyvédjelöltek felett, a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják. 25. §. Az ügyvédi kamara hatásköréhez tar­tozó ügyek a közgyűlés, a választmány, vagy az elnök által intéztetnek el. 26. §. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. az ügyrend megállapítása; 2. a válaszmány tagjainak megválasztása ; 3. a tisztviselők és kezelő személyzet fizetésé­nek megállapítása; 4. a költségelőirányzat megállapítása és mi­kénti fedezésének meghatározása ; 5. az évi számadások felülvizsgálása; 6. a jogszolgáltatás, és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására c­élzó in­dítványok, vagy az e tárgyban véleményadás vé­gett az igazságügyminiszer által közlött javasla­tok tárgyalása, és az e czélra netalán szükséges külön bizottmányok kiküldése. 27. §. A választmányi ülések tárgyai a követ­kezők : 1. a közgyűlési határozatok végrehajtása; 2. az ügyvédek és ügyvédjelöltek felvétele és az előszabott lajstromok vezetése; 3. az ügyvédjelöltek gyakorlati ideje és maga­viselete feletti bizonyítványok kiállítása; 4. az ügyvédi vizsgáló bizottsághoz szükséges tagok megválasztása (4. §.); 5. vagyontalan felek ügyeiben a pártfogó ügyvédnek kirendelése és ily ügyekben vélemény­­adás ; 6. ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlata; 7. az ügyvéd és képviselt fele közt a jutalom­­díj iránt felmerülő ügyekben (55. §.) vélemény­­adás, és a 60. §. esetében a kiegyezkedés megkí­sérlése ; 8. a kamara vagyonának, úgy a netaláni alapít­ványi vagyonnak kezelése; 9. a 26. §. 6. pontjában felemlített vélemé­nyezések, indítványok és jelentések előkészí­tése; 10. a 34. § ban említett évi jelentés megálla­pítása ; 11. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamrára ruházzák, a­mennyiben a közgyűlés tárgyát nem képezik. 28. §. A kamara elnökének az ügyrendben meghatározandó jogai mellett, hatásköréhez tar­tozik : a kamara tagjai, úgy az ügyvédek és ügy­védjelöltek közt az ügyvédi ügyködési viszonyok­ból felmerülő viszályok és egyenetlenségek ki­egyenlítését közvetítőleg, az érdekeltek megidé­­zése és meghallgatása mellett békés után megkí­sérlem, sőt e czélra a kamara oly tagjait meghívni, kiknek közrehatásától jó eredményt vár. Továbbá a titkár és ügyész akadályoztatása esetében az elnök nevez helyettest. A kamara érintkezését a hatóságok és bíróságok irányában az elnök köz­vetíti. 29. §. Kiadásainak fedezésére az ügyvédi ka­mara évi illetményt vethet ki tagjaira. 30. §. A közgyűlés által megállapított ügyrend az igazságügyminiszerhez tudomás végett felter­jesztendő. 31. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmá­nyi ülésekben a jelenlévők absolut többsége ha­tároz. Érvényes határozat­hozatalához az elnökön kívül a közgyűlésen legalább nyolc­, a választmánynak ülésén a 7. 36, 74. s 108. §§-ok eseteiben legalább négy, a választmány egyéb üléseiben legalább két tag jelenléte szükséges; a fegyelmi bíróságról a 79. §. rendelkezik. Felebbvitelnek csak a választmány határozatai ellen van helye a legfőbb ítélőszékhez, azonban csak annyiban, amennyiben jelen törvény megen- l gedi. A felebbezés mindig a választmánynál adandó be. 32. §. Az elnök, illetőleg helyettese első­sorban felelősek, hogy az ügyvédi kamara a jelen tör­vényben kiszabott hatáskört át nem lépi. A közülések nyilvánosak, a napirendet az elnök eleve közzéteszi, a jegyzőkönyvek másolatban az igazságügyminiszerhez felterjesztendők. 33. §. Vagyontalan perlekedők részére pártfogó ügyvéd kirendelése esetében, a választmány ha­tároz a felett, ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása; valamint, ha a kijelölt ügyvéd a 66. §. értelmében magát fel­mentetni kéri. Ha a kirendelt ügyvéd a rája bízott képvise­letet elvállalni vonakodik, vagy hanyagul viszi: a választmány ellene fegyelmileg jár el, és szük­ség esetében annak költségére más ügyvédet biz­­t­­at meg a képviselettel. 34. §: Az ügyvédi kamara minden év elején a lefolyt év ügykezeléséről általános jelentést ter­jeszt fel az igazságügyminiszerhez, és ebben kü­lönösen a fegyelmi tanács eljárásának főmozzana­tait, úgy az ügyvédség, s egyátalában a jogszol­gáltatás terén tett tapasztalatait kiemeli. (Folytatjuk.) ,740 NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS. Az ousz. magvari ipariegyesület — mint már előbb írtuk — a kiállítás megszemlélésére az ipar minden ágaiból munkásokat küld Bécsbe. Eddig már kilencz, 15—15 főből álló csoport utazott fel, s még 1 csoport fog felküldetni, összesen tehát 150 munkás. — Az e czélra tett hazafias adomá­nyok nyugtázását a következőkben folytatjuk Rakovszky Aladár 5 frt, Spitzer és Dembitz 6 frt, Stenger és Fleischmann 5, Grünstein S. 3, Rubin és Krausz 5, Nerhaft Antal 5, Bartsch Gusztáv 5, Fischer Jakab 5, Stenger és Grünzweig 2, Zitter­­barth Károly 3, Macher Rudolf 2, Schletter Fe­­rencz 3, Cerekwicz Ignácz 3, Weber és Guttmann 3 frt, Ráth Károly 10 frt, Heuffel Lajos 20 frt, Pesti egyesült férfi- és nőruha-készitő tár­sulat 50, Huber Antal 20, Török György 5, Deutsch S. L. fiai 5, Klein Laura 3, Tomasits An­tal 3, Katona Lajos 3, Weiner és Grünbaum 5, Pest sz. kir. város közönsége 500, Buda szab. kir. főváros közönsége 480, Kötbér testvérek 20, Kra­mer Samu 20, Wilner Mihály 10, Tausig József 5, Tottis és Krenn 3, Haas Fülöp és fiai 20, Ku­­tschera György 5, Winkle Adolf 1, Weiner Mór 1, Schlick Henrik 1, Singer Ede 1, Grünmandl Adolf 2, Prückler Nép: János 2, Büttner Adolf 2, En­­tersz Libor 2, Roland 1, Mendl István 25 frt, Kroluppa 5, Korompay M. 1, Reick Samu 2, Kur­länder J. 2, Breslinger Márton 2, Horowitz E. 2 frt. Összesen 1294 frt.­­ Ehhez hozzáadva az első és második közleményben nyugtázott 648 frt 50 krt, főösszeg 1942 frt 50 kr. Az iparegyesület igazgatósága a hazai munká­sok nevében legmelegebb köszönetét nyilvánítja a felsorolt, valamint a két előbbi közleményben meg­nevezett nemes adományozóknak. A bécsi nemzetközi kiállítást, mely fényre s nagy­­szerűségre nézve az eddigi nemzetközi kiállításo­kat felülmúlja, hazánkból tömegesen látogatják. Nincs nap, melyen a Magyarországból érkezők száma az egy-két százat felül ne múlná ; uton­­útfélen magyarokkal lehet Bécsben találkozni. A kiállításnak majdnem minden osztályában ma­gyar szó hallható. A Magyarország részéről mutat­kozó ily érdekeltség közepette valóban csak szép és nemes tett az, hogy a munkások kitűnőbbjei a kiállítás megtekintésére Bécsbe küldetnek. Több alkalommal felemlítettük már azt, meny­nyire kitüntették magukat hazai iparosaink kö­zül számosan gyártmányaik és kiállított czik­­keik által. Nem egy nevet volt alkalmunk már dicsérőleg felemlíteni. Pótlólag felemlítjük még, hogy a fővárosban is jól ismert Fischer J. porczellánkereskedő (bécsi­­utcza 1. sz.) kinek Budapesten saját porczellán­­festészete van, majdnem összes kiállított por­­czellánját eladta angol és amerikai vevőknek, s ugyancsak ezektől több megrendelést is kapott utánzott chinai porczellánokra. Fischer J. porczel­­lánj­a különösen olcsósága és szépsége által oko­zott feltűnést és mi ezeknél is több, hogy a festé­szetben a chinai utánzásoknál felmerülő nehézsé­geket leküzdötte. Fischer J. pesti gyári raktára is megtekintésre méltó, látható itt is a legizléstel­­jesebben készült mindennemű parczellánk­é­­szítmény. ISKOLA-ÜGY. A pestrákosi pöKBÁLTAszoDÁSrÁL a beiratások az 187­5*-ki tanévre sept. 30-án (kedden) kezdődnek és tartanak october 4-ig (szombat) naponkint d. e. 9 órától 12-ig, az igazgatósági irodában. Az első osztályba fölvétetni kívánó minden ta­nuló fölvételi vizsgálatot tartozik tenni; csupán a pestvárosi községi nyilvános elemi tanodákból jövő tanulók vétethetnek föl, jó bizonyítvány alap­ján, előleges vizsgálat nélkül. Ezen felvételi vizs­gálatok a beiratási napokon délutáni 3 órától 6-ig fognak tartatni, s csak ezek sikeres bevégzése után iratik be következő napon délelőtt a tanuló. Beiratásakor minden növendék fizet 3 frt 20 krt; ezen dij fizetése alól csupán a sz. kir. Pest városa tettleges szolgálatában álló tisztviselők, tanárok, tanítók és szolgák gyermekei vannak fölmentve. A javító- és pótvizsgálatok oktober 3-án és 4-én a délutáni órákban tartatnak. — A júliusban or-

Next