Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-22 / 243. szám

az I. bánáti határkerület: Vlahovic, Cepeles, Pracno, Komarovo és Krastovicza községeiben és Petrinja városban uralgott. Az osztrák tartományokban folyó éri oct. 6-ig terjedő hivatalos tudósítás szerint a keleti marhavész: Galicziában : Sztrczenitze, Gontava, Gratova, Sterkowce, ad Mihalojow községekben; Bukovinában : Rarazce, Slobodzia, Raranze községekben és a novosielitzai vesztegeldében uralgott; Galicziában , Oswiecim vasúti állomáson és Urynkowcze községben; Salzburgban , Oberstrum községben pedig a rész kiütött. HORVÁT TARTOMÁNYGYÜLÉS oct. 20-án Zsifkovics alelnök megnyitja az ülést. Jegyzők: Turelli, Kiss. A kormány részéről jelen vannak : Mazuranics bán, Jurkovics osztálytanácsos. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a beérkezett kérvények az illető bizottmá­nyokhoz utasí­­tatnak. Zsifkovics elnök jelenti, hogy a kormány az 1874 ik évi budgethez egy indokolást terjesztett elő: a pénzügyi bizottmánynak szolgáltaik ki. A ház erre a közmunkák megváltása iránti­­javaslatot harmadik olvasásban elfogadja. Antolek a bánhoz azon interpellatiot intézi, hogy vájjon szándékozik-e ő még ezen ülésszak­ban a házközösségek iránti tvjavaslatot előter­jeszteni. Mazuranics bán: Tisztelt ház! A házközös­­ségek iránti tvjavaslat épen most készült el, s ma vagy legkésőbb holnap helybenhagyás végett Ő Felségéhez fog felküldetni. Én nem tudhatom bi­zonyosan, hogy mikor fog az visszakerülni; de mi­helyt az a legfelsőbb helybenhagyást megnyerte, nem fogok késni azt a tisztelt ház elé terjeszteni; azonban nem hiszem, hogy az még a jelen ülés­szakban tárgyalás alá kerülhessen, miután erre aligha fog elég idő maradni. — A ház e választ tudomásul veszi. Tombor megújítja régibb interpellatióját Bu­­garski szerémmegyei járásbiró törvénytelen kihá­gásai iránt. Mazuranics bán: Még nem volt alkalmam ma­gamat eziránt értesíttetni. Mihelyt a vizsgálat be lesz­ végezve, a követ urnák tüzetesen fogok vála­szolni. Zombor a válaszszal meg van elégedve, melyet a ház tudomásul vesz. Mazuranics bán: Jakics zágrábi követ úr sept. 3-án a kormányhoz interpellatiót intézett, hogy várjon tudva van-e előtte, hogy az ország legna­gyobb részében oly betegségek dühöngnek, me­lyek embereket s állatokat pusztítnak, úgy hogy némely vidékek éhséggel vannak fenyegetve; hogy vájjon a kormány kellőleg van-e értesülve arról, hogy hol legnagyobb a szükség; végre, hogy mit tett az, vagy mit szándékozik tenni a fenye­getettek segélyezése végett, s hogy vájjon ez iránt szándékozik-e a ház elé javaslatokat terjeszteni ? Ezen interpellációra a kormány képviselője tüs­tént azt válaszoló, hogy a kormány kész a szüksé­geseket megtenni s előkészítni, a­mennyiben erre képes lesz. Már a kormánynak először is pontosan értesíttetnie kell­ magát, azonban fájdalom, az nem képes pontosan számot adni a hivatalnokok hanyagsága, s a gyéren beérkezett jelentések pon­tatlansága miatt. Ellenben én jövőre már gondos­kodni fogok arról, hogy a hivatalnokok lelkiisme­retesebben teljesítsék kötelességüket. (Zsiv­ó.) Annyi azonban bizonyos, hogy az ínség, különö­sen a szlavóniai megyékben, név szerint Pozsega körül legnagyobb, Belovár, környékével együtt szintén küzdeni lesz kénytelen az ínséggel, úgy hiszem uraim, önök a kormányt támogatandják az inségeni segítésre irányzott törekvésében. A kormány azon javaslatot teszi önöknek, hogy a tartományi alapok kötvényei 300 ezer forintnyi értékben a nemzeti banknál zálogba tétessenek. Remény­em, hogy a t. ház e rendszabályt f­elyes- tendi, de az nem elég, hogy a kormány a házzal egyetértésre jusson, a törvényjavaslatnak még ő Felsége szentesítését is meg kell nyernie, a­mit én egyébiránt remélek. Az önöknek javaslott államsegély részletei s közelebbi létesítése tárgyában a tisztelt házat ké­rem, hogy képviselőm előadását figyelemmel hallgassa meg. Jurkovics osztálytanácsos előadja, hogy a tar­tományi kormány ezen ügy iránt tüstént közleke­désbe helyezé magát a közös pénzü­gyminiszerrel s azon megkeresést téve, hogy egy netaláni inségi kölcsönben Horvátország is részesittessék. A pénzügyminister azt válaszolá, hogy a köl­csön még nincs elhatározva, s ezért a tartományi kormánynak semmi előleg sem szolgáltathatók, hogy azonban előadandó alkalommal a szűköl­­ködők a Dráván innen s túl bizonyosan segélyez­­tetni fognak. Egyszersmind kijelenté a pénzügyminister, hogy az 1867. előtti évekből az adóhátralékokból eddig 590,160 forint jött be. Ezekben Horvátország 368,941 forinttal részesül, ebből azonban már 185.000 frt ki van adva, a többi 183,942 frt iránt pedig már határozott intézkedések létettek, úgy hogy ezen összeg nem fordíttathatik segély­nyújtásra. Ezért a kormánynak más segélyforrá­sok kinyomozásán kell­ igyekezni. Hogy pénzt kaphasson, az, mint a bán már említi, 300.000 ftot akar értékpapírokra fölvenni, s azt részint köl­csön gyanánt kiosztani, részint útépítésre fordít­ni. Azt hitték, hogy az őszi vetésre vetőmagot is osztathatnak ki, de erre az idő már késő. Egyszersmind név szerint Zágráb , Körös- és Va­­rasd megyékből megnyugtató jelentések is érkez­tek. Egyelőre tehát az őszi vetésre semmiféle ki­adást sem kell tenni. A járásokkal már mindenütt tudatva is van, hogy az őszi vetésre senki sem várhat segélyt. E szerint még csak élelmi eszkö­zökről s a tavaszi termésre vetőmagról kell gon­doskodni. Erre az említett kölcsön bizonyosan elegendő lesz, s az legjobban fog felhasználtatni, ha utak építtetnek s tavaszszal vetőmag osztatik ki A­mi az útépítési vállalatot illeti, némely utak tüstént munkába vétethetnek, mások pedig a télen át műtanilag előkészítendők lesznek, hogy így jövő tavaszszal kiépíttethessenek. Hogy a keresetrel alkalom biztosíttassák, min­den közigazgatási uton létesíttetik és a közmunka­megváltásból bejövő összeggel födöztetik. A szükséges ellenőrzésről a tartományi kor­mány lelkiismeretesen fog gondoskodni. A költségelőirányzat a következő: Az egész összeg építkezésekre mintegy 149,000 frt, vető­mag előszerzésére 30,000 frt, végre esetleges kölcsön mintegy 50,000 frt. Tehát egészben mint­egy 729,000 frt, mely 300,000 frt értékű papí­rok elzálogosítása által lesz előszerzendő. Ezenkívül az 1874-ki budgetbe előre nem látott segélyzési kiadásokra s netaláni deficitek födözé­­sére 40.000 frt van beiktatva. A 300,000 frtnyi kölcsön a közmunkák m­egvál­tásával, a pénz s­zabnáb­ani kis kölcsönök visz­­szafizetése által fog fedeztetni. Jakics a válaszszal meg van elégedve, s a ház azt tudomásul veszi. Miskatovics a következő határozati javaslat el­fogadását indítványozza : „A kormány felhatalmaztatik, az ínség enyhí­tése végett 1) értékpapírok zálogbaadása által 300.000 frtnyi kölcsönt venni fel; 2) a szüksége­seknek vélt utakat kiépíttetni; 3) a legszűkölkö­­dőbbeknek egy 6 ° 10-es, az 1874. év végéig vissza­fizetendő előleget adni; 4) a tavaszi vetést vető­mag kiosztása által könnyitni; 5) az összes me­gyéket arra szólítni fel, hogy pénz és tápszerek­­ben­ önkéntes adományokat gyűjtsenek, melyek aztán a keresetre képtelenek közt kiosztandók lennének.“ A ház ezen határozati javaslatot egyhangúlag elfogadja Következik a Zágrábban tébolyda felállítása iránti­­javaslat tárgyalása. A­­javaslat úgy, a­mint az a codificationalis bizottmány által ki van dolgozva, általános vita nélkül a részletes vita alapjául elfogadtatik Az 1—3. §§-ok változtatás nélkül elfogad­tatnak. Lehpamer itt egy új fejezet beszúrását indítvá­nyozza, mely szerint szegényebb községeknek sa­ját elmebetegeikért nem kellene fenntartási költ­ségeket fizetniök. Azonban, miután az előnap ki­jelenté, hogy a kormány az ily szegény be­tegekről gondoskodni fog, ezt azonban nem kell a törvénybe iktatni, a ház Lehpamer indítványát elveti, s a törvényt további megjegyzés nélkül el­fogadja. Jovanovics erre felolvassa a kérvényezési bi­zottmány jelentését több kérvény iránt, mely megjegyzés nélkül elfogadtatik. Ülés vége déli 12 órakor. Zágráb, oct. 21. A pénzügyi bizottság mai ülé­sében a bán is jelen volt, és kijelentette, hogy tör­léseket fog indítványozni a czélból, hogy a rendes kiadások a rendes bevételeket felül ne haladják. Az I. czim elfogadtatott­ szálláspénzek csak azok­nak szavaztattak meg, kiknek fizetése 2000 forin­ton alul van. A remunerátiókból az eddigieknek csak egy harmada szavaztatott meg. 1980 HELYHATÓSÁG. Jászberény, oct. 21. Tegnapelőtt délben érkezett ide Kiss Miklós új főkapitányunk. Boldogházán Halmay jász kapitány, az indóháznál a jászberé­nyi polgármester Pintér,a város szélén a jász-kun polgárság nevében Móczár János, a megyeházánál Balogh alkapitány üdvözlék. Mindenütt nagy dia­dalkapu emelkedett; a lovas bandérium imposans. Tegnap volt az eskütétel; a főkapitány beszéde pártkülönbség nélkül tetszéssel találkozott; a fő­jegyző melegen üdvözlé, tetszéssel kisért beszéd­ben utalva a szétválasztás veszélyére. Délben 200 terítékre díszebéd volt; az első poharat a főkapi­tány emelé a királyra, a királynéra, a királyi családra és József főherczegre; Szász Károly a fő­kapitányra s a kerület népére; Sipos Orbán e szerencsés kinevezés alkalmából azon reményt fe­jezve ki, hogy a területi beosztás alkalmával a kerület érdeke a hazáéval ki fog egyeztetni, gr. Szapáry belü­gyminiszert élteté. Oláh a honvéd­ségre mondott pohárköszöntést. A lelkesültség átalános, az együttmaradás reménye, szükséges­sége minden beszédben hangsúlyoztatok. Az országos lótenyésztési bizottság évi közgyűlése. A földmivelés-, ipar-­kereskedelmi ministérium kebelében fennálló országos lótenyésztési bizott­ság oct. 20-án délelőtt 10 órakor tarta évi közgyű­lését. Wenckheim b. elnök szívélyesen üdvözli a megjelenteket. Constatálja azon fokozatos hala­dást, melyet az országos lótenyésztés ügye éven­­kint tanúsít s felemlíti, hogy a bécsi nemzetközi lókiállításon a Magyarország részéről kiállított fa­jok főleg külföldi szakértőknél a legnagyobb elis­meréssel találkoztak. Kozma Ferencz miniszeri tanácsos, mint az ál­lami lótenyésztés vezetője a ministériumban, elő­terjeszti jelentését a lótenyésztés állapotáról. Nem volna, úgymond, csoda, ha azon csapások köze­pette, melyek hazánkat anyagi tekintetben érték, megzsibbasztották volna a lótenyésztés ügyét. Mindamellett a lótenyésztés ügye, hanem haladt is azon sebességgel, melylyel kedvezőbb körülmé­nyek között haladhatott volna, de meg nem akadt. A nép a lefolyt évben 63012 kanczát fedeztetett állami mének által, tehát 5003 mar többet, mint a múlt esztendőben, s mindenhonnan, a­hol a jár­vány miatt a difosztás megtartathatott, azon je­lentések érkeznek be a ministériumhoz, hogy a tenyésztés nemcsak magára az anyagra, de az anyag jó karbantartására és gondviselésére nézve nagy előhaladás tapasztalható. Hogy a nép nagy szükségeinek közepette lová­ról gondoskodott, tanúsítja azon körülmény, hogy képes volt január 11-től septemberig 1935 pótlo­vat adni a hadseregnek, s hogy a külföld sem veti meg a magyarországi tenyészanyagot, az ki­tűnik onnan, hogy a vámhivatal kimutatásai sze­rint január elsejétől október elsejéig 10.037 ló vi­zetett ki, melynek két­harmada bizonyára Magyar­­országból való. Az uralkodott rész viszonyok a ló­­tenyész-intézeteket sem hagyták érintetlenül, nem ugyan közvetlenül, hanem annyiban, hogy a le­gelő kevesebb volt, mint máskor. A ménesgazda­ságokban legtöbb helyütt polgári cselédség van alkalmazva, ezek gyermekei számára pedig a­­ pusztákon iskolák állíttattak fel, s gondoskodott a kormány arról, hogy azok ne csak taníttassanak.

Next