Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-22 / 243. szám
az I. bánáti határkerület: Vlahovic, Cepeles, Pracno, Komarovo és Krastovicza községeiben és Petrinja városban uralgott. Az osztrák tartományokban folyó éri oct. 6-ig terjedő hivatalos tudósítás szerint a keleti marhavész: Galicziában : Sztrczenitze, Gontava, Gratova, Sterkowce, ad Mihalojow községekben; Bukovinában : Rarazce, Slobodzia, Raranze községekben és a novosielitzai vesztegeldében uralgott; Galicziában , Oswiecim vasúti állomáson és Urynkowcze községben; Salzburgban , Oberstrum községben pedig a rész kiütött. HORVÁT TARTOMÁNYGYÜLÉS oct. 20-án Zsifkovics alelnök megnyitja az ülést. Jegyzők: Turelli, Kiss. A kormány részéről jelen vannak : Mazuranics bán, Jurkovics osztálytanácsos. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a beérkezett kérvények az illető bizottmányokhoz utasítatnak. Zsifkovics elnök jelenti, hogy a kormány az 1874 ik évi budgethez egy indokolást terjesztett elő: a pénzügyi bizottmánynak szolgáltaik ki. A ház erre a közmunkák megváltása irántijavaslatot harmadik olvasásban elfogadja. Antolek a bánhoz azon interpellatiot intézi, hogy vájjon szándékozik-e ő még ezen ülésszakban a házközösségek iránti tvjavaslatot előterjeszteni. Mazuranics bán: Tisztelt ház! A házközösségek iránti tvjavaslat épen most készült el, s ma vagy legkésőbb holnap helybenhagyás végett Ő Felségéhez fog felküldetni. Én nem tudhatom bizonyosan, hogy mikor fog az visszakerülni; de mihelyt az a legfelsőbb helybenhagyást megnyerte, nem fogok késni azt a tisztelt ház elé terjeszteni; azonban nem hiszem, hogy az még a jelen ülésszakban tárgyalás alá kerülhessen, miután erre aligha fog elég idő maradni. — A ház e választ tudomásul veszi. Tombor megújítja régibb interpellatióját Bugarski szerémmegyei járásbiró törvénytelen kihágásai iránt. Mazuranics bán: Még nem volt alkalmam magamat eziránt értesíttetni. Mihelyt a vizsgálat be lesz végezve, a követ urnák tüzetesen fogok válaszolni. Zombor a válaszszal meg van elégedve, melyet a ház tudomásul vesz. Mazuranics bán: Jakics zágrábi követ úr sept. 3-án a kormányhoz interpellatiót intézett, hogy várjon tudva van-e előtte, hogy az ország legnagyobb részében oly betegségek dühöngnek, melyek embereket s állatokat pusztítnak, úgy hogy némely vidékek éhséggel vannak fenyegetve; hogy vájjon a kormány kellőleg van-e értesülve arról, hogy hol legnagyobb a szükség; végre, hogy mit tett az, vagy mit szándékozik tenni a fenyegetettek segélyezése végett, s hogy vájjon ez iránt szándékozik-e a ház elé javaslatokat terjeszteni ? Ezen interpellációra a kormány képviselője tüstént azt válaszoló, hogy a kormány kész a szükségeseket megtenni s előkészítni, amennyiben erre képes lesz. Már a kormánynak először is pontosan értesíttetnie kell magát, azonban fájdalom, az nem képes pontosan számot adni a hivatalnokok hanyagsága, s a gyéren beérkezett jelentések pontatlansága miatt. Ellenben én jövőre már gondoskodni fogok arról, hogy a hivatalnokok lelkiismeretesebben teljesítsék kötelességüket. (Zsivó.) Annyi azonban bizonyos, hogy az ínség, különösen a szlavóniai megyékben, név szerint Pozsega körül legnagyobb, Belovár, környékével együtt szintén küzdeni lesz kénytelen az ínséggel, úgy hiszem uraim, önök a kormányt támogatandják az inségeni segítésre irányzott törekvésében. A kormány azon javaslatot teszi önöknek, hogy a tartományi alapok kötvényei 300 ezer forintnyi értékben a nemzeti banknál zálogba tétessenek. Reményem, hogy a t. ház e rendszabályt felyes- tendi, de az nem elég, hogy a kormány a házzal egyetértésre jusson, a törvényjavaslatnak még ő Felsége szentesítését is meg kell nyernie, amit én egyébiránt remélek. Az önöknek javaslott államsegély részletei s közelebbi létesítése tárgyában a tisztelt házat kérem, hogy képviselőm előadását figyelemmel hallgassa meg. Jurkovics osztálytanácsos előadja, hogy a tartományi kormány ezen ügy iránt tüstént közlekedésbe helyezé magát a közös pénzügyminiszerrel s azon megkeresést téve, hogy egy netaláni inségi kölcsönben Horvátország is részesittessék. A pénzügyminister azt válaszolá, hogy a kölcsön még nincs elhatározva, s ezért a tartományi kormánynak semmi előleg sem szolgáltathatók, hogy azonban előadandó alkalommal a szűkölködők a Dráván innen s túl bizonyosan segélyeztetni fognak. Egyszersmind kijelenté a pénzügyminister, hogy az 1867. előtti évekből az adóhátralékokból eddig 590,160 forint jött be. Ezekben Horvátország 368,941 forinttal részesül, ebből azonban már 185.000 frt ki van adva, a többi 183,942 frt iránt pedig már határozott intézkedések létettek, úgy hogy ezen összeg nem fordíttathatik segélynyújtásra. Ezért a kormánynak más segélyforrások kinyomozásán kell igyekezni. Hogy pénzt kaphasson, az, mint a bán már említi, 300.000 ftot akar értékpapírokra fölvenni, s azt részint kölcsön gyanánt kiosztani, részint útépítésre fordítni. Azt hitték, hogy az őszi vetésre vetőmagot is osztathatnak ki, de erre az idő már késő. Egyszersmind név szerint Zágráb , Körös- és Varasd megyékből megnyugtató jelentések is érkeztek. Egyelőre tehát az őszi vetésre semmiféle kiadást sem kell tenni. A járásokkal már mindenütt tudatva is van, hogy az őszi vetésre senki sem várhat segélyt. E szerint még csak élelmi eszközökről s a tavaszi termésre vetőmagról kell gondoskodni. Erre az említett kölcsön bizonyosan elegendő lesz, s az legjobban fog felhasználtatni, ha utak építtetnek s tavaszszal vetőmag osztatik ki Ami az útépítési vállalatot illeti, némely utak tüstént munkába vétethetnek, mások pedig a télen át műtanilag előkészítendők lesznek, hogy így jövő tavaszszal kiépíttethessenek. Hogy a keresetrel alkalom biztosíttassák, minden közigazgatási uton létesíttetik és a közmunkamegváltásból bejövő összeggel födöztetik. A szükséges ellenőrzésről a tartományi kormány lelkiismeretesen fog gondoskodni. A költségelőirányzat a következő: Az egész összeg építkezésekre mintegy 149,000 frt, vetőmag előszerzésére 30,000 frt, végre esetleges kölcsön mintegy 50,000 frt. Tehát egészben mintegy 729,000 frt, mely 300,000 frt értékű papírok elzálogosítása által lesz előszerzendő. Ezenkívül az 1874-ki budgetbe előre nem látott segélyzési kiadásokra s netaláni deficitek födözésére 40.000 frt van beiktatva. A 300,000 frtnyi kölcsön a közmunkák megváltásával, a pénz szabnábani kis kölcsönök viszszafizetése által fog fedeztetni. Jakics a válaszszal meg van elégedve, s a ház azt tudomásul veszi. Miskatovics a következő határozati javaslat elfogadását indítványozza : „A kormány felhatalmaztatik, az ínség enyhítése végett 1) értékpapírok zálogbaadása által 300.000 frtnyi kölcsönt venni fel; 2) a szükségeseknek vélt utakat kiépíttetni; 3) a legszűkölködőbbeknek egy 6 ° 10-es, az 1874. év végéig visszafizetendő előleget adni; 4) a tavaszi vetést vetőmag kiosztása által könnyitni; 5) az összes megyéket arra szólítni fel, hogy pénz és tápszerekben önkéntes adományokat gyűjtsenek, melyek aztán a keresetre képtelenek közt kiosztandók lennének.“ A ház ezen határozati javaslatot egyhangúlag elfogadja Következik a Zágrábban tébolyda felállítása irántijavaslat tárgyalása. Ajavaslat úgy, amint az a codificationalis bizottmány által ki van dolgozva, általános vita nélkül a részletes vita alapjául elfogadtatik Az 1—3. §§-ok változtatás nélkül elfogadtatnak. Lehpamer itt egy új fejezet beszúrását indítványozza, mely szerint szegényebb községeknek saját elmebetegeikért nem kellene fenntartási költségeket fizetniök. Azonban, miután az előnap kijelenté, hogy a kormány az ily szegény betegekről gondoskodni fog, ezt azonban nem kell a törvénybe iktatni, a ház Lehpamer indítványát elveti, s a törvényt további megjegyzés nélkül elfogadja. Jovanovics erre felolvassa a kérvényezési bizottmány jelentését több kérvény iránt, mely megjegyzés nélkül elfogadtatik. Ülés vége déli 12 órakor. Zágráb, oct. 21. A pénzügyi bizottság mai ülésében a bán is jelen volt, és kijelentette, hogy törléseket fog indítványozni a czélból, hogy a rendes kiadások a rendes bevételeket felül ne haladják. Az I. czim elfogadtatott szálláspénzek csak azoknak szavaztattak meg, kiknek fizetése 2000 forinton alul van. A remunerátiókból az eddigieknek csak egy harmada szavaztatott meg. 1980 HELYHATÓSÁG. Jászberény, oct. 21. Tegnapelőtt délben érkezett ide Kiss Miklós új főkapitányunk. Boldogházán Halmay jász kapitány, az indóháznál a jászberényi polgármester Pintér,a város szélén a jász-kun polgárság nevében Móczár János, a megyeházánál Balogh alkapitány üdvözlék. Mindenütt nagy diadalkapu emelkedett; a lovas bandérium imposans. Tegnap volt az eskütétel; a főkapitány beszéde pártkülönbség nélkül tetszéssel találkozott; a főjegyző melegen üdvözlé, tetszéssel kisért beszédben utalva a szétválasztás veszélyére. Délben 200 terítékre díszebéd volt; az első poharat a főkapitány emelé a királyra, a királynéra, a királyi családra és József főherczegre; Szász Károly a főkapitányra s a kerület népére; Sipos Orbán e szerencsés kinevezés alkalmából azon reményt fejezve ki, hogy a területi beosztás alkalmával a kerület érdeke a hazáéval ki fog egyeztetni, gr. Szapáry belügyminiszert élteté. Oláh a honvédségre mondott pohárköszöntést. A lelkesültség átalános, az együttmaradás reménye, szükségessége minden beszédben hangsúlyoztatok. Az országos lótenyésztési bizottság évi közgyűlése. A földmivelés-, ipar-kereskedelmi ministérium kebelében fennálló országos lótenyésztési bizottság oct. 20-án délelőtt 10 órakor tarta évi közgyűlését. Wenckheim b. elnök szívélyesen üdvözli a megjelenteket. Constatálja azon fokozatos haladást, melyet az országos lótenyésztés ügye évenkint tanúsít s felemlíti, hogy a bécsi nemzetközi lókiállításon a Magyarország részéről kiállított fajok főleg külföldi szakértőknél a legnagyobb elismeréssel találkoztak. Kozma Ferencz miniszeri tanácsos, mint az állami lótenyésztés vezetője a ministériumban, előterjeszti jelentését a lótenyésztés állapotáról. Nem volna, úgymond, csoda, ha azon csapások közepette, melyek hazánkat anyagi tekintetben érték, megzsibbasztották volna a lótenyésztés ügyét. Mindamellett a lótenyésztés ügye, hanem haladt is azon sebességgel, melylyel kedvezőbb körülmények között haladhatott volna, de meg nem akadt. A nép a lefolyt évben 63012 kanczát fedeztetett állami mének által, tehát 5003 mar többet, mint a múlt esztendőben, s mindenhonnan, ahol a járvány miatt a difosztás megtartathatott, azon jelentések érkeznek be a ministériumhoz, hogy a tenyésztés nemcsak magára az anyagra, de az anyag jó karbantartására és gondviselésére nézve nagy előhaladás tapasztalható. Hogy a nép nagy szükségeinek közepette lováról gondoskodott, tanúsítja azon körülmény, hogy képes volt január 11-től septemberig 1935 pótlovat adni a hadseregnek, s hogy a külföld sem veti meg a magyarországi tenyészanyagot, az kitűnik onnan, hogy a vámhivatal kimutatásai szerint január elsejétől október elsejéig 10.037 ló vizetett ki, melynek kétharmada bizonyára Magyarországból való. Az uralkodott rész viszonyok a lótenyész-intézeteket sem hagyták érintetlenül, nem ugyan közvetlenül, hanem annyiban, hogy a legelő kevesebb volt, mint máskor. A ménesgazdaságokban legtöbb helyütt polgári cselédség van alkalmazva, ezek gyermekei számára pedig a pusztákon iskolák állíttattak fel, s gondoskodott a kormány arról, hogy azok ne csak taníttassanak.