Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-30 / 250. szám

SCHWEICZI ÜGYEK. Mint Bernből 28-ról jelentik, St.-Gallen canton kormánytanácsa a churi püspöknél tiltakozást emelt Appenzel cantonnak a churi püspökségtől való elválasztása s annak ideiglenesen a st.-galleni püspök alá rendelése ellen, s minden további lépést fentartott magának. A berni kormány egy további intézkedése sze­rint azon vicariusoknak, kik a 69 jurái lelkésznél a kormány­határozatok ellen tiltakoztak, az illető lelkészházakat odt. végéig szintén oda kell hagyniok. n­émetalföldi ü­g­y­e­k. Mint Penangból 28-ról hírkép jelentik, az atschi­­niak saját borsültetvényeiket felgyújtották. DUNA FEJEDELEM­SÉGI ÜGYEK. Bukarest, oct. 29. Egy fejedelmi leirat a kama­rákat nov. 27-re hívja egybe. KELETI ÜGYEK. Konstantinápoly, oct.­ 27. A „Levant Hérald“ jelenti, hogy azon békü­lékeny szellem, melylyel Raschid pasa Ludolf osztrák-magyar követnek az emlékiratra vonatkozó észrevételeit fogadta, meg­egyengeti az utat arra, hogy a felmerült nehézsé­gek teljesen kiegyenlíttessenek, és hogy Ludolf gróf az osztrák-magyar kormány legbarátságo­sabb érzületeiről biztosítsa a portát. AMERIKAI ÜGYEK. Mint New-Yorkból 28-ról távirják, St.­Louisban a bankok papírpénzbeni fizetéseiket újra felvevék. A kincstári titkár elrendeli, hogy kisebb összegek az államkincstár által ezüstben fizettessenek. Ha­vannába 5000 főnyi erősbitést várnak. — A MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM növeke­dését mind Magyarország, mind a külföld folyton na­gyobb érdeklődéssel kiséri. A fényes vételek után, me­lyek különféle iparágakban eszközöltettek az országgyű­lés által­­ megszavazott összegekből, többen figyelmesek lettek a létesülő intézet törekvéseire s a nemes czélra ; a nemzetközi jury szívélyes fogadtatására Pesten is visszaemlékezvén, versenyt adakoztak, így egy szép terracotta gyűjteményt kapott a múzeum Bochtól Mitt­­lachból; egy értékes régi nyerget Zurdótól Spanyolor­szágból ; egy példányát a kocsi-ellenőrző gépnek a Schweiczból Haastól; egy csinos szövetet a marokkói gyűjteményből Schmidt consul által; egy gyönyörű majolica-gyűjteményt Castellantól Rómában ; egy tányér­­gyűjteményt Geoffroytól Günből; egy gyönyörű szőnye­get és szegélyeket Bujattischertől s hasonló tárgyakat Haastól Bécsben stb. Nem is említve a magyar iparo­sok részéről kilátásba helyezett adományokat, remél­hető, hogy e fiatal intézet első megnyitásakor is azon­nal tisztességes színben fog a közönség elé lépni.­­ A budapesti ISKOLATANÁCS kedden délután rövid ülést tartott, melylyel működését befejezte. Miu­tán, mint Csengery utóbb kiemelt, azon hatóság, mely a tanácsot kiküldte, megszűnt létezni, a tanács most csak azon ügyek elintézésére szorítkozott, melyek többé nem halaszthatók. Ilyen volt a polgári iskolák­ban üresedésbe jött tanítói állomások betöltése. A pol­gári iskolai szakbizottság javaslata alapján a belvárosi polgári leányiskolához a mennyiségtan tanárává Krü­ger Győző, a belvárosi polgári főiskolához Hubacsek Alajos a szám- és mennyiségtan tanárává , ugyanoda a német nyelv tanárává Gáll János, Mihold Frigyes a franczia nyelv tanárává , a terézvárosi polgári leányis­kolához Eisenstädter Henrikné a német nyelv tanító­nőjévé neveztettek ki. A franczia nyelv tanítását ille­tőleg történt felszólalásra vonatkozólag Csengery An­tal arra utalt, hogy a franczia nyelv a polgári iskolák­ban mint rendkívüli tantárgy adatik elő, de azon tanu­lók, kik a polgáriból a reáltanodába szándékoznak át­menni, arra tétetnek figyelmesekké, hogy ily esetben a franczia nyelv kötelező tárgy, mert a reáliskolában is az, és e szerint az átmenet a franczia nyelv ismeretétől függ. Egyéb tárgyak, melyek még napirenden lettek volna, függőben hagyatván, Bója Gergely elnöklő tan­­felügyelő az alkalmat arra használta, hogy rövid visz­­szapillantást vessen az iskolatanács működésére­­ szóló 2040 kiemeli azon nagy áldozatokat, melyeket a hatóság a tanügy felvirágoztatására hozott, különösen hangsú­lyozva azt, hogy a város nem csak szakavatott, de egy­szersmind hazafias szellemű tanférfiakra bízza tanodáit, mert Budapestnek — úgymond szónok — nemcsak értelmiség és tudomány, de erkölcs és hazafias érzület­ben is világító példánykép kell járnia a nemzet előtt. Szóló reméli, hogy a főváros továbbra is igy fog haladni, hogy az új nemzedék egészen magyar legyen és az egész fővárost oly hazafias szellem lengje át, a­milyent mindenikünk óhajt. Végül még a személye iránt tanú­sított jóakaratért mond köszönetet, és az ülést, mely alig tartott fél óránál tovább, bezárja. — Figyelmeztetés: A magyar jogászgyűlés ál­landó bizottsága által kitűzött kérdésekre nézve a bi­zottság által közvetlenül felkérteken kívül, bármely jo­­gászgyűlési tagnak is jogában áll indítványt tenni;­ en­nélfogva figyelmeztetnek a t. jogászgyűlési tagok, hogy az alapszabályok 7., illetve 17. §-a értelmében csak oly indítványok kerülhetnek a legközelebbi jogászgyű­­lésen tárgyalás alá, melyek indokolva és a gyűlés meg­nyitását legalább négy hónappal megelőzőleg az állandó bizottsághoz (alólirott czime alatt) beküldetnek. Ezek szerint — tekintettel arra, hogy az ötödik magyar jo­gászgyűlés üléseit az állandó bizottság határozatához képest 1874. évi május 25., 26., 27. és 28-án tar­­tandja, — az inditványok végső beküldési határideje 1874. évi január 24-re. Kelt Budapesten, 1873. oct. 2­6-án. Elnöki megbízásból: dr. Siegmund Vilmos, a ma­gyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. (Buda­pest, belváros, Kalaputcza 6. sz.) — ÉRTÉSEMRE ESETT, hogy bizonyos, magát Der­­lich Jánosnak nevező egyén, állítólag Nyitrán, 1873. évi jul. hó 28-áról kelt, és a gymnásiumi 6­­k osztály bevégzését mutató, pecséttel ellátott irattal, koldulás czéljából, jár kel az ország különféle tájain. — Mire nézve, az igazság érdekében, kötelességemül ismerem, ezennel nyilvánosságra hozni, miszerint a jelzett néven tanuló a nyitrai r. k. főgymnásiumban sem az 1870-ik, sem az előbbi tanévekben nem fordult elő; következő­leg a szóban forgó kéregetőben nem emberbaráti gyá­­molitásra, hanem fenyítésre méltó csaló lappang. Nyi­trán, 1873. okt. 27-én. Dr. Csősz Imre, főgymnásiumi igazgató. — Hajtó vadászat Temessen. A „Temesi La­pok“ beszélik : Megyénk vadászati sport világa tegnap­előtt Deschán Géza, megyei szolgabiró úr, mint házi­gazda meghívására Medvesen jött össze és hajtóvadá­szatot tartott. Az idő nagyon kedvezett A hajtók szá­ma kielégítő. Vad nagy mennyiségben tűnt fel. Lát­tunk ez alkalommal vaddisznókat, rókákat, őzeket és nyulakat. A vadászatban mintegy hatvan vadász vett részt. Eredmény: egy vaddisznó, melyet Deschán Géza úr ejtett el, 3 róka, 4 nyúl és 2 gyönyörű vadmacska. A legközelebbi hajtóvadászat a dragsinai erdőben fog megtartatni. GAZDASÁG. Sürgős felhívás Magyarország bortermelői­hez ! Hazánkban a bortermelés jövedelme arány­talanságának, egyéb hiányok mellett, melyek bor­iparunk előmenetelét gátolják, különösen még azon elszigeteltség is egyik fő oka, minélfogva bo­raink a külföld előtt nagy részben ismeretlenek lévén, e miatt nem lehettek azok tárgyai egy ter­jedtebb külkereskedésnek. A londoni, párisi, hamburgi, boroszlói és lyoni kiállítások mindannyi alkalmul szolgáltak ugyan boraink ismertetésére, de mégis azon kedvező si­ker, melyet boraink a jelen bécsi közkiállításon a nemzetközi bíráló bizottság s a nagy­közönség előtt arattak, legbuzdítóbb lehet ránk nézve, hogy boraink ismertetése érdekében siessünk felhasz­nálni azon újabb alkalmat is, mely e végre a jövő 1874-ik évben kínálkozik. A külügyi ministerium részéről ugyanis a föld­­mivelés-, ipar- és keresk­edelemügyi magyar kirá­lyi ministeriumhoz érkezett tudósítás szerint a Londonban rendezett állandó nemzetközi kiállítá­son az 1874-ik év folyamában különös súly a bo­rok kiállítására fogván fektettetni, feltisztelt mi­nistérium az orsz. magyar gazdasági egyesülete­t felszólítani méltóztatott azon módozatok megálla­pítására, a­melyek mellett borainknak ezen tárla­ton kiállítása s egyúttal ízlelése is eszközölhető lenne. Egyesületünk e felszólítást hazafm­i örömmel fogadván, legközelebb f. hó 20-án tartott borá­szati szakülésén abban állapodott meg, hogy egy oly collectiv kiállítást rendezzen, melyben Magyar­­ország jelesebb bortermő vidékei minél számosabb bortermelő által legyenek képviselve, hogy ekként borainkat az angol borfogyasztó közönséggel kö­zelebbről is megismertethessük, ezáltal azoknak hitelét ott is megszilárdítani iparkodjunk. Minthogy pedig a kiállítási programm szerint a bejelentések csak f. évi november 15-ik napjáig fogadtatnak el, az idő felette rövid lévén, az egye­sület a szükséges tér lefoglalása végett a collectiv kiállítás bejelentése iránt azonnal intézkedett, s az abban részt venni kívánóknak a következőket ajánlja figyelmükbe: 1) A kiállítás a „Royal Albert Hall“ helyisé­geiben 1874-ik évi április 7-kén fog megnyittatni. 2) A kiállításra és ízlelésre szánt borokat legfel­jebb 1874-dik évi márczius 1-jén a kiállítási he­lyiségben át kell szolgáltatni. A collectiv kiállításban részt venni kívánók ennélfogva bejelentéseiket az egyesülethez czi­­mezve (üllői út, Köztelek) a mellékelt minta sze­rint szíveskedjenek a lehetőségig sietve megtenni, hogy a kellő intézkedések az egyesület részéről idején megtörténhessenek. A bejelentési­­rovatokban világosan feljegyzendő a kiállító neve, czime, lakása, az utolsó posta, a termés helye, mennyi belőle a készlet, vagy mennyire számíthat évenkint. Magát a kiállításra szánt bort pedig legfeljebb 1874-dik évi január 15-kéig be kell az egyesü­lethez küldeni. 3) Boraink jó hírneve és hitelének megőrzése végett nagyon érdekünkben áll, hogy a kiállításra csak jeles termény menjen ki,­­ a bornak minden­esetre már olyan érettnek kell lenni, hogy üve­gekre lehessen húzni (Boutellien-reif), eltekintve attól, hogy hány éves. Erre nézve az egyesület múlhatatlanul szüksé­gesnek tartja, a borokat kiküldés előtt itthon szemle alá venni. 4) Egy fajta borból hat üveg küldendő ; egy üveg a szemlére itthon, kettő a kiállításra, há­rom a londoni bírálatra és kóstolásra. Kóstolásra egyébiránt tetszés szerinti mennyiségben többet is lehet küldeni. 5) A palac­kok alakjára és színére nézve leg­ajánlatosabb a veres bort úgynevezett bordeauxi, a fehéret rajnai palaczkokban jól bedugaszolva és vignettirozva kiállítani. 6) A kiállítók helypénzt nem fizetnek; állvá­nyokról s egyéb díszítésről azonban maguknak kell gondoskodni; e tekintetben egyébiránt az egyesület borászati szakosztálya buzgó elnö­kének, gróf Zichy Ferencz úz ő nagyméltósá­gának szíves közbenjárása által valószínűen sikerülend­ő londoni kiállításra szükséges áll­ványokat a bécsi kiállításról megszerezni, úgy hogy a kiállítókra csak is a szállítási költség fog esni a kiállított borok arányában, sőt erre nézve is remélhető a nm. ministérium útján némi ked­vezmény. Az egyesület a tárgy fontosságánál fogva, ha­zánk bortermelése érdekében hazafiai kötelességé­nek tartja, mindent elkövetni, mi által e felhívás­nak eredménye legyen; méltó sikert azonban csak úgy remél érhetni, ha ebbeli igyekezete a haza­fiak részvéte és közremunkálása által támogat.

Next