Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-10 / 233. szám

Budapest 1873. 2­3. szám. Péntek, october 10. BUDAPESTI K»BKX9ir6eAo : Pexten, h»tvani-utc.za 10-dik szám I. emelet.­­Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. CáziRATOK nnn kfUd«ta«k tímz*. B^rro­ntirt­­len ljv«k?k­ornak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy­­ helyben házhoz hordva a mellék­n­appal !­egy­:«­ Egész évre .... 12 írt.­­ Félévre..................................6 » Negyedévre .... 3 H­IVAT * 1j é­s X* .1 P. Hivatalos Hirdetések: A hivatalos „Értesítő*-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegben beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért í­­rt, ea 30 kr. & bélyegért, 100— *206-ig 2 frt, 200—300-ig 3 írt és igy tovább minden 100 szóért írttal több. A »Hivat. Értéé.t')» egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr I A Wegy^f. *a^f* Ifra^oVr A . Budapesti ku­lfin, postád Egész évre. Félévre Negyedévre Közlöny“ melléklapjára vagy házhoz borúvá . . . 2 írt 40 kr. . . 1 » 20 . . . — 1 60 * 1T 0­ .\ Y. f magánhirdetések: Egyhasábos petítsor egyszeri hirdetésért 19 kr .kétszeri 10 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál A bélyeg­­díj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. — HIVATALOS MÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi September hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározásá­val megengedni méltóztatott, hogy Scherffel Samu­­ m. kir. főerdőtanácsosnak, saját kérelmére történt állandó nyugalomba helyezése alkalmával,az állami erdőgazdaság körében 32 éven át tett hit és si­­­keres szolgálataiért a legmagasabb megelégedés kifejeztessék.­ A vallás- és közoktatási magyar kir. minister Breziger Alajos helyettes tanárt a fiumei állami, középtanodához rendes tanárrá nevezte ki. A kir. igazságügyminister a Csíkszeredai járásbi­­í­rósághoz írnokká Hazay László Csíkszeredai tör­vényszéki segélydíjas gyakornokot nevezte ki.­­ A kir. igazságügyminister Lengyel Ágoston kir.­­ ügyészségi dijnokot a miskolczi kir. törvényszék-­­hez írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminister a balázsfalvi járás­­bírósághoz írnokká László Károly nagy-enyedi kir. ügyészségi dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister a szakolczai kir. já­­rásbirósághoz írnokká Jarábek Zsigmond ugyan­ottani dijnokot nevezte ki. ________ A m. k. pénzügyminister a felső-bányai bánya-­­ iskolához előadó tanárokká: Lengyel Endre oláh-*­­ láposbányai kohófőnököőt, Szokol Pál bányászgya-­­­kornokot és Tomasovszky Imre lévai államképez­­dei segédtanárt nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Paczovszky Ferencz adóhivatali VI. osztályú ellenőrt IV-ik osztályú adóhivatali tisztté nevezte ki. A vallás- és közoktatási magy. kir. minister a tudomány-egyetemekhez, jogakadémiák- és lyce­­umokhoz, s államvizsgálati bizottságokhoz a kö­vetkező rendeletet intézte: Hogy a tanulási szabadság a főtanodai oktatás abbeli feladatának valósítására nézve is, mely a tudományos szakpályákra való képesítésre vonat­kozik, szintén oly hatályos eszközül szolgálhasson, a­mint nélkülözhetlen kellék a felsőbb tudomá­nyos oktatás másik feladatára, t. i. a tudomány mivelésére és fejlődésére nézve, — a tanulási sza­badságot szabályozó oly intézmények váltak szük­ségesekké, melyek egyrészt a tanulmányok beren­dezésére nézve Útmutatóul szolgálnak azon hall­gatóknak, kik a szakpályákra való képesítés el­nyerése czéljából látogatják ezen főtanintézeteket, s a szaktudományokban még tájékozatlan voltuk miatt irányadóra szorulnak, s másrészt biztosíté­kot nyújtsanak az államnak, miszerint a tudomá­nyos szakpályákra való képesítést csak olyanok nyerjék el, kik e részben a kívánt mértéket min­den irányban megütik. Ilyen intézmények: a vizsgálati rendszer, s an­nak szigorú alkalmazása, továbbá az egyetemek keretében már több helyen felállított seminá­riumok. Ezen utóbbiaknak viszonyainkhoz képesti élet­­­ belépt­etését — mint ez a törvényhozás elé terjesz­tett törvényjavaslatomból kitűnik — az egyetem kettős feladatánál fogva nálunk is szükségesnek , tartván, a bölcsészeti kar mellett már fenálló se­­mináriumon kívül mások felállítása iránt is meg­­­­teendem annak idejében a szükséges intézkedé­seket.­­ Míg ez teljes mérvben bekövetkezik, a fentebb kifejtett ezek valósítása tekintetéből . ................ .figyelmét különösen a másik intézményre, t. i. a vizsgálati rendszer és szabályzat szigorú alkalma­zására kívántam felhívni. Tapasztaltam ugyanis, hogy a vizsgálatok, s különösen a jog- és államtudományi államvizsgá­latok nem azon szigorral tartatnak meg, mint ezt ezen vizsgálatok c­élja és feladata kívánja. Ha e vizsgálatok szigorúan nem kezeltetnek, nem csak a tanulási szabadság általános nem-ta­nulássá fajulhat el, mire nézve már is példákat lehetne felhozni, hanem — miután a tanulási sza­badság elvénél fogva az állam ritka kivétellel megengedi, hogy mindenki ismereteit úgy és ak­ként szerezhesse meg, a­mint ezt viszonyaihoz ké­pest leginkább megfelelőnek véli, s elutasí­latlan közérdekből csak arra kötelezi, hogy a ki nyilvá­nos szakpályára való képesítést óhajt elnyerni, ismereteit vizsgálat által igazolja, — ezen vizsgá­latok laza kezelése által az állam megfosztatik azon egyedüli biztosítéktól, miszerint az említett szakpályákra csak olyanok lépjenek, kik a meg­­kívántató ismeretekkel bírnak. Midőn tehát a tanú­s közügy érdekében......... ................felelősség terhe mellett felszólítom, hogy a vizsgálatok szabályszerű és szigorú meg­tartása felett őrködjék, egyszersmind utasítom, hogy ezen rendeletemet a vizsgálati bizottmány valamennyi tagjával közölje, kötelezvén őket, hogy a vizsgálatoknál minden részrehajlás nélkül szigorúan járjanak el, és csak azoknak szavazzák meg a képesítést, kik a vizsgálat követelményei­nek minden tekintetben megfeleltek. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Pester Lloyd“ 229. számában ezen czím alatt: „Ein Appel an den Herrn Finanzminister“ megjelent közleményre szolgáljanak felvilágosí­tásul, illetőleg tájékoztatásul a következők : Az érvényben lévő illetékszabás 59. tétele 4-ik pontja azt mondja, hogy a kereskedők­ és ipar­­űzőknek saját kereskedelmi vagy iparüzletek tár­gyait illető levelezéseik, a­mennyiben azok ü­zle­­tek tárgyaira vonatkozó ügyletet tartalmaznak, de váltók, kötvények, utalványok s egyéb, ottan külö­nösen megjelölt okiratok kiállítására nem hasz­náltatnak, mindaddig illetékmentesek, míg azok bíróság elé nem kerülnek.­­ Bíróság előtti hasz­nálatuk esetében azonban az illető jogügyletekre­­ és okiratokra megállapított illetékek alá esnek,­­ melyek az illetéki szabályok 22., 45. és 43. §§-ai­­ szerint a kérdéses levelezések bírósági használatát megelőzőleg lerovandók. Miután a törvény tekintet nélkül hagyta azon , körülményt, vajj­on a jogügyletből eredő csak né­mely kérdésre vagy pedig annak egészére véte­tett-e a bíróság igénybe, nyilván van, hogy a leve­lek bíróság előtt használatának esetében a jog­ügylettel járó illeték teljes mérvben rovandó le. A pesti ám- s értéktőzsde bírósága , mint válasz­tott bíróság működvén, ennek ítéleteire vonatko­zólag az illetékszabás 96. tétele a következőket i­s­­ rendeli: A választott bíróságok ítéletei, ha a peres tárgy értéke 50 irtot meg nem halad, minden kiadvány­tól 50 kr, 50 frtól 100 frtig 1 frt 25 kr, és­ ha a peres tárgy 200 frtot meghalad, vagy meg nem becsülhető, 2 frt 50 kr bélyegilleték alá esnek. Ha a jogügyletről okirat nem állíttatott ki, ak­kor a választott bírósági ítélet az illető jogügylet­ről készített okiratnak tekintendő, s attól az ille­ték az ügylet minőségéhez képest, az arra vonat­kozó illetéki szabályok szerint lerovandó, de ezen­­ illeték sohasem lehet kevesebb, mint a­mennyi a fentebb számjelzett bélyeg-illeték czímén az íté­lettől jár. A választott bírósági ítéletek, ha a peres tárgy értéke 200 frtot meghalad, 8 nap alatt az illeték­­szabási hivatallal közlendők, mely hivatal, ha a jogügyletről okirat nem állíttatott ki, az ítélettel­­ járó illetéket az előbb megjelölt mérv szerint ki­szabja , ha pedig okirat állíttatott ki, de az attól­­ járó illetéknek lerovása nem igazoltatott, az ítéleti illetéken kívül a jogügylettel járó illetéket is, még­­­pedig felemelt összegben, megszabja.­­ Minthogy a pénzügyministériumnak tudomására esett az, hogy az üzleti körökben a jogügyletek­­ megkötésére a levél alakja az illetéki szabályok korlátain túl szokott használtatni,— sőt hogy gyak­­­­ran ilynemű levelektől az illeték még akkor sem rovatik le, midőn azok a biróság előtt használtat­nak, meghagyta az illető kir. pénzügyigazgatóság­­nak, hogy bélyegszemle utján győződjék meg ar­ról, vaj­­on a tőzsdei bíróságnál a fentebb előadott illetéki szabályok megtartatnak-e ? Ezen meghagyáson alapszik a pesti pénzügy­igazgatóság eljárása , intézkedése, mely ellen minden érdeklőtt félnek, ha azt sérelmesnek véli, nyitva áll a folyamodás útja. A „Zsolnai kölcsönös segélyegylet“ alapsza­bályai I. évi 15.095. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium által a tör­vényes bemutatási záradékkal elláttattak. Miután a cholera-járvány Budapesten megszűnt­nek tekinthető, az eddig közlött napi tudósítások ezentúl elmaradnak. Budapest, 1873. évi october hó 9-én.

Next