Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-10 / 233. szám
Budapest 1873. 23. szám. Péntek, october 10. BUDAPESTI K»BKX9ir6eAo : Pexten, h»tvani-utc.za 10-dik szám I. emelet.Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. CáziRATOK nnn kfUd«ta«k tímz*. B^rrontirtlen ljv«k?kornak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléknappal !egy:« Egész évre .... 12 írt. Félévre..................................6 » Negyedévre .... 3 HIVAT * 1j és X* .1 P. Hivatalos Hirdetések: A hivatalos „Értesítő*-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegben beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért írt, ea 30 kr. & bélyegért, 100— *206-ig 2 frt, 200—300-ig 3 írt és igy tovább minden 100 szóért írttal több. A »Hivat. Értéé.t')» egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr I A Wegy^f. *a^f* Ifra^oVr A . Budapesti kulfin, postád Egész évre. Félévre Negyedévre Közlöny“ melléklapjára vagy házhoz borúvá . . . 2 írt 40 kr. . . 1 » 20 . . . — 1 60 * 1T 0 .\ Y. f magánhirdetések: Egyhasábos petítsor egyszeri hirdetésért 19 kr .kétszeri 10 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. — HIVATALOS MÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi September hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Scherffel Samu m. kir. főerdőtanácsosnak, saját kérelmére történt állandó nyugalomba helyezése alkalmával,az állami erdőgazdaság körében 32 éven át tett hit és sikeres szolgálataiért a legmagasabb megelégedés kifejeztessék. A vallás- és közoktatási magyar kir. minister Breziger Alajos helyettes tanárt a fiumei állami, középtanodához rendes tanárrá nevezte ki. A kir. igazságügyminister a Csíkszeredai járásbiírósághoz írnokká Hazay László Csíkszeredai törvényszéki segélydíjas gyakornokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister Lengyel Ágoston kir. ügyészségi dijnokot a miskolczi kir. törvényszék-hez írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminister a balázsfalvi járásbírósághoz írnokká László Károly nagy-enyedi kir. ügyészségi dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminister a szakolczai kir. járásbirósághoz írnokká Jarábek Zsigmond ugyanottani dijnokot nevezte ki. ________ A m. k. pénzügyminister a felső-bányai bánya- iskolához előadó tanárokká: Lengyel Endre oláh-* láposbányai kohófőnököőt, Szokol Pál bányászgya-kornokot és Tomasovszky Imre lévai államképezdei segédtanárt nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Paczovszky Ferencz adóhivatali VI. osztályú ellenőrt IV-ik osztályú adóhivatali tisztté nevezte ki. A vallás- és közoktatási magy. kir. minister a tudomány-egyetemekhez, jogakadémiák- és lyceumokhoz, s államvizsgálati bizottságokhoz a következő rendeletet intézte: Hogy a tanulási szabadság a főtanodai oktatás abbeli feladatának valósítására nézve is, mely a tudományos szakpályákra való képesítésre vonatkozik, szintén oly hatályos eszközül szolgálhasson, amint nélkülözhetlen kellék a felsőbb tudományos oktatás másik feladatára, t. i. a tudomány mivelésére és fejlődésére nézve, — a tanulási szabadságot szabályozó oly intézmények váltak szükségesekké, melyek egyrészt a tanulmányok berendezésére nézve Útmutatóul szolgálnak azon hallgatóknak, kik a szakpályákra való képesítés elnyerése czéljából látogatják ezen főtanintézeteket, s a szaktudományokban még tájékozatlan voltuk miatt irányadóra szorulnak, s másrészt biztosítékot nyújtsanak az államnak, miszerint a tudományos szakpályákra való képesítést csak olyanok nyerjék el, kik e részben a kívánt mértéket minden irányban megütik. Ilyen intézmények: a vizsgálati rendszer, s annak szigorú alkalmazása, továbbá az egyetemek keretében már több helyen felállított semináriumok. Ezen utóbbiaknak viszonyainkhoz képesti élet beléptetését — mint ez a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslatomból kitűnik — az egyetem kettős feladatánál fogva nálunk is szükségesnek , tartván, a bölcsészeti kar mellett már fenálló semináriumon kívül mások felállítása iránt is megteendem annak idejében a szükséges intézkedéseket. Míg ez teljes mérvben bekövetkezik, a fentebb kifejtett ezek valósítása tekintetéből . ................ .figyelmét különösen a másik intézményre, t. i. a vizsgálati rendszer és szabályzat szigorú alkalmazására kívántam felhívni. Tapasztaltam ugyanis, hogy a vizsgálatok, s különösen a jog- és államtudományi államvizsgálatok nem azon szigorral tartatnak meg, mint ezt ezen vizsgálatok célja és feladata kívánja. Ha e vizsgálatok szigorúan nem kezeltetnek, nem csak a tanulási szabadság általános nem-tanulássá fajulhat el, mire nézve már is példákat lehetne felhozni, hanem — miután a tanulási szabadság elvénél fogva az állam ritka kivétellel megengedi, hogy mindenki ismereteit úgy és akként szerezhesse meg, amint ezt viszonyaihoz képest leginkább megfelelőnek véli, s elutasílatlan közérdekből csak arra kötelezi, hogy a ki nyilvános szakpályára való képesítést óhajt elnyerni, ismereteit vizsgálat által igazolja, — ezen vizsgálatok laza kezelése által az állam megfosztatik azon egyedüli biztosítéktól, miszerint az említett szakpályákra csak olyanok lépjenek, kik a megkívántató ismeretekkel bírnak. Midőn tehát a tanús közügy érdekében......... ................felelősség terhe mellett felszólítom, hogy a vizsgálatok szabályszerű és szigorú megtartása felett őrködjék, egyszersmind utasítom, hogy ezen rendeletemet a vizsgálati bizottmány valamennyi tagjával közölje, kötelezvén őket, hogy a vizsgálatoknál minden részrehajlás nélkül szigorúan járjanak el, és csak azoknak szavazzák meg a képesítést, kik a vizsgálat követelményeinek minden tekintetben megfeleltek. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Pester Lloyd“ 229. számában ezen czím alatt: „Ein Appel an den Herrn Finanzminister“ megjelent közleményre szolgáljanak felvilágosításul, illetőleg tájékoztatásul a következők : Az érvényben lévő illetékszabás 59. tétele 4-ik pontja azt mondja, hogy a kereskedők és iparűzőknek saját kereskedelmi vagy iparüzletek tárgyait illető levelezéseik, amennyiben azok üzletek tárgyaira vonatkozó ügyletet tartalmaznak, de váltók, kötvények, utalványok s egyéb, ottan különösen megjelölt okiratok kiállítására nem használtatnak, mindaddig illetékmentesek, míg azok bíróság elé nem kerülnek. Bíróság előtti használatuk esetében azonban az illető jogügyletekre és okiratokra megállapított illetékek alá esnek, melyek az illetéki szabályok 22., 45. és 43. §§-ai szerint a kérdéses levelezések bírósági használatát megelőzőleg lerovandók. Miután a törvény tekintet nélkül hagyta azon , körülményt, vajjon a jogügyletből eredő csak némely kérdésre vagy pedig annak egészére vétetett-e a bíróság igénybe, nyilván van, hogy a levelek bíróság előtt használatának esetében a jogügylettel járó illeték teljes mérvben rovandó le. A pesti ám- s értéktőzsde bírósága , mint választott bíróság működvén, ennek ítéleteire vonatkozólag az illetékszabás 96. tétele a következőket is rendeli: A választott bíróságok ítéletei, ha a peres tárgy értéke 50 irtot meg nem halad, minden kiadványtól 50 kr, 50 frtól 100 frtig 1 frt 25 kr, és ha a peres tárgy 200 frtot meghalad, vagy meg nem becsülhető, 2 frt 50 kr bélyegilleték alá esnek. Ha a jogügyletről okirat nem állíttatott ki, akkor a választott bírósági ítélet az illető jogügyletről készített okiratnak tekintendő, s attól az illeték az ügylet minőségéhez képest, az arra vonatkozó illetéki szabályok szerint lerovandó, de ezen illeték sohasem lehet kevesebb, mint amennyi a fentebb számjelzett bélyeg-illeték czímén az ítélettől jár. A választott bírósági ítéletek, ha a peres tárgy értéke 200 frtot meghalad, 8 nap alatt az illetékszabási hivatallal közlendők, mely hivatal, ha a jogügyletről okirat nem állíttatott ki, az ítélettel járó illetéket az előbb megjelölt mérv szerint kiszabja , ha pedig okirat állíttatott ki, de az attól járó illetéknek lerovása nem igazoltatott, az ítéleti illetéken kívül a jogügylettel járó illetéket is, mégpedig felemelt összegben, megszabja. Minthogy a pénzügyministériumnak tudomására esett az, hogy az üzleti körökben a jogügyletek megkötésére a levél alakja az illetéki szabályok korlátain túl szokott használtatni,— sőt hogy gyakran ilynemű levelektől az illeték még akkor sem rovatik le, midőn azok a biróság előtt használtatnak, meghagyta az illető kir. pénzügyigazgatóságnak, hogy bélyegszemle utján győződjék meg arról, vajon a tőzsdei bíróságnál a fentebb előadott illetéki szabályok megtartatnak-e ? Ezen meghagyáson alapszik a pesti pénzügyigazgatóság eljárása , intézkedése, mely ellen minden érdeklőtt félnek, ha azt sérelmesnek véli, nyitva áll a folyamodás útja. A „Zsolnai kölcsönös segélyegylet“ alapszabályai I. évi 15.095. sz. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Miután a cholera-járvány Budapesten megszűntnek tekinthető, az eddig közlött napi tudósítások ezentúl elmaradnak. Budapest, 1873. évi october hó 9-én.