Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-19 / 241. szám

Budapest 1873. 241. szám. Vasárnap, october BUDAPESTI M I V A KÖZLÖNY. OS I, A II. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy A ,Budapesti Közlöny­ melléklapjára helyben házhoz hordva a melléklappal külön, postán vagy házhoz hordva, együtt. Egész évre. . . 2 írt 40 kr. Egész évre .... 12 frt. Félévre...........................6 a Félévre • • • 1­­ 20 a Negyedévre .... 3 a Negyedévre . . . a 60 a A a Hivat. Értesítő­k egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Szerkesztőség : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdeté­sek: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri h­t kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. " ' ................ ' " ' " ' - - "" ~ -------------—-----" ------— -----—-------............. .............. NEMHIV­ATALOS RÉSZ, I. Vilmos német császár és porosz király ő fel­sége f. hó 17-én d. n. 3 óra után 50 perc­c­el az Erzsébet császárné nyugati vasút külön udvari vonatával Penzingbe érkezett. Ő császári és Apostoli kir. Felsége az első főhad­­segéd, gr. Bellegarde altábornagy, valamint a né­met császár ő felsége mellé rendelt urakkal, a né­met császár ő felsége üdvözletére külön udvari vonattal 11 óra után 40 perczczel Penzingből St. Pöltenbe ment, hova császár-király 0 Felsége egy óra után 10 perczczel érkezett meg. Császár-király Ő Felsége a saját nevét viselő po­rosz gyalog-ezred ezredesi egyenruháját s a fekete sas-rend szalagját viselé. A st.-pölteni pályaudvarban a st.-pölteni püs­pök, a székes­ káptalannal, a polgári és katonai hatóságok s a város polgármestere, valamint az Erzsébet császárné vasút igazgató-tanácsa várták császár-király­i Felsége megérkezését. All. vadászzászlóaljnak a kü­llépcsőzeten fel­állított diszszázada, melynél az­ állomás-parancs­nok, s a diszszázad zászlóalj-parancsnoka is meg­jelentek, az udvari vonat beérkeztekor a katonai tisztelgéseket teljesité, s ő Felsége által megszem­léltetett. D cs. és Apostoli kir. Felsége a küllépcső­­zeten jelen levő főméltóságok nagy részét legma­­gasb megszólításokkal kitüntetni méltóztatott. Kevéssel ’/­2 óra előtt a külön udvari vonat, melynek gépe német, osztrák és bajor szinti zász­lókkal volt díszítve, a német császár 6 felségé­vel jeleztetett, 8 egy óra után 32 perczc­el, a porosz néphymnus hangjai közt, mig a díszszázad tisztel­gett, a pályaudvari csarnokba érkezett be. Császár-király Ő Felsége katonai köszöntéssel az udvari vagyonhoz lépett, melynek ablakánál Vilmos császár ő felsége szintén köszöntve már megjelent; a német császár ő felsége elhagyá a vagyont, s mindkét felség a legszivélyesebb módon megölelé s megcsókolá egymást. A német császár ő felsége a saját­ nevét viselő osztrák gy. e. ezredesi egyenruháját viselé, s a St-István-rend szalagjával volt díszítve. A díszszázad megszemlélése után, következett a kiséretek, valamint a német császár mellé be­osztott urak, s a pályaudvarban összegyűlt többi főméltóságok kölcsönös bemutatása, mire ő felsé­geik a kiséret által követve, az udvari salonba mentek, hol reggeli szolgáltatott fel. A reggeli 2 óra után 30 perczczel végződött, mire ő felségeik az udvari salon-vagyonba ültek s a külön udvari vonat a porosz néphymnus hangjai s a diszszázad katonai tisztelgései közt a pályaudvari csarnokból kiindult. A penzingi pályaudvarban 3 óra után a 29. sz. gr. Thun­ Hohenstein gyalog-ezrednek egy disz­százada állíttatott fel zászlóval s zenekarral HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége legkegyelmeseb­ben méltóztatott: a budai parancsnokté­­lnokot, gr. Itván János táborszernagyot, a 13.sz. gyalogezred ezredes-tulaj­donosává kinevezni (1873. oct. 14. kelt legf. el­határozással) ; a közös hadügyministeriumnál szolgálati alkal­mazásban levő Reicher János ezredesnek, a had­seregi létszámban, constatirodott szolgálatra nem alkalmasság mellett saját kérelmére a szabály­szerű nyugalmi létszámba átvételét elrendelni (1873. oct. 9-ről kelt legf. elhat.); legfelsőbb kegyelemből arbeni Storch Frigyes nyugalmazott alezredesnek az ezredesi rangot ad honores díjmentesen adományozni (1873. oct. 8-ról kelt legf. elhat.) ; Jäger József alezredesnek, a pesti tüzérszerte­­lep parancsnokának, továbbá Nemsing Vincze őr­nagynak, a 4. sz. vártü­zérzászlóalj parancsnoká­nak, a végleges nyugalmi létszámba átvételét el­rendelni s ez utóbbinak ez alkalommal díjmente­sen az alezredesi rangot ad honores adományozni (1873. oct. 8-tól kelt legf­­elirat) ; a felülvizsgálatnál jelenleg szolgálatra nem­ al­kalmas gyanánt osztályozott werthaui nemes Jen­­nemann Tivadar őrnagynak, a 20. sz. Frigyes Vilmos német birodalmi és porosz kirg gy.e.nél, egy év tartamára az ápolási illetékkel szabadsá­goltak viszonyába áthelyezését elrendelni. (1873. oct. 8-ról kelt legf. elhat.) ; Klement János 1. oszt. századosnak a 2. sz. Rudolf kh. tüz.e­nél, a tüzérségi hadapródiskola parancsnoka minőségében tett igen hasznos szol­gálatainak elismeréséül a kat. érdemkeresztet ado­mányozni (1873. oct. 1-ről kelt legf. elirat); Kaiser György főhadnagyot, a 6. sz. Vilmos fog tűz­e­nél, a gépkészités rendkívüli tanárává a fensőbb tüzérségi tanfolyamnál kinevezni (1873. oct. 3-tól kelt legf. elhat.); a jelenleg ápolási illetékkel szabadságolt dr. Mather Ág. törzsorvosnak, az olmützi 6. sz. hely­őrségi kórház létszámától, mint egész rokkantnak az állandó nyugalmi létszámba átvételét elrendel­ni (1873. sept. 23-tól kelt legf­­elirat); továbbá kinevezni­­. tartalék-főorvosokká a következő kat. orvos-növendékeket a bécsi 1. sz. helyőrs. kórház tartaléklétszámától; dr. Grillparzer Lajost, a linczi 4. sz. helyőrs. kórház tartalék létszámába beosztással; dr. Heinrichsberger Lipótot, a 10. vad. zászl. tartaléklétszámába beosztással; dr. Quoika Józsefet, a theresientadti 13. sz. helyőrségi kórház tart. létszámába beosztással; tartalék-segédorvossá: dr. Smetana Venczel, tartalék-gyalogost, a 18. sz. Constantin orosz nhg gy. e. tartaléklétszámá­tól, az 1. vad. zászlóalj tartaléklétszámába beosz­tással ; segédorvosokká: a következő­­ évi önkénteseket: dr. Manarei Ottót, a bécsi 1. sz. helyőrségi kór­házhoz beosztással, és dr. Veszély Bélát, a prágai 11. sz. helyőrségi kórházhoz beosztással (1873. okt. 1-től kelt legf. és kat.); valamint: Ziriny Cyril katonai számtanácsosnak, a kö­zös hadügyministerium szakszámvevő osztályá­nál, saját kérelmére a végleges nyugalmi lét­számba áthelyezését elrendelni (1873. oct. - ról kelt legf. eliat.); végre adományozni: Heinz Ambrus őrmesternek, a 4. sz. országos csendőrparancsnokságnál, a közbiztonsági szol­gálatban hasznos és dicséretes működésének elis­meréseü­l a koronás ezüst érdemkeresztet (1873. oct. 11-ről kelt legf. elhat.); Vetter József csendőrnek, a 2. sz. országos csendőrparancsnokságnál, egy embernek a meg­­égéstöl saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréseü­l az ezü­st érdemke­resztet (1873. oct. 10 ről kelt legf. elhat.); Adelmanseder Ferdinand csendőrnek, a 3. sz. országos csendőrparancsnokságnál, önfeláldozó közreműködésének elismeréséül, egy embernek a megégéstől való megmentésénél az ezüst érdem­keresztet (1873. oct. 11-töl kelt legf­ elb.) ; Boga Gergely csendőrnek a 10. sz. országos csendőrparancsnokságnál, két embernek a vizbe­­fullástól saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréseü­l az ezüst érdemkeresz­tet (1873. sept. 30-tól kelt legf. eliat.); Kaiser József I. oszt. puskaművesnek, hosszas, dicséretes és hasznos szolgálatainak elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet (1873. oct. 4-től kelt legf. elirat.) A vallás- és közoktatási m. kir. minister a sop­­roni főreáltanodához Hahnenkamp Rezsőt és Ve­szély Jánost rendes tanárokká nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer írnokokká , a dévai törvényszékhez : Szijjártó Zsigmond hátszegi kir. törvényszéki dijas joggyakornokot s a dévai já­rásbírósághoz Istvánfy Sándor dévai járásbiró­­sági dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszer Gyorgyevics Döme, Oláh Imre, Dienes Barna és Lánczky Sándor pesti kir. táblai segélydijas joggyakornokokat ugyanoda segédfogalmazókká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Papp János pénz­ügyőri szemléjét m. k. pénzügyőri biztossá ne­vezte ki. A m. k. pénzügyminister a m. k. budapesti lánczhidhivatalhoz Guits István adóhivatali tisz­tet pénzgyűjtővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Ambrózy pénzügyőri szemlészt pénzügyőri biztossá te­ti. A m. kir. pénzügyminister Przyslupski Simon pénzügyigazgatósági irodatisztet pénzügyigazga­tósági kiadóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Bene Gyula pénz­ügyőri biztost pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. Fülei Gyula és Fülei Károly székelyudvarhelyi lakosok vezetéknevüknek a 27,057/873. szám alatt engedélyezett „Szántói“ név helyett „Szántó*-ra, kért átváltoztatása folyó évi 43,831. számú belü­gy­­miniszeri rendelettel megengedtetett, Gyula nevez-

Next