Budapesti Közlöny, 1873. november (7. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-08 / 257. szám

kinevezni, főhadnagyokká, a következő hadnagyokat: Moravek Venczelt, a 23. vad. zászlóaljnál, a zászlóaljban; Siegert Edét a 13. Bachner Antalt a 21. és Angermayer Szaniszlót, a 9. vad. z.nál, mind a hármat a nevezett 7.lakban ; Rottensteiner Józsefet, wellenburgi Schmidt Károlyt, Sohm Mártont és Rechner Ferenczet, mind a négyet a Ferencz József császár tiroli vad. e.nél, az e.ben; hadnagyokká, a következő hadapródokat (tiszti helyette­­seket): Schrammel Jánost a 11. és Szermansky Richardot, a 24. vad. zász.nál, mindkettőt a nevezett 7.ban; Donner Hugót, a 18-tól a 25. vad. zászl.nál;­­ Zohel Alajost, a 8-tól a 7. vad. z.nál; Chizzóla Cäsart, a 21. vad. z.nál, a z.ban; Resch Ferenczet, a Ferencz József császár tiroli vad. e.nél, az e.-ben ; Puchai Gyulát a 26., Korbasz Ferenczet a 24., Merlicsek Károlyt a 31., Tauber Györgyöt a 33., Diajak Manót a 3. és Pollnen­ Ferenczet, a 29. vad. zászl.nál, mind a hatot a nevezett zászlóban; lopsch Otmárt, a 16-tól a 25. vad. zászl.nál; Terbohovics Dömét, a 19.; Saara Károlyt a 17.; K. Löwenstein Rudolfot, a 6.; Repper Ferdinándot, a 9.; Hu­bler Ferenczet, a 22.; és Getzey Mátyás Károlyt, a 15. vadász zászlóalj­nál, mind a hatot nevezett zászlóaljaikban; Jirasko Jánost, a 29-től, a 14. vadászzászló­aljnál ; Aui Józsefet, a 33-tól, a 27-nél; Matiewics Lukácsot, a 19-től, a 7-nél; Bánk Henriket, a 33-tól, a 27-nél; küstenfeldi Janossich Arthurt a 29-nél; és Masner Károlyt, a 28-nál, mindkettőt nevezett zászlóaljban; Bede Lajost, a 26-tól, a 30-nál; Rukavina Györgyöt, a 20-nál, a zászlóaljban; Werner Józsefet, az 5-től, a 12-nél; Braf Károlyt, a 17-től, a 2-ik vadászzászló­aljnál. (Folytatjuk.) A vallás- és közoktatási m. k. minister Endrődy Gyula nyitrai kir. főgymnásiumi ideiglenes rajz­­tanítót ugyanezen tanintézethez rendes rajztanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. k. minister Valeczky András kis-stubnai néptanítót a nagy-csepcsinyi állami elemi népiskolához, egyelőre ideiglenes mi­nőségben, tanítóvá nevezte ki. A m. kir. pénzülgyminister Porkert János adó­hivatali tisztet adószedővé nevezte ki. A m. k. pénzülgyminister Kremnitzky Fülöp nagyági bányatisztet, a magyar királyi abrudbá­­nyai bányahivatalhoz bányatisztnek nevezte ki. A magyar földtehermentesítési kötelezvények­nek folyó évi October havi sorsolásáról lapunk 253. számában közzétett kimutatásban következő sajtó­hibák fordulnak elő: 1. a kassai 100 frtosok közt hibásan áll 16401 szám, e helyett 17401 szám ; 2. a kassai 1000 frtosok közt hibásan áll a rész­letösszegre vonatkozó jel a 6965 számnál, mert nem ezen szám, hanem a 7453 szám huzatott ki 500 frtnyi részösszeggel; 3. temesvári 500 frtosok közt hibásan áll a 985 szám, e helyett 986 szám, mit ezennel helyreiga­zítunk.­­ 2095 NEMHIVATALOS RÉSZ. A cholerajárvány folytán elhunytak után ma­radt szegény árvák javára a belügyminiszer ren­delkezése alá újabban következő adományok adattak: 1. Egy névtelen emberbarát 2000 frt. 2. Lénárd Máté városi főispán 381 frt 50 kr. 3. A „Magyar Újság“ szerkesztősége mint egy gyűjtés eredményét 83 frt. 4. A pesti Concordia jótékony egylet maga ré­széről és saját körében tett gyűjtés eredményein 273 frt 70 kt. 5. Végre Vadász Ede pesti lakos az ínségesek s vagyontalan árvák javára 150 frt. Mely emberbaráti adományokért a szenvedő emberiség nevében ezennel hálás köszönet nyil­­váníttatik. Szabadka, Zombor s Baja városok főispánjának folyó évi October 20-án 446. szám alatt kelt jelen­tése szerint a cholerajárvány folytán elhunytak után maradt özvegyek és vagyontalan árvák segé­lyezéséhez a szegedi nőegylet nemeskeblű előpéldá­­jával már­is hozzáfogott, gyűjtéseket rendez és eddig 216 frt 50 krt szedett s a helyi árvákra fel­­­­használja. Mi ezennel köszönettel közzététetik. HELYHATÓSÁG. Budapest fővárosának közgyűlése november 7. Ráth Károly főpolgármester egy negyed 10 óra­kor megnyitván a közgyűlést, kihirdetetik a teg­napi szavazás eredménye, mely éljenzéssel fo­­gadtatik. Kada Mihály második alpolgármester a köz­­­gyűlésen betegsége miatt nem jelenhetvén meg, csupán Gerlóczy Károly első alpolgármester beik­tatása történhetik meg.­­ Burián, Mendel Ferencz, Schwarczer, Reiter,­­ Vécsey és Fux az alpolgármestert a közgyűlés ke­belébe meghívó küldöttség tagjaivá választatván, Gerlóczy Károly nemsokára a küldöttség kísére­tében megjelenik a teremben, hol éljenzéssel fo­­gadtatik. I Ráth Károly főpolgármester röviden üdvözli az­­ alpolgármestert, figyelmeztetvén őt azon kötelessé­­­­gekre, melyek hivatalával összekötve vannak, s azon reményét fejezi ki, hogy eljárásában mindig a főváros javát fogja szem előtt tartani. Gerlóczy Károly ezután letevén a hivatalos esküt, a főpolgármester által hivatalába beiktat­­tatik.­­ Ez megtörténvén, a megválasztott első alpol­gármester megköszöni a közgyűlés bizalmát, s elő­adja azon irányelveket, melyek őt hivatalos eljá­rásában vezetni fogják. A jó közigazgatás fő felté­telének tartja a gyors és lelkiismeretes kezelést; ez lesz a vezéreszme, mely szemei előtt lebeg mű­ködésében, s e működés oda fog irányulni, hogy a törvények, szabályrendeletek, a fővárosi törvény­hatóság minden határozatai pontosan s kellő idő­ben végrehajtassanak, hogy az önkormányzat elő­nyei a közjólét érdekében minél jobban érvénye­sülhessenek, hogy a főváros egyesítésének ma­gasztos eszméje gyakorlati tekintetben gyorsan és lehetőleg közmegelégedésre megtestesüljön. Mind­ennek alapfeltétele a jó egyetértés a fővárosi tör­vényhatóság egyes tényezői között; szóló teljesen átérzi a törvényhozásnak azon magasztos szándé­kát, mely a fővárosok egyesítése által a hazának nemcsak egy hatalmas központot, hanem egyúttal a magyar nemzeti érdekeket is méltóan képviselő fővárost óhajtott teremteni. Lelkesült buzgalommal fog azért minden alkalmat megragadni, hogy a magyar nyelv az őt megillető politon virágzásra emelkedjék, hogy a törvénynek e részbeni rende­lete ne csak egyszerűen hajtassák végre, hanem tapintatos erélylyel mielőbb eléressék az, hogy Budapest Magyarországnak szívvel-lélekkel, de egyúttal nyelvben is valódi fővárosa legyen. (Él­jenzés.) Az alpolgármester kiváló feladata a fővárosi közigazgatás egyik legfontosabb tényezőjét, a vá­ros pénzügyeit és vagyoni kezelését folytonos gondoskodás tárgyává tenni. A jelenlegi idővi­­szonyok kétszeresen intenek arra, hogy a főváros háztartása a józan gazdálkodás elvei szerint ren­­deztessék be. Szóló óvakodni fog a meddő kiadá­sok szaporításától, de egyszersmind nem fog a hasznos beruházásoktól, ha­bár hitelműveletek útján eszközöltetnének is, visszariadni. Különösen hangsúlyozza a főváros közegész­ségügyi viszonyait, a köznevelés ügyét, mely te­kintetben a főváros eddigi működésével exegit monumentum aere perennius, s az ipar- és ke­reskedelem emelését és támogatását. Végül a bi­zottság tagjainak jóakaratába ajánlja magát. (Za­jos éljenzés.) Következett a napirend: a Thurn-féle lovassági laktanya kérdése. A közgyűlés elfogadta a tanács azon javaslatát, mely szerint egy fél esztendeig a jelenlegi állapot hagyassák meg, egyúttal azon­ban felterjesztést fog intézni a honvédelmi minis­­tériumhoz ezen ügy tárgyában. Felolvastatott a kijelölő bizottság javaslata a tanácsnoki állomásokra. E szerint kijelöltetnek első helyen : Békey Imre, Petrovics Szilárd, Kasenczky József, Hamza Máté, Funk Kálmán, Alker Gusztáv, Andreánszky Zsig­­mond, Havas Pál. Második helyen : Lechner Gyula, Rupp Imre, Sántha Gábor, Röszler Adolf, Enyedi Miklós, Ko­­záry Kálmán, Szabó János, Peregriny Elek. Harmadik helyen: Székely József, Bilkei Pap Mihály, Polgár Károly, Mega Sándor, Török Sán­dor, Greifenegg Vilmos, Heinrich Ödön, Pétery Antal. A szavazás a holnapi közgyűlésen fog megtör­ténni és pedig, tekintettel az ezen időben tartandó kisajátítási tárgyalásra, délutáni 3 óráig fogadtat­nak el a szavazatok. A főpolgármester kijelenti, hogy Barna, eddigi főjegyző, a köz­hajtásnak engedve, visszavonta folyamodványát a tanácsnoki állomásra, s így neve a kijelöltek között nem fordul elő. (Zajos éljenzés.) Tavaszi Endre azon indokból, miután a főjegyző — visszavonván folyamodványát, noha tanácsnok­nak is megválasztatott volna — áldozatot hozott, őt közfelkiáltással kívánja főjegyzővé megválasz­tatni. Ezen indítvány, mint a törvénynyel ellenkező, elvettetik. A főpolgármester indítványára kedden fognak a főjegyző, főorvos, főügyész, főlevéltárook és a statistikai hivatal igazgatója megválasztatni; a szerdai közgyűlésen a jegyzők és alügyészek vá­lasztatnak meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. Kaposvár, nov. 7-én. Somogy megye Deák-párt­jának közgyűlése nagy számú tagok részvéte mel­lett egyhangúlag elnöknek gróf Széchenyi Pált, alelnöknek Folly Józsefet választotta meg. KIÁLLÍTÁSI ügy. A bécsi világkiállítás 30-as bizottsága csütörtö­kön, oct. 30-án az iparegyesület helyiségében dr. Szabóky Adolf elnöklete alatt ülést tartott. Elnök üdvözölvén a megjelent tagokat és a jelenlévő szakbiztost, Posner K. Lajost, áttér a napirendre, melynek tárgyát a kiállítási tárgyaknak visz­­szaszállítása iránti tanácskozás képezi; fejtegeti a 30-as bizottságnak magasabb hivatását is, miként lehetne a kevésbé vagyonos kiállítóknak tárgyaik visszaszállításánál segédkezet nyújtani; továbbá tudomására adja a szakosztálynak, hogy a magyar kiállítási biztosság valamennyi kiállítóhoz körleve­let intézett, melyben felszólítja őket a tárgyaik be­csomagolása és szétküldése iránti nyilatkozatra. 11 körlevél feletti élénk eszmecsere után a 30-as bizottság abban állapodott meg, hogy a szakbiztos Bécsben a kiállítási biztosságnál oda működjék, hogy a tárgyak becsomagolása és szét­küldése lehetőleg csoportonként eszközöltessék,és­ a kiállítók, ha esetleg a becsomagolásnál jelen lenni akarnak,­idejekorán a 30-as bizottság elnöksége útján értesíttessenek. A tanácskozás fontosabb tárgyát képezte a ki- s állítási tárgyaknak biztosítása. Miután a biztosi,

Next