Budapesti Közlöny, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-16 / 12. szám

Mazuranics bán azon örvendetes jelentést teszi hogy Ő Felsége a zágrábi Ferencz József-egye­tem megnyitásáról szóló törvényjavaslatot leg­kegyelmesebben szentesitette. A ház ezen örven­detes hirt zajos éljenzés közt veszi tudomásul mire a jegyző fölolvassa a szentesített törvény­­czikket. Továbbá jelenti a bűn, hogy az egyetemi tanárok fizetéséről, illetményéről és nyugdíjairól szóló törvényczikk szintén megnyerte a legma­gasabb szentesítést. (Újult zajos éljenzés,mi a Fel­sége nevének olvasásánál ismételtetik.) Ezután Krestics elnök jelenti, hogy a ház szám­adásainak megvizsgálására kiküldött bizottság megalakult, s elnökévé Zsivkovics, előadójává Bubanovics képviselőt választá. Antolek interpellálja a kormányt, hogy hová lettek a négy évvel ezelőtt behozott törvényjavas­latok a királyi kisebb haszonvételek eltörléséről. Szeretné tudni, hogy hová tűntek azok. Az inter­pellare közöltetni fog a kormánynyal. Áttérve a ház a napirendre, folytattatott a ház­­közösségről szóló törvényjavaslatnak részletes tárgyalása, s hosszabb vita után csak a 14-ik szakaszig fogadtatott el a javaslat. Az elnök az ülést 11­ 2 órakor bezárja s esti hat órára új ülést hirdet. Zágráb, január 14. A pénzügyi bizottság jelen­tésének tárgyalásánál heves vita fejlődött ki. A bán a bizottsági indítvány ellen beszélt, mely sze­rint specifikáltalak azon kártalanítási összegek, melyeket a hivatalnokok tartoznak fizetni az állam megkárosításáért. Makanecz a bizottsági inditvány ellen szólt, mely végül mégis elfogadtatott. HELYHATÓSÁG. Budapest főváros közgyűlése 1874. jan. 15. Elnök Ráth Károly főpolgármester az ülést megnyitván, azonnal felvétetett a napirend. Egész terjedelmében felolvastatott Széher Mi­hály bizottsági tag indítványa a fővárosi kisajá­títási alap tárgyában. Havas Ignácz ezen indítványt nem a pénzügyi­, hanem a középítészeti bizottmányhoz kívánja utasíttatni. Vecsey az indítványt nem középítészeti, hanem ellenkezőleg pénzügyi dolognak tartja. Ezután a kérdésben forgó indítvány elnök fel­szólalására a pénzügyi és gazdasági bizottmányhoz utasíttatott, azon megjegyzéssel, hogy ez jelenté­sét a tanács útján 14 nap alatt a közgyűlésnek adja be. Következett Weisz Bernát bizottsági tag indít­ványa a függőben maradt több közérdekű ügy új­bóli felvétele iránt. A közgyűlés elhatározta, hogy a szervezés foly­tán hátramaradt s függőben lévő tárgyak az el­intézésre nézve sürgettetni fognak. Fenyvesi Adolf indítványát, melyet a bizott­sági tagság incompatibilitása tárgyában beadott, egy alkalmas bizottsághoz kéri utasíttatni. Szentkirályi Mór a jogügyi bizottmányhoz kí­vánja az ügyet utasíttatni. Bródi Zsigmond előtte szóló nézeteihez csatla­kozik. Elnek a kérdést feltevén, a közgyűlés többsége az indítványt a jogügyi bizottmányhoz utasította. Szuper László indítványa, melyet a rudasfürdő­­nek a kor követelményéhez képesti berendezése iránt adott be, a pénz- és egészségügyi vegyes bi­zottmányhoz utasíttatott. Dörschng Antal bizottsági tag, a fővárossal szerződési kötelékbe lépvén, mandátumáról le­mondott, s helyét a legtöbb szavazatot nyert Ma­szák Hugó foglalja el, ki is erről jegyzőköny­vileg értesittetni fog. Következett a tanácsi előterjesztés a molnárok és sütök egylete által használt Dunapartrész bér­letösszege iránt. Csengey főügyész a molnárok és sütök által fel­ajánlott egyezséget kérné elfogadni. Várady Károly csatlakozik előtte szóló néze­teihez. A közgyűlés az egyezségi ajánlatot ezután el­fogadta.­­ Elfogadtatott ezután a tanács határozata Deutsc­h Károlynak a városi átiratási díj elengedéséért , felfolyamodványára. Végül a bizottmányi és tanácsi előterjeszté­s tárgyaltatott, melynek értelmében dr. Fromm Pá kerületi orvos az V. kerületből a IV. kerületb helyeztessék át. Bródi Zsigmond ezen helycsere megengedése nem tartja correctnek s a fővárosi bizottság te­kintélyével megegyezőnek. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés­i tanács határozatát 57 szavazattal 48 ellen elfo­gadta, melynél fogva dr. Fromm Pál a IV. és dr Eresz Géza az V. kerületbe helyeztetnek át. Ülés vége 6 órakor. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Az I. magyar általános tisztviselői egylet IV. üz­let­évi rendes közgyűlését a várban lévő városház­a tanácstermében folyó évi febr. hó 8-án d. e. 1­­ órakor tartandja meg, melyre az egylet t. ez. tag­­­jai tisztelettel meghivatnak Napirend: I. Az igazgató-választmány jelentése a lefoly­ó üzletévről. II. A számvizsgálók jelentése a mérlegről. III. Az alapszabályok módosítása. IV. Netaláni indítványok és javaslatok. V. Az évenkénti választás alá eső alelnökök és ellenőrző-tanács, valamint az igazgató-választ­mány tagjainak választása. A netaláni indítványok és javaslatok az elnök­séggel leendő közlés végett az egylet igazgatósá­gánál 15 nappal előbb, vagyis f. é. január hó 24-ig­­ nyújtandók be.­­ A gyűlési terembe leendő beléphetés és a sza­­­­vazáshoz megkívántató igazolványok f. é. január­­ 29-től kezdve f. é. február 7-ig az egylet helyisé­­­­geiben a szokott hivatalos órák alatt átvehetők, a­hol egyszersmind a fölhatalmazások ugyanezen határidőig annál inkább bemutatandók, mivel a közgyűlés napján és színhelyén netalán előmuta­tandó s az egylet igazgatósága által a közgyűlés napját megelőzőleg rendes igazolványokkal ki nem cserélt felhatalmazványok érvényteleneknek fognak tekintetni. Budapest, 1874. január 12 én. Az elnökség. Az ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS TISZTVISELŐ-EGYLET mindazon tisztelt tagjai, kik tagilletékkel három hónapon túl hátralékban vannak, ezennel föl­­szólittatnak, miszerint ebbeli kötelezettségeiknek 8 nap alatt annál inkább feleljenek meg, mivel ellenesetben irányukban az alapszabályok 27. §-a fog alkalmaztatni. Budapest, 1874. jan. 12. Az igazgatóság. Az ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET jelentése a budapesti ipariskolák működéséről és eredményeiről az 1872/3. tanévben. Az orsz. m. iparegyesület által kezdeményezett ipariskolák, melyekről most a negyedik évi je­lentést van szerencsénk közrebocsátani, a követ­kezőkben vázolt hatáskörrel és szervezettel bírnak: a) Az ipariskolák czélja, azon ipartanulók és segédek elemi vagy további képzése, kik eddig vagy semmiféle oktatásban nem részesültek, vagy pedig az elemi tanodába jártak ugyan, de maga­sabb tanfolyamot hallgatni alkalmuk nem volt. b) A szervezési szabályzat szerint ez iskolák három osztályból állanak. Az előkészítő (I.) osztályba azon ipartanulók vétetnek fel, kik az elemi oktatásban vagy épen nem, vagy hiányosan részesültek. A fejlesztő (II.)­ osztályt azok látogathatják, kik az elemi tanodá­kat jó sikerrel végezték. A szakelőadásokat (III. osztályt) azok látogathatják, kik az erre megki­vántató előismeretekkel bírnak, vagy a helybeli ipartanodák valamelyikében a 2-ik osztályt jó si­kerrel végezték. Az osztályt, melybe a jelentkező tanoncz vagy segéd léphet, az ipartanodai tanári testület határozza meg. c) Az ipartanodákba felvétetik bármily vallás­­felekezetü és nemzetiségű iparos tanoncz és segéd. d) A tanítás ingyen adatik; felvételi dij nem­­ követeltetik. Azonban mind az iparos tanoncz, mind a segéd a beiratáskor igazolni tartozik, hogy valamely iparműhelyben van elfoglalva. A tanulók a szükséges írás- és rajzszereket — kivéve a pa­pírt és irónt — magában az iskolákban való hasz­nálatra ingyen kapják. A szervezet többi részleteit egy külön szerve­zeti szabályzat határozza meg. A lefolyt tanévben úgy, mint az előző tan­évben is, hat ily iskola állott fenn , azonban míg az előző tanévben a III. osztály csak egynél, u. m. a pest-belvárosinál állott fenn, a lefolyt tanévben az a budainál is felállittatott. — Ez iskolák a kö­vetkezők : „ A pest-belvárosi, (megnyittatott 1869. évi mártius hóban) összeköttetésben a kötőutczai elemi tanodával. II. A pest-terézvárosi, (megnyittatott 1869. évi October havában) összeköttetésben a terézvárosi főelemi tanodával. III. A pest-józsefvárosi, (megnyittatott 1871. évi mártius hóban) összeköttetésben a józsefvárosi fő­elemi tanodával. IV. A pest-ferenczvárosi, (megnyittatott 1871. évi October hóban) összeköttetésben a ferenczvárosi főelemi tanodával. V. A pest-lipótvárosi, (megnyittatott 1871. évi October hóban) összeköttetésben a lipótvárosi fő­­elemi tanodával; végre VI. a budai, (megnyittatott 1869. évi October hóban), összeköttetésben a budai királyi főreálta­­nodával. A pest-terézvárosi iskola II. osztályára, továbbá a pest-józsefvárosi iskola I. osztályára és a budai iskola I. osztályára nézve párhuzamos tanfolyamok állottak fenn, ennélfogva a lefolyt tanévben 17 osztályban folyt a tanítás (2-vel kevesebb mint 1871/2-ben). Személyzet. Az iparegyesület fővezetése alatti ipariskolák feletti különleges felügyelet gyakorlására mind Pesten, mind Budán helyi ipariskolai bizottság van alakítva. A pesti ipariskolai bizottság következő tagok­ból állott: dr. Havas Ignácz (elnök) Pest sz. kir. város részéről kiküldött tag; — dr. Szabóky Adolf, az orsz. m. iparegyesület képviselője, továbbá a pesti ipartestületek elöljárói által az egyes isko­lákra való tekintettel megválasztott következő ta­gokból, u. m.: Belváros: Balogh Ferencz és Hill Jakab, póttag Arbauer József. — Terézváros:­­ Nerhaft Antal és Zettner Ede ; póttag Stock Endre. . — Józsefváros: Böhm Sámuel, Klement János. —­­ Ferenczváros : Boldog Lajos, Miksics Károly; pót­­­­tag Nagy István. — Lipótváros : Mayer Albert, Schlick Henrik; póttag Janicsek Károly; végre az­­ öt iskola igazgatója, u. m. Ledényi Ferencz, Mesz­­­­ner József) Barczen János, Tomásovits Károly,­­ Haselmayer Pál, és az ipariskolák tanári testüle- t­­einek következő képviselői: Streiling Bertalan, Rozmanith Vilmos, Krigovszky János, Kiss Béla, Vajdafy Gusztáv. A budai ipariskolai bizottság tagjai voltak Hun­­falvy János az iparegyesület képviselője és dr. Say Móricz ipariskolai igazgató. A hat ipariskolában a lefolyt tanév folyamában következő tanerők működtek: I. Pest-belváros. Igazgató : Ledényi Ferencz , tanárok : Streiling Bertalan (I. osztály tantárgyai), Rusz Ferencz (II. osztályban olvasás és fogalma­zás), Magdics Károly (II. osztályban számtan és könyvvitel, III. osztályban természettan, számtan és fogalmazás), Kerékgyártó Elek (III. osztályban történelem és földleírás) Oberg János (II. és III. osztályban rajzolás.) II. Pest-Terézváros. Igazgató : Mészner József; tanárok: Bruckmann Péter (I. oszt. tanárgyai), Rozmanith Vilmos (II. A. és B. osztályban olvasó­könyv kezelése, a II. B. osztályban iparos szám­tan) , Aul Sándor (II. A. osztályban számtan, fo­galmazás és könyvezés, II. B. osztályban fogalma­zás és könyvezés); Mészner Máté (szabadkézi mértani és ipari szakrajzolás). III. Pest-Józsefváros. Igazgató: Barczen János ; tanárok: Ecker Antal (I. A. osztály), Krigovszky János (I. B. oszt.) Rigell Vincze (II. oszt.) — Szi­­mely József (II. oszt. rajz).

Next