Budapesti Közlöny, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-16 / 12. szám
Mazuranics bán azon örvendetes jelentést teszi hogy Ő Felsége a zágrábi Ferencz József-egyetem megnyitásáról szóló törvényjavaslatot legkegyelmesebben szentesitette. A ház ezen örvendetes hirt zajos éljenzés közt veszi tudomásul mire a jegyző fölolvassa a szentesített törvényczikket. Továbbá jelenti a bűn, hogy az egyetemi tanárok fizetéséről, illetményéről és nyugdíjairól szóló törvényczikk szintén megnyerte a legmagasabb szentesítést. (Újult zajos éljenzés,mi a Felsége nevének olvasásánál ismételtetik.) Ezután Krestics elnök jelenti, hogy a ház számadásainak megvizsgálására kiküldött bizottság megalakult, s elnökévé Zsivkovics, előadójává Bubanovics képviselőt választá. Antolek interpellálja a kormányt, hogy hová lettek a négy évvel ezelőtt behozott törvényjavaslatok a királyi kisebb haszonvételek eltörléséről. Szeretné tudni, hogy hová tűntek azok. Az interpellare közöltetni fog a kormánynyal. Áttérve a ház a napirendre, folytattatott a házközösségről szóló törvényjavaslatnak részletes tárgyalása, s hosszabb vita után csak a 14-ik szakaszig fogadtatott el a javaslat. Az elnök az ülést 11 2 órakor bezárja s esti hat órára új ülést hirdet. Zágráb, január 14. A pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalásánál heves vita fejlődött ki. A bán a bizottsági indítvány ellen beszélt, mely szerint specifikáltalak azon kártalanítási összegek, melyeket a hivatalnokok tartoznak fizetni az állam megkárosításáért. Makanecz a bizottsági inditvány ellen szólt, mely végül mégis elfogadtatott. HELYHATÓSÁG. Budapest főváros közgyűlése 1874. jan. 15. Elnök Ráth Károly főpolgármester az ülést megnyitván, azonnal felvétetett a napirend. Egész terjedelmében felolvastatott Széher Mihály bizottsági tag indítványa a fővárosi kisajátítási alap tárgyában. Havas Ignácz ezen indítványt nem a pénzügyi, hanem a középítészeti bizottmányhoz kívánja utasíttatni. Vecsey az indítványt nem középítészeti, hanem ellenkezőleg pénzügyi dolognak tartja. Ezután a kérdésben forgó indítvány elnök felszólalására a pénzügyi és gazdasági bizottmányhoz utasíttatott, azon megjegyzéssel, hogy ez jelentését a tanács útján 14 nap alatt a közgyűlésnek adja be. Következett Weisz Bernát bizottsági tag indítványa a függőben maradt több közérdekű ügy újbóli felvétele iránt. A közgyűlés elhatározta, hogy a szervezés folytán hátramaradt s függőben lévő tárgyak az elintézésre nézve sürgettetni fognak. Fenyvesi Adolf indítványát, melyet a bizottsági tagság incompatibilitása tárgyában beadott, egy alkalmas bizottsághoz kéri utasíttatni. Szentkirályi Mór a jogügyi bizottmányhoz kívánja az ügyet utasíttatni. Bródi Zsigmond előtte szóló nézeteihez csatlakozik. Elnek a kérdést feltevén, a közgyűlés többsége az indítványt a jogügyi bizottmányhoz utasította. Szuper László indítványa, melyet a rudasfürdőnek a kor követelményéhez képesti berendezése iránt adott be, a pénz- és egészségügyi vegyes bizottmányhoz utasíttatott. Dörschng Antal bizottsági tag, a fővárossal szerződési kötelékbe lépvén, mandátumáról lemondott, s helyét a legtöbb szavazatot nyert Maszák Hugó foglalja el, ki is erről jegyzőkönyvileg értesittetni fog. Következett a tanácsi előterjesztés a molnárok és sütök egylete által használt Dunapartrész bérletösszege iránt. Csengey főügyész a molnárok és sütök által felajánlott egyezséget kérné elfogadni. Várady Károly csatlakozik előtte szóló nézeteihez. A közgyűlés az egyezségi ajánlatot ezután elfogadta. Elfogadtatott ezután a tanács határozata Deutsch Károlynak a városi átiratási díj elengedéséért , felfolyamodványára. Végül a bizottmányi és tanácsi előterjesztés tárgyaltatott, melynek értelmében dr. Fromm Pá kerületi orvos az V. kerületből a IV. kerületb helyeztessék át. Bródi Zsigmond ezen helycsere megengedése nem tartja correctnek s a fővárosi bizottság tekintélyével megegyezőnek. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlési tanács határozatát 57 szavazattal 48 ellen elfogadta, melynél fogva dr. Fromm Pál a IV. és dr Eresz Géza az V. kerületbe helyeztetnek át. Ülés vége 6 órakor. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. Az I. magyar általános tisztviselői egylet IV. üzletévi rendes közgyűlését a várban lévő városháza tanácstermében folyó évi febr. hó 8-án d. e. 1 órakor tartandja meg, melyre az egylet t. ez. tagjai tisztelettel meghivatnak Napirend: I. Az igazgató-választmány jelentése a lefolyó üzletévről. II. A számvizsgálók jelentése a mérlegről. III. Az alapszabályok módosítása. IV. Netaláni indítványok és javaslatok. V. Az évenkénti választás alá eső alelnökök és ellenőrző-tanács, valamint az igazgató-választmány tagjainak választása. A netaláni indítványok és javaslatok az elnökséggel leendő közlés végett az egylet igazgatóságánál 15 nappal előbb, vagyis f. é. január hó 24-ig nyújtandók be. A gyűlési terembe leendő beléphetés és a szavazáshoz megkívántató igazolványok f. é. január 29-től kezdve f. é. február 7-ig az egylet helyiségeiben a szokott hivatalos órák alatt átvehetők, ahol egyszersmind a fölhatalmazások ugyanezen határidőig annál inkább bemutatandók, mivel a közgyűlés napján és színhelyén netalán előmutatandó s az egylet igazgatósága által a közgyűlés napját megelőzőleg rendes igazolványokkal ki nem cserélt felhatalmazványok érvényteleneknek fognak tekintetni. Budapest, 1874. január 12 én. Az elnökség. Az ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS TISZTVISELŐ-EGYLET mindazon tisztelt tagjai, kik tagilletékkel három hónapon túl hátralékban vannak, ezennel fölszólittatnak, miszerint ebbeli kötelezettségeiknek 8 nap alatt annál inkább feleljenek meg, mivel ellenesetben irányukban az alapszabályok 27. §-a fog alkalmaztatni. Budapest, 1874. jan. 12. Az igazgatóság. Az ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET jelentése a budapesti ipariskolák működéséről és eredményeiről az 1872/3. tanévben. Az orsz. m. iparegyesület által kezdeményezett ipariskolák, melyekről most a negyedik évi jelentést van szerencsénk közrebocsátani, a következőkben vázolt hatáskörrel és szervezettel bírnak: a) Az ipariskolák czélja, azon ipartanulók és segédek elemi vagy további képzése, kik eddig vagy semmiféle oktatásban nem részesültek, vagy pedig az elemi tanodába jártak ugyan, de magasabb tanfolyamot hallgatni alkalmuk nem volt. b) A szervezési szabályzat szerint ez iskolák három osztályból állanak. Az előkészítő (I.) osztályba azon ipartanulók vétetnek fel, kik az elemi oktatásban vagy épen nem, vagy hiányosan részesültek. A fejlesztő (II.) osztályt azok látogathatják, kik az elemi tanodákat jó sikerrel végezték. A szakelőadásokat (III. osztályt) azok látogathatják, kik az erre megkivántató előismeretekkel bírnak, vagy a helybeli ipartanodák valamelyikében a 2-ik osztályt jó sikerrel végezték. Az osztályt, melybe a jelentkező tanoncz vagy segéd léphet, az ipartanodai tanári testület határozza meg. c) Az ipartanodákba felvétetik bármily vallásfelekezetü és nemzetiségű iparos tanoncz és segéd. d) A tanítás ingyen adatik; felvételi dij nem követeltetik. Azonban mind az iparos tanoncz, mind a segéd a beiratáskor igazolni tartozik, hogy valamely iparműhelyben van elfoglalva. A tanulók a szükséges írás- és rajzszereket — kivéve a papírt és irónt — magában az iskolákban való használatra ingyen kapják. A szervezet többi részleteit egy külön szervezeti szabályzat határozza meg. A lefolyt tanévben úgy, mint az előző tanévben is, hat ily iskola állott fenn , azonban míg az előző tanévben a III. osztály csak egynél, u. m. a pest-belvárosinál állott fenn, a lefolyt tanévben az a budainál is felállittatott. — Ez iskolák a következők : „ A pest-belvárosi, (megnyittatott 1869. évi mártius hóban) összeköttetésben a kötőutczai elemi tanodával. II. A pest-terézvárosi, (megnyittatott 1869. évi October havában) összeköttetésben a terézvárosi főelemi tanodával. III. A pest-józsefvárosi, (megnyittatott 1871. évi mártius hóban) összeköttetésben a józsefvárosi főelemi tanodával. IV. A pest-ferenczvárosi, (megnyittatott 1871. évi October hóban) összeköttetésben a ferenczvárosi főelemi tanodával. V. A pest-lipótvárosi, (megnyittatott 1871. évi October hóban) összeköttetésben a lipótvárosi főelemi tanodával; végre VI. a budai, (megnyittatott 1869. évi October hóban), összeköttetésben a budai királyi főreáltanodával. A pest-terézvárosi iskola II. osztályára, továbbá a pest-józsefvárosi iskola I. osztályára és a budai iskola I. osztályára nézve párhuzamos tanfolyamok állottak fenn, ennélfogva a lefolyt tanévben 17 osztályban folyt a tanítás (2-vel kevesebb mint 1871/2-ben). Személyzet. Az iparegyesület fővezetése alatti ipariskolák feletti különleges felügyelet gyakorlására mind Pesten, mind Budán helyi ipariskolai bizottság van alakítva. A pesti ipariskolai bizottság következő tagokból állott: dr. Havas Ignácz (elnök) Pest sz. kir. város részéről kiküldött tag; — dr. Szabóky Adolf, az orsz. m. iparegyesület képviselője, továbbá a pesti ipartestületek elöljárói által az egyes iskolákra való tekintettel megválasztott következő tagokból, u. m.: Belváros: Balogh Ferencz és Hill Jakab, póttag Arbauer József. — Terézváros: Nerhaft Antal és Zettner Ede ; póttag Stock Endre. . — Józsefváros: Böhm Sámuel, Klement János. — Ferenczváros : Boldog Lajos, Miksics Károly; póttag Nagy István. — Lipótváros : Mayer Albert, Schlick Henrik; póttag Janicsek Károly; végre az öt iskola igazgatója, u. m. Ledényi Ferencz, Meszner József) Barczen János, Tomásovits Károly, Haselmayer Pál, és az ipariskolák tanári testüle- teinek következő képviselői: Streiling Bertalan, Rozmanith Vilmos, Krigovszky János, Kiss Béla, Vajdafy Gusztáv. A budai ipariskolai bizottság tagjai voltak Hunfalvy János az iparegyesület képviselője és dr. Say Móricz ipariskolai igazgató. A hat ipariskolában a lefolyt tanév folyamában következő tanerők működtek: I. Pest-belváros. Igazgató : Ledényi Ferencz , tanárok : Streiling Bertalan (I. osztály tantárgyai), Rusz Ferencz (II. osztályban olvasás és fogalmazás), Magdics Károly (II. osztályban számtan és könyvvitel, III. osztályban természettan, számtan és fogalmazás), Kerékgyártó Elek (III. osztályban történelem és földleírás) Oberg János (II. és III. osztályban rajzolás.) II. Pest-Terézváros. Igazgató : Mészner József; tanárok: Bruckmann Péter (I. oszt. tanárgyai), Rozmanith Vilmos (II. A. és B. osztályban olvasókönyv kezelése, a II. B. osztályban iparos számtan) , Aul Sándor (II. A. osztályban számtan, fogalmazás és könyvezés, II. B. osztályban fogalmazás és könyvezés); Mészner Máté (szabadkézi mértani és ipari szakrajzolás). III. Pest-Józsefváros. Igazgató: Barczen János ; tanárok: Ecker Antal (I. A. osztály), Krigovszky János (I. B. oszt.) Rigell Vincze (II. oszt.) — Szimely József (II. oszt. rajz).