Budapesti Közlöny, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1874-05-20 / 114. szám

Benedek Sándor altábornagy mint a hadügymi­­nisterium képviselője: Midőn 1872-ben a jelenléti állomány 28.000 emberrel lett szaporítására a pénzeszközöket igénybe vettem,nem valami szeszély vagy rögeszme valósítása volt a czél, hanem következménye volt ez a 3 évi jelenléti szolgálati idő életbeléptetésé­nek, mely törvényesen behozatott és a­mely — a­mint 2 évvel ezelőtt nyomós érvekkel bebizonyítom — okvetetlenü­l szükséges, hogy a gyalogság nagyfontosságú feladatának meg­feleljen. Akkori bizonyításom részletei, uraim, még most is nagyon jól vannak emlékezetükben, azokra ma visszatérni igen fárasztó volna, és én úgy vé­lekszem, hogy elégséges lesz, ha a­z­ urakat azon tényre emlékeztetem, hogy Európában valamennyi állam legalább 3 évi jelenléti szolgálati időt fo­gadott el. Sőt Francziaországban a jelenléti szol­gálati idő­tartama 5 évre terjed. Oroszországban 6-ra, Svédország és Norvégiában, melyeknek legkevésbbé kell tartaniok attól, hogy háborúba bonyolultatnak, majdnem 7 évre. Ha továbbá megemlítem, hogy minden állam­nak több lovassága és tüzérsége van, mint mi ne­künk, és hogy másutt többnyire 4 löveg számítta­­tik 1000 emberre, holott mi­nálunk alig 3 löveg jut ezer emberre, kétséget nem szenved, hogy nem szabad még a gyalogságra nézve is más államok mögött maradnunk, a­hogy tehát annál szorosabb kötelességünk arról gondoskodni, hogy legalább gyalogságunk ne csorbíttassék, és hogy érdeke mindenkép ápoltassék a végből, hogy feladatát megoldhassa oly csatákban, melyek talán az ál­lamok léterét döntendik el. A gyalogságnak ezen feladata pedig az ellene használható pusztító fegy­verek miatt elannyira nehéz, hogy az kiváló ok­tatást és idomitást igényel, hogy támadásra és el­lenállásra egyiránt használható, tehát ac­ió­képes legyen Erre pedig legalább 3 évi jelenléti idő szük­séges. Ha ezt elismerjük, — és a magyar de­­legációk már el is ismerték, — nem lehet tőlem követelni, hogy mint felelős közös had­­ügyminiszer elnémuljak, ha azt kívánják tő­lem, hogy 14.000 emberrel kevesebbet tartsak fegyver alatt. Itt egyébiránt nyomatékkal kell kiemelnem, hogy a Széll Kálmán bizottsági tag úr által tett indítvány valójában a jelenléti állo­mánynak nemcsak 14.000 emberrel, hanem tény­leg 30.000 emberrel való csökkentését, tehát egy látszólag jelentéktelen létszám-keveslítés pál­­czája alatt a 3 évi tényleges szolgálati idő teljes megszüntetését involválja. Mert, a­mint arról a bi­zottság már meggyőződött, nehéz lesz az általam kívánt összeggel a rendes szükséglet 7., 22., 23., 24. 25. czímeiben beérnem, és azon esetre, ha ezen összeg csak az át nem lépés feltétele alatt engedé­lyeztetnék, nekem a kigondolható legnagyobb óvatossággal kellene eljárnom, hogy egy legalább 200 milliónyi póthitel szükségét elkerüljem. A tisztelt bizottsági tagnak azon föltevését ille­tőleg pedig, hogy a megtakarítás csak ideigle­nesnek tekintendő, s hogy ő sehogy sem szán­dékszik a három évi jelenléti szolgálati idő elvét sarkából kiemelni, e feltevést okvetlen tévesnek kell nyilvánítanom. Ha az általam eddig mondottak után még csak szó lehetne a létszám leszállításáról, mindenek­előtt azt kellene kérdeznem, hogy mi módon volna az létesíthető ? A gyalogezredbeli első három zászlóalj száza­dainál a létszám­csökkentés magát az osztályok taktikai kiképeztetését tenné lehetetlenné; a többi zászlóaljak századait apasztani annyit tenne, mint egy század létszámát 50 emberről annyira le­szállítani, hogy az a betegek, gyengélkedők stb. levonása után a tulaj­do­nképeni fegyvergyakorlati czéloknak meg nem felelne és — mint eddig tör­tént — legfeljebb a létszám-szaporítási készletek takarítására és jó karban tartására használtat­hatnék. Ennélfogva tehát teljes lehetetlen ilyetén lét­­számapasztásra csak gondolni is. A tartalékosoknak a fegyvergyakorlatokra való beidézését korlátoljam-e? Itt, kérem, ne méltóztassék szem elől téveszteni, hogy a tartalékosok fegyvergyakorlatai épen a magyar korona tartományaiban a tavalyi évben a cholerajárvány miatt majdnem egészen elma­radtak ; hogy nekem az idén tehát annál inkább kell teljes erélylyel a mellett harc­olnora, hogy e fegyvergyakorlatok valóban megtartassanak, mert ha ezen kiváló fontosságú gyakorlatok egy­szer a cholera, másszor a pénzhiány, harmadszor meg másféle okok miatt mellőztetnek, akkor ha­tás nélkül marad a védtörvénynek egy olyan in­tézkedése, melyre az osztrák-magyar monarchiá­nak, oly súlyos pénzáldozatokkal létesített véd­­ereje fenntartására és szilárdítására föltétlen szük­sége van. És ezen czél, t. i. védtehetségünk fenn­tartása és folytonos kiképeztetése a t. delegatus uraknak semmi esetre nem feküdt kevésbé szivü­kön mint énnekem akkor, mikor a megszapontott létszámot, s vele a három évi tényleges szolgálati időt elfogadák. Szem előtt zárták bizonyosan már akkor is a jövő időket és a bekövetkezhető kedvezőtlen pénz­ügyi eshetőségeket. Ha áll is az, hogy mi Európában jelenleg kivá­lóan tisztelt állást foglalunk, hogy bennünket is­mét számításba vesznek, s hogy keresik, habár nem is csupa szeretetből, barátságunkat, felkérem a t. urakat, méltóztassanak a felől meggyőződve lenni, hogy ama tiszteletet némi részben köszön­hetjük kitűnő véderőnknek. Nekem kötelességem, hogy magamat a viszo­nyok megváltozása által meglepni ne hagyjam. E kötelességemet teljesítendő pedig szívósan kell ragaszkodnom ahhoz, hogy Austria-Magyar­­országnak, melynek lovassága és tüzérsége más államok ezen fegyvernemeihez képest számsze­rűit csekélyebb, — mindenesetre talpraesett, jól iskolázott gyalogság álljon rendelkezésére, s ennél fogva különös nyomatékkal kell tiltakoznom az ellen, hogy kísérlet történjék, hogy a három évi tényleges szolgálattétel rendszerébe bár csekély­nek látszó rés lövessék, melynek végzetes követ­kezménye iránt egy perc­ig sem kételkedhetném­. Az albizottság megtagadta tőlem a várakra, lövegekre és lőfegyverekre kért hitelt; kérnem kell, hogy legalább a seregosztályok létszámát tartsuk fönn. Minden tőlem kitelhetőt el fogok követni, hogy a tőlem kért hitelekkel a 7. 22. 23. 24. 25 czi­­mekben beérjem , de további megszorításra rá nem állhatok, mert szorgosan szem előtt kell tartanom a közös hadseregnek eredménynyel biztató, tiszte­letet gerjesztő állapotáér­t vállalt felelősségem öntu­datában annak nem mellőzhető szükségleteit. Tárgyaltatik ezután a költségvetés részleteiben. A 7., 22., 23. 24. és 25 czimek fölött együttes név szerinti szavazás kéretik, melynek eredménye a következő : 34 igennel, 22 nemmel szavazott, e szerint a hadügyi albizottság javaslata szerint fogadtatnak el az említett czimek, Széll Kálmán és Domahidy Ferencz indítványai elesnek. A költségvetés rendes szükséglete elfogadtat­ván, az ülésnek esti­e* 10 órakor vége jön. Legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜL­DÖTT REICHSRATHI BIZOTTSÁG ÜLÉSE május 19-én d. e. 11 órakor. Elnök: dr. Rechbauer. Jegyzők: dr. Schaffer, b. Kübeck. A közös kormány részéről jelen vannak: Báró Kuhn Ferencz hadügyminiszer, Früh osztálytaná­csos, b. Pöckh altengernagy, b. Hoffmann osz­tályfőnök, Steiner ezredes. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Következik a napirend első tárgya: a közös hadügyminiszérium rendkívüli szükségletének tár­gyalása. Előadó: dr. Demel. „ A hadsereg hadifelszerelésének kiegészítése, a készleteknek az illető katonai közigazgatási kerü­letekre való felosztása, és a hadikészletek pótlása első csoportozatában az első czim alatt a még hiányzó hadfelszerelési anyag beszerzésére és át­szállítására való szükségletet 100,000 írttal az al­bizottság törültetni indítványozza. Az előirányzott összeg töröltetik Második czim alatt »fegyverügyre« 2.420,000 frt van előirányozva. Az albizottság csupán 2.000.000 frfot indítvá­nyoz olykép, hogy nem a kijelölt 50,000 Woradi fegyver megszerzésére fordíttassék ezen összeg, hanem egyszerűen fegyverek beszerzésére. E czímnek többi tételeire nézve is törlést indít­ványoz az albizottság olykép, hogy az előirány­zott összeg helyett csupán 2.060,000 frt szavaztas­sák meg, e szerint 360,000 frt törlés volna eszköz­­lendő. Elfogadtatik az albizottság javaslatai egyúttal örvendetes tudomásul veszi a bizottság azt, hogy a bécs­ujhelyi főlaboratórium tűz esete alkalmából a tüzérség önfeláldozó igyekvéssel kitüntette ma­gát és nagyban megakadályozá a tűz elharapód­­zását. 3. czim alatt ruházat és szereletre 50,000 frt szavaztatik meg; 4. czim alatt a lovasság felszerelésére előirány­zott 10,000 frt nem szavaztatik meg. I. Egyéb szükségletek és beszerzések: 5. czim alatt az 1875-ik évben kiadandó külön nyomtatványok szükségletére 20,000 frt; 6- czim alatt a műszaki és közigazgatási kato­nai bizottság szükségletére 6000 frt; 7. czim alatt méter rendszerű mértékek és suly­­mértékek beszerzésére az előirányzott 122,000 frt helyett csupán 100,000 frt szavaztatik meg; 8. czim alatt lovak beszerzésére 6543 frt sza­vaztatik meg; 9. czim alatt felszerelési pótdíjra és ruha áta­lányra való szükségletre 4,550 frt szavazta­tik meg. II. Építési és elhelyezési szükségletek, gyakor­ló terek, megtérítések és kárpótlások: 10. czim alatt építkezésekre 392.000 frt sza­vaztatik meg; 11. czim alatt kézi lőfegyver-gyakorlatokra szolgáló lövöldék megvételére és helyreigazításá­ra, a meglevő műszaki gyakorló terek nagyobbítá­­sára és uszodákra 50.000 frt törlés mellett 121.000 frt szavaztatik meg; 12. czim alatt megtérítésekre s kárpótlásokra 3710 frt szavaztatik meg, e szerint törültetett Mo­­rawetz Ferencz részére a triesti helyőrségi kórház építéséért előirányzott 4000 frtnyi kárpótlás, to­vábbá a budapesti helyőrségi kórház első építő­­vállalkozója részére előirányzott 30,000 frt, utóbbi részére megszavaztatott az előbb említett 3710 forint. IV. Átmeneti rendkívüli szükséglet. A 13. czim alatt előirányzott 130,000 frt mint első építési részlet törültetik; 14. czim alatt második épitési részletre az elő­irányzott 210.000 frt helyett csupán 100.000 frt szavaztatik meg. 15. czim alatt negyedik építési részletekre elő­irányzott 200.000 frt törlését indítványozza az al­bizottság. Dr. Smolka az e czim alatt a przemysli erődre előirányzott 200.000 frt megszavazását indítvá­nyozza. Dr. Herbst a bizottság által javasolt törlést kívánja fentartani. Steiner ezredes az előirányzott összeg helyett 150.000 frtot kér megszavazni. Dr. Smolka hozzájárul ezen indítványhoz. Dr. Herbst és dr. Demel az albizottság indít­ványát pártolják; utóbbi kimutatja, hogy az eddig megszavazott összegekből különben is 485,000 frt fenmaradt, s így ezen összegből a legszüksé­gesebb építkezések eszközölhetők. Elfogadtatik az albizottság javaslata. 16. czim alatt ötödik építési részletekre össze­sen 400,000 frt szavaztatik meg; 17. czim alatt a katonai földrajzi intézet szük­ségletére összesen 593.364 frt; 18. czim alatt a számfelettiek szükségletére 750.000 frt; 19. czim alatt néhány község magasabb lakbér­osztályba való áthelyezésére 24.367 frt szavazta­tik meg. Dr. Demel előadó a pénzügyi albizottság részé­ről a bizottságnak egy határozati javaslatot ajánl elfogadásra, mely szerint tegye meg a közös had­ügyminiszer mielőbb a kellő és szükséges intézke­déseket arra nézve, hogy a katonai beszállásolási ügy a jogos igényeknek megfelelőleg alkotmányos úton szabályozható legyen. Dr. Dumba és dr. Grosz felszólalása után B. Kulin Ferencz hadügyminiszer felemlíti, hogy ezen ügyben már 4 évvel ezelőtt intézkedett oly­kép, hogy egy szakbizottságot hívott össze, mely 919

Next