Budapesti Közlöny, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)
1874-05-22 / 116. szám
KISFALUDY-TÁRSASÁG. A május havi üllés egy héttel a szokott idő előtt tartatván meg, Gyulai Pál elnöklete alatt, Degré Alajos olvasott jó nagy terjedelmű beszélyt: »A társaság színe« czím alatt. A magyar vidéki élet pletykázó, léha, uralkodó köreit festi benne, könynyű elbeszélő modorban. Utána Vulcanu József, a társaság külsőtagja olvasott néhány román népballadát magyar fordításban. Első volt a »Gyürk és holló« czimű ballada, mely Zsigmond király ismert szerelmi kalandját tárgyazza Morsinai Erzébettel; a ballada igen csinos és Vulcanu jó magyarsággal adta vissza. A második ballada szintén Zsigmondról szól, egy szép Katalin nevű román leánynyal, ki a királynak az udvarnál megtetszik; de a leányt a királyi anya a Marosba dobatja. Zsigmond a leányt kifogatja s ennek holttesténél magát megöli. Zsigmondból fenyő, Katalinból repkény lesz. »A megunt férji népköltemény a harmadik felolvasott forditmány, dialóg férj és nő között, a kik egymással házsártos viszonyban élnek, és elmésen czivakodnak. »A fenyő és hárs« egy kis népmese, mely a két fa vetélyet tárgya. Az utolsó forditmány »A király és nővére.« Egy király saját nővérét akarja elvenni, a leány nem akar, s lehetetlen föltételeket szab, de ez mindannyit megteszi. Végre a napot, csillagokat követeli násznépül, de ezt is megteszi. Nincs menekvés,mig végre a templom szentei föllázadnak ; a pap mégis megesketi, de a márkapár az egyház előtt szörnyet hal. A közönség e felolvasást megéljenző, Greguss pedig azt indítványozta, hogy e balladák azon román népdalgyűjtemény kiegészítésére adassanak, melyet a társaság részére Grozescu Julian, Ember György, és Vulcanu ezelőtt egy pár évvel állítottak össze. Ez indítványt a társaság szívesen elfogadta, fordító úr pedig felajánlotta a balladákat. Ezután a folyó ügyek tárgyaltattak. A jegyzőkönyv felolvasása után olvastatott P. Szathmáry és Bercziknek bírálata Turul Ferencz népmeséiről. A bírálók e művet kiadásra nem ajánlják. Schossberger örökösei 400 frtot, verebi Végh István 100 frtot bocsát a társaság rendelkezésére. Alapítókul tekintendők. Károly Gy. Hugó egy kis szépészeti művét küldi be. Moliére »Les facheux« czimü darabjának fordítása a prologgal együtt »Kelletlenek« czim alatt Toldy Istvánnak és Szász Károlynak adatik ki bírálatra. — A nemzeti színházban »Brankovics« első előadása tegnapelőtt nem mindennapi sikerrel ment véghez. Az ősz maestrot a közönség valóságos ovátióval fogadta s halmozá el az egész előadás alatt. Midőn Utenypálczájával az emelvényre lépett, perczekig tartó taps üdvözölte, s a legzajosabban, csaknem tüntetésszerűleg hívták ki minden felvonás végén. Az első felvonás után magát a szereplőkkel; a második felvonás után a szereplőkkel és Lehmannal; a 3-ik felvonás után a szereplőkkel, Lehmannal és Molnárral, s ez jellemzi leginkább az estnek különben teljesnek mondható sikerét. Az oroszlánrész Erkelé, de Lehmann is kitett magáért, Molnár is megmutatta, hogy mit tud. Campilli is tarthatott volna egy kis igényt a kihívásra, mert hisz a negyedik felvonás »tableaux vivants«-jainak sikere a meglehetősen csinos zene mellett ötét illeti, hanem Campilli tapsait Rotter Irma és a tánczkar kapták meg, kik azt meg is érdemelték csakúgy, mint Lehmann az új díszletekért, milyen négy volt: Belgrád, Brankovics palotája, Brankovics kertje és a keleti sátor; Molnár a csoportozatokért, melyek a harmadik felvonás harczjelenetében s az elő felvonás fináléjában annyi leleménynyel s sikerrel voltak rendezve, hogy a közönség elragadtatását teljesen érthetővé teszi. Az opera Wagner szellemében van írva, tehát drámai zene. Minden egyes részeiben hosszadalmas s néhol unalmas is, és ha az ősz maestrónak érdekében áll azt a színen fentartani, akkor jól teszi, ha az ismétléseket, a cselekvényt előre nem vivő részeket, milyenek meglehetős számmal vannak benne törli. Mint mondtuk, egyes részei megragadó szépségűek, a finálék kivétel nélkül mind hatásra számítvak, melyekben Erkel fényes tehetségét összeszedve, meglepőket tudott nyújtani. De hát édes Istenem, nem hátrány-e az, ha egyes ilyen szép helyekért fél óráig kell várakozni ? s nem a szerző érdekében áll-e, az egészszel észhangba hozni a részeket? Azután azok a hosszú szünetek, mik a felvonások és jelenetek közt vannak s miket bizonynyal a színpadi előkészületek vesznek igénybe, nem volnának e valami után rövidíthetők ? Több mint 30 foknyi hőségben 7 órától fél 12-ig egy helyen ülve végig hallgat az ember kivételkép egy ünnepélyes előadást, de ha egy operát fenn akarunk tartani, ezen a hátrányon segíteni kell. Pedig, mint mondtuk, az opera oly gazdag egyes szépségekben, hogy ez áldozatot a szerzőtől megérdemlené. Ami az előadást illeti, a szereplők tehetségük szerint mindent elkövettek, hogy azt correctté, kitűnővé tegyék; annak súlya Odry vállaira nehezedett, ki ez estve is szokása szerint szépen, érzéssel énekelt s jól játszott. Jobban helyén volna ő is, ha nem volna annyira igénybe véve, mint ezt az opera érdeke is megkívánná. Ellinger Jozefa (Gerö), Pauli (István) jól betöltők helyüket, szépen énekeltek , jó volt Bacsó Lujza a dajka, Tallián a Lázár, s mindenekfelett kitűnő volt Ellinger a sultán, ki ez estve hangerejét ízléssel fejté ki. Legfőbb kifogásunk Mara ellen lehet, kinek szerepét Tannerné elejtette ; e szép nő ez estve még szép se volt, anynyira roszul festette ki magát; azután énekében sem kellem, sem érzés nem volt s monoton játéka mutatta, hogy milyen kevés gondot fordított szerepére. A ház zsúfolásig megtelt, bizonyságul, hogy mennyire tudja becsülni, méltányolni a közönség Erkel nem mindennapi érdemeit. — Műkedvelői előadás. Kedden a budai »társas kör«-ben budai hölgyek műkedvelői előadást tartottak, melynek fényes sikerével a közönség és közreműködők egyként meg lehetnek elégedve. — A körnek különben elég tágas helyisége szűk lett, s alig volt képes befogadni a kíváncsian gyülekezőket. — Megtelt szorongásig és zsúfolva maradt mindvégig, mi legcsattanósabb jele annak, hogy a hallgatóság az izzasztó hőség mellett is 4 órán át élvezetesen töltötte idejét. És valóban elismerést érdemel az ügyesen összeállított műsor s a szép közreműködők dicséretes buzgalma egyaránt. Négy kis vígjáték került színre, és pedig »La rosiére« és »La treille du roi« czímmel, franczia nyelven ; »Egy szép asszony betege« magyarul; és a »Nagymama« német nyelven. A közreműködők közül különösen kitűnt Bolberitz Georgine kisasszony, Bolberitz tábornok kedves leánya , kinek ügyes alakítása, rontinje előadásának könnyüdsége s találó hangsúlyozása osztatlan elismerő figyelemben részesült, s ki oly sikerrel oldotta meg a »Nagymama« czímszerepét, hogy alig hihettük első kisérletének. Nem kevesebb ügyességet tanúsított a »Rózsakirályné« czimű franczia darab czimszerepében is. A közönség zajos tapsaival méltán jutalmazta. Könynyűden játszottak a Staudinger nővérek s a »La treille du roi «-ban méltóságos királynő volt Kiss Kornélia is; a »Szép asszony betegé«-ben pedig, hol e tulajdonságához illő szerep is jutott neki, nagyon sikeresen orvosolta szerelem-betegét, ki viszont Benárd Lajosban igen jó személyesítőre talált. A fiatal emberek közül ő vált ki leginkább, habár testvére Ödön és Bolberitz Oszkár is megállták helyüket. Nem hiányzott a taps és elismerés, melyben a többi szereplők is, a. m. a Schindler nővérek, Juhász és Ziegler kisasszonyok is bőven részesültek. A színdarabok közti időt zongora-, ének- és hegedű-előadások töltötték be, így a műsornak egy igen kiváló pontját képezte Bolberitz Clemence és Staudinger Irma kisasszonyok zongorajátéka, kik a »Bűvös vadász» ouverture-jét négy kézrel szépen és hatással játszották. Staudinger kisaszszony ezen kívül még Liszt magyar ábrándjaiból játszott néhány töredéket érzelmesen. Axter-Kiss ,Paula asszony »Dinorah« árnyéktánczát énekelte csengő, kellemes hangon. Énekes játéka egyaránt méltó tapsokat aratott. Végül meg kell emlékeznünk egy fiatal emberről — névleg Matjéka —aki érzelemteljes hegedűjátékával teljes elismerésünket érdemelte ki. Az előadást vígáncz fejezte be. — Óhajtjuk, hogy e kellemes est mielőbb ismétlődjék. Art OdöNT, a kereskedelmi ministerium h. államtitkárát szerdán d. n. 5 órakor temették el budavári uri-utczai lakásáról, nagy diszszel a rendkívüli részvét mellett. A gyászszertartás alkalmával Török superintended igen emelkedett beszédet tartott. Jelen volt csaknem valamennyi minister, Szlávy József, Fest Imre volt államtitkár, számos orsz. képviselő, számos four, más kitűnőség és Bartal György ministerrel a kereskedelmi tárcza összes tisztviselői. Az elhunytban a földmivelés, ipar és kereskedelmi ministérium egy ritka szorgalmú, hivatalnokot vesztett el, kinek puritán jelleme valóban mintaképül szolgálhat. Nyugodjanak a derék hazafi s hivatalnok porai békében, emléke bizonyára soká, igen soká fog élni! GAZDASÁG. Mint Zilahiél értesítenek, a Szilágyságnak ez év terményeihez kötött reménye is hajszálon függ: amit az ápr. 29. és 30-kidér megkímélt, azt a jelen hó 17. és 18-ki zord idő megsemmisítéssel fenyegeti. Az időjárás mintegy öt hét óta a legroszabb, többnyire esik, s fúj az északi szél, oly hideg van, mint akár télen. E hó 17-én reggelig csörgött az eső, s akkor havazni kezdett és havazott keményen hat óra hosszat. A hévmérő nappal 2—4 fok meleget mutatott, de 18-án kora reggel a fagypontra esett alá, s egész nap nem emelkedett feljebb — ámbár a nap egypárszor kibukkant a felhők mögül — 7 foknál. A hó az északi oldalakon még a harmadik napra is megmaradt. PORICAN ÁLLOMÁS MEGNYITÁSA. Folyó ÓVI június 1-jén a Pecek és Cseh-Bródi állomások közt fekvő Porican állomása személy-, podgyász és gyorsáru-szállításra, valamint teherszállításra egész kocsi-rakományokban megnyittatik. A vonatok közlekedési ideje melyek a személyszállítást ezen állomásoktól és állomásokra eszközük, az. évi június 1-jén érvénybe lépő átalány új menetrendben közzététetik. A Polkcantól Prága felé és Prágából Porneanba való közlekedésnél a Pecek állomás dijszabása alkalmazóik , ellenben Porneanból Bécs irányában való közlekedésnél, a Cseh- Brodi állomás dijszabása fog használatba vétetni. A „Budap. Közrödi“ aragán táviratai* Bécs, május 21. A vallási társulatok törvényes elismerésére vonatkozó törvény Ő Felsége által szentesittetett. London, május 21. Az orosz császár jelen volt a gróf Derby által tegnap adott lakomán. A Woolwichban tartott hadiszemlén Eugenia excsászárné és az ifjú Lajos Napóleon herczeg is jelen volt. Bérlet 41. sz. NEMZETI |||| SZÍNHÁZ. Budapest, pénteken, május 22-én, 1874. Egressy Ákos ur első vendégjátékául: MACBETH. Szomorujáték 5 felv. Irta Shakespeare. Fordította Szász Károly. Kezdete 8-adfél órakor, vége 10 után. Felelje szerkesztő: SALAMON FERENC?.