Budapesti Közlöny, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1874-05-23 / 117. szám

B. Majthéhyi László a hadügyi albizottság je­lentését terjeszti elő Lövy Mór ajánlata tárgyában egy bizonyos térnek tüzérségi lövöldéül való áten­gedése iránt. Az összeegyeztető bizottság részéről jelenti, hogy az kiküldetésében eljárt, de rendsze­res jelentést, részint mert nem szokás, részint mert az idő rövidsége nem engedte, nem terjeszthetett elő, az előadó azonban a határozatokat szóval a bizottság elé fogja terjeszteni. A bizottság rögtön tárgyalás alá veszi az albi­zottság szóbeli jelentését. Az albizottság jelentése vita nélkül elfogadtatott, minek következtében valamennyi költségvetés kö­zött eddig fenállott különbségek, kivéve a határ­őrvidéki tújkiadásokra vonatkozókat, elenyésztek. Löw Mór kérvénye az albizottság javaslata foly­tán a hadügyminiszerhez utasíttatván, miután a gazdasági bizottság jelentése jóváhagyatott, az ülés fél 12 órakor véget ért. A legközelebbi ülés 1 órára tűzetik ki. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜL­DÖTT MAGYAR ORSZÁGOS BIZOTTSÁG X. ülése május 22-én d. u. 1 órakor. Elnök : Szögyény Marich László. A magyar delegáció, ezen ülésében az ösz­­szeegyeztető bizottságot oda utasította, hogy az 1875-ki közös költségvetésre és a 72. évi zárszám­adásokra vonatkozó határozatokat összeállítva, a délután 1/26 órakor tartandó ülésben terjeszsze elő, hogy legfelsőbb megerősítés alá bocsáttathas­sák. A határőrvidékre vonatkozó felmentés tekin­tetében az összeegyeztető bizottság ugyanekkor fogja előterjeszteni jelentését. Ezzel az ülés 10­ órakor eloszlott. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜL­DÖTT MAGYAR ORSZÁGOS BIZOTTSÁG XI-ik ülése május 22-én d. u. 126 órakor. Elnök: Szőgyény-Marich László. Jegyző: Széll Kálmán. A közös kormány részéről jelen vannak : Bene­dek Sándor, Orczy Béla b., Mérey Sándor. A múlt élén jegyzőkönyve hitelesíttetik. Tárgyalás alá vétetik a hetes bizottság jelen­tése az 1870—71-iki határőrvidéki tálkiadások iránt. Prileszky Tádé előadó jelenti, hogy a biro­dalmi tanács delegációja az e tárgyban hozott ha­tározatától elállani nem akar, másfelől a hetes bi­zottság sem érezte magát feljogosítva, ahhoz hoz­zájárulni, minek következtében abban történt megállapodás,hogy az ezen túlkiadások iránti hatá­rozat függőben tartassák. Erre nézve a következő határozati javaslatot nyújtja be: »Miután a had­sereg rendes szükségletének XVIII. czime alatt a határőrvidék költségénél az 1870—71-dik években történt túlkiadások iránt folytatott tár­gyalásoknál kiderült annak szüksége, hogy ezen kérdés végleges megoldása előtt a közös ministé­­rium részéről arra nézve még további adatok sze­reztessenek be: a határőrvidéki túlkiadásoknak elintézését illetőleg — a­mennyiben t. i. azokra a fölmentés még nem adatott meg — a végleges határozathozatal függőben hagyatik.« Széll Kálmán ajánlja e határozati javaslat elfogadását, mely nem alterálja azon elvi állás­pontot, melyet az ezelőtti delegátiók a határőrvi­­déki túlkiadásokra nézve elfoglaltak, a­mennyi­ben a kérdést függőben hagyja s bár sajnálattal constatálja, hogy a két delegátió között ezen kér­désre nézve két év óta egyetértés nem jöhetett létre, megnyugszik abban, hogy az indítvány elfo­gadása által az ügy oly stádiumba tereltetik,hogy az talán a legközelebbi delegátió által elintéztet­­hetik. A határozati javaslat elfogadtatott s közöltetni határoztatott az osztrák delegatióval. Prileszky Tádé, miután e határozat folytán a magyar delegatiónak az 1871. évi zárszámadá­sokra hozott határozata változást szenved, a kö­vetkező határozati javaslatot terjeszt elő: »A múlt 1873. évben elintézett 1871. közigaz­gatási évre szóló zárszámadásokban a tiszta szűk­ 940­ séglet 103.502,040 frt 16­/7 krral lett megálla­­­­pitva, jelenleg a hadsereg rendes költségeinek XIX. czime alatt 850,816 frt 67 krban igazolt túl­kiadásokra a fölmentés megadatik, az össz-szük­­séglet tehát 1871-re lesz 104.352,856 frt 83y2 kr. A hadsereg 1871-ik évi szükségletére meg­szavazott 300,000 frtnyi póthitel rovására teljesí­tett kiadások fejében a m. állampénztár terhére levonandó */„ °/o 1200 frt, e szerint a hányad­­járulékok által fedezendő összeg tesz 104,351,656 frt 83y2 frt; a birodalmi tanácsban képviselt ki­rályságok­ és országokra eső 70*­, 73.016,159 frt 78­2 kr, a magyar korona országaira eső 30% 31.305,497 forint. A határozati javaslat vita nélkül elfogadtatott. Ezzel az ülés 7*7 órakor véget ért, a legköze­lebbi ülés fél nyolcz órára tűzetvén ki. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság XII. ülése május 22-ikén esti fél 8 órakor. Elnök jelenti, hogy a reichsrathi bizottságtól üzenet érkezett, mely szerint a magyar delegátió­nak az előbbi ülésben hozott határozati javaslata elfogadtatott. E szerint a két delegáció határozatai között semminemű eltérés többé nem forogván fenn, azok legfelsőbb szentesítés alá fognak bocsáttatni. Holnap 10 órakor ülés tartatik, melyen az Ő Felsége által megerősített határozatok ki fognak hirdettetni. Ezzel az ülés 8 órakor véget ért. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜL­DÖTT REICHSRATHI BIZOTTSÁG ÜLÉSE május 22-én d. e. 10 órakor. Elnök: dr. Rechbauer. Jegyzők: Gr. Traun, b. Kübeck. A közös kormány részéről jelen vannak: Báró Kuhn hadügyminiszer, b. Pöckh altengernagy, Hoffmann osztályfőnök.­­ A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Napirenden van a közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság üzenetének tárgyalása a hadügyi előirányzat rendkívüli szük­séglete tárgyában. Előadó dr. Demel felolvassa a pénzügyi albi­zottság jelentését, mely elfogadtatik, s e szerint a rendkívül szükséglet a hadügyminiszer által elő­irányzott 6.066.000 frt helyett 3.677.234 forint­ban állapíttatik meg. A levonás tehát 2.388.766 forint. Több rendbeli kérvény elintézése után elnök további üzenet érkezéséig az ülést déli 1212 óra­kor félórára felfüggeszti. Szünet után az időközben beérkezett üzenetek vétettek tárgyalás alá, s az előadók által felolvasott jelentések után a tengerészet, a hadsereg és a tő­számszék rendes és rendkívüli költségvetései kö­rül fenforgott eltérések kiegyenlíttettek. Ugyanez­­ történt a vámbevételekre nézve, a­mennyiben elfo­gadtatott a magyar országos bizottság azon köz­­­vetítő határozata, hogy a vámbevételek 15 millió­­­­val vétettek fel a fedezetbe. A közös pénzügyminiszérium költségvetésére nézve azon eltérés volt, hogy a második osztályfő­nök 10.000 frtnyi illetékét a magyar országos bi-­i­zottság a rendes, a reichsrathi bizottság a rendkí­­­­vüli költség közé vette fel. A bizottság erre nézve is hozzájárult a magyar országos bizottság határozatához.­­ A külügyminiszer költségvetésére nézve nincs eltérés; a reichsrathi bizottság hozzájárult a ma­­­­gyar országos bizottságnak a keleti akadémia és­­ a consuli jelentésekre vonatkozó határozataihoz, ellenben nem fogadta el a hadfelszerelési szállítá- I­sokra vonatkozó határozatot, mert a bizottság maga is hasonló felszólítás kíséretében utasította az illető kérvényeket a hadügyministerhez. Elnök mindezek után kijelenti, hogy egyedül még az 1871-ki zárszámadásnak a határőrvidéki kérdésre vonatkozó tétele iránt forog fenn nézet­­eltérés, melyre nézve a bizottság az esti 7 órakor tartandó ülésben fog határozatot hozni. Ülés vége d. u. 1 órakor. A KÖZÖS ÜGYEK TÁRGYALÁSÁRA KIKÜL­DÖTT REICHSRATHI BIZOTTSÁG zárülése május 22-ikén esti 7 órakor. Elnök: dr. Rechbauer. Jegyzők : B. Kübeck, dr. Schaffer. A közös kormány részéről jelen vannak: Gróf Andrássy Gyula külügyminiszer, B. Kuln Ferencz hadügyminister, B. N­otzgethan Lajos pénzügy­­minister, B. Pöckh altengernagy, Früh osztályta­nácsos, Hoffmann osztályfőnök. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Gr. Coronini előadó jelenti, hogy a magyar or­szágos bizottság részéről üzenet érkezett, mely szerint nézeteltérés nem forog fenn, csupán az 1871-iki zárszámadásnak a határőrvidéki kérdésre vonatkozó tétele iránt. A pénzügyi albizottság részéről azon indítványt terjeszti elő, hogy ezen tétel hagyassák ezúttal függőben. A bizottság elfogadja az albizottság ezen ja­vaslatát. Dr. Demel előadó felolvassa ezután a pénzügyi albizottság által egybeállitott 1875. évi elő­irányzatot. Elfogadtatik véglegesen, s szokott módon szen­tesítés végett Ő Felségéhez fog felterjesztetni. Gr. Andrássy Gyula külügyminister: A mennyi­ben az imént felolvasott 1875- évi előirányzat véglegesen megszavaztatott, kötelességének fogja tartani, azt Ö Felségéhez legfelsőbb szentesítés vé­gett felterjeszteni. Ugyancsak Ö Felsége megbí­zása folytán, azon hazafias működésért, melylyel az országos bizottság a közös kormány előirány­zatát tárgyalta, van szerencséje Ő Felsége legma­­gasb elismerését ezennel kijelenteni.(Bravo!) Maga s minister társai részéről pedig köszönetet mond azon előzékenységért, melylyel a kormány előter­jesztései fogadtattak s tárgyaltattak. (Bravo!) Dr. Rechbauer elnök ezután zajos éljenzések közt beszédet tart, melyet holnapi lapunkban fo­gunk közölni. E beszéd végén Ő Felsége háromszor lelkesen éljeneztetett, mire K. Burg az országos bizottság nevében az elnöknek mondott köszönetet. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök az ülést esti 1­,9 órakor bezárja. TÖRVÉNYJA­VASLAT az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről. (Folytatás és vége.) V. Fejezet. A választási eljárás. 41. §. Az 1848. V. törvényczikk 24. §-a akként módosíttatik, hogy az általános képviselőválasz­tásokra a belügyminiszer 1 ) napi határidőt tűz ki oly módon, hogy az e tárgyban kibocsátandó ren­delet keltétől a választásra kitűzött határidő zár­­napjáig legalább 24 napi időköz legyen. A választások ezen el0 napi határidőn belül minden kerületben megejtendők. 42. §. Az általános választások napját ezen 10 napi határidőn belül, valamint az időközi válasz­tások napját a központi választmány akként ha­tározza meg, hogy az általános választások ugyan­azon törvényhatóság vagy város területén egy napon kezdessenek meg ; az időközi választások­nál pedig a képviselőház eziránt hozott határoza­tának vételétől, vagy a meghiúsult választás nap­jától a választás megkezdéséig 14 napnál rövidebb és 24 napnál hosszabb időköz ne legyen. 43. §. Az 1848. V. törvényczikk 26.§-a akként módosittatik, hogy a központi választmány az ál­talános választásoknál a királyi meghívó kihirde­tése után azonnal összeül, az időközi választá­soknál pedig a képviselőház felhívásának, esetleg valamely választás meghiúsultáról szóló jelentés­nek vétele után azonnal ül össze. Ez alkalommal minden választókerület részére a választás vezérletére egy elnököt, jegyzőt és a szükséghez képest helyetteseket választ, megte­szi a választás foganatosításához szükséges intéz­kedéseket és a választás napjait akként tűzi ki, hogy ott, hol a választók száma az 1500-at meg.

Next