Budapesti Közlöny, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)
1874-05-30 / 122. szám
Budapest, 1874. 122. szám. Szombat, május 30. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetési Ásás : Kepenkénti postai nétküldéssel vagy helykén hixhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre.............................12 írt. Félévre.......................................6 . Negyedévre..............................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. HIVATALOS LAP. Szulektó cég: Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal. : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. KreziRATOK nem küldetnek haza. Bérmentetlen levelek esek rendes .eve.utóinktól fogadtatnék el. Hivatalos Hirdetési* : A hivatalos 1Krtesitd*'be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt estlegesen beküldendők, még pedig 100 exóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 1 frt, 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Szentélyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Reitz frigyes, a földmivelés, ipar és kereskedelmi magyar ministerium ministeri tanácsosának, 40 évi hit és sikeres szolgálatai közben szerzett érdemei elismeréséül, a »bányai« előnév használhatásának engedélyezése mellett, a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1874. évi május hó 19-kéc.Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. Vallás- és közoktaaásügyi magyar ministerem előterjesztésére a veszprémi káptalanban Csecsinocics Ferencz kanonoknak a boldogságos Szűz Máriáról nevezett csöpölői czimzetes prépostságot, Ploszszer Ferencinek pedig a Szt. Mártonról nevezett Solymosvár melletti bukchi czimzetes apátságot adományozom. Kelt Budapesten, 1874. évi május hó 21-én.Ferencz József s. k. Trefod Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Tináka József fülekpüspöki és Haffner Ignácz jolsvai lelkészeket a rozsnyói székes-káptalan tiszteletbeli kanonokaivá kinevezem. Kelt Bécsben, 1874. évi május hó 25-én. Ferencz József s. k. Trefort Ágoston, s. k. 6 csász. és Apostoli kir. Felsége Budapesten 1874. évi május 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával. Liptay Ferencz nyugd. honvéd alezredesnek az ezredesi czimet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Szende Béla, s. k. A m. kir. igazságügyminister f. évi május hó 26-án 15,513. sz. a. kelt rendelvényével dr. Glück Lajos orvost, a kassai kir. törvényszékhez orvossá nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister 9334. sz. a. kiadott rendelete a hitelesítés alá vehető mértékek, súlyok és mérő-eszközökről. Az 1874. évi Vili. törvényczikk alapján és az állami központi mértékhitelesítő bizottság javaslata folytán a hitelesítés alá vehető mértékek, súlyok és mérő-eszközökről a következő szabályrendeletet bocsátom ki: I. szakasz. Hitelesítés alá vehető mértékek. I. Hosszmértékek. 1. §. Hitelesíthető hosszmértékek és megjelölésük. A hitelesíthető hosszmértékek ezek : 20 méter, 10 méter, 5 méter, 2 méter, 1 méter, 0, 5 méter vagy 50 centiméter, 0, 2 méter vagy 20 centiméter, 0, 1 méter vagy 10 centiméter. Ezen elnevezéseknek a mértéken egész terjedelemben és maradandólag fel kell jegyezve lenni. Az 0,5 0,2 és 0,1 méternél felsorolt belnevezések közül tetszés szerint akármelyik választható. 2. §. A hosszmértékek anyaga, alakja és szerkezete. A hosszmértékeknek oly anyagból, oly alakban és szerkezettel kell készítve lenni, hogy hosszuk használat közben a 3. §-ban kijelölt hibák határain túl menő ingadozásokat ne szenvedhessen. Mind vonásos, mind véglapos hosszmértékek hitelesíttetnek. Ezek lehetnek: 1. ) Egy darabból készített mérőrudak, a meggörbülés ellen eléggé biztosító keresztmetszettel. 2. ) Összehajtható mérőpálczák, melyeknél az egyes tagoknak egymással eléggé szilárd és tartós kapcsolatban kell lenni. 3. ) Mérőszalagok fémlemezből. A fából készített véglapos mérőrudak és az öszszehajtható mérőpálcták végeit fémlemezzel kell borítni és a borítékot szegecsekkel megerősítni. A vörös áruk mérésére szolgáló méterrúdak csak úgy hitelesíthetők, ha egy darabból vannak készítve, és csak centiméterekre lehetnek beosztva. Hitelesíthetnek olyan hosszmértékek is, melyek valamely szerszám alkotó részén vannak alkalmazva, ha a hitelesítés a fennálló szabályok szerint kivihető. A lómérték 2 méter hosszú, 2 centiméter széles, erős, sűrüszövésű, lehetőleg kevéssé nyúlékony szalag, melynek egyik végén, a mérték kezdetén egy 8 centiméter hosszú és 3 centiméter széles sárga réz lemez van megerősítve. Ezen lemeznek két vége villa alakra van kimetszve, hogy a szalagot fel lehessen rá tekerni. A lómértéken az első méter tíz-tíz centiméterre, a második egyes centiméterekre osztandó be. Olyan hosszmértékek, melyeken a méterrendszertől különböző beosztás is van, nem hitelesíttetnek. 3. §: A hosszmértékeknél megengedhető hibák. A hosszmértékeken csak oly hibák engedtetnek meg, melyek a mérték egész hosszában az a), annak beosztásában pedig a b) alatti határokat át nem hágják. a) A mérték egész hosszában megengedhető hiba: 1. szigorú (Praecision) fémmérő rudaknál, ha hosszuk 1 méter legfeljebb 0,1 milliméter, 0,5—0,1 méter legfeljebb 0,05 milliméter, 2. közönséges fémmérő rudaknál valamint elefántcsont és kemény fából készült legfeljebb 0,5 méter hosszú mérőrudaknál, ha hosszuk 2 méter legfeljebb 0,75 milliméter, 1 méter » 0,5 » 0,5—0,1 méter legfeljebb 0,25 milliméter; 3 famérőrudaknál vagy összehajtható mézpálczáknál, ha hosszuk 5 méter legfeljebb 3,0 milliméter 2 » » 1,5 » 1 » » 0,75 » azonkívül az összehajtható mérőpálczáknál még ha hosszuk 0. 5.0,2 méter legfeljebb 0,75 milliméter. 4. Rőrösáruk mérésére szolgáló méter rudaknál : 1*0 milliméter. 5. Mérőszalagoknál, ha hosszuk 20 méter legfeljebb 3-5 milliméter 10 » » 2'25 » 5 » » 1-75 » 2 » » 1*25 » 1 * » 0-75 » 6. Lómértéknél 2 méter hosszra legfeljebb 30 milliméter. A 2., 3. és 4. alatti hibák csak akkor engedtetnek meg, ha a hitelesítendő mérték a kellőnél nagyobb. b) A beosztás lehetőleg egyenletes legyen; a beosztás minden egyes vonásának a maga kellő helyétől csak annyira szabad eltérni, amennyi az egész mérték megengedett hibájából erre a hányadrészre aránylagosan esik. Oly eltérés mindaz.által, mely az a) pontban egy méterre megengedett hibának egy negyedrészét meg nem haladja, egy vonásnál sem veendő tekintetbe. Tekintetbe tehát nem vétetnek oly eltérések, melyek az a) alatt 1. pontban felsorolt mértékeknél 0,03 milliméternél, 2. pontban felsorolt mértékeknél 0,1 milliméternél, 3. pontban felsorolt mértékeknél 0,2 milliméternél, 4. pontban felsorolt mértékeknél 0,25 milliméternél, 5. pontban felsorolt mértékeknél 0,2 milliméternél, 6. pontban felsorolt mértékeknél 0,4 milliméternél nem kisebbek. 4. §. Bélyegzés. A hitelesítő bélyeg a hosszmérték mindkét végére üttetik. A bélyegeket közvetlenül a mérték végeire, a fémborítékkal felszerelt mérőrudaknál és mérőpálczáknál pedig szorosan a boríték mellé kell ütni. 2—5 méter hosszúfarudakra a bélyegek beégettetnek. A m. k. pénzügyminister Lieb Emil pénzügyőri szemlészt pénzügyőri biztossá nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Tornyos György adóhivatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. MAI SZÁMUNKHOZ EGY NEGYED IV MELLÉKLET VAN CSATOLVA.