Budapesti Közlöny, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1874-05-30 / 122. szám

Budapest, 1874. 122. szám. Szombat, május 30. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetési Ásás : Kepenkén­ti postai n­étküldéssel vagy helykén hixhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre.............................12 írt. Félévre.......................................6 . Negyedévre..............................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. HIVATALOS LAP. Szulektó cég: Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal. : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KreziRATOK nem küldetnek h­aza. Bérmentet­­len levelek esek rendes .eve.utóinktól fo­gadtatnék el. Hivatalos Hirdetési* : A hivatalos 1Krtesitd*'be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt estlegesen beküldendők, még pedig 100 exóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 1 frt, 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Szentélyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Reitz frigyes, a föld­­mivelés, ipar és kereskedelmi magyar mi­­nisterium ministeri tanácsosának, 40 évi hit és sikeres szolgálatai közben szerzett érde­mei elismeréséül, a »bányai« előnév hasz­­nálhatásának engedélyezése mellett, a ma­gyar nemességet díjmentesen adományo­zom. Kelt Budapesten, 1874. évi május hó 19-kéc.Ferencz József, s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. Vallás- és közoktaaásügyi magyar minis­terem előterjesztésére a veszprémi kápta­lanban Csecsinocics Ferencz kanonoknak a boldogságos Szűz Máriáról nevezett csö­­pölői czimzetes prépostságot, Ploszszer Fe­rencinek pedig a Szt. Mártonról nevezett Solymosvár melletti bukchi czimzetes apát­ságot adományozom. Kelt Budapesten, 1874. évi május hó 21-én.Ferencz József s. k. Trefod Ágoston, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­terem előterjesztésére Tinák­a József fülek­­püspöki és Haffner Ignácz jolsvai lelkésze­ket a rozsnyói székes-káptalan tiszteletbeli kanonokaivá kinevezem. Kelt Bécsben, 1874. évi május hó 25-én. Ferencz József s. k. Trefort Ágoston, s. k. 6 csász. és Apostoli kir. Felsége Budapesten 1874. évi május 22-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával. Liptay Ferencz nyugd. honvéd alezredesnek az ezredesi czimet legkegyelmesebben adomá­nyozni méltóztatott. Szende Béla, s. k. A m. kir. igazságügyminister f. évi május hó 26-án 15,513. sz. a. kelt rendelvényével dr. Glück Lajos orvost, a kassai kir. törvényszékhez orvossá nevezte ki.­­ A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minis­ter 9334. sz. a. kiadott rendelete a hitelesítés alá vehető mértékek, súlyok és mérő-eszközökről. Az 1874. évi Vili. törvényczikk alapján és az állami központi mértékhitelesítő bizottság ja­vaslata folytán a hitelesítés alá vehető mértékek, súlyok és mérő-eszközökről a következő szabály­rendeletet bocsátom ki: I. szakasz. Hitelesítés alá vehető mértékek. I. Hosszmértékek. 1. §. Hitelesíthető hosszmértékek és megjelölésük. A hitelesíthető hosszmértékek ezek : 20 méter, 10 méter, 5 méter, 2 méter, 1 méter, 0, 5 méter vagy 50 centiméter, 0, 2 méter vagy 20 centiméter, 0, 1 méter vagy­ 10 centiméter. Ezen elnevezéseknek a mértéken egész terjede­lemben és maradandólag fel kell jegyezve lenni. Az 0,5 0,2 és 0,1 méternél felsorolt belnevezé­sek közül tetszés szerint akármelyik választható. 2. §. A hosszmértékek anyaga, alakja és szer­kezete. A hosszmértékeknek oly anyagból, oly alakban és szerkezettel kell készítve lenni, hogy hosszuk használat közben a 3. §-ban kijelölt hibák hatá­rain túl menő ingadozásokat ne szenvedhessen. Mind vonásos, mind véglapos hosszmértékek hitelesíttetnek. Ezek lehetnek: 1. ) Egy darabból készített mérőrudak, a meg­­görbülés ellen eléggé biztosító keresztmetszettel. 2. ) Összehajtható mérőpálczák, melyeknél az egyes tagoknak egymással eléggé szilárd és tartós kapcsolatban kell lenni. 3. ) Mérőszalagok fém­lemezből. A fából készített véglapos mérőrudak és az ösz­­szehajtható mérőpálcták végeit fém­lemezzel kell borítni és a borítékot szegecsekkel megerősítni. A vörös áruk mérésére szolgáló méter­rúdak csak úgy hitelesíthetők, ha egy darabból vannak készítve, és csak centiméterekre lehetnek be­osztva. Hitelesíthetnek olyan hosszmértékek is, melyek valamely szerszám alkotó részén vannak alkal­mazva, ha a hitelesítés a fennálló szabályok sze­rint kivihető. A lómérték 2 méter hosszú, 2 centiméter széles, erős, sűrüszövésű, lehetőleg kevéssé nyúlékony szalag, melynek egyik végén, a mérték kezdetén egy 8 centiméter hosszú és 3 centiméter széles sárga réz lemez van megerősítve. Ezen lemeznek két vége villa alakra van kimetszve, hogy a sza­lagot fel lehessen rá tekerni. A lómértéken az első méter tíz-tíz centiméterre, a második egyes centi­méterekre osztandó be. Olyan hosszmértékek, melyeken a méterrend­szertől különböző beosztás is van, nem hitelesít­tetnek. 3. §: A hosszmért­ékeknél megengedhető hibák. A hosszmértékeken csak oly hibák engedtetnek meg, melyek a mérték egész hosszában az a), annak beosztásában pedig a b) alatti határokat át nem hágják. a) A mérték egész hosszában megengedhető hiba: 1. szigorú (Praecision) fém­mérő rudaknál, ha hosszuk 1 méter legfeljebb 0,1 milliméter, 0,5—0,1 méter legfeljebb 0,05 milliméter, 2. közönséges fémmérő rudaknál valamint ele­fántcsont és kemény fából készült legfeljebb 0,5 méter hosszú mérőrudaknál, ha hosszuk 2 méter legfeljebb 0,75 milliméter, 1 méter » 0,5 » 0,5—0,1 méter legfeljebb 0,25 milliméter; 3 famérő­rudaknál vagy összehajtható mézpál­­czáknál, ha hosszuk 5 méter legfeljebb 3,0 milliméter 2 » » 1,5 » 1 » » 0,75 » azonkívül az összehajtható mérőpálczáknál még ha hosszuk 0. 5.0,2 méter legfeljebb 0,75 milliméter. 4. Rőrösáruk mérésére szolgáló méter rudak­nál : 1*0 milliméter. 5. Mérőszalagoknál, ha hosszuk 20 méter legfeljebb 3-5 milliméter 10 » » 2'25 » 5 » » 1-75 » 2 » » 1*25 » 1 * » 0-75 » 6. Lómértéknél 2 méter hosszra legfeljebb 30 milliméter. A 2., 3. és 4. alatti hibák csak akkor engedtet­nek meg, ha a hitelesítendő mérték a kellőnél nagyobb. b) A beosztás lehetőleg egyenletes legyen; a beosztás minden egyes vonásának a maga kellő helyétől csak annyira szabad eltérni, a­mennyi az egész mérték megengedett hibájából erre a há­nyadrészre aránylagosan esik. Oly eltérés mind­­az.által, mely az a) pontban egy méterre megen­gedett hibának egy negyedrészét meg nem ha­ladja, egy vonásnál sem veendő tekintetbe. Tekintetbe tehát nem vétetnek oly eltérések, melyek az a) alatt 1. pontban felsorolt mértékeknél 0,03 millimé­ternél, 2. pontban felsorolt mértékeknél 0,1 millimé­ternél, 3. pontban felsorolt mértékeknél 0,2 millimé­ternél, 4. pontban felsorolt mértékeknél 0,25 millimé­ternél, 5. pontban felsorolt mértékeknél 0,2 milliméter­nél, 6. pontban felsorolt mértékeknél 0,4 millimé­ternél nem kisebbek. 4. §. Bélyegzés. A hitelesítő bélyeg a hosszmérték mindkét vé­gére üttetik. A bélyegeket közvetlenül a mérték végeire, a fémborítékkal felszerelt mérőrudaknál és mérőpál­­czáknál pedig szorosan a boríték mellé kell ütni. 2—5 méter hosszú­­farudakra a bélyegek be­égettetnek. A m. k. pénzügyminister Lieb Emil pénzügyőri szemlészt pénzügyőri biztossá nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Tornyos György adó­hivatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. MAI SZÁMUNKHOZ EGY NEGYED IV MELLÉKLET VAN CSATOLVA.

Next