Budapesti Közlöny, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)

1874-07-10 / 155. szám

Budapest, 1874. szám. Péntek, julius 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt . Egész évre...............................12 frt. Félévre............................................8 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. SzKRKh8ZT08Éa : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bem­entet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő*-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1­árt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt va igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége legkegyelmeseb­ben méltóztatott továbbá az alábbnevezetteknek engedélyt adni a nekik adományozott idegen rendek és érdemjelek elfo­gadására és viselésére és pedig: lovag Pohl Ottó századosnak , Felsége kato­nai irodájában, a 39. sz. Alexis orosz nhg. gy.e. nél; Friepes Adolf századosnak, a 8. sz. Károly po­rosz bg. drag.e.nél, a porosz kir. koronarend har­madik osztályát; lipcsei Sartort Rudolf főhadnagynak, a 34. sz. I. Vilmos német császár és porosz király gy.e. nél, és Diszáol Károly főhadnagynak a 10. sz. III. Fri­gyes Vilmos porosz király busz. e.nél, ugyanazon rend 4-ik osztályát; b. Wersek Gusztáv századosnak a 9. sz. hg. Solms-Braunfels drag.e.nél, az orosz császári 2.oszt. Szt.-Szaniszló-rendet; Tisach József, leinburgi Leyss Tivadar és Hoff­­mann József testőröknek és századosoknak az arciere-testőrségnél, valamint győri-gyömörei és teölvári Gyömörey János, Fessler Ferencz, és Havranek Ferdinand testőrök­ és századosoknak, a magyar kir. testőrségnél, az orosz császári 4. oszt. Szt.-Wladimir-rendet, a közös hadügyministerium elnöki irodájához beosztott Ludwig Fülöp századosnak a tüzérségi törzsnél, a 4. oszt. török Osmanie-rendet; b. Wizlelem Gyula századosnak, a katonai föld­rajzi intézetben, számfölött a 49. sz. b. Hess gy. e.nél, a szász királyi emlék­keresztet az 1849-ki schleswig-holsteini hadjáratért; Fischer Ede századosnak, a tüzérségi törzsnél, a dán királyi 3. oszt. Danebrog-rendet; kühnritzi nemes Schemel Ferdinánd őrnagynak, az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nhg gy.e.nél, a souverain máltai rend Donát-ke­­resztjét; Olosó Ede századosnak, ugyanazon e.nél, a pá­pai Szt.-Gergely rend lovagkeresztjét; kézdi-polyáni Simon Elek hadnagynak, a 2. sz. Miklós orosz alig húsz. e.nél, a jeruzsálemi szt.­­sirról nevezett rend lovagkeresztjét; Hladik Ferencz 2. oszt. művezetőnek, a bécsi tüzérségi szergyárnál, az orosz császári 3. oszt. Szt.­­Szaniszló-rendet , J ■kis-Scheureck Károly hadapródnak, a 3. sz. Albert szász király drag. e.nél, a 2. oszt. német vaskeresztet, az 1870—71-ki harczosok részére való német hadi emlékpénzt, a szász királyi Szt. Henrik-rendhez tartozó ezüstérmet, és a schwarz­­burg-rudolstadti hei 3. oszt. tiszteleti keresztet kardokkal; Artois Leó hadapródnak, a 12. sz. gr. Haller húsz. e.nél, az 1870—71 -érti harczolók számára való német hadi emlékpénzt; Feichten■ János, és Warmer Gáspár udvari várlakőröknek (szakasz­vezetőknek,­ az orosz császári legénység részérei 4. Szt.-György-keresztet, valamint Dörr Bálint udvari várlakőrnek, az orosz csá­szári legénység részérei 5. oszt. Szt.-Anna-rendet. (1874. julius 2-tól kelt legfelsőbb elhat.) ő cs. és Apostoli kir. Felsége továbbá legke­gyelmesebben méltóztatott. Ungar Károly őrmesternek, a 6. sz. országos csendőrparancsnokságnál, a közbiztonsági szolgá­latban való kitűnő működésének elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni. (1874. junius 24-től kelt legf­­elirat.). A kir. igazságügyminister Lupini Frigyes te­­lekkönyvi helyszinelési tollnokot a nagy-szebeni törvényszékhez telekkönyvi írnokká nevezte ki. A m. k. pénzügyminister Krausz Gyula szám­gyakornokot a soproni pénzügyigazgatósághoz III. osztályú számtisztté nevezte ki. Turcsányi Soma szabadságolt állományú hon­véd-lovas főhadnagy a m. kir honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, le­mondása elfogadtatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­­nisterium Temesmegyébe kebelezett Varjas köz­ségnek kérvénye nyomán megengedte, hogy ottan egyelőre helypénzszedési jog nélkül évenkint ápri­lis 1-jén, september 1-jén és december 1-jén or­szágos-, valamint minden szerdán hetivásár tar­­tassék. 50.000.000 frtnyi 49/6 államkölcsön, felvétetett 1854. évben. Negyvenedik kisorsolása ezen kölcsön sorozatainak 1874. évi julius 1-től. A kisorsolt 30 sorozat száma: 178 263 373 496 846 922 1018 1161 1264 1272 1340 1527 1569 1622 1888 2205 2305 2321 2420 2627 2699 2834 2838 2911 3217 3398 3592 3814 3859 3990. Az ezen sorozatban bennfoglalt nyerőszámok­nak kisorsolása 1874. évi október 1-én történik. NEMHIVAT­ALOS RÉSZ. Gróf Kőnigsegg Gusztáv a pruszkai községi is­kola építkezési költségeinek fedezésére 600 frtot adományozott. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a val­lás és közoktatási m. kir. minister nevezett grófnak a népnevelés érdekének előmozdítását ezérte ezen nemes tette­ és hazafias áldozatkészségéért elisme­rését és köszönetét nyilvánította. A keleti marhavész állásáról f. évi julius 1-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint: Magyarországon Szörénymegye, Jablanicza és Szikevicza közsé­geiben uralg. Horvátországban Zágráb megye: Caldin helységében , Bello vármegye: Herczegovac, Novinac, Vuk­­sinac, Narta és Kloster-Ivanic községeiben uralg. A határőrvidéken az ogulin-slaini határkerület: Ladjevac, Ca­­merovac, Ober-Furjan és Ladvenjak községeiben ; a bánáti határkerület: Greda és Gagge helysé­geiben ; a gradiskai határ­erület: Lipovljane, Smertic, Covac, Ladjevac, Vrbovljane és Gredjane köz­ségeiben uralg. Az osztrák tartományokban Galicziában, a hussyatini vesztegeldében uralg. A marhavész behurczolásának megakadályozása végett Magyarország határszélére életbeléptetett és m. é. 18004. sz. a. közhírré tett intézkedések­ben a f. évi 2718. és 5410. számú leiratokban közlötteken kívül egyéb változás nem történt. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXVII. ÜLÉSE 1874. julius 9-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Mihályi Péter, Huszár Imre. A kormány részéről jelen vannak: Szapáry Gyula gr., Pa­ul­ kr Tivadar, Tiifort Ágoston, Szende Béla ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Elnök bemutatja Pozsony város felterjeszté­sét, melyben a képviselőválasztási novellában meg­állapítandó választási módozat tekintetében Sopron város felterjesztését pártolja. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Következett a napirend: a választási törvény­­javaslat második szakaszának tárgyalása. Irányi Dániel a második szakaszban kimon­datni kívánja, hogy a régi jogosultság czimén csak azok gyakorolhassák választói jogukat, a­kik 1848. ápril 11-éig gyakorolták, illetőleg gyako­rolhatták volna, mert 1848. ápril 11 én szente­­síttetett a választási törvény. A kiváltságoknak ily mértékbeni fenntartására nem a szoros jog, hanem a méltányosság tekintete indítja, mert a szoros jog nem ismer kiváltságot és előjogokat, hanem csak jogegyenlőséget. Ezen értelemben módosítványt nyújt be. Fabricics Károly azon véleményét fejezi ki, hogy a tvj­avas­lat 2-k szakasza túlterjed az 1848. választási törvé­ny módosításának és kiegészítésé­nek határán, mert azon választói jog, m­elylyel a 48-as tör­vények értelmében az akkori els­ze­génye­­dett, vagy más okból a választók névjegyzékébe fel nem vehető állampolgárok egy része kivétel­kép birt, ezen tvjavaslat által azokra is kiterjesz­tetni indítványozta­tik, tik ezen jogot 48-ban még nem gyakorolhatták, s ezen eljárás által mindazon visszaélések szentesittetnek, melyek eddig a vá­lasztók összeir­ásnál az egyes hatóságoknál elő­fordultak. Azt hiszi ennélfogva, hogy mind a szabadelvűség, mind pedig az igazság érdekében feladata a törvényhozásnak megszüntetni ezen, a középkorból származott kiváltságot, mely silány foszlányaiban jelenleg csak botránkozást képes kelteni, s a haza szabadságát is képes veszélyeztetni. E tekintetben azon indítványt nyújtja be, hogy a

Next