Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)

1874-08-07 / 179. szám

Budapest, 1874. 179. szám. Pénteki augusztus 7. H­IVATALOS LAP. ftzERKESZTősép: Pesten, hatvani-utcza 30-­­ik szám­ú emelet.­t(adó­ hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes leveleseinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak: Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a sielléklappal együtt: Egész évre................................12 fit. Félévre............................................6 » Negyedévre ...... 3 » A »Hivat. Értesítő« egyed száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ,Értesítők­ be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazold egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitpor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 18 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért, HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar minisze­­rem előterjesztésére megengedem, hogy Fóllák Ferencz,a kassai állami főreáltanoda igazgatója, szabályszerűleg véglegesen nyu­galomba helyeztessék, s az ekként meg­ürülő igazgatói állomásra Mauritz Rezső budapesti VI. kerületi állami főreáltanodai rendes tanárt nevezem ki. Kelt Ischlben, 1874. évi julius hó 28-án. f-FERENCZ JÓZSEF, R. k. Trezort Ágoston, s. k. Steiner Ferencz nagy-létai lakos saját, valamint Ferencz, Viktor, Kálmán és Gyula nevű gyerme­kei vezetéknevüknek »Köhalmi«-ra­ kért átváltoz­tatása folyó évi 32.274. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Hasenfracz Ferencz siklósi lakos vezetéknevé­nek »Nyulasi«-ra kért átváltoztatása folyó évi 32,090. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A marosvásárhelyi kir. főügyész a kolozsvári kir. törvényszéki börtönhöz rab felügyelőnek Szath­­mári Károly czimzetes honvéd-őrmestert ne­vezte ki. A vallás- és közoktatási m­. kir. minister 1874. évi julius hó 15-én 19.424. sz. a. kiadott körrendelete valamennyi tanfelügyelőhöz. Az ország különböző vidékein részint saját szem­léletem útján szerzett tapasztalataim, részint a hozzám érkező tudósítások nyomán arról győződ­tem meg, hogy az 1868. XXXVIII. törvény 48. §-a még most, hat év elforgása után sincs életbe léptetve. A köznép még most is azon helytelen régibb szokásához tartja magát, hogy gyermekeit két, három, legfeljebb négy évig járatja iskolába, s ez idő leforgása után tartózkodás nélkül kiveszi gyermekét az iskolából, tehát sem annak a köte­lességének nem tesz eleget, hogy a hat éves kort betöltött gyermekét 12 éves kora betöltéséig, s így hat egymásután folyó évig járatná a minden­napi iskolába; sem annak, hogy a mindennapi is­kolát bevégzett 12 éves gyermekét ezenfelül még 15 éves koráig a törvény 48, 50. és 52. §§-ai sze­rint a három évre terjedő ismétlő iskolai tanítás­ban részesíttetné. A 6 éves kor betöltésétől fogva a 12 éves kor betöltéséig — a mindennapi iskolába­ járás meg nem tartásához, különösen a kisebb és nagyobb városi iskolákban, — még azon megbocsáthatlan törvényellenes szokás is hozzájárul, s ezt a tanítói kar majdnem erőszakosan fenn is kívánja tartani, hogy a törvény 48. §. 1. sz. a. követelt rendelete el­lenére, a 6 évig tartó mindennapi iskolát 4 osztályra osztja fel s a közoktatási ministérium által épen a törvény e §-án alapuló tanterv 6 évi folyama sze­rint felosztott tantárgyakat 4 évre szorítja össze és igy a tanulni valókat 4 évi tanfolyam alatt erő­szakolja a fejletlen gyermekekre, mely eljárásnak következményei. Hogy a gyermekek megismerik ugyan a tantár­gyak czímét, s általánosan beszélnek is azokról és azokból a nyilvános vizsgálatokon valamit, de sem helyesen és értelmesen olvasni, sem az olva­sottakat nyelvtanilag fejtegetni, sem gondolkodva s egybevetőleg öntudatosan számolni, sem a föld­rajzi tájékozó ismeretekből, sem a természettudo­mányi tapasztalati tanulmányokból semmit sem tanulhatnak meg úgy, hogy azokat felnőtt koruk­ban az életre alkalmazni tudnák.­­ Ezen hibás eljárásról tanúskodik azon körülmény is, hogy az elemi népiskola IV. osztályából a polgári iskola vagy valamely középtanoda I-fő osztályába lépő tanulók még azon legalsóbb fokú követelésnek sem tudnak megfelelni, hogy értelmesen olvasná­nak, nyelvtanilag helyesen elemeznének s írnának és a számvetés közönséges­­ alapműveletében kellő jártasságra bírnának szert tenni, holott a tanítás eredménye egészen másképen és minden bizony­nyal helyesen ütne ki, ha a miniszeri tantervben kijelölt módon 6 éves tanfolyamra osztanák fel a tanítók a tantárgyakat s 6 év elforgása alatt fo­kozatosan tanítanák meg, ha itt-ott bár osztatlan iskolában is, a törvényben kijelölt tanulni valókat, a törvénytelen és a tanítás czéljával merőben ellen­kező visszaéléseknek azonnal gátat kell vetni s a törvény által észszerűleg megszabott követelések­nek mindenütt és kivétel nélkül eleget kell té­tetni. Felhívom e végből (czimet), hogy részint saját rendelkezése utján, részint az illető törvényható­ság közegei közben jöttével, a népoktatási törvény 48., 49., 50. és 52-ik szakaszaiban foglaltakat a legszigorúbb eljárás alkalmazásával is, mostantól­­ fogva kérlelhetetlenül hajtsa végre; nevezetesen,­­ hogy a szülők gyermekeiket 6 éves koruktól 12 éves korukig pontosan járassák a mindennapi is­kolába. A 13—15 éves kor között álló gyermekek pedig a szülők megbüntettetésének terhe alatt, különösen a téli hónapok alatt, hetenkint leg­alább 5 órai, nyáron pedig 2 órai oktatásban ré­szesüljenek. A mindennapi iskolába járók tanításában a miniszeri tanterv utasítása szerint, a felekezeti is­kolákban pedig azok szellemében a tantárgyak 6 évre osztassanak fel s ezekben fokozatosan, ala­posan és ennélfogva oly eredmény­nyel taníttassa­nak, hogy az így tanított gyermekek bármely népiskola IV. osztályából akár a polgári, akár vala­melyik középtanoda első osztályába az értelmes olvasás és anyanyelvtan, valamint a számvetés­­ alapismeretének biztos tudásával léphessenek át; az oly gyermekek pedig, kik helyzetüknél vagy el­határozásuknál fogva a népiskola mind a hat osztá­lyán keresztül kívánnak járni, az ezen iskola V. és VI. osztályai számára kiszabott tanulni­valók­ban oly alapos ismeretet szerezhessenek, hogy egyfelől azok, kik az ismétlő iskolába további já­rásra utaltatnak, kevés utánpótlással avagy isme­reteik némi kiegészítésével elhivatásuk szerint az életbe mint értelmes emberek léphessenek ki; másfelől azok, kik akár valamely felső nép- vagy épen szakiskolába lépnek át, az ily iskolákban ki­szabott ismeretekben örömmel s akadály nélkül folytathassák tanulmányaikat. Ismételve hagyom meg (czim), hogy e rendele­­temnek, az iskolai és a törvényhatóság segélyének igénybe vételével is, már a közelebbi időben érvényt szerezzen, és engemet eljárása eredményéről időről időre úgy értesítsen, hogy az ebbeli kötelességek­­ket mulasztó községek, esetleg iskolai hatóságok és tanítók irányában a rendszabályok legszigo­rúbb alkalmazásához is nyúlhassak. Ezek iránt az illető törvényhatóságot is felhívtam. A m. kir. központi bélyegjegytár 1. évi augustus 6-tól kezdve az uj fővámház 1-ső emelete 40. sz. alatti helyiségeibe lett áttéve. A m. kir. pénzügyigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. ISKOLA-ÜGY. A KÖZÉPTANODAI TANÁREGYLET KÖZGYŰLÉSE. A középtanodai tanáregylet aug. 6-dikán d. e. kezdette meg a megyeház nagy­termében ez évi közgyűlését. A tanárok szép számban jelentek meg, vidékről is többen érkeztek, mint a múlt évben, körülbelül 100—150-en lehettek együtt. Az ülést N­e­y Ferencz elnök nyitotta meg kevéssel 9 óra után. Miután gyakori betegeske­dése miatt az évi jelentés elkészítését Berecz Antal alelnökre kellett bíznia, megnyitó be­szédében arra szorítkozott, hogy szívélyesen üd­vözölte a megjelenteket és fölkérte őket, intézzék el a napirendet azon komoly tárgyilagossággal, melyet a fennforgó ügyek fontossága igényel.­­ Voltak még egyéb megjegyezni valói is, de eze­ket későbbre halaszta. Berecz Antal alelnök ezután felolvasta a választmány ez évi működéséről szóló jelentését Első­sorban előterjesztő, hogy azon 15 tagú bi­zottság, melyet a közgyűlés a középtanodai tvja­­vaslat tárgyában kiküldött, feladatának eleget tett, terjedelmesebb emlékiratot szerkesztett, melyben főleg a görög nyelvre és a hét osztályú reálta­nodákra terjeszkedett ki; az emlékirat múlt év végén be is nyúttatott a képr.­házhoz. A választmány 11 ülést tartott, a rendes torna­­tanítók nyugdíjazása, az ifjúság katonai és fegy­vergyakorlatai ügyében emlékiratokat készített, a háromévenkint rendezendő rajzkiállítás ügyé­ben pedig sikerült kivívnia, hogy az első ilynemű kiállítást a jövő tanév végén lehet már rendezni. A minisztérium által kiadott új tanterv megje­lentével a választmány szükségesnek látta, hogy a tanárok részéről nyilatkozat történjék, de köz­gyűlés nem volt egybehívható, miért is a szakosz­tályokat hivatták egybe ; tárgyalásuk eredménye egy emlékiratban át is nyújtatott február 7-én a közoktatási minisztériumnak. A jelentés ezu­tán sajnálkozását fejezi ki azon viszályok felett, melyek az egylet tagjai között kitörtek és vissza­utasítja az egylet ellen emelt gyanúsításokat, me­lyek épen egyleti tagok részéről eredtek. A vá­lasztmány valamennyi hazai középtanodához ro­­vatos íveket küldött ki, hogy az igazgatók azo­kon mutassák ki, minő tankönyvek voltak náluk használatban, de ez ívekből csak 116 érkezett vissza, ezek is jobbára hiányosan kitöltve. Az egy­leti közlöny szerkesztését Névy László vállalta el. Az egyleti tagok száma 45-el szaporodott és most 716-ra rúg. A jelentés tudomásul vétetvén, a választmány­nak kifejtett működéséért köszönet szavaztatik. Ney Ferencz hosszabb beszédben kifejezi azon nézetét, hogy a választmány csak úgy fog sike­resen működhetni, ha tájékozva lesz a közgyűlés

Next