Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)
1874-08-07 / 179. szám
Budapest, 1874. 179. szám. Pénteki augusztus 7. HIVATALOS LAP. ftzERKESZTősép: Pesten, hatvani-utcza 30-ik számú emelet.t(adó hivatal : Pesten , barátok tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes leveleseinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak: Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a sielléklappal együtt: Egész évre................................12 fit. Félévre............................................6 » Negyedévre ...... 3 » A »Hivat. Értesítő« egyed száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ,Értesítők be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazold egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitpor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 18 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért, HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére megengedem, hogy Fóllák Ferencz,a kassai állami főreáltanoda igazgatója, szabályszerűleg véglegesen nyugalomba helyeztessék, s az ekként megürülő igazgatói állomásra Mauritz Rezső budapesti VI. kerületi állami főreáltanodai rendes tanárt nevezem ki. Kelt Ischlben, 1874. évi julius hó 28-án. f-FERENCZ JÓZSEF, R. k. Trezort Ágoston, s. k. Steiner Ferencz nagy-létai lakos saját, valamint Ferencz, Viktor, Kálmán és Gyula nevű gyermekei vezetéknevüknek »Köhalmi«-ra kért átváltoztatása folyó évi 32.274. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Hasenfracz Ferencz siklósi lakos vezetéknevének »Nyulasi«-ra kért átváltoztatása folyó évi 32,090. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A marosvásárhelyi kir. főügyész a kolozsvári kir. törvényszéki börtönhöz rab felügyelőnek Szathmári Károly czimzetes honvéd-őrmestert nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. minister 1874. évi julius hó 15-én 19.424. sz. a. kiadott körrendelete valamennyi tanfelügyelőhöz. Az ország különböző vidékein részint saját szemléletem útján szerzett tapasztalataim, részint a hozzám érkező tudósítások nyomán arról győződtem meg, hogy az 1868. XXXVIII. törvény 48. §-a még most, hat év elforgása után sincs életbe léptetve. A köznép még most is azon helytelen régibb szokásához tartja magát, hogy gyermekeit két, három, legfeljebb négy évig járatja iskolába, s ez idő leforgása után tartózkodás nélkül kiveszi gyermekét az iskolából, tehát sem annak a kötelességének nem tesz eleget, hogy a hat éves kort betöltött gyermekét 12 éves kora betöltéséig, s így hat egymásután folyó évig járatná a mindennapi iskolába; sem annak, hogy a mindennapi iskolát bevégzett 12 éves gyermekét ezenfelül még 15 éves koráig a törvény 48, 50. és 52. §§-ai szerint a három évre terjedő ismétlő iskolai tanításban részesíttetné. A 6 éves kor betöltésétől fogva a 12 éves kor betöltéséig — a mindennapi iskolába járás meg nem tartásához, különösen a kisebb és nagyobb városi iskolákban, — még azon megbocsáthatlan törvényellenes szokás is hozzájárul, s ezt a tanítói kar majdnem erőszakosan fenn is kívánja tartani, hogy a törvény 48. §. 1. sz. a. követelt rendelete ellenére, a 6 évig tartó mindennapi iskolát 4 osztályra osztja fel s a közoktatási ministérium által épen a törvény e §-án alapuló tanterv 6 évi folyama szerint felosztott tantárgyakat 4 évre szorítja össze és igy a tanulni valókat 4 évi tanfolyam alatt erőszakolja a fejletlen gyermekekre, mely eljárásnak következményei. Hogy a gyermekek megismerik ugyan a tantárgyak czímét, s általánosan beszélnek is azokról és azokból a nyilvános vizsgálatokon valamit, de sem helyesen és értelmesen olvasni, sem az olvasottakat nyelvtanilag fejtegetni, sem gondolkodva s egybevetőleg öntudatosan számolni, sem a földrajzi tájékozó ismeretekből, sem a természettudományi tapasztalati tanulmányokból semmit sem tanulhatnak meg úgy, hogy azokat felnőtt korukban az életre alkalmazni tudnák. Ezen hibás eljárásról tanúskodik azon körülmény is, hogy az elemi népiskola IV. osztályából a polgári iskola vagy valamely középtanoda I-fő osztályába lépő tanulók még azon legalsóbb fokú követelésnek sem tudnak megfelelni, hogy értelmesen olvasnának, nyelvtanilag helyesen elemeznének s írnának és a számvetés közönséges alapműveletében kellő jártasságra bírnának szert tenni, holott a tanítás eredménye egészen másképen és minden bizonynyal helyesen ütne ki, ha a miniszeri tantervben kijelölt módon 6 éves tanfolyamra osztanák fel a tanítók a tantárgyakat s 6 év elforgása alatt fokozatosan tanítanák meg, ha itt-ott bár osztatlan iskolában is, a törvényben kijelölt tanulni valókat, a törvénytelen és a tanítás czéljával merőben ellenkező visszaéléseknek azonnal gátat kell vetni s a törvény által észszerűleg megszabott követeléseknek mindenütt és kivétel nélkül eleget kell tétetni. Felhívom e végből (czimet), hogy részint saját rendelkezése utján, részint az illető törvényhatóság közegei közben jöttével, a népoktatási törvény 48., 49., 50. és 52-ik szakaszaiban foglaltakat a legszigorúbb eljárás alkalmazásával is, mostantól fogva kérlelhetetlenül hajtsa végre; nevezetesen, hogy a szülők gyermekeiket 6 éves koruktól 12 éves korukig pontosan járassák a mindennapi iskolába. A 13—15 éves kor között álló gyermekek pedig a szülők megbüntettetésének terhe alatt, különösen a téli hónapok alatt, hetenkint legalább 5 órai, nyáron pedig 2 órai oktatásban részesüljenek. A mindennapi iskolába járók tanításában a miniszeri tanterv utasítása szerint, a felekezeti iskolákban pedig azok szellemében a tantárgyak 6 évre osztassanak fel s ezekben fokozatosan, alaposan és ennélfogva oly eredménynyel taníttassanak, hogy az így tanított gyermekek bármely népiskola IV. osztályából akár a polgári, akár valamelyik középtanoda első osztályába az értelmes olvasás és anyanyelvtan, valamint a számvetés alapismeretének biztos tudásával léphessenek át; az oly gyermekek pedig, kik helyzetüknél vagy elhatározásuknál fogva a népiskola mind a hat osztályán keresztül kívánnak járni, az ezen iskola V. és VI. osztályai számára kiszabott tanulnivalókban oly alapos ismeretet szerezhessenek, hogy egyfelől azok, kik az ismétlő iskolába további járásra utaltatnak, kevés utánpótlással avagy ismereteik némi kiegészítésével elhivatásuk szerint az életbe mint értelmes emberek léphessenek ki; másfelől azok, kik akár valamely felső nép- vagy épen szakiskolába lépnek át, az ily iskolákban kiszabott ismeretekben örömmel s akadály nélkül folytathassák tanulmányaikat. Ismételve hagyom meg (czim), hogy e rendeletemnek, az iskolai és a törvényhatóság segélyének igénybe vételével is, már a közelebbi időben érvényt szerezzen, és engemet eljárása eredményéről időről időre úgy értesítsen, hogy az ebbeli kötelességekket mulasztó községek, esetleg iskolai hatóságok és tanítók irányában a rendszabályok legszigorúbb alkalmazásához is nyúlhassak. Ezek iránt az illető törvényhatóságot is felhívtam. A m. kir. központi bélyegjegytár 1. évi augustus 6-tól kezdve az uj fővámház 1-ső emelete 40. sz. alatti helyiségeibe lett áttéve. A m. kir. pénzügyigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. ISKOLA-ÜGY. A KÖZÉPTANODAI TANÁREGYLET KÖZGYŰLÉSE. A középtanodai tanáregylet aug. 6-dikán d. e. kezdette meg a megyeház nagytermében ez évi közgyűlését. A tanárok szép számban jelentek meg, vidékről is többen érkeztek, mint a múlt évben, körülbelül 100—150-en lehettek együtt. Az ülést Ney Ferencz elnök nyitotta meg kevéssel 9 óra után. Miután gyakori betegeskedése miatt az évi jelentés elkészítését Berecz Antal alelnökre kellett bíznia, megnyitó beszédében arra szorítkozott, hogy szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és fölkérte őket, intézzék el a napirendet azon komoly tárgyilagossággal, melyet a fennforgó ügyek fontossága igényel. Voltak még egyéb megjegyezni valói is, de ezeket későbbre halaszta. Berecz Antal alelnök ezután felolvasta a választmány ez évi működéséről szóló jelentését Elsősorban előterjesztő, hogy azon 15 tagú bizottság, melyet a közgyűlés a középtanodai tvjavaslat tárgyában kiküldött, feladatának eleget tett, terjedelmesebb emlékiratot szerkesztett, melyben főleg a görög nyelvre és a hét osztályú reáltanodákra terjeszkedett ki; az emlékirat múlt év végén be is nyúttatott a képr.házhoz. A választmány 11 ülést tartott, a rendes tornatanítók nyugdíjazása, az ifjúság katonai és fegyvergyakorlatai ügyében emlékiratokat készített, a háromévenkint rendezendő rajzkiállítás ügyében pedig sikerült kivívnia, hogy az első ilynemű kiállítást a jövő tanév végén lehet már rendezni. A minisztérium által kiadott új tanterv megjelentével a választmány szükségesnek látta, hogy a tanárok részéről nyilatkozat történjék, de közgyűlés nem volt egybehívható, miért is a szakosztályokat hivatták egybe ; tárgyalásuk eredménye egy emlékiratban át is nyújtatott február 7-én a közoktatási minisztériumnak. A jelentés ezután sajnálkozását fejezi ki azon viszályok felett, melyek az egylet tagjai között kitörtek és visszautasítja az egylet ellen emelt gyanúsításokat, melyek épen egyleti tagok részéről eredtek. A választmány valamennyi hazai középtanodához rovatos íveket küldött ki, hogy az igazgatók azokon mutassák ki, minő tankönyvek voltak náluk használatban, de ez ívekből csak 116 érkezett vissza, ezek is jobbára hiányosan kitöltve. Az egyleti közlöny szerkesztését Névy László vállalta el. Az egyleti tagok száma 45-el szaporodott és most 716-ra rúg. A jelentés tudomásul vétetvén, a választmánynak kifejtett működéséért köszönet szavaztatik. Ney Ferencz hosszabb beszédben kifejezi azon nézetét, hogy a választmány csak úgy fog sikeresen működhetni, ha tájékozva lesz a közgyűlés