Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)
1874-08-02 / 175. szám
továbbá, a temesvár-orsovai vasút kiépítése, a sopron-pozsony-lundenburgi vasút engedélyokmánya némely pontjainak módosításáról, a Nemcsovától a Nárvölgyön át az ország határáig terjedő szárnyvonal kiépítéséről, végre a Győrtől Sopronon át, Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasút engedélyokmánya némely pontjainak módosításáról szóló törvényczikkeket azon kéréssel a t. ház asztalára letenni, hogy azokat kihirdetvén, hasonló kihirdetés czéljából a méltóságos főrendekhez átküldeni méltóztassék. A szentesített törvények kihirdettetvén, a főrendekhez fognak átküldetni. Pulszky Ágost bemutatja a könyvtári bizottság jelentését, melynek kinyomatását és szétosztását elrendeltetni kéri. Lónyay János, a 4. bíráló bizottság elnöke, az Ordódy Pál képviselő igazolására vonatkozó jelentést terjeszti be. A ház tudomásul veszi a bíráló bizottság jelentését. Következik a napirend, vagyis a választási törvényjavaslat harmadszori olvasása. A törvényjavaslat felolvastatván, a ház azt nagy többséggel elfogadja. Alkotmányos tárgyalás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a mentelmi bizottságnak Stanescu Imre képviselőre vonatkozó jelentésének tárgyalása. Radouza János előadó: Kijelenti, hogy Stanescu Imre a mentelmi bizottság előtt okmányokkal igazolta azt, hogy Dobos Jánosnak ügyvéde volt. Kéri a házat a mentelmi bizottság jelentésének elfogadására.. A ház Lázár Ádám felszólalása után a mentelmi bizottság jelentését elfogadja. Következik az V. bíráló bizottság határozati javaslatának tárgyalása, mely így hangzik: »Mondja ki a képviselőház határozatilag, hogy addig is, míg egy új választási törvény eziránt tüzetesebben intézkedene, a megbízó levél gyanánt szolgáló választási jegyzőkönyvek csak akkor bírjanak érvénynyel, ha azok az állam hivatalos nyelvén vétettek fel. Halassy Gyula ajánlja a határozati javaslat elfogadását. A ház elfogadja a határozati javaslatot. Következik a házszabályok módosítására vonatkozó határozati javaslatnak tárgyalása. A beadott javaslat címe s a 97. §. észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 98. §így szól: 98 §. A ház megalakulása után, az elnök és alelnökök kivételével, sorshúzás útján kilencz osztályra osztatik fel, egyszersmind a következő hét, úgymint : 1. igazságügyi, 2. pénzügyi, 3. közlekedésügyi, 4. közoktatásügyi, 5. kérvényi, 6. gazdasági, 7. naplókíráló állandó bizottságok megválasztatnak. Ezeken felül a ház egyes ügyekre vagy az ügyek egyes nemeire más bizottságokat is alakíthat. Mindenik állandó bizottság legalább 7 tagból áll. Tisza Kálmán nézete szerint figyelmet kell fordítni arra, hogy a ház minden része és minden árnyalata részt vehessen a szakbizottságokban, mégpedig azon helyes gyakorlat szerint, mely másutt is fennáll, hogy az ily bizottságok névsora az illetőkkel folytatott előleges értekezés útján azok kívánságához képest állapíttatik meg. ítészéről azt óhajtja, hogy maradjon meg a gazdasági, mentelmi, könyvtári és a számvizsgáló bizottságra nézve hét mint minimális szám, de a többi bizottságokra nézve a legkisebb szám 15 ben állapíttassák meg. Kívánja továbbá, hogy ezen bizottságok ülései a képviselőkre nézve nyilvánosak legyenek és üléseik ideje a képviselőház tábláira kifüggesztessék. (Helyeslés.) Bittó István miniszerelnök: T. ház! Én azon módosítványokhoz, melyeket t. barátom a 98. §-ra vonatkozólag előterjesztett, a magam részéről egész készséggel hozzájárulok. Hozzájárulok ahoz t. i., hogy azon általa megemlített három bizottság tagjainak száma hétben mint minimumban állapíttassák meg, a többiekre nézve pedig 15-ben; hozzájárulok egyszersmind ahhoz is,hogy a bizottságok ülései a képviselőház többi tagjai számára nyilvánosak legyenek, amint azt a t. képviselő úr formulázva beadta. Végre súly fék tettetik arra, hogy a kormány nevében kijelentessék az, hogy ezen bizottságok összeállításánál mindig tekintet legyen a pártárnyalatokra. Én ezt is készséggel elfogadom, sőt még azt is hozzáteszem, hogy hajlandó vagyok ezen arányt úgy fogadni el, hogy ez mindig azon pártárnyalatoknak előlegesen történendő értekezlete alapján történjék. (Helyeslés.) Én tehát a módosításokhoz magam részéről készségesen hozzájárulok. Kovách László azt indítványozza, hogy nyolcadik bizottságát vetessék fel a véderő bizottság, 9-diknek a könyvtári, 10-diknek a mentelmi és 11-iknek a számvizsgáló bizottság. A ház mindkét módosítványt elfogadja. Tisza Kálmán ezen §. után egy új szakasz felvételét ajánlja. Ezen új szakasz így hangzik: Az államköltségvetés az egész ház bizottságában készíttetik elő, mely a bizottság üléseit, a képviselőház napirendjén lévő más tárgyak elintézésének megszakasztása nélkül — rendszerint a nyilvános ülés idején kívül tartja. Pulszky F. nem lehet egy véleményben előtte szólóval, de azt hiszi, hogy a javasolt módozat által a vitatkozások a végtelenre fognak nyúttatni. Attól is fél, hogyok módon a budget egyes tételei nem fognának öszhangzásba^. lenni egymással. Véleményem szerint^^ígymond szóló — ez indítvány keresztül nem vihető mindaddig, mig rendes budgetünk nincs. Azt mondják, hogy Angliában keresztülvihető.Igenis két körülmény miatt mely nálunk nem létezik; egyik az, hogy ott rendes normál budget van, s ugyanazon tételek, melyek már 20—50 éve benfoglaltatnak, egyformán megszavaztatnak, discussió alá nem kerülnek. Ez nálunk nincs így. Jól tudjuk, hogy minden egyes tételnél vita szokott keletkezni. Angliában csak azon tételekről van szó, melyek újonnan jöttek be. A másik az, hogy Austriában nem szokás a házban új tételt, mely nem volt a budgetben, indítványba hozni. Nem tudom, törvényen alapul-e ez vagy szokáson, de hogy így van, azt tudom. Nálunk ellenkezőleg történik. Itt minden ember igazolni akarja magát választói előtt. Akinek egy kegyencz vasútja, iskolája, gymnasiuma van, az előhozza s megtesz mindent, hogy óhajtását érvényesítse, a fedezetről azonban legkevésbé sem gondoskodik. Nem fogadja el az új szakaszt. Péchy Tamás és Schwarz Gyula pártolják Tisza Kálmán indítványát. A ház erre 71 szavazattal 68 ellenében nem fogadta el Tisza Kálmán indítványát. A 99—104. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. Szilágyi Dezső a 103. és 104. §§-ok közé a következő új beiktatást ajánlja: Azon képviselő, kinek indítványa valamely bizottsághoz utasíttatott, annak tárgyalásaiban részt vehet, habár nem tagja is a bizottságnak; szavazattal azonban nem bír. (Helyeslés) A ház elfogadja ez új szakaszt. Következik a régi 104., új 105. §., mely így szól: 105. §. A ministérium által előterjesztett törvényjavaslatoktól kivonatához képest az osztályülési, illetőleg bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet. A felett, hogy valamely állandó vagy szakbizottság által tárgyalt törvényjavaslat az osztályokhoz utasíttassék-e vagy közvetlenül a ház tárgyalása alá bocsáttassék, minden vitatkozás nélkül az elnök felhívására a ház egyszerű szavazással dönt. Tisza Kálmán ezen §-hoz a következő módosítást ajánlja: Az első bekezdés ezen szavak kihagyásával »kivonatához képest« marad, de második bekezdésül ez teendő: »Midőn valamely állandó vagy szakbizottság jelentését a ház elébe terjeszti, a miniszer, az indítványozó képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a kérdés az osztályok mellőzésével egyenesen a házban tűzessék napirendre. Ezen indítvány felett a ház, a netalán ellenkező nézetben lévők közül legfeljebb két képviselőnek felszólalása után egyszerű szavazással dönt.« (Helyeslés.) A ház Pulszky Ferenc és Tisza Kálmán rövid felszólalásaik után elfogadja az ez utóbbi által beadott módosítványt. A 111. és 112. §§-ok észrevétel nélkül fogadtatnak el. A 113 §, így hangzik: 113. §. A külön bizottság jelentései, illetőleg javaslatai a kisebbségi vagy különvéleményekkel együtt kinyomatván, rendkívüli eseteket kivéve legalább 3 nap közbevetésével napirendre tűzetnek. Péchy Tamás a szöveg végére e szavakat kéri tétetni ,s illetőleg az osztályokhoz utasíttatnak. A ház a 114. §-t Péchy módosításával fogadja el. Huszár Imre a 155. §-t ekkér kívánja módosíttatni : »A kérvények megvizsgálására kiküldött bizottság hetenkint véleményes jelentést terjeszt a ház elé.« .a ház nem fogadja el a módosítást, s marad az eredeti szerkezet, mely így szól: »A kérvények vizsgálatára a ház megalakulása után azonnal tizenöt tagú bizottágot választ, mely időnkint véleményes jelentést terjeszt a ház elé.« Huszár Imre a 213. §-hoz, mely igy szól: »A ház a számadás megvizsgálása végett öttagú számvevő bizottságot választ, mely az általa teljesített vizsgálat eredményéről a háznak jelentést tesz. A következő módosítványt ajánlja: A számvizsgáló bizottság az általa teljesített vizsgálat eredményéről félévenként a háznak jelentést tesz. (Helyeslés.) A ház elfogadja Huszár Imre módosítványát, valamint a Szőgyény László által beadott következő módosítványt: »A házszabályok 28. §-a következőképen módosítandó : Ezen szakasz harmadik sorában előforduló: »hét tag jelenléte« helyébe »öt tag jelenléte« teendő, és a szakasz szövege e szerint kiigazítandó.« Élkek : T. ház! Arra kérném fel a t. házat, hogy méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a ház a jelen ülésszaklatt többé érdemleges tárgyalásra ülést nem fog tartani, és csupán arra bízza meg az elnökséget, hogy a főrendiház üzenetének átvételére, vagy pedig a szentesített törvényczikkek kihirdetésére tartson ülést. Ezzel az ülést bezárom. Ülés vége 1 óra 55 perczkor. 1410 A FŐRENDIHÁZ CIV. ÜLÉSE 1874. augusztus 1-én d. u. 1 órakor. Elnök : Majláth György, országbíró. Jegyzők : ZicHY-Ferraris Victor gr., Pallavicini Ede őrgóf. A kormány részéről jelen van: Szapáry Gyula gróf. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök : jelenti,hogy a budapesti tudomány-egyetem rectora, a tudomány-egyetem ujjáalakításának 94-ik évforduló ünnepélye alkalmával elmondott beszédeket 100 példányban a főrendiház rendelkezésére bocsátotta. Ki fognak osztatni. Bemutatja továbbá a m. k. állatgyógyintézet tanítói karának kérvényét, melyben a választási törvényjavaslat 9. §-ba az okleveles állatorvosokat is bevezetni, illetőleg a választási joggal felruháztatni kérik. Waechter Frigyes, a képviselőház jegyzője átnyújtja a képviselőház mai ülésében kihirdetett szentesített tvczikkeket, s a ma ott 3-ik felolvasásban elfogadott , a képviselőválasztásról szóló tvjavaslatot. A szentesített tvczikkek szokásos módon kihirdettetvén, a választási törvényjavaslat, az állatgyógyintézeti tanító kar fennebbi kérvényével együtt a jogügyi bizottságnak véleményezés végett kiadatott. A jogügyi bizottság hétfőn 11 órára lett összehíva. A mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az ülés 1 óra 40 perczkor bezáratott. Hibaigazítás. Lapunk tegnapi, folyó hó 1-sői 174. számának »Országgyűlési tudósítások« rovatába nyomdai hiba csúszott be. Ugyanis Majoros István, Simonyi Ernő, Trauschenfels Emil, Pacz-