Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)

1874-08-02 / 175. szám

továbbá, a temesvár-orsovai vasút kiépítése, a sop­­ron-pozsony-lundenburgi vasút engedélyokmánya némely pontjainak módosításáról, a Nemcsovától a Nár­völgyön át az ország határáig terjedő szárny­vonal kiépítéséről, végre a Győrtől Sopronon át, Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasút engedélyokmánya némely pontjainak módosí­tásáról szóló törvényczikkeket azon kéréssel a t. ház asztalára letenni, hogy azokat kihirdetvén, hasonló kihirdetés czéljából a méltóságos főrendekhez át­küldeni méltóztassék. A szentesített törvények kihirdettetvén, a fő­rendekhez fognak átküldetni. Pulszky Ágost bemutatja a könyvtári bizott­ság jelentését, melynek kinyomatását és szétosz­tását elrendeltetni kéri. Lónyay János, a 4. bíráló bizottság elnöke, az Ordódy Pál képviselő igazolására vonatkozó je­lentést terjeszti be. A ház tudomásul veszi a bíráló bizottság jelen­tését. Következik a napirend, vagyis a választási tör­vényjavaslat harmadszori olvasása. A törvényjavaslat felolvastatván, a ház azt nagy többséggel elfogadja. Alkotmányos tárgyalás vé­gett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a mentelmi bizottságnak Stanescu Imre képviselőre vonatkozó jelentésének tárgya­lása. Radouza János előadó: Kijelenti, hogy Sta­nescu Imre a mentelmi bizottság előtt okmányok­kal igazolta azt, hogy Dobos Jánosnak ügyvéde volt. Kéri a házat a mentelmi bizottság jelentésé­nek elfogadására.. A ház Lázár Ádám felszólalása után a men­telmi bizottság jelentését elfogadja. Következik az V. bíráló bizottság határozati javaslatának tárgyalása, mely így hangzik: »Mondja ki a képviselőház határozatilag, hogy addig is, míg egy új választási törvény eziránt tüzetesebben intézkedene, a megbízó levél gyanánt szolgáló választási jegyzőkönyvek csak akkor bír­janak érvénynyel, ha azok az állam hivatalos nyelvén vétettek fel.­ Halassy Gyula ajánlja a határozati javaslat elfogadását. A ház elfogadja a határozati javaslatot. Következik a házszabályok módosítására vo­natkozó határozati javaslatnak tárgyalása. A beadott javaslat c­íme s a 97. §. észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 98. §­így szól: 98 §. A ház megalakulása után, az elnök és al­­elnökök kivételével, sorshúzás útján kilencz osz­tályra osztatik fel, egyszersmind a következő hét, úgymint : 1. igazságügyi, 2. pénzügyi, 3. közlekedésügyi, 4. közoktatásügyi, 5. kérvényi, 6. gazdasági, 7. naplókíráló állandó bizottságok megválasz­tatnak. Ezeken felül a ház egyes ügyekre vagy az ügyek egyes nemeire más bizottságokat is alakít­hat. Mindenik állandó bizottság legalább 7 tag­ból áll. Tisza Kálmán nézete szerint figyelmet kell for­dítni arra, hogy a ház minden része és minden árnyalata részt vehessen a szakbizottságokban, még­pedig azon helyes gyakorlat szerint, mely másutt is fennáll, hogy az ily bizottságok névsora az illetőkkel folytatott előleges értekezés útján azok kívánságához képest állapíttatik meg. ítészéről azt óhajtja, hogy maradjon meg a gazdasági, mentelmi, könyvtári és a számvizsgáló bizottságra nézve hét mint minimális szám, de a többi bizottságokra nézve a legkisebb szám 15 ben állapíttassák meg. Kívánja továbbá, hogy ezen bizottságok ülései a képviselőkre nézve nyilvánosak legyenek és üléseik ideje a képviselőház tábláira kifüggesz­­tessék. (Helyeslés.) Bittó István miniszerelnök: T. ház! Én azon módosítványokhoz, melyeket t. barátom a 98. §-ra vonatkozólag előterjesztett, a magam részéről egész készséggel hozzájárulok. Hozzájárulok ahoz t. i., hogy azon általa megemlített három bizottság tagjainak száma hétben mint minimumban álla­píttassák meg, a többiekre nézve pedig 15-ben; hozzájárulok egyszersmind ahhoz is,hogy a bizott­ságok ülései a képviselőház többi tagjai számára nyilvánosak legyenek, a­mint azt a t. képviselő úr formulázva beadta. Végre súly fék tettetik arra, hogy a kormány ne­vében kijelentessék az, hogy ezen bizottságok összeállításánál mindig tekintet legyen a pártár­nyalatokra. Én ezt is készséggel elfogadom, sőt még azt is hozzáteszem, hogy hajlandó vagyok ezen arányt úgy fogadni el, hogy ez mindig azon pártárnyalatoknak előlegesen történendő értekez­lete alapján történjék. (Helyeslés.) Én tehát a módosításokhoz magam részéről készségesen hoz­zájárulok. Kovách László azt indítványozza, hogy nyol­­c­adik bizottságát vetessék fel a véderő­ bizottság, 9-diknek a könyvtári, 10-diknek a mentelmi és 11-iknek a számvizsgáló bizottság. A ház mindkét módosítványt elfogadja. Tisza Kálmán ezen §. után egy új szakasz felvételét ajánlja. Ezen új szakasz így hangzik: Az államköltségvetés az egész ház bizottságá­ban készíttetik elő, mely a bizottság üléseit,­­ a képviselőház napirendjén lévő más tárgyak elin­tézésének megszakasztása nélkül — rendszerint a nyilvános ülés idején kívül tartja. Pulszky F. nem lehet egy véleményben előtte szólóval, de azt hiszi, hogy a javasolt módozat által a vitatkozások a végtelenre fognak nyúttatni. At­tól is fél, hogyok­ módon a budget egyes tételei nem fognának öszhangzásba^. lenni egymással. Véleményem szerint^^ígymond szóló — ez indítvány keresztül nem vihető mindaddig, mig rendes budgetünk nincs. Azt mondják, hogy An­gliában keresztülvihető.Igenis két körülmény miatt mely nálunk nem létezik; egyik az, hogy ott ren­des normál budget van, s ugyanazon tételek, melyek már 20—50 éve benfoglaltatnak, egyformán meg­szavaztatnak, discussió alá nem kerülnek. Ez ná­lunk nincs így. Jól tudjuk, hogy minden egyes tételnél vita szokott keletkezni. Angliában csak azon tételekről van szó, melyek újonnan jöttek be. A másik az, hogy Austriában nem szokás a házban új tételt, mely nem volt a budgetben, in­dítványba hozni. Nem tudom, törvényen alapul-e ez vagy szokáson, de hogy így van, azt tudom. Nálunk ellenkezőleg történik. Itt minden ember igazolni akarja magát választói előtt. A­kinek egy kegyencz vasútja, iskolája, gymnasiuma van, az előhozza s megtesz mindent, hogy óhajtását érvé­nyesítse, a fedezetről azonban legkevésbé sem gondoskodik. Nem fogadja el az új szakaszt. Péchy Tamás és Schwarz Gyula pártolják Ti­sza Kálmán indítványát. A ház erre 71 szavazattal 68 ellenében nem fogadta el Tisza Kálmán indítványát. A 99—104. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. Szilágyi Dezső a 103. és 104. §§-ok közé a kö­vetkező új beiktatást ajánlja: Azon képviselő, kinek indítványa valamely bizottsághoz utasíttatott, annak tárgyalásaiban részt vehet, habár nem tagja is a bizottságnak; sza­vazattal azonban nem bír. (Helyeslés) A ház elfogadja ez új szakaszt. Következik a régi 104., új 105. §., mely így szól: 105. §. A ministérium által előterjesztett tör­vényjavaslatoktól kivonatához képest az osztály­­ülési, illetőleg bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet. A felett, hogy valamely állandó vagy szakbi­zottság által tárgyalt törvényjavaslat az osztályok­hoz utasíttassék-e vagy közvetlenül a ház tárgyalása alá bocsáttassék, minden vitatkozás nélkül az el­nök felhívására a ház egyszerű szavazással dönt. Tisza Kálmán ezen §-hoz a következő módosí­tást ajánlja: Az első bekezdés ezen szavak kihagyásával »kivonatához képest« marad, de második bekez­désül ez teendő: »Midőn valamely állandó vagy szakbizottság jelentését a ház elébe terjeszti, a miniszer, az in­dítványozó képviselő, vagy a bizottság előadója in­dítványozhatja, hogy a kérdés az osztályok mellő­zésével egyenesen a házban tűzessék napirendre. Ezen indítvány felett a ház, a netalán ellenkező nézetben lévők közül legfeljebb két képviselőnek felszólalása után egyszerű szavazással dönt.« (He­­lyeslés.) A ház Pulszky Ferenc é­s Tisza Kálmán rövid felszólalásaik után elfogadja az ez utóbbi által be­adott módosítványt. A 111. és 112. §§-ok észrevétel nélkül fogad­tatnak el. A 113 §, így hangzik: 113. §. A külön bizottság jelentései, illetőleg ja­vaslatai a kisebbségi vagy különvéleményekkel együtt kinyomatván, rendkívüli eseteket kivéve legalább 3 nap közbevetésével napirendre tűzetnek. Péchy Tamás a szöveg végére e szavakat kéri tétetni ,s illetőleg az osztályokhoz utasíttatnak. A ház a 114. §-t Péchy módosításával fogadja el. Huszár Imre a 155. §-t ekkér kívánja módosít­tatni : »A kérvények megvizsgálására kiküldött bizottság hetenkint véleményes jelentést terjeszt a ház elé.« .a­ ház nem fogadja el a módosítást, s marad az eredeti szerkezet, mely így szól: »A kérvények vizsgálatára a ház megalakulása után azonnal tizenöt tagú bizottágot választ, mely időnkint véleményes jelentést terjeszt a ház elé.« Huszár Imre a 213. §-hoz, mely igy szól: »A ház a számadás megvizsgálása végett öt­tagú számvevő bizottságot választ, mely az általa teljesített vizsgálat eredményéről a háznak jelen­tést tesz. A következő módosítványt ajánlja: A számvizsgáló bizottság az általa teljesített vizsgá­lat eredményéről félévenként a háznak jelentést tesz. (Helyeslés.) A ház elfogadja Huszár Imre módosítványát, valamint a Szőgyény László által beadott követ­kező módosítványt: »A házszabályok 28. §-a következőképen mó­dosítandó : Ezen szakasz harmadik sorában elő­forduló: »hét tag jelenléte« helyébe »öt tag je­lenléte« teendő, é­s a szakasz szövege e szerint kiigazítandó.« Élkek : T. ház! Arra kérném fel a t. házat, hogy méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a ház a jelen ülésszak­­­latt többé érdemleges tárgyalásra ülést nem fog tartani, és csupán arra bízza meg az elnökséget, hogy a főrendiház üze­netének átvételére, vagy pedig a szentesített tör­­vényczikkek kihirdetésére tartson ülést. Ezzel az ülést bezárom. Ülés vége 1 óra 55 perczkor. 1410 A FŐRENDIHÁZ CIV. ÜLÉSE 1874. augusztus 1-én d. u. 1 órakor. Elnök : Majláth György, országbíró. Jegyzők : ZicHY-Ferraris Victor gr., Palla­­vicini Ede őrgóf. A kormány részéről jelen van: Szapáry Gyula gróf. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök : jelenti,hogy a budapesti tudomány-egye­tem rectora, a tudomány-egyetem ujjáalakításának 94-ik évforduló ünnepélye alkalmával elmondott beszédeket 100 példányban a főrendiház rendel­kezésére bocsátotta. Ki fognak osztatni. Bemutatja továbbá a m. k. állatgyógyintézet ta­nítói karának kérvényét, melyben a választási tör­vényjavaslat 9. §-ba az okleveles állatorvosokat is bevezetni, illetőleg a választási joggal felruház­­tatni kérik. Waechter Frigyes, a képviselőház jegyzője átnyújtja a képviselőház mai ülésében kihirdetett szentesített tvczikkeket, s a ma ott 3-ik felolva­sásban elfogadott ,­ a képviselőválasztásról szóló tvjavaslatot. A szentesített tvczikkek szokásos módon kihir­dettetvén, a választási törvényjavaslat, az állat­gyógyintézeti tanító­ kar fennebbi kérvényével együtt a jogügyi bizottságnak véleményezés végett kiadatott. A jogügyi bizottság hétfőn 11 órára lett összehíva. A mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az ülés 1 óra 40 perczkor bezáratott. Hibaigazítás. Lapunk tegnapi, folyó hó 1-sői 174. számának »Országgyűlési tudósítások« rova­tába nyomdai hiba csúszott be. Ugyanis Majoros István, Simonyi Ernő, Trauschenfels Emil, Pacz­-

Next