Budapesti Közlöny, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1874-11-22 / 268. szám

Budapest, 1874 szám. Vasárnap, november 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bem­entet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre................................12 frt. Félévre............................................6 . Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesitők egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Hivatalos Hirdetések : Magánhirdeté­sek: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Károly Ferdinánd főherczeg ur ő cs. kir. fensé­ge november 20-án délután 4 órakor Seelowitz­­ban az urban csendesen elszenderült. A vallás- és közoktatásügyi m kir. minister Jeszenszky Dezső zombori államgymnásiumi he­lyettes tanárt ugyanoda rendes tanárrá nevezte ki. A vallás és közoktatási m. kir. minister Vida Aladár eperjesi kath. főgymnasiumi helyettes tanárt ugyanezen tanintézethez rendes tanárrá nevezte ki. A kir. igazságügyminister Rácz Pál girálti já­­rásbirósági végrehajtót az eperjesi kir. törvény­székhez helyezte át. A kir. igazságügyminister a técsői kir. járásbí­rósághoz írnokká Ilniczky Sándor marmaros-szi­­geti törvényszéki díjas joggyakornokot nev­ezte ki. A közmunka és közlekedési m. kir. minister Strgal József segédmérnököt az államépítészeti hivatalnokok létszámában másodrendű mérnökké nevezte ki. Gruttmann Lipót varannói lakos vezetéknevé­nek a Szendei«-re kért átváltoztatása folyó évi 47.334. számú belügyministériumi rendelettel meg­engedtetett A debreczeni m. k. pénzügyigazgatóság által Jobbágy István irodai gyakornokká neveztetett ki. NEMHIVatalos kész. A felséges uralkodóház fájdalmas veszteséget szenvedett, mely kétségkívül az összes hazafiak szivében a legbensőbb részvétet fogja előidézni. Károly Ferdinánd főherczeg ő és. fensége teg­nap 56 éves korában Seelowitzban meghalt. Az elhunyt főherczeg 1818. július 29-én született, s második fia volt Károly Lajos János főherczeg­­nek, a híres hadvezérnek, öcscse Albrecht főher­czeg ő fenségének. 1854. ápril 18-án lépett házas­ságra Erzsébet főherczegnővel, dicső emlékű Jó­zsef nádor leányával. E házasságból négy gyermek született: Frigyes, Mária, Károly és Jenő. A boldogult főherczeg lovassági tábornok, to­vábbá az 51. sz. cs. k. sorgyalog-ezred tulajdonosa, és a 11. sz. orosz cs. dzsidás-ezred főnöke volt. Azon részvét, melylyel a nemzet az uralkodóház gyászában mindenkor osztozik, legyen vigasz, s enyhítse némileg az özvegygyé lett Erzsébet fő­­herczegasszony nagy fájdalmát; az elhunyt po­rai pedig nyugodjanak békében! TÖRVÉNYJAVASLAT , a bélyeg, illetékek és dijak tárgyában. 1­1§. A bélyeg és illetékek, valamint a dijak megsza­bása, mérve és lerovási módja iránt fennálló sza­bályok az 1868. XXII., 1869. XVI., 1870. LVII., 1871. LXVI. és 1873. IX. törvényczikkekben s a jelen törvényczikk következő szakaszaiban fog­lalt módosításokkal, a­mennyiben a törvényhozás időközben máskép nem intézkedik, 1876-ik évi deczember 31. napjáig érvényben tartatnak. 2. §. Az illetékek megszabásával, mely eddig a kir. adóhivatalok által teljesittetett, jövőre a kir.­illeték­­kiszabási hivatalok bízatnak meg, melyeknek vég­zései a kerületi pénzügyigazgatósághoz s onnét a­­ pénzügyministerhez felebbezhetők. A kir. illetékkiszabási hivatalok székhelyeit és szervezését az országgyűlésileg megállapított költ­ségvetés korlátai között a ministérium állapítja meg; felállításukig a kir. adóhivatalok folytatják az illetékek kiszabását a fennálló szabályok sze­rint. 3. §. Ha illetékre szabás végett ingatlanokra vo­natkozó jogügyletek jelentendők be, kötelesek a­­ felek az ingatlant terhelő föld-, vagy hátbéradó­nak azon évi összegét, melyben a jogügylet meg­köttetett, vagy ha akkor a folyó évi adó még ki­róva nem leend, az előző évi adó összegét, az osz-­­tályadó alá tartozó épületeknél pedig ezek becs­értékét, továbbá oly ügyletek felől kiállított okmányoknál, melyekben az illeték alapját képező­ szolgálmány értéke készpénzben kifejezve nincs, a szolgálmány értékét kis és nagy községekben a bíró és jegyző, rendezett tanácsú és törvényható-­­­sági joggal felruházott városokban a polgármes­ter és a tanácsnokok egyike által az okiraton bizonyíttatni, és az ekként felszerelt okiratot 8 nap alatt vagy közvetlenül az illeték-kiszabási hivatalnak, vagy ahoz leendő beküldés végett az illető adóhivatalnak átadni. Ingatlanokra vonatkozó jogügyleteknek illeték­megszabás czéljából a birtokbíróságok útján tör­tént bejelentései továbbra is érvényeseknek te­kintendők, ha a telekkönyvi bejegyzés iránti kér­vény a jelen szakaszban elrendelt adó-, illetőleg értékbizonyítványnyal felszerelten a birtokbíró­­sághoz 8 nap alatt nyújtatott be. Ha az említett községi bizonyítvány a jogügylet bemutatására szabott 8 napi határidő alatt meg nem szereztethetnék, a jogügyletet kötő felek tar-­­­toznak ezen körülményt az illető adó-, vagy ille-­­­tékkiszabási hivatalnak az okirat bemutatása mellett bejelenteni. Ezen bejelentés nélkül a jogügylet bejelen­tettnek nem tekintetik. Az illetékkiszabási hivatal a nevezett városi és községi elöljárókat a fennebb említett adatoknak a felszólítás kézbesítésétől számítandó 14, vagy legfeljebb 30 napi határidő alatt leendő beszol­gáltatására keresendő meg. Ha a bekívánt adatok a kijelllt határidőig be­ nem szolgáltatnak, az illető elöljárók a kir. adó-­ felügyelő megkeresésére a kir. járásbiróság által a mulasztás minden napjára a kir kincstár részére 1-től 10 forintig terjedhető birságban maraszta­­landók el. 4. §. A törvényhatósági tisztviselők az 1870. XLIL törvényczikkben körülirt felelősség terhe alatt köteleztetnek az illetékkiszabási hivatalok meg­kereséseinek, a­mennyiben azok az illetékkiszabás teendőiben hozzájuk fordulnak, késedelem nélkül foganatot szerezni. 5. §: Budapest főváros kivételével, hol a fizetési meg­hagyások kézbesítéséről az ottani illetékkiszabási hivatal maga rendelkezik, a fizetési meghagyások kézbesítését nagy és kis községekben a bíró, tör­vényhatósági joggal felruházott s rendezett taná­csú városokban a polgármester, kötelesek 5 nap alatt eszközölni, és a kézbesítési revényt a kézbesítés tán 3 nap alatt azon hivatalnak be­küldeni, melytől a fizetési meghagyást kapták, s ha ezt tenni elmulasztják, a késedelem minden nap­jáért a 3. § ban megállapított bírságban az ugyanott körülírt eljárással elmarasztalandók. 6. §: Ha a fél a kézbesítendő fizetési meghagyást el­fogadni vonakodik, a meghagyás nála hagyatik, és ezen körülmény a kézbesítési vevényben meg­jegyeztetik. Ha pedig a kézbesítő a félt honi nem találja, a fizetési meghagyást annak lakásán hagyja, vagy lakása ajtajára kifüggeszti, és ezt a kézbesítési vevényben szintén bejegyzi. Mind a két esetben a fizetési meghagyás kézbe­sítettnek tekintendő. 7­§­Tánczvigalmaktól, hangversenyektől, zene és dalestélyektől, tűzijátékoktól, mülovardai elő­adásoktól, erőmutatványoktól s bárminemű lát­ványosságoktól, ha belépti díj medett tartatnak, illetőleg mulattatnak, a színházak kivételével, kö­vetkező bélyegilleték fizetendő: Budapesten Ha a legmagasabb beléptidij 20 krt meghalad s 50 krnál nem nagyobb, — 3 frt. Ha a legmagasabb beléptidij 50 krt meghalad s 1 írtnál nem nagyobb, — 6 frt. Ha a legmagasabb beléptidij 1 frtot meghalad s 2 írtnál nem nagyobb, — 12 frt. Ha a legmagasabb beléptidij 2 frtot meghalad s 3 frtnál nem nagyobb, — 18 frt. Ha a legmagasabb beléptidij 3 frtot meghalad 8 4 frtnál nem nagyobb, —• 24 frt. Ha a legmagasabb beléptidij 4 frtot meghalad s 5 frtnál nem nagyobb, — 30 frt. Ha a legmagasabb beléptidij 5 frtot meghalad, — 40 frt. Nyilvános helyen tartott táncfvrgalmaktól, hangversenyektől, zene- és dalestélyektől akkor is bélyegileték fizetendő, ha nem beléptidíj mellett, hanem több rendező által összetett költségen tartatnak. Ez esetben a bélyegilleték egy részvény össze­gének, s ha a rendezők a költségekhez nem egyen­lően járulnak, a legmagasabb részvényösszegnek 25%-ából áll. 8.§: Budapestet kivéve minden más helyen a 7. §- an megállapított illetékeknek csak fele fize­tendő. (Vége következik.)

Next