Budapesti Közlöny, 1875. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1875-02-21 / 42. szám
a Tengermelléken: Pavia, Klana, és Hrusica, Krajnában, Dornegg községben malg. A morvaországi és szíriai cs. kir. helytartóságok folyó évi 3249. és 2092. sz. a. kelt rendeleteikkel, a Zalamegyében megszűnt keleti marhavész következtében, a Magyarország ellenében eddig fennállott határzárt megszüntették és az innen származó kérődző állatoknak és ezek nyers terményeinek bevitelét az érvényben lévő rendszabályok szigorú megtartása mellett újból megengedték. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministeriumtól. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A budapesti ügyvédi KAMARA tegnap délelőtt tartotta a megyeház termében alakuló közgyűlését. A nagyterem zsúfolásig telt meg, 533 ügyvéd adta be oklevelét és ezek majdnem teljes számban jelentek meg, hogy szavazatukat a megválasztandókra beadják. Az előteremben három választási ajánlatot osztogattak, melyek, csak abban egyeztek meg, hogy elnöknek Ghyczy Gyulát, elnökhelyettesnek pedig Funták Sándort ajánlották, a hetes bizottság választási ajánlatán Horvát Boldizsár volt ugyan kijelölve, de köztudomású, hogy Horvát Boldizsár ez állást nem akarja elfogadni. A megjelentek közt csakugyan a következő nyilatkozatot osztogatták: »A budapesti általános ügyvédi értekezlet hetes bizottsága a budapesti ügyvédi kamara elnöki állására alulírottat hozván javaslatba, tisztelettel és bizalommal kérem mindazon barátaimat és jóakaróimat, akik e javaslat folytán szavazatukkal netalán engemet óhajtottak volna megajándékozni , méltóztassanak becses bizalmukat ezúttal, a magam és az ügy érdekében, más valakire átruházni, a helyzetemnél fogva nem rendelkezhetvén annyi erővel és idővel, a mennyit a kamarai elnökség lelkiismeretes betöltése tőlem igénybe venne. Budapest, 1875. évi febr.hó 17-én. Horvát Boldizsár.* A titkári, ügyészi és pénztárnoki állomásokra egyrészt. Győry Elek, (illetőleg Kuncz Jenő), Gaál Ernő, Toperczer János, másrészt Siegmund Vilmos, Győry Elek és Morlin Imre vannak ajánlva; választmányi tagságra 12, póttagságra hat tag választandó, a három névsor teljesen eltér egymástól ; — egyébiránt a szavazatok valószínűleg egyébként is nagyon eltérők lesznek, úgy hogy a déli 1 óráig teljesítendett szavazás eredményének kihirdetését f. hó 22-ére tűzték ki; a közgyűlés e napon d. u. 4 órakor fog folytattatni. Kilencz óra után Emey János felszólalása folytán Sárkány József, a pesti kir. törvényszék elnöke, ki a mellékszobában időzött, felkéretett, hogy a törvény értelmében nyitná meg a közgyűlést. Sárkány ur magyar díszruhában jelent meg, élénk éljenzésekkel fogadtatott és a következő, többször ismétlődő éljenzéssel félbeszakított érdekes beszéddel nyitotta meg az alakuló közgyűlést: »Tekintetes ügyvédi kamara! Az 1874-ik évi XXXIV. t. czikkben a pesti k. törvényszék elnökére ruházott kötelességnél fogva van szerencsém uraim! önök díszes körében megjelenni, hogy az immár hatályba lépett hazai ügyvédi rendtartás végrehajtása tekintetéből, a »budapesti ügyvédi kamarának« általam mai napra egybehívott alakuló gyűlését megnyissam. Midőn ezen reám nézve megtisztelő feladatot teljesítem, üdvözlöm önöket uraim azon testvéri rokonérzettel, melyet önök magasztos hivatása iránt úgy is, mint a budapesti ügyvédi karnak egy időben én is igénytelen tagja, — úgy is, mint biró keblemben táplálok, s üdvözlöm önöket azon hazafias örömmel, melyet e régen sóhajtva várt törvény hatálybalépte felett én is érezek, — és joggal, mert: Nevezetes, és következményeiben kétségkívül nagy horderejű mozzanatot képez e törvény hazai jogéletünkben, nem csak azért, mert törvényhozásunk ez alkotása egy színvonalon áll a külföldi jogállamok hasonló intézményeivel, melyekért egykor egy Mittermeyer, egy Feuerbach, egy Bernier felkent szellemük egész hatalmával küzdöttek, hanem nevezetes e törvény azért is, mert e törvény alkotásánál a magyar törvényhozás az ügyvédi hivatás magasztos rendeltetésének bölcs felfogásában, határozottan szakított azon iránynyal, mely idevonatkozó régibb törvényeinken félreismerhetlenül keresztül vonul. Egy történeti visszapillantás, egy tárgyilagos párhuzam felállítása az 1874 XXXIV. törvényczikk és idevonatkozó régibb törvényeink között, meggyőző bizonyitékát fogja képezni ez állításnak. Ha Corpus Jurisunknak az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit tekintjük, azon törvényeket, melyek p. v. Mátyás VI. decretuma 7. 69. czikkeiben, az 1563., 1567., 1574., 1609., 1649., 1723-ki országgyűlés czikkelyeiben foglaltatnak, ha tekintjük a »planum tabulare» idevonatkozó döntvényeit, — azt tapasztalhatjuk, hogy ez intézkedések úgyszólván egy kis fenyitő codexet képeznek. Aggodalmat ébresztő bizalmatlanság, látói szigor jellemzi azokat, az ügyvédek minden képzelhető visszaélései ellen irányozva ; kötelességek és büntetések hosszú sorozatát képezik azok, de az ügyvédi magasabb érdekek, az ügyvédek jogainak biztosítása iránt a felekkel és bíróságokkal szemben, törvényeinkben vajmi kevés gondoskodást találunk. Még a jelen század elején is ez irány vezérelte a törvényhozást. Hogy csak egyet említsek. — Az 1827-ks országgyűlés, mely az ügyvédi állapotok rendezésével tüzetesebben szándékozott foglalkozni, egy országos bizottságot küldött ki e tárgyban. Ez országos küldöttségnek munkálata még mindig a korábbi irányban haladott, sőt úgy azon álláspont tekintetében, melyből az ügyvédi hivatást megítéli, mint azon büntetések tekintetében, melyeket minden képzelhető visszaélésekre gondos minutiosítással javaslatba hoz, — úgyszólván még inkább egyoldalú, még inkább rigorosusabb mint a korábbi idevonatkozó törvényes intézkedések. Amily jellemző e munkálat hazai jogéletünk történetében, épen oly emlékezetes, és megérdemli, hogy e helyütt, ez ünnepélyes alkalommal felemlíttessék azon memorandum, mely ezen országos feüldöttségi munkálat felett és ellenében, épen a pesti ügyvédi kar jelöltjei által szerkesztetett, s mely a hazai ügyvédi kar érdekében a felébredt önérzetnek oly nemes és meleg kifejezést adott, s mely már akkor öntudatos erélylyel hangsúlyozta a testületi szellem önbecsülést és bizalmat teremtő erkölcsi hatalmát. Íme uraim már 1827-ben zászlóvivője és előharczosa volt a fővárosi ügyvédi kar azon egészséges irányelveknek, melyeknek érvényesítése által jutottak a külföldi jogállamok ügyvédi testületét azon tekintélyes állás magaslatára, mely az ügyvédi hivatást a jogszolgáltatás terén méltán megilleti. És uraim! a fővárosi ügyvédi testületnek ezen nemes törekvése itt meg nem szűnt. Ugyancsak a fővárosi ügyvédi kar volt az, mely a legújabb időkben is minden módot és alkalmat megragadott a testületi szellem ébresztésére, nemesbítésére, s az erkölcsi solidaritás eszméjének érvényesítésére. Amit évtizedek hosszú sora nem tudott megérlelni, amit nem lehetett még azon időben a törvényhozás terén diadalra juttatni, s megkísértette azt társulati téren megközelíteni. Ily módon, s ily nemes törekvésből keletkezett 1865-ben abudapesti ügyvédi egylet, s utána az országban több ügyvédi egyletek, melyeknek czéljuk volt a tudományos mivelődésen kívül az ügyvédi állás magasztos érdekeinek felkarolása, a testületi szellem és tekintély ébresztése, megóvása. Az 1874. XXXIV. t. sz. fényes tanúságot tesz immár arról, hogy a társadalmi téren érvényesített ezen nemes törekvések nem voltak terméketlen és hiú kísérletek, hanem voltak érlelői, előkészítői a helyes irány diadalának, azon irány diadalának, mely az 1874. XXXIV-dik törvényczikknek életet adott. És itt engedjék meg uraim nekem, a ki egyszer szintén szerencsés voltam önök díszes testületének igénytelen tagja lehetni, s a ki szintén egyik szerény de buzgó munkása voltam ez eszmék érvényesítésének, hogy hálás örömömet fejezhessem ki a felett, hogy az isteni gondviselés megengedte ma már azon törvénynek végrehajtásában működhetnem, mely 1365. nov. 4 én csak mint sejtelem lebegett előttem, midőn az időben egyj összejövetelünk alkalmával a »budapesti ügyvédi egyletet« indítványozni, még pedig önök szives és általános helyeslése közt indítványozni szerencsés voltam. (Élénk éljenzés.) Az akkori sejtelem, akkori óhajtásunk ime valósult. Az 1874-ki törvényhozás bölcs előrelátással és méltánylattal érvényesítette egyrészről azt, hogy az ügyvédi jeles állást csak alapos készültségű és jellemes férfiak foglalhassák el; másrészről érvényesítette azt, hogy az ügyvéd magasztos hivatásában minden körülmények között teljes önállósággal járhasson el, és mindenek felett érvényesítette az önkormányzati jogot, a függetlenség létfeltételét akkor, midőn az ügyvédi testület legszentebb érdekeinek és tekintélyének megóvását az erkölcsi solidaritás alapjára fektetve, az ügyvédi kamara saját kezeibe tette le. Én most uraim! midőn önök e perekben ama nagy érdekek kezelése és megőrzésére az ügyvédi kamara választmányának megalakítását eszközölni fogják, — engedjék meg hogy önöknek e munkához szívem mélyéből szerencsét és isten áldását kívánjam. Ezzel a »Budapesti ügyvédi kamara« alakuló gyűlését megnyitottnak jelentem ki.« Miután az éljenzés, mely e beszédet követte, elhangzott, Sárkány úr elfoglalta az elnöki széket, s röviden jelentést tett az alakuló közgyűlés előmunkálatairól, t. i. hogy az igazolási okmányokat átvéve, azok alapján összeállíttatta a szavazók névjegyzékét; e szerint törvényes munkaköre be lévén töltve, felszólítja a közgyűlést, válaszszon korelnököt. A közgyűlés Verhovszky Mihályt kiáltotta ki korelnökké, ki éljenekkel fogadtatva foglalta el az elnöki széket, mire Sárkány úr áldást kívánva a kamara működésére, harsogó éljenek kíséretében távozott. A korelnök kinevezte dr. Siegmund Vilmost és Polonyi Gézát jegyzőkké, ez utóbbi felolvasta a törvény idevágó szakaszait, mire a következő szavazatszedő bizottság küldetett ki: Gelléri Szabó János (mint elnök), Merlin Imre, Szedenics János, Bantner Imre, Uilmann Sándor, Morzsányi Károly,Berczelly György, Oszwahl Sándor, Grünwald Róbert, Gruber József, Janik Ferencz, Novák Sándor, Kugler János, Kühner Ignácz, Krajtsik Ferencz, Lovrich Gusztáv, Szlávy Olivér és Murinyi Endre (Esztergomból.) A jegyző felszólította a jelen voltakat, ha van köztük kalocsai kartárs, az jelentkezzék, hogy így kalocsait is lehessen a szavazatszedő bizottságba választani, de e felszólításra senki sem jelentkezett; eszerint a kalocsaiak mind elmaradtak a kamara alakuló közgyűléséről. A közgyűlés azon kijelentéssel záratott be, hogy az eredmény f. hó 22 én d. u. 4 órakor fog kihirdettetni. 1146 A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁBÓL. Budapest, febr. 18 án. Az ülés alelnök báró Podmaniczky Frigyes által délután 4 órakor megnyittatván, következő ügyek vétettek tárgyalás alá és pedig első sorban a sugárút további kiépítésének kérdése. Szem előtt tartva ugyanis, miszerint a sugárúti építő társulat a fennálló pótszerződés 2k pontja értelmében, az ezen szerződés létrejötte előtt már kiépített X. és XV. csoport, valamint a nyolcszögtéren épített házakon kívül, két év lefolyása alatt, azaz 1876. évi május 1-ig legalább is még további tíz ház kiépítésére köteleztetett, felszólittatott nevezett társulat azon előmunkálatok és előintézkedések bejelentésére, melyek általa ezen kötelezettség teljesithetése czéljából eszközöltettek, mire a társulat a következő jelentést terjeszti elő, hogy a tettleg 4, részben már lakott, részben tető alatt lévő, 44., 49., 70. és 74. számú házakon kívül, a XVII. csoport két háza 64. és 66. sz. a. fog felépülni, nem különben a XXI. csoport 78., 80. sz. a. két telke, s a XXIII. csoport 5 telke, azonkívül a nagymező és váczi út között 12 ház, 12. és 33. sz. a. az intézet által, 3 ház pe-