Budapesti Közlöny, 1875. május (9. évfolyam, 99-121. szám)

1875-05-30 / 121. szám

dőnkint meghatározott pótlék is mindig hozzászá­mítandó. A­mennyiben ily pótlék némely vállalatok által vagy némely szállítmányok után nem szedetik, az adó egyedül a vállalat által szedett fennemlí­­tett díjak, bérösszeg és kezelési illeték alapján vettetik ki. 2. §. Mindezen adótételeket az utasoktól, illetőleg szállítóktól vagy a szállítmányok átvevőitől a gő­z­­hajózási és vasúti vállalatok szedik be és az illető állami pénztárba szolgáltatják be. 3­ §. Az 1-fő §-ban megállapított adótételek a válla­lati díjszabályzatban meghatározott vitel- és szál­lítási díjakhoz s kezelési illetékhez hozzászámí­­tandók, a díjszabási táblázatokban egy összegben köztudomásra hozandók, s azokkal és az érczpénz árkerete szerint, az 1. §. értelmében felszámítandó pótlékkal együtt fizetendők. Az ekképen kiállított díjszabályzatok a kor­mánynak bemutatandók. 4­ §. A jelen törvény szerint fizetendő adóösszeg ki­számításánál fennmaradó krajczár-töredékek, ha viteldíjaknál fél krajczárnál, szállítási díjaknál fél­tized krajczárnál nem nagyobbak, számításon kí­vül hagyandók; ha ezen összegeknél nagyobbak, egy egész, illetőleg egy tized krajczárra kerekí­­tendők ki. Azok, kik kedvezményi díjszabásban részesül­nek, csupán a kedvezményi díjtétel,­ kezelési ille­ték és esetleg érezpénz-pótlék után eső adóössze­get fizetik 6. §. E törvény által meghatározott adóval nem ro­vatnak meg: a) a királyi udvar ; b) a szokott katonai szállítási okmányok mellett, a közös hadsereg és a honvédség részére eszköz­­lött személy- és teherszállítmányok; c) a vasúti és gőzhajózási vállalatok azon javak­ra nézve, melyeket egyedül saját építkezéseikhez, a vállalat tárgyainak kiépítéséhez vagy fenntartá­sához, vagy végre mint üzletükhöz tartozókat saját vasúti vagy gőzhajózási állomásaik egyikéről a másikra szállítanak; d) a közúti vasutak; e) a főváros és határának egyes részei kö­zött a személyszállítást közvetítő gőzhajók és vasutak. 7­ §• A vasúti és gőzhajózási szállításoknál a fenn­álló törvények és szabályok szerint fizetendő bé­lyeg-illetékek jövőre is változatlanul fenntartatnak. 8. §. A gőzhajózási és vasúti vállalatok köteleztetnek, mindenik hónap elteltével, utólagos kiegyenlítés fenntartása mellett, 14 nap alatt egyelőre az előző évi ugyanazon hónap személy-, illetőleg márka-, gyors- és teherszállítmányok forgalmának megfe­lelő adóösszeget az állampénztárba befizetni; az illető hónapról szóló forgalmi rovatos kimutatáso­kat azonban, melyekben a­z adóköteles szállítmá­nyok, az azokért befolyó bevételek s az azok után ezen törvény alapján beszedett adó a személy-, márka-, gyors- és teherszállítmányok rovatai sze­rint elkülönözve egy összegben tüntetendők ki, a pénzügyminiszer által kijelölendő pénzügyigazga­tóságnak legfeljebb 3 hónap alatt beküldeni. Azon vállalatok, melyek üzletüket az osztrák államterületre vagy a külföldre is kiterjesztik, ezen kimutatásokban külön kitüntetni tartoznak azon összegeket s az azok után járó adót, melyek az em­lített államterületeken a magyar korona országai­nak határain belül történt vasúti vagy gőzhajózási szállítás használatáért fizettettek. Az ezen kimutatás szerint fölösen fizetettnek mutatkozó összeg az illető vállalatnak azonnal visszatérítendő, a mutatkozó hiány pedig egyúttal általa pótlandó lesz. Az említett rovatos kimutatásnak a vállalat eredeti feljegyzéseivel vagy könyveivel egyeznie kell. Helyességéért a vállalatok, társulatok ügyve­zetőjükkel együtt felelősséggel tartoznak, s azokat a vállalat könyveivel vagy feljegyzéseivel megbí­zott közege által összehasonlíttatni a pénzügyi igazgatóság jogosítva van. 9. §. Azon adóösszegek, melyek a 8. §-ban kitűzött határidő alatt az illető vállalatok által be nem küldetnek, a mulasztás tartamára számítandó 8 °/C késedelmi kamatokkal együtt az egyenes adók módjára hajtatnak be.­­ 10. §• A magyar korona országainak területén fekvő állomások között az ország határain kívül eső te­rületnek érintése nélkül folytatott vasúti és gőzha­józási forgalomban ezen törvény a szentesítését követő hónap lefolyása után következő hónap első napján, összes határozmányaira nézve pedig a ki­hirdetését követő három hónap lefolyása után kö­vetkező hónap első napján lép érvénybe. 11. §. A jelen törvény összes határozmányainak ér­vénybe lépéséig a kizárólag az ország határain be­lül folytatott forgalomra eső adónak az állam­­pénztárba beszállítása s az aziránti leszámolás ha­táridejét és módozatait a pénzügyminiszer rende­leti uton állapítja meg. 12. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, és közmunka és közlekedési miniszerek bízatnak meg, mi­nt e törvényczikket és mindazt, a abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fog­va helybenhagyjuk, megerősítjük és szen­tesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budvában, ezernyolczszáz­hetven­­ötödik évi május hó hatodikán. Ferencz József, s. k. (P­H.) B. Wenckheim Béla, s. k. Ő cs. és Apost. kir. Felsége f. évi május hó 24-én az észak-amerikai Egyesült-Államok újon kine­vezett követét és meghatalmazott ministerét, God­­love S. Orth-ot külön­ audientián fogadni s meghi­telező iratát átvenni méltóztatott. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége méltóztatott to­vábbá legkegyelmesebben : Hull Ignácz őrnagy-hadbirónak, a báni tábla határvidéki osztálya ülnökének, áthelyezését a hadbíróság tartalék állományába elrendelni; továbbá: . főhadnagy-hadbirákká a tartalékban kinevezni a következő h­adnagy-hadbíró-gyakornokokat : Schill Jánost, államügyész a gospici törvény­széknél ; Petricevic Ferdinándot, törvényszéki segéd a gospici járási törvényszéknél ; Adamovic Sabbast, törvényszéki segéd az otto­­caci járási törvényszéknél; Caklovic Vinczét, törvényszéki segéd a zimonyi törvényszéknél; Matauschek Vilmost, segéd a cermenicai járási törvényszéknél; Kosicek Ágostont, gracaci járásbirót (1875 évi május hó 13-án kelt legf. elhatározással) ; azután: Klein András 1. oszt. százados­ hadbírónak, be­tegsége miatt az ogulini ideiglenesen viselt tör­vényszéki elnökségi tisztétől felmentését elren­delni (1875. évi május bő 17-én kelt legf. elha­tározással) ; Ilisic Simon kisebb illetményü törvényszéki ül­nököt, a nevezett törvényszéknél magasabb illet­ményü törvényszéki ülnökké, s ugyanott egy ki­sebb illetményü ülnöki állomásra vezényletileg be­osztott 2. oszt. kapitány-hadbíró Stepniczka Henriket, kisebb illetményü törvény­­széki ülnökké ugyanezen törvényszéknél kine­vezni ; és­­ Hofstätter Rudolf, 2. oszt. kapitány-hadbiró- s­­ kisebb illetményű törvényszéki ülnöknek hasonló minőségben a gospici törvényszéktől a vinkovcei­­hez áttételét elrendelni (1875. május 17-én kelt legf. elhatározással); dr. Rosmanith József törzsorvosnak, a 17. sz. budapesti helyőrségi kórháznál osztályfőnöknek, átvételét az állandó nyugalmi állapotba elren­delni (1875. évi máj. hó 12-én kelt legfelsőbb el­határozással) ; dr. Campostrini József 1. oszt. ezredorvosnak, a törzsorvosi czimet és rangot díjmentesen adomá­nyozni (1875. évi május hó 16-án kelt legf. elha­tározással) ; dr. Toldi Károly, 2. oszt. ezredorvost, a bécsi egyetemen magántanárt, az 1. sz. bécsi helyőrségi kórház állományától, a nevezett egyetemen a boncztan rendkívüli tanárává kinevezni (1875. május 6-án kelt legf. elhatározással); továbbá kinevezni: főorvosokká a tartaléknál: segédorvos: dr. Gorski Adolfot, a krakkói 15. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 20. sz. Frigyes Vilmos, a német birodalom és Poroszor­szág koronaherczege gy.­ezred tartalék-állomá­nyába, a tartalékparancsnokságnál; következő katonai orvosnövendékeket : dr. Hynek Jánost, a josephstadti 12. sz. hely­őrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 6. sz. Sándor hesseni és rajnai herczeg drag. ezred tartalék­állományába; dr. Bélky Jánost, a budapesti 16. sz. helyőr­ - ségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 25. sz. b. Mamula gy. ezred tartalék-állományába, a tartalék-parancsnokságnál; dr. Magdié Jánost, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 70. sz. h. Philippovic péterváradi gy. ezred tartalék­­állományához ; dr. Breitenstein Henriket, a bécsi 1. sz. hely­őrségi kórház tartalékállományától, beosztatván­ a 8. sz. Károly főhg gy. ezred tartalék állományá­ba, a tartalékparancsnokságnál; dr. Rográn Gusztávot, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 66. sz. IV. Ferdinánd Toscana ahg. gy. ezred tarta­lékparancsnokságához ; dr. Mikulicz Jánost, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, a 41. sz. b. Kell­ner gy. ezred tartalékállományához; dr. Schrefer Gyulát, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 34. sz. I. Vilmos német császár, Poroszország királya gy. ezred tartalékállományához, segéd­orvosokká a tartaléknál: katonai orvosnövendék: dr. Wozelka­ Mórt, a bécsi 1. sz. helyőrségi kór­ház tartalékállományától, beosztatván az 56. sz. Baumgarten gy. ezred tartalékállományába, a tartalékparancsnokságnál; és dr. Madritsch Márkot, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 10. sz. Hutschenreiter táb. tűz. ezred tartalékállo­mányába ; végre segédorvossá, a tettleg szolgáló katonai orvosnövendék: dr.An Karl Herrmannt,meghagyatván jelen szol­gálati állomásán a prágai 11. sz. helyőrségi kór­háznál (1875. évi május hó 13-án kelt legf. elha­tározással) ; végül : Gerrich Ede őrmesternek, a 76. sz. b. John gy. ezrednél, hosszas és sikeres szolgálattétele elisme­réséül az ezüst érdemkeresztet adományozni 1­875. május 13-án kelt legf. elhatározással.) Ö cs. és Apost. kir. Felsége méltóztatott továb­bá legkegyelmesebben: a tüzérségnél­ következő 2. oszt. kapitányoknak első osztályú kapitányokká előléptetését elrendelni, és pedig: Peyer Károlynak, a 9. sz. gr. Bylandt táb. tűz. ezr­ednél; Grosshumer Venczelnek, a 12. sz. táb. tüzérez­rednél ; Jennewein Lipótnak, a 8. sz. Hofmann táb. tűz. ezrednél; Drobny Károlynak, a 2. sz. Rudolf fhg korona- 3542

Next