Budapesti Közlöny, 1875. május (9. évfolyam, 99-121. szám)
1875-05-30 / 121. szám
dőnkint meghatározott pótlék is mindig hozzászámítandó. Amennyiben ily pótlék némely vállalatok által vagy némely szállítmányok után nem szedetik, az adó egyedül a vállalat által szedett fennemlített díjak, bérösszeg és kezelési illeték alapján vettetik ki. 2. §. Mindezen adótételeket az utasoktól, illetőleg szállítóktól vagy a szállítmányok átvevőitől a gőzhajózási és vasúti vállalatok szedik be és az illető állami pénztárba szolgáltatják be. 3 §. Az 1-fő §-ban megállapított adótételek a vállalati díjszabályzatban meghatározott vitel- és szállítási díjakhoz s kezelési illetékhez hozzászámítandók, a díjszabási táblázatokban egy összegben köztudomásra hozandók, s azokkal és az érczpénz árkerete szerint, az 1. §. értelmében felszámítandó pótlékkal együtt fizetendők. Az ekképen kiállított díjszabályzatok a kormánynak bemutatandók. 4 §. A jelen törvény szerint fizetendő adóösszeg kiszámításánál fennmaradó krajczár-töredékek, ha viteldíjaknál fél krajczárnál, szállítási díjaknál féltized krajczárnál nem nagyobbak, számításon kívül hagyandók; ha ezen összegeknél nagyobbak, egy egész, illetőleg egy tized krajczárra kerekítendők ki. Azok, kik kedvezményi díjszabásban részesülnek, csupán a kedvezményi díjtétel, kezelési illeték és esetleg érezpénz-pótlék után eső adóösszeget fizetik 6. §. E törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg: a) a királyi udvar ; b) a szokott katonai szállítási okmányok mellett, a közös hadsereg és a honvédség részére eszközlött személy- és teherszállítmányok; c) a vasúti és gőzhajózási vállalatok azon javakra nézve, melyeket egyedül saját építkezéseikhez, a vállalat tárgyainak kiépítéséhez vagy fenntartásához, vagy végre mint üzletükhöz tartozókat saját vasúti vagy gőzhajózási állomásaik egyikéről a másikra szállítanak; d) a közúti vasutak; e) a főváros és határának egyes részei között a személyszállítást közvetítő gőzhajók és vasutak. 7 §• A vasúti és gőzhajózási szállításoknál a fennálló törvények és szabályok szerint fizetendő bélyeg-illetékek jövőre is változatlanul fenntartatnak. 8. §. A gőzhajózási és vasúti vállalatok köteleztetnek, mindenik hónap elteltével, utólagos kiegyenlítés fenntartása mellett, 14 nap alatt egyelőre az előző évi ugyanazon hónap személy-, illetőleg márka-, gyors- és teherszállítmányok forgalmának megfelelő adóösszeget az állampénztárba befizetni; az illető hónapról szóló forgalmi rovatos kimutatásokat azonban, melyekben az adóköteles szállítmányok, az azokért befolyó bevételek s az azok után ezen törvény alapján beszedett adó a személy-, márka-, gyors- és teherszállítmányok rovatai szerint elkülönözve egy összegben tüntetendők ki, a pénzügyminiszer által kijelölendő pénzügyigazgatóságnak legfeljebb 3 hónap alatt beküldeni. Azon vállalatok, melyek üzletüket az osztrák államterületre vagy a külföldre is kiterjesztik, ezen kimutatásokban külön kitüntetni tartoznak azon összegeket s az azok után járó adót, melyek az említett államterületeken a magyar korona országainak határain belül történt vasúti vagy gőzhajózási szállítás használatáért fizettettek. Az ezen kimutatás szerint fölösen fizetettnek mutatkozó összeg az illető vállalatnak azonnal visszatérítendő, a mutatkozó hiány pedig egyúttal általa pótlandó lesz. Az említett rovatos kimutatásnak a vállalat eredeti feljegyzéseivel vagy könyveivel egyeznie kell. Helyességéért a vállalatok, társulatok ügyvezetőjükkel együtt felelősséggel tartoznak, s azokat a vállalat könyveivel vagy feljegyzéseivel megbízott közege által összehasonlíttatni a pénzügyi igazgatóság jogosítva van. 9. §. Azon adóösszegek, melyek a 8. §-ban kitűzött határidő alatt az illető vállalatok által be nem küldetnek, a mulasztás tartamára számítandó 8 °/C késedelmi kamatokkal együtt az egyenes adók módjára hajtatnak be. 10. §• A magyar korona országainak területén fekvő állomások között az ország határain kívül eső területnek érintése nélkül folytatott vasúti és gőzhajózási forgalomban ezen törvény a szentesítését követő hónap lefolyása után következő hónap első napján, összes határozmányaira nézve pedig a kihirdetését követő három hónap lefolyása után következő hónap első napján lép érvénybe. 11. §. A jelen törvény összes határozmányainak érvénybe lépéséig a kizárólag az ország határain belül folytatott forgalomra eső adónak az állampénztárba beszállítása s az aziránti leszámolás határidejét és módozatait a pénzügyminiszer rendeleti uton állapítja meg. 12. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, és közmunka és közlekedési miniszerek bízatnak meg, mint e törvényczikket és mindazt, a abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budvában, ezernyolczszázhetvenötödik évi május hó hatodikán. Ferencz József, s. k. (PH.) B. Wenckheim Béla, s. k. Ő cs. és Apost. kir. Felsége f. évi május hó 24-én az észak-amerikai Egyesült-Államok újon kinevezett követét és meghatalmazott ministerét, Godlove S. Orth-ot külön audientián fogadni s meghitelező iratát átvenni méltóztatott. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége méltóztatott továbbá legkegyelmesebben : Hull Ignácz őrnagy-hadbirónak, a báni tábla határvidéki osztálya ülnökének, áthelyezését a hadbíróság tartalék állományába elrendelni; továbbá: . főhadnagy-hadbirákká a tartalékban kinevezni a következő hadnagy-hadbíró-gyakornokokat : Schill Jánost, államügyész a gospici törvényszéknél ; Petricevic Ferdinándot, törvényszéki segéd a gospici járási törvényszéknél ; Adamovic Sabbast, törvényszéki segéd az ottocaci járási törvényszéknél; Caklovic Vinczét, törvényszéki segéd a zimonyi törvényszéknél; Matauschek Vilmost, segéd a cermenicai járási törvényszéknél; Kosicek Ágostont, gracaci járásbirót (1875 évi május hó 13-án kelt legf. elhatározással) ; azután: Klein András 1. oszt. százados hadbírónak, betegsége miatt az ogulini ideiglenesen viselt törvényszéki elnökségi tisztétől felmentését elrendelni (1875. évi május bő 17-én kelt legf. elhatározással) ; Ilisic Simon kisebb illetményü törvényszéki ülnököt, a nevezett törvényszéknél magasabb illetményü törvényszéki ülnökké, s ugyanott egy kisebb illetményü ülnöki állomásra vezényletileg beosztott 2. oszt. kapitány-hadbíró Stepniczka Henriket, kisebb illetményü törvényszéki ülnökké ugyanezen törvényszéknél kinevezni ; és Hofstätter Rudolf, 2. oszt. kapitány-hadbiró- s kisebb illetményű törvényszéki ülnöknek hasonló minőségben a gospici törvényszéktől a vinkovceihez áttételét elrendelni (1875. május 17-én kelt legf. elhatározással); dr. Rosmanith József törzsorvosnak, a 17. sz. budapesti helyőrségi kórháznál osztályfőnöknek, átvételét az állandó nyugalmi állapotba elrendelni (1875. évi máj. hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározással) ; dr. Campostrini József 1. oszt. ezredorvosnak, a törzsorvosi czimet és rangot díjmentesen adományozni (1875. évi május hó 16-án kelt legf. elhatározással) ; dr. Toldi Károly, 2. oszt. ezredorvost, a bécsi egyetemen magántanárt, az 1. sz. bécsi helyőrségi kórház állományától, a nevezett egyetemen a boncztan rendkívüli tanárává kinevezni (1875. május 6-án kelt legf. elhatározással); továbbá kinevezni: főorvosokká a tartaléknál: segédorvos: dr. Gorski Adolfot, a krakkói 15. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 20. sz. Frigyes Vilmos, a német birodalom és Poroszország koronaherczege gy.ezred tartalék-állományába, a tartalékparancsnokságnál; következő katonai orvosnövendékeket : dr. Hynek Jánost, a josephstadti 12. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 6. sz. Sándor hesseni és rajnai herczeg drag. ezred tartalékállományába; dr. Bélky Jánost, a budapesti 16. sz. helyőr - ségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 25. sz. b. Mamula gy. ezred tartalék-állományába, a tartalék-parancsnokságnál; dr. Magdié Jánost, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 70. sz. h. Philippovic péterváradi gy. ezred tartalékállományához ; dr. Breitenstein Henriket, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 8. sz. Károly főhg gy. ezred tartalék állományába, a tartalékparancsnokságnál; dr. Rográn Gusztávot, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 66. sz. IV. Ferdinánd Toscana ahg. gy. ezred tartalékparancsnokságához ; dr. Mikulicz Jánost, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, a 41. sz. b. Kellner gy. ezred tartalékállományához; dr. Schrefer Gyulát, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 34. sz. I. Vilmos német császár, Poroszország királya gy. ezred tartalékállományához, segédorvosokká a tartaléknál: katonai orvosnövendék: dr. Wozelka Mórt, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván az 56. sz. Baumgarten gy. ezred tartalékállományába, a tartalékparancsnokságnál; és dr. Madritsch Márkot, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórház tartalékállományától, beosztatván a 10. sz. Hutschenreiter táb. tűz. ezred tartalékállományába ; végre segédorvossá, a tettleg szolgáló katonai orvosnövendék: dr.An Karl Herrmannt,meghagyatván jelen szolgálati állomásán a prágai 11. sz. helyőrségi kórháznál (1875. évi május hó 13-án kelt legf. elhatározással) ; végül : Gerrich Ede őrmesternek, a 76. sz. b. John gy. ezrednél, hosszas és sikeres szolgálattétele elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozni 1875. május 13-án kelt legf. elhatározással.) Ö cs. és Apost. kir. Felsége méltóztatott továbbá legkegyelmesebben: a tüzérségnél következő 2. oszt. kapitányoknak első osztályú kapitányokká előléptetését elrendelni, és pedig: Peyer Károlynak, a 9. sz. gr. Bylandt táb. tűz. ezrednél; Grosshumer Venczelnek, a 12. sz. táb. tüzérezrednél ; Jennewein Lipótnak, a 8. sz. Hofmann táb. tűz. ezrednél; Drobny Károlynak, a 2. sz. Rudolf fhg korona- 3542