Budapesti Közlöny, 1875. szeptember (9. évfolyam, 199-223. szám)

1875-09-18 / 213. szám

Budapest, 1875. 218. szám Szombat, September 18. HIVATALOS L­A II. SsxkKfeSZTOséa: Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal. : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bém­entet­­en levelek esek rendes leveleseinktől fo­gadtatnak el. EtSüszETÉsi Árax : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...........................20 írt. Félévre.....................................10 » Negyedévre .... 5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések * A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal tfibb. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közokt. minister Steinecker Ferencz pilis-maróthi közalapitv. számtartót lakó­­csai tiszttartóvá, Jankó Kálmán rendelkezési álla­potban levő minist. fogalmazót pedig pilis-maróthi számtartóvá nevezte ki. A m. k. pénzü­gyminister a kincstári urad. tiszt­tartóságok és számtartóságok feloszlatása folytán rendszeresített hivatali állomásokra jelesül a temesvári kincstári jószágigazgatósághoz számtisztekké : Schannen Ede aradi, Margin Zsig­­mond családi számtartókat, és Arányi Béla kulai jószágigazgatósági számtisztet; ugyanazon kincstári jószágigazgatóság kerüle­tében uradalmi ispánokká : Szt.­Andrásra Csapják Vilmos dentai ellenőrt és Tikácsy Ogida kétféli ispánt, Dentára Horvát József ottani tiszttartót, Margittára Bideskuthy Sándor hegyesi ispánt, Uj-Pécsre Wimmer Fide szőreghi ellenőrt, Békásra Jakabfy Gyula ottani ispánt és Szőreghre Kalmár Nándor ottani tiszttartót; a zombori kincstári jószágigazgatósághoz szám­tisztekké : Zdrahál Gyula kulai, Király Károly apatini, Gaál István kis­sztapáni számtartókat és Maró János zombori jószágigazgatósági szám­tisztet, ennek helyére pedig Hoffmann Károly ara­di ellenőrt, ugyanazon kincstári jószágigazgatóság kerüle­tében uradalmi ispánokká •­ Apatinba Szabadhelyi Sándor ottani tiszttartót, Szántovára Rihmer Gyula ottani ispánt, Kis-Sztapárra Kornitsek Já­nos palánkai ellenőrt, Kulára Varos­y Károly ot­tani ispánt, Hegyesre Tribusz Ferencz palotai is­pánt, Palánkéra Hoffmann Károly ottani ispánt, Nagybecskerekre Lindhof Gyula párdányi ispánt és Pancsovára Horváth Ignácz nagybecskereki ellenőrt; az aradi kincstári jószágigazgatóság kerületé­ben , pécskai uradalmi számtartóvá: Hauptvogel Alajos szent­ andrási számtartót; uradalmi ispá­nokká : Battonyára Petőcz László pécskai szám­tartósági tisztet, Medgyesre Gyik­rey Gábor ottani ispánt, Kovácsházára Végh József és Grlogováczra Bánhidy László ottani ispánokat; továbbá adóhivatali tisztekké: a temesvári adó­hivatalhoz : Nikolics Sándor uj-pécsi kincst. urad. ispánt és Ugray János dentai tiszttartósági Ír­nokot ; a szegedi adóhivatalhoz Krámer Henrik szőre­­ghi tiszttartósági Írnokot; a zombori adóhivatalhoz : Cservenka János kulai kincst. urad. ellenőrt és Maya Károly apitini kincst. urad. ispánt s a a n. becskereki adóhivatalhoz. Wuchetich Mik­lós kis sztapári tiszttartósági írnokot nevezte ki­ Budapest, 1875. September 4-én. A nagy-szebeni m. kir. pénzügyigazgatóság Mö­­kesch Rezső m. k. dohányraktári kezelő-tisztet és Wolff Henrik m. kir. számvevő gyakornokot III. oszt. számtisztekké nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m­. kir. ■minister 19744. szám alatt kelt közrendelete vala­mennyi törvényhatósághoz. Jövő 1876. év január 1 -étől kezdve a közforga­lomban kizárólag a méterrendszer szerinti mérté­kek és súlyok használhatók. Ideje ennélfogva, hogy az új mértékügy iránti érdeklődés a közönség részéről minél általánosabb és minél behatóbb legyen. A méterrendszer kötelező behozatala véget fog vetni a mértékügy tekintetében hazánkban mind­eddigien uralkodó bizonytalanságnak, könnyíteni fogja nagy mérvben a forgalmi élet mindennapi számításait s igy egyrészt a teljes bizonyosságot nyújtva, másrészt a lehető legegyszerűbb kezelés folytán túl nem becsülhető időkimélést eredmé­nyezve, bizonyára lendíteni fog a gazdasági tevé­kenység minden ágán. Ehez járul még, hogy az európai continens va­lamennyi nagyobb államában elfogadtatván a mé­terrendszer, a nemzetközi forgalom érintkezéseit is fejleszteni fogja, biztosítva egyaránt a nemzet­közi mértékek és súlyok úgy azonos, valamint he­lyes voltát. Ezen szempontoknál fogva a kormány legkivá­lóbb gondjai közé sorozta : jó eleve megtenni mind­azon intézkedéseket, melyek az 1874. évi, a mé­termérték behozataláról szóló Vill. törv.-czikk sikeres keresztülvitele czéljából szükségesek, s az e részben legsürgősebbeknek ismert előmunkála­tok nagyjában befejezetteknek mondhatók. Kétszáznál több mértékhitelesítési hivatal állít­tatott fel eddigien az ország törvényhatóságai ál­tal és működését részint már megkezdette, részint legközelebb megkezdendi. Idejekorán fel lettek szólítva hazánk gyárosai és iparosai, hogy a törvényes kellékeknek meg­felelő mértékek­ és súlyoknak a közforgalom szük­ségleteihez képest kellő mennyiségben leendő elő­állítása iránt gondoskodjanak. Facultatív használata a méterrendszer szerinti súlyoknak és mértékeknek már folyó évi július hó­­­l­eje óta lett megengedve. Ideje immár az új mértékrendszer gyakorlati meghonosodá­sához látni. E részben felette kívánatos, sőt az országos­­ ügy hovabiztosabb előmozdítása végett mulhatla­­­­nul szükséges, hogy hazánk hazafias és értelmes­­ polgárai vállvetve közreműködjenek, nehogy a népesség tájékozatlanság következtében megkáro­­suljon. Nem­ kétlem, hogy az ügy fontosságát s a teen­­­­dők elodázh­atlan voltát méltányolva, az új mér­­­­tékügynek meghonosítását és népszerűsítését tá­mogatni fogja mindenki, kinek az ország haladása, a közjólét emelése szívén fekszik. Ezért óhajtandó, hogy a méterrendszert a leg­népszerűbb módon ismertető »tudnivalók«, vala­mint az új mértékeket és súlyokat ábrázoló »szí­nes táblázatok« minél inkább terjesztessenek. Nem kétlem továbbá, hogy a törvény rendelke­zésének megfelelni fog pontosan és lelkiismeretesen minden hazafias honpolgár, és hogy miután jövő év január 1-től kezdve a közforgalomban csak hitelesített mértékek és súlyok használhatók, gon­doskodni fog jó eleve mindenki a törvényes mér­tékek és súlyok megszerzése iránt. Elkerülhetlenül szükséges pedig, hogy az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottság felü­gyelete alatt kiadott átszámítási táblázatok meg­­felelő példányai minden helyen, hol adás-vevési ügyletek rendszerint köttetnek, mindenki által köny­­nyen hozzáférhető helyen kifüggesztve legyenek. Az új mértékügy köteles behozataláig immár igen kevés idő van még hátra, és annyival inkább elvárom, hogy a törvényhatóságok a szükséges előintézkedéseket hazafias készséggel s a legna­­gyob erélylyel megteendik. Felhívom ezek után a törvényhatóságot, hogy mindezeket tegye kellőleg közhirré, figyelmeztesse a közönséget az átszámítási táblázatoknak ideje­korán való megszerzésére s az uj mértékrendszer­nek gyakorlati, átalános és teljes meghonosodá­sát mozdítsa elő minden kitelhető erővel. A uj méterrendszerre való átmenetet, mely a gazdasági és forgalmi élet alaptényezőit érinti, annál könnyebben lesz eszközölhető és­ annál ke­vesebb megrázkódtatásokat fog szülni, minél in­kább hozzákészül a népesség minden osztálya, ide­jekorán megküzdve az átmenet nehézségeivel, ne­hogy utóbb a kényszer szigora által a törvény megtartására szoríttassék. Végül megjegyzem, hogy az uj mértékrendszert ismertető munkálatok, valamint az átszámítási táblázatok az ország minden nevezetesebb papír­­kereskedésében kaphatók. Budapesten, 1875. sept. 11-én. Báró Simony­i Lajos, s. k. A kassai ügyvédi kamara részéről közhirré té­tetik, hogy Perjessy János tornai, Vályi István varannói, Radányi József kassai, Pócsy György sztropkói és Csengery József s.­a.­ujhelyi ügyvédek lemondásuk folytán az ügyvédi lajstromból kite­­rültettek. A magyar delegatio tagjai jövő vasárnapon délután a képviselőházban előleges értekezletet fognak tartani; az első rendes ülés kedden azaz folyó hó 21-én Bécsben lesz ; más­nap azaz folyó hó 22-én fogja ő Felsége a delegatio tagjait fo­gadni. NEMHIVATALOS RÉSZ Egy Sassetot-ból September 15-én esti 10 óra­kor küldött távirat Felséges Asszonyunk h­ogylé­­téről következő örvendetes tudósítást ad: »0 Felsége a legkedvezőbb eredménynyel öt negyed órát töltött a kertben. Főfájást 0 Felsége már alig érez, de érvelése még most sem egészen normális. Kedélyhangulata nagyon derült, a la­kosság élénk részvétet tanúsít.A Sassetot-ból esó 16-ról délelőtt 10 óráról érke­zett távirat szerint királyné Ő Felsége az azelőtti éjjet nyugodtan töltötte. Feje egy ideig egészen szabad volt, ütere kevéssé gyorsan vert, egészségi állapota egészben kielégítő. Délelőtt s délután néhány órát a kertben töltend. Cassin JELENTÉSEK A VETÉSEK ÁLLÁSÁRÓL. Lipne, 1875. július hó végén. A július havi kedvező időjárás annyira meg­­siettető az aratást, hogy azt már nemsokára egé­szen befejezik.

Next