Budapesti Közlöny, 1876. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1876-01-26 / 20. szám

20. szám. Szerda, január 26. Budapest, 1976. HIVATALOS LAP. SzERKESZTŐSÉG­­. Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Ki­dó­ H­ivatal : Budapesten , barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Előfizetési Árak: laponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre..........................20 frt. Félévre....................................10 . Negyedévre..........................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : H­ivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. M­­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, Szontágh Gusztáv pestmegyei csendbiztosnak, e minőségben tett h­it és­ buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adomá­nyozom. Kelt Budapesten, 1876. évi január hó 20-án. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Ő csász. és Apost. kir. Felsége legkegyelmeseb­ben méltóztatott herczeg Windisch-Graetz Lajos dijjak nélkül számi, szabadságolt vezérőrnagynak ezen állapot­ban további négy hónapra leendő meghagyását el­rendelni. (1876. évi január 21-én kelt legf. elhat.); lovag Werchin Vilmos hadseregbeli őrnagynak és kat. műsz. académiai tanárnak saját kérelme folytán a nyugalmi állapotba leendő átvételét el­rendelni . (1876. évi január 18-án kelt legf­­eliat.); Weil Antal 1. oszt. századosnak a kat. épitk. igazg. tisztikarban, a nyugalmi állapotba saját ké­relme folytán történő átvétele alkalmából, az őr­nagyi­ rangot ad honores díjmentesen adományozni s meghagyni, hogy nevezettnek egy őrnagyi-helyi­­szolgálatra tett előjegyeztetése továbbra is épség­ben hagyassék. (1876. évi január 17-én kelt legf. elhatározással); Koltnauer Ferencz 2. oszt. százados­ hadbírót a zágrábi helyőrségi törvényszéknél, — tanácsossá az uj-gradiskai kat. törvényszékhez ideigl. minő­ségben kinevezni; (1876. évi január 14-én kelt legf. elhat.); továbbá, dr. Heil György 2. oszt. törzsfőorvosnak, a prá­gai 11. sz. h. c. kórháznál, saját kérelme folytán a jól kiérdemelt nyugalmi állapotba való átvételét elrendelni, s nevezettnek ez alkalomból sok évi di­cséretes szolgálattételei elismeréséül az 1. oszt. törzsfőorvosi czimet és rangot ad honores dijmen­­i­esen adományozni­; azután dr. Tessely-Marsheil József törzsorvosnak, a 36. sz. gr. Degenfeld gy. ezred kiég. zászlóalj kereté­nél, — osztályfőnökké a prágai 11. sz. h. é. kór­házhoz leendő áthelyezését elrendelni. (1876. évi január 21-én kelt legf­­elirat.) (Folytatjuk.) A m. k. pénzügyminister Molitor Ágost királyi erdőbecslőt erdőbecslési felügyelővé a besztercze­­bányai katasteri igazgatósághoz nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Nagy Lajos adóhi­vatali ellenőrt adószedővé nevezte ki. A magyar királyi honvédelmi minister f. évi 1484. sz. a. a következő körrendeletét bocsátotta ki vala­mennyi törvényhatósághoz. A közös hadsereg legénységének az őrmester­től és azzal hasonrangu altisztektől lefelé 1876. évi január 1-jétől d­eember hó végéig átkelés al­­­kalmával a szállást adók által kiszolgáltatandó ebédért, beleértve minden egyes legény részére járó 28 dekagram, azaz 280 gram marhahús árát, a katonai javadalomból egy napra és egy legény után fizetendő összeg a közös hadügyminiszerrel egyetértőleg következőkép határoztatott meg : 1) a dunáninneni kerületben 17 azaz tizenhét krajczárban; 2) a dunántúli kerületben 195­,0 azaz tizen­­kilenc­ és fél krajczárban; 3) a tiszáninneni kerületben 15 azaz tizenöt krajczárban; 4) a tiszántúli kerületben 15 azaz tizenöt kraj­czárban ; 5) a Királyhágón túl 12­5/10 azaz tizenkét és fél krajczárban; 6) Horvát- és Szlavonországokban valamint a magyar tengermelléken 155/10 azaz tizenöt és fél krajczárban. Miről is a (czimet) közhírré tétel végett oly fölhívással értesítem, hogy az 1877. évi térítési összegeknek megállapithatása végett 1875. évi október hó 1-étől 1876. évi September hó végéig létezett húsárak felől, még pedig csakis az uj sulymérték tekintetbe vételével szerkesztendő ki­mutatást 1876. évi október hó 15-éig okvetetlenül terjessze be, végre megjegyzem, hogy a fentebb megállapított térítési összegek átkelések alkalmá­val a m. kir. honvédségre is irányadók. Kelt Budapesten, 1876-ik évi január 11-én. Szende Béla, s. k. A földmi­velés­, ipar■ és kereskedelmi m. kir. minis­ter folyó évi 463. szám. a. kelt rendelete valameny­­nyi törvényhatósághoz. A bukovinai cs. kir. helytartóságnak m. évi 11269. sz. a. kelt értesítése szerint a novosielitzai vesztegintézetben múlt évi november 28-án ki­ütött keleti marhavész megszűnt. Ezen értesítés alapján a múlt évi 28599. számú leiratommal, — a ragály behurczolásának meg­akadályozása tekintetéből, — elrendelteket ezen­nel hatályon kívül helyezem, és erről a törvény­­hatóságot miheztartás végett tudósítom. B. Simányi Lajos, s. k. A f­öldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister f. é. 1520. sz­­. kelt rendelete 1. Zala, 2. Somogy, 3. Baranya, 4. Bács-Bodrog és 5. Torontál megyék közönségéhez. Minthogy a zágrábi cs. kir. hadifőparancsnok­­ság átiratából arról értesültem, hogy a Határ­­őrvidék egész területén a marhavész véglegesen megszűnt, a Határőrvidék ellen, ad 1. 2. 3. m. évi 19.561. számú táviratommal elrendelt, és illetőleg ad 1.5. m. évi 25.133. számú rendeletemmel fen­­tartott szoros határzárt ezennel megszüntetem, és a Határőrvidékkel közvetített szarvasmarha- és nyerstermény-forgalmat felszabadítom, illetőleg az 1874. évi XX. törv. czikk 3­­k szakaszát, vala­mint a végrehajtási rendeletnek ezen szakaszra vonatkozó határozmányait, a Határőrvidékkel közvetített szarvasmarha- és nyerstermény-forga­­lomra nézve is életbeléptetem. Erről a közönséget a törvényhatósága területén felállított határszéli belépti állomásoknak, nemkülönben a területén szervezett állategészségrendőri szemlélő bizottsá­goknak miheztartás végett való tudósítása czéljá­­ból értesítem. Budapesten, 1876. január hó 20-án. Báró Simonyi Lajos, s. k. A vallás- és közoktatási m. kir. minister Szum­­rák Pál vasutépitészeti felügyelőt a magyar­­országi műemlékek ideiglenes bizottságának ren­des tagjává nevezte ki. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister Küküllőm­egyében kebelezett Kis-Kend községnek kisérletkép engedélyezett s évenként­­ február hó 22-én és november 7-én tartatni szo­­­­kott két orsz. vásárját véglegesen engedélyezte , mi ezennel közhírré tétetie. A budapesti c. f. kir. törvényszék 1876. évi jan. hó 9-én tartott teljes ülésében a kir. törvényszék területe és területén szervezett kir. járásbíróságok mellé a német nyelvre tolmácsul Held Kálmán bu­dapesti ügyvédet nevezte ki. A budapesti k. f. kir. törvényszék elnöke a veze­tése alatti kir. törvényszékhez szolgasegéddé Wa­­­­erek József napidijas szolgát nevezte ki. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fekete László budapesti ügyvéd és kamarai tag M.­Kövesdre, a miskolczi ügyvédi kamara kerületébe történt átköltözése folytán a kamara lajstromából kiterültetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint néhai Csendes Benő bu-­­­dapesti ügyvéd irodája részére gondnokul kineve­zett Tüske Sándor budapesti ügyvéd helyett —­­ annak lemondása folytán — Hambek Pál buda­­­­pesti ügyvéd neveztetett ki. A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részéről közhírré tétetik, miszerint Kardossy Nán­dor pozsonyi ügyvéd, a pozsonyi királyi fenyitő törvényszéknek múlt évi julius hó 20-án 1956. sz. alatt hozott határozatával sikkasztási bűntény mi­att bűnvád alá tett helyezése alól, — a nagymél­­tóságu m. kir. curia mint legfőbb itélőszéknek múlt évi december hó 21-én 9025. sz. alatt hozott végzésével felmentetett, a­minek folytán az ügy­védi kamara fegyelmi bíróságának múlt évi augusz­tus hó 18-án XVII./1875. 1. sz. alatt hozott hatá­rozata, mely szerint nevezett ügyvédet az ügyvéd­ség gyakorlatától felfüggesztette, beszüntethetik. A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Csonka Luczián temesvári kir. kincstári alügyész saját kérelme folytán, — Ho­­nossy István orsovai ügyvéd Budapestre lett át­költözése, — és Mahr Lipót fehértemplomi ügy­véd elhalálozása következtében a kamara lajstro­mából kiterültetett, — utóbbinak irodájára nézve Szöllösy István fehértemplomi ügyvéd, — néhai Seemayer Károly verseczi ügyvéd irodájára nézve pedig Kádár József verseczi ügyvéd rendeltetvén ki gondnokul.

Next