Budapesti Közlöny, 1876. április (10. évfolyam, 75-99. szám)

1876-04-20 / 90. szám

Budapest, 1876. 90. Szám. Csütörtök, április 20. H­IVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre.................................10 . Negyedévre ........................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200*ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. •h"--------- . ' " ~ --------—-------------—-----—--------------------------------------------------------------------------------------------------~ ' ' Szerkesztőség ' • Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok­ tere 7-ik szám a. földszint. Magánhirdeté­sek: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé. 1876. évi XIII. TÖRVÉNYCZIKK a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) (Folytatás és vége.) VII. FEJEZET. Az illetékes hatóságról. 115. §. Minden, a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt, a gazda és cseléd, valamint mezei munkások vagy napszámosok között támadható viták elin­tézésére, úgy­szintén a törvény rendeleteinek át­hágása esetében, a törvényszerű megtorlásra első fokú hatóság : a) megyékben, kerületekben, vidékeken és szé­kekben a szolgabiró, kerületi kapitány vagy had­nagy, hulló; b) rendezett tanácsú városokban a rendőrkapi­tány vagy a­hol ez nincs, a tanácsnak e részben megbízott tagja; c) a törvényhatósági joggal felruházott és sza­bad királyi városokban a rendőr­kapitány; d) Budapest fővárosban a kerületi alkapitá­­nyok. 116. §. Második fokú hatóság a megelőző szakasznak: a), b) eseteiben az alispán, alkirálybiró, alka­­pitány; a c) alatti esetekben a tanács ; d) Budapesten a főkapitány meghallgatásával a közigazgatási bizottság. Harmadik fokú hatóság a §. a)—c) eseteiben a közigazgatási bizottság. Budapesten pedig a bel­­ügyminiszer. 117. § Két lényegileg összhangzó határozat után to­vábbi felebbezésnek helye nincs. 118. §. Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi eltérő törvények, neve­zetesen az 1868: LIV. t.-cz. 93. §-a k) pontjának é­s az 1871. évi XXXI. t.-cz. 15. §-nak e tárgyra­­ vonatkozó intézkedése hatályon kivül helyeztetnek.­­ 119. §. Kivételt képeznek a gazda és cseléd vagy me­zei munkás, napszámos között a szolgálati szer­ződési viszonyból a jelen törvény alapján támadt kártérítési kérdések, melyek azon bíróság elébe tartoznak, mely a fennálló törvények szerint a kártérítési összegek mérvei szerint illetékes. 120. §. Ha ily kártérítési keresettel a jelen törvény va­lamely szakaszának áthágása is megtoroltatni ké­retik, ily esetben a jelen törvény szerint illetékes hatóság a büntetést kiszabja s az iratokat a kár­térítés tekintetében az illetékes bírósághoz átteszi. A panaszos a kártérítési keresetet különben is megindíthatja. 121. §. Megyék, kerületek, vidékek és székekben a tör­vényhatósági bizottság felhatalmaztatik, hogy oly községekben, melyekben annak szüksége mutatko­zik, és a képesség is megvan, — a 115. §. a) pontjában felsorolt első fokú hatóságokat a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes — tüzetesen megállapítandó — részeit, szabályren­delet által a községi elöljáróságokra, illetőleg a községi bírákra átruházhassa. Valamint felhatalmaztatnak a törvényhatósá­gok általában, hogy a cselédügynek jelen törvény által nem érintett, — az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva — fontossággal bíró részei iránt, külön szabályrendeletet alkothassanak. Ezen szabályrendeletek azonban csak a belügy­­miniszer jóváhagyása után hajthatók végre. 122. §. Jelen törvény 1. évi május 1-én lép életbe. Ha a közigazgatási bizottságok ezen időre szer­vezve nem lesznek, ezen szervezés bekövetkeztéig a másodfokú hatóság teendőit Budapesten a fő­kapitány teljesíti, harmadfokú hatóság pedig az egész országot illetőleg a belügyminiszer lesz. 123. §: Jelen törvény végrehajtásával a bel- és igazság­ügyi miniszerek bizatnak meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetven­­hatodik évi április hó harmadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XIV. TÖRVÉNY­CZIKK a közegészségügy rendezéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdet­­tetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) I. RÉSZ. Egészségügyi intézkedések. I. FEJEZET. Átalános határozatok. 1­ §• A közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik.2.§. Mindaz, mi a közegészség fentartására, javí­tására és a megromlottnak helyreállítására szol­gál, hatósági felügyelet és intézkedés, a közegész­ség elleni kihágások (7. §.) pedig rendőri bírás­kodás tárgyát képezik. 3. §. A hatóság a felügyeletet panasz bevárása nél­kül is időnkénti szemlék és vizsgálatok által gyako­rolja. 4. §. A hatóságok felügyeleti és intézkedési hatás­körét, s erre nézve a felebbviteli fokozatokat je­len törvény II. része szabályozza ; a hatóságok rendőri bíráskodására nézve pedig következő fokozatok állapíttatnak meg: Elsőfokúlag bíráskodik a) nagy és kis községekben a szolgabiró, b) rendezett tanácsú városokban a polgármes­ter, vagy a tanács által e czélra kijelölt helyettes, c) törvényhatósági joggal felruházott városok­ban a rendőri (kapitányi) hivatal, illetőleg annak e czélra kijelölt tagja vagy tagjai, d) Budapesten a kerületi elöljáróság e czélra kijelölt tagja vagy tagjai, e) a szász székekben és vidékeken a királyföld törvényes szervezéséig az illető felügyelő vagy helyettese, a városokban a rendőri hivatal erre ki­rendelt tagja vagy tagjai. Másodfokúlag: az a) és b) alatti községek és városokra nézve az alispán, a c) és d) alatti városokra nézve a vá­rosi tanács; a szász székekben és vidékeken a ki­rályföld törvényes szervezéséig a széki vagy vidéki tanács illetőleg tisztség.

Next