Budapesti Közlöny, 1876. április (10. évfolyam, 75-99. szám)
1876-04-20 / 90. szám
Budapest, 1876. 90. Szám. Csütörtök, április 20. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre.................................10 . Negyedévre ........................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200*ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. •h"--------- . ' " ~ --------—-------------—-----—--------------------------------------------------------------------------------------------------~ ' ' Szerkesztőség ' • Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Budapesten, barátok tere 7-ik szám a. földszint. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé. 1876. évi XIII. TÖRVÉNYCZIKK a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) (Folytatás és vége.) VII. FEJEZET. Az illetékes hatóságról. 115. §. Minden, a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt, a gazda és cseléd, valamint mezei munkások vagy napszámosok között támadható viták elintézésére, úgyszintén a törvény rendeleteinek áthágása esetében, a törvényszerű megtorlásra első fokú hatóság : a) megyékben, kerületekben, vidékeken és székekben a szolgabiró, kerületi kapitány vagy hadnagy, hulló; b) rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány vagy ahol ez nincs, a tanácsnak e részben megbízott tagja; c) a törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi városokban a rendőrkapitány; d) Budapest fővárosban a kerületi alkapitányok. 116. §. Második fokú hatóság a megelőző szakasznak: a), b) eseteiben az alispán, alkirálybiró, alkapitány; a c) alatti esetekben a tanács ; d) Budapesten a főkapitány meghallgatásával a közigazgatási bizottság. Harmadik fokú hatóság a §. a)—c) eseteiben a közigazgatási bizottság. Budapesten pedig a belügyminiszer. 117. § Két lényegileg összhangzó határozat után további felebbezésnek helye nincs. 118. §. Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi eltérő törvények, nevezetesen az 1868: LIV. t.-cz. 93. §-a k) pontjának és az 1871. évi XXXI. t.-cz. 15. §-nak e tárgyra vonatkozó intézkedése hatályon kivül helyeztetnek. 119. §. Kivételt képeznek a gazda és cseléd vagy mezei munkás, napszámos között a szolgálati szerződési viszonyból a jelen törvény alapján támadt kártérítési kérdések, melyek azon bíróság elébe tartoznak, mely a fennálló törvények szerint a kártérítési összegek mérvei szerint illetékes. 120. §. Ha ily kártérítési keresettel a jelen törvény valamely szakaszának áthágása is megtoroltatni kéretik, ily esetben a jelen törvény szerint illetékes hatóság a büntetést kiszabja s az iratokat a kártérítés tekintetében az illetékes bírósághoz átteszi. A panaszos a kártérítési keresetet különben is megindíthatja. 121. §. Megyék, kerületek, vidékek és székekben a törvényhatósági bizottság felhatalmaztatik, hogy oly községekben, melyekben annak szüksége mutatkozik, és a képesség is megvan, — a 115. §. a) pontjában felsorolt első fokú hatóságokat a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes — tüzetesen megállapítandó — részeit, szabályrendelet által a községi elöljáróságokra, illetőleg a községi bírákra átruházhassa. Valamint felhatalmaztatnak a törvényhatóságok általában, hogy a cselédügynek jelen törvény által nem érintett, — az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva — fontossággal bíró részei iránt, külön szabályrendeletet alkothassanak. Ezen szabályrendeletek azonban csak a belügyminiszer jóváhagyása után hajthatók végre. 122. §. Jelen törvény 1. évi május 1-én lép életbe. Ha a közigazgatási bizottságok ezen időre szervezve nem lesznek, ezen szervezés bekövetkeztéig a másodfokú hatóság teendőit Budapesten a főkapitány teljesíti, harmadfokú hatóság pedig az egész országot illetőleg a belügyminiszer lesz. 123. §: Jelen törvény végrehajtásával a bel- és igazságügyi miniszerek bizatnak meg. Mi e törvényczikket és mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenhatodik évi április hó harmadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XIV. TÖRVÉNYCZIKK a közegészségügy rendezéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) I. RÉSZ. Egészségügyi intézkedések. I. FEJEZET. Átalános határozatok. 1 §• A közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik.2.§. Mindaz, mi a közegészség fentartására, javítására és a megromlottnak helyreállítására szolgál, hatósági felügyelet és intézkedés, a közegészség elleni kihágások (7. §.) pedig rendőri bíráskodás tárgyát képezik. 3. §. A hatóság a felügyeletet panasz bevárása nélkül is időnkénti szemlék és vizsgálatok által gyakorolja. 4. §. A hatóságok felügyeleti és intézkedési hatáskörét, s erre nézve a felebbviteli fokozatokat jelen törvény II. része szabályozza ; a hatóságok rendőri bíráskodására nézve pedig következő fokozatok állapíttatnak meg: Elsőfokúlag bíráskodik a) nagy és kis községekben a szolgabiró, b) rendezett tanácsú városokban a polgármester, vagy a tanács által e czélra kijelölt helyettes, c) törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri (kapitányi) hivatal, illetőleg annak e czélra kijelölt tagja vagy tagjai, d) Budapesten a kerületi elöljáróság e czélra kijelölt tagja vagy tagjai, e) a szász székekben és vidékeken a királyföld törvényes szervezéséig az illető felügyelő vagy helyettese, a városokban a rendőri hivatal erre kirendelt tagja vagy tagjai. Másodfokúlag: az a) és b) alatti községek és városokra nézve az alispán, a c) és d) alatti városokra nézve a városi tanács; a szász székekben és vidékeken a királyföld törvényes szervezéséig a széki vagy vidéki tanács illetőleg tisztség.