Budapesti Közlöny, 1876. augusztus (10. évfolyam, 174-199. szám)

1876-08-02 / 175. szám

tok kimutatására és a jegyzőkönyvi lapoknak rö­­videbb határidőbeni beterjesztésére is kötelez­hesse. 21. A község (kerületi elöljáróság) 1-szer, a halottkémi utasítás szerint hozzá beér­kező II minta szerinti jelentést a halálesetek fel­vétele körüli eljárásra használja fel; a lelkészek részéről minden halálesetre nézve hozzá érkező bejelentések iránt pedig az 1873. IX­­.-cz. 17. §-a értelmében jár el, s egyúttal e lelkészi jelenté­sek alapján a meghaltakról névjegyzéket visz, s azt a halottvizsgálati jegyzőkönyvekkel együtt (5 pont) az első fokú egészségügyi hatóságnak havonként beterjeszti. 2 szót, a III minta szerinti jelentés folytán a 7 éven alul levő, orvosi gyógykezelésben nem részesített gyermek szüleit vagy gondnokviselőjét e körülményre nézve kihallgatja és az erről fel­vett jegyzőkönyvet az egészségügyi első fokú hatóságnak beterjeszti. 3- szor, a tetszhalottakra nézve a körorvosnak a helyszínére leendő elhozatala végett rögtön intézkedik. 4- szer, az erőszakos vagy hirtelen halállal kimúltak, a talált hullák és a járványos betegség­ben elhaltak, valamint a kellő időben el nem temettetett halottakra nézve a fennálló törvények és szabályok szerint jár el. 5- ször, a halottvizsgálati jegyzőkönyveket beérkeztük után az első fokú egészségügyi ható­ságnak azonnal beterjeszti. 22. Az első fokú hatóság ez adatok alapján a halottkémlési eljárást megbírálja, a netalán hiá­nyos adatok kiegészítése végett intézkedik, az eljárási hibák elkerülésére a halottkémet jelen szabályrendelet korlátai között utasítja , s a halálozási viszonyokra nézve szakközege közben­­jöttével a D) alatti kimutatást készíti, s azt min­den évnegyedre nézve a törvényhatóságnak beter­jeszti , megjegyeztetvén hogy e kimutatásban az erőszakos halállal kimúltak úgy szintén a halva­találtak kora, oly esetekben, midőn az biztosan nem tudatnék, becslés szerint vezetendő be, mi 5 — 5 éves korosztályoknál nehézségbe alig üt­­közhetik. 23. A törvényhatóság, illetőleg közigazgatási bizottságnak e kimutatás iránti teendőit az egész­ségügyi jelentés szerkesztése iránt kiadandó ren­delet szabályozza. 24. Jelen szabályrendelet 1877 évi január 1-én lép életbe. Felhívom a törvényhatóságot, hogy e szabály­­rendelet közzétételéről, valamint az annak végre­hajtásához szükséges előintézkedések megtételé­ről haladéktalanul intézkedjék, életbe lépte után pedig vagy­is jövő évi január 1-én jelentést tegyen arról, hogy a törvényhatóság területén 1- ször, hány orvostudomi vagy sebészi oklevéllel biró, 2- szer, hány képesített, 3 szer, hány eddig működött halottkém van, és hol? 4-szer, hány községben nem volt külön halott­kém kirendelhető ? s ily községekben létezett-e intézkedés a halottkémi teendőknek a községi elöljáróság által leendő teljesítésére nézve ? Budapesten, 1876. évi julius hó 4-én. Tisza Kálmán, s. k. A­ minta, a 31.025. számhoz. Képesítési bizonyítvány. N. N. 30 éves vallásu megye.........................lakost mai napon a ha­lottkémi gyakorlatra szükséges ismeretekből lel­kiismeretesen kikérdezvén, őt a halottkémi gya­korlatra képesnek nyilvánítjuk. Miről kiadtuk jelen képesítési bizonyítvá­nyunkat. Kelt N. N. N. N. (P. H.) járásorvos. (P. H.)................ községi (kör) orvos. B) minta, a 31.025. számhoz. A Értesítés. Alulírott kijelentem, hogy N. N.­­ lakos éves................vallásu, kit.........na­pig gyógykezeltem, betegségének..........napján, folyó évi________hó én az utczában sz. a. házban következtében meghalt. A halál közvetlen oka Kelt N. N. orvostudor vagy sebész. C) a 31025. számhoz. UTASÍTÁS a halottkémek részére. I. RÉSZ. Eljárási szabályok azon halottké­mek részére, kik orvostudori vagy sebészi oklevéllel bírnak. Az orvostudori vagy sebészi oklevéllel bíró ha­lottkém, köteles a bejelentett halottat azonnal megvizsgálni és pedig első­sorban arra nézve, váj­jon a halál valóban bekövetkezett-e ? ennek kide­rítésére a tudomány által nyújtott minden módot felhasznál. 2. §. Ha a halottkémnek gyanúja támad az iránt, hogy a halál nem következett be, a megfelelő fel­­élesztési kísérleteket azonnal foganatosítja. 3. §. Ha a halál a halottkém megyőződése szerint bekövetkezett és ha pontos vizsgálat után az el­halálozásra nézve semmi gyanút gerjesztő körül­ményt nem talált, a halottkém, ha az elhalt egyén orvos által volt gyógykezelve, s ha ez orvos a községben lakik, megszerezteti annak hozzátarto­zói által a betegség lefolyására vonatkozó írás­beli értesítését; ha pedig orvosilag gyógykezelve nem volt, hozzátartozóitól tudomást szerez az elhalt utolsó betegségének lefolyásáról s mind­azon körülményekről, melyek között a halál be­következett; ezek megtörténtével a halottkém megállapítja az eltemetési időt (7. §.) s kiállítja a halotti vizsgálati bizonyítványt. 4­ §• A halottvizsgálati bizonyítvány az I. sz. alatti minta szerint állítandó ki, s rovatai következőkép töltendők be. Az első rovatba az elhunyt neve Írandó. Ha a meghalt nős volt — neve mellé írandó annak öz­vegye születési nevével. Ha özvegy férfi a halott, egyszerűen özvegynek írandó. Özvegy nőnél mind születési neve, mind volt férjének neve, állása vagy foglalkozása beírandó. Ha a halott nőtelen vagy hajadon volt, kite­endő mindkét szülőjének neve, állása, vagy foglal­kozása. A második rovatba jó az elhunytnak állása vagy foglalkozása. E rovat betöltésénél különös figyelem fordítan­dó arra, vájjon az elhunyt nem volt-e köztisztviselő, katona vagy honvéd, vagy nem volt e­glynemű nyugdíjas állapotban ? Igenlő esetben, a tisztvi­selő minősége, katonáknál és honvédeknél pedig az ezred vagy zászlóalj száma is kitudandó, s be­­randó. Ezen rovat különben oly esetekben, midőn az özvegyeknél illetőleg nőtelenek és hajadonoknál, férjeik illetőleg szüleik állása és foglalkozása már az előbbi rovatban előfordul, s azoknak ma­guknak nem volt valamely állásuk,­­ üresen ha­gyandó. A harmadik rovat az elhunyt lakását; a negyedik : születési helyét; az ötödik : korát, melynél az egy éven alul le­vőkre nézve az életkor hónapok szerint jegyzendő fel; a hatodik: vallását foglalja magában ; a hetedik és nyolczadik rovat, mely a halál okáról, illetőleg a kór neméről szól, a gyógy­kezelő orvos bizonyítványa alapján, s annak hi­ányában csak­ akkor töltendő be, ha a halottkém ezekről teljes biztos tudomással bír, különben üresen hagyandó; a kilenczedik rovatba a gyógykezelő orvos neve írandó, ha pedig az elhalt utolsó betegségében orvosilag nem gyógykezeltetett, e körülmény ezen szóval »nem« jelzendő. a 10-ik rovatba jő a halál napja és órája; az órának száma után kiteendő, várjon a halálozás délelőtti, vagy délutáni időben történt-e? a 11-ik rovatba azon idő jegyzendő fel, melyben a halott eltemetendő; a 12-ik rovatba, mely az észrevételek számára van szánva, mindazon körülmények feljegyzendők, melyek a rendes halálozási vagy temetkezési viszonyoktól eltérőleg előfordulnak. 5. §. Az eltemetési határidő közönségesen 48 óra, a­mennyiben pedig a hulla sajátsága kivált a mele­gebb évszakban közegészségi szempontból a ko­rábbi eltemetést tenné szükségessé, orvostudori vagy sebészi oklevéllel bíró halottkémek felhatal­­maztatnak, hogy ily esetekben a hulla eltakarítá­sát már a halál bekövetkeztétől számítandó 36 óra utánra is megengedhessék, a­mi azonban a helyi hatóságnak haladéktalanul bejelentendő. A járványok alkalmából netalán megkivántató korábbi eltemettetések iránt a törvényhatóság intézkedik. 6. §. Azon hullát, melyre nézve a tetszhalál gyanúja fenforgott s az élesztési kisérletek is foganatba vétettek, 48 óra előtt semmi körülmények között sem szabad eltemetni, sőt a 48 óra után is csak akkor, ha a hullában a rothadási folyamat két­ségtelenül bekövetkezett. 7­ §• Az eltemetésnek rendesen az 5. és 6. §-okban ki­­szabott határidők leteltére következő,­­ helyben szokásos temetkezési időben kell megtörténni, mely idő azonban a halál bekövetkeztétől szá­mítva 60, a tetszhalál gyanújában állottaknál a rothadási folyamat bekövetkeztétől számítva sz­órán túl, nem terjedhet. 8. §­Az eltemetés ezen határidőn túli elhalasztásá­nak csak akkor van helye, ha a hulla bebalzsa­­moztatik (conserváltatik), halott-kamarába vite­tik, vagy máshová elszállíttatni szándékoltatik. Ily vagy ehhez hasonló esetekben a halottként a temetés elhalasztását, ha kielégítő intézke­

Next