Budapesti Közlöny, 1876. október (10. évfolyam, 225-250. szám)

1876-10-20 / 241. szám

Budapest, 1976. 241. szám Péntek, october 20. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, egyetem-utcza 1-ső szám XI. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere­­­ik szám­a. földszint. Előfizetési Árok : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...... 20 frt. Félévre.....................................10 » Negyedévre..............................5 » Egry lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Keszeg F­erencz v.-gál­­falvi községi bírónak, hosszas, hu és buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. K­elt Gödöllőn, 1876. évi october hó 13-dikán.Fe­rencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előter­jesztésére Thuróczy Vilmos nyitrai járás­­birót a nyitrai törvényszék elnökévé kine­vezem. K­elt Gödöllőn, 1876. évi october hó 13-dikán.Ferencz József, s. k. Bérczel Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége f. évi october 10-én kelt legfelsőbb határozványával lovag Eissenstein Arthur tiszteletbeli követségi titkárnak díjmentesen a vaskoronarend 3-dik osztályát, és Lange Gyula irodatitkárnak a cs. és kir. követségnél Athénben, a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A m. kir. igazságü­gyminister Kornay Károly aradi ügyvédet Aradra kir. közjegyzővé, Horváth Miklós maros­vásárhelyi kir. tör­vényszéki aljegyzőt ugyanoda II. osztályú jegy­zővé, és Mentovich Gyula maros­vásárhelyi kir. tör­vényszéki írnokot ugyanazon kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. honvédelmi minister f. évi october hó 1-től számítandó ranggal, a szabadságolt állo­mányba számfeletti honvéd lelkészszé, Jorgovits Photius görög keleti vojloviczai zárda­főnököt, a Il-ik honvéd kerület törzséhez való nyilvántartás mellett, kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az aradi állami tanító­képezde igazgató tanácsába Tiszti Lajost rendes tagul kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a nagy­váradi állami főreáltanodához Sinkovics József okleveles tanárjelöltet rendes tanárrá ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Ballenegger Henrik okleveles tanárjelöltet a te­mesvári állami főreáltanodához rendes tanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Rhédey Ferencz Csáktornyai polg. iskolai ideigle­nes minőségű rajztanítót állomásán végleg meg­erősítette. A m. királyi pénzügyminister Genszky István adóhivatali ellenőrt adótárnokká nevezte ki. A budai kir. pénzügyigazgatóság által Máthé Simon, Nagy Ferencz, Fábián Pál, Vargha Dá­niel, Baksa Gergely és Bács Nándor II. osztályú adóhivatali tisztek a czeglédi, vaáli, esztergomi, szolnoki, kalocsai, illetőleg gyöngyösi adóhivata­lokhoz Yl-od osztályú adóhivatali ellenőrök­ké neveztettek ki. A beszterczebányai kir. pénzügyi igazgatóság Klonga Boldizsár rendelkezés alatti adóhivatali tisztet a beszterczebányai adóhivatalhoz YI. oszt. tisztté; Fritz Ede rend. alatti iroda segéd­tisztet pe­dig kebelbeli iroda segédtisztté nevezte ki. Toldy Lipót tettleges állományú honvéd száza­dos­ kezelőtiszt, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemon­dása elfogadtatott. A m. kir. igazságü­gyminister I. évi 4023. szám alatt a következő rendeletet intézte a budapesti és maros­vásárhelyi kir. főügyészhez, valamennyi kir. törvényszékhez, kir. járásbírósághoz és valamennyi kir. ügyészhez, a Nagybritánia és Irhon egyesült királyságokba, valamint az angol gyarmatokba vagy az Angliához tartozó más tartományokba me­nekült közönséges bűntettesek kiadásánál köve­tendő eljárás tárgyában . A Nagybritánia és Irhon egyesült királyság­gal, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadása iránt kötött, s az 1874. évi II. törvényczikkbe foglalt államszerződés oly határozmányokat tar­talmaz, a­milyenek a más országokkal kötött ilynemű szerződésekben nem foglaltatnak. Ilyen különösen az idézett szerződés XI. czik­­kében foglalt azon határozmány, mely szerint a menekült bűntettes, sürgős esetben elfogható ugyan, oly feljelentések, panaszok, bizonyítékok alapján, vagy oly nyomozatok következtében ki­bocsátott elfogatási parancsra, melyek az elfoga­tási parancsot kibocsátó személynek véleménye szerint a menekültnek elfogatását azon esetben indokolnák, ha a cselekmény azon helyen követte, tett volna el, vagy az ítélet ott hozatott volna, ahol ezen felsőbbség létez, de szabadon bocsá­tandó az ekként letartóztatott egyén, ha a kiadás iránti megkeresés a IX. czikknek megfelelő mó­don diplomatiai után 14 nap alatt elő nem ter­jesztetik. A tapasztalás azt mutatván, hogy az angol bí­róságok a kiadási szerződés ezen határozmányát a legszigorúbban értelmezik — nehogy előforduló esetben a Nagybritániához tartozó valamely te­rületre menekült bűntettes kiadása a magyar ha­tóságok hibája miatt meghiúsuljon, rendelem hogy az illetékes hazai bíróság az Anglia terü­letére menekült bűntettes elfogatását elrendelő végzés hozatala után, akár kéretik innek alapján közvetlen után a bűntettes rögtöni elfogatása, akár nem, a kiadásnak diplomatiai utón leendő kieszközlése végett hozzám azonnal jelentést te­gyen, s ehhez csatolja eredeti kiadványban vagy hitelesített másolatban az elfogatási bírói paran­csot, valamint mindazon bizonyítékokat is, a­me­lyek alapján az elfogatás elrendeltetett. A­meny­nyiben pedig a kiadatási vagy rögtöni elfogatás iránti megkeresés alapját ítélet képezné, ennek a jogerőre emelkedést is bizonyító záradékkal ellá­tott egy hiteles példánya terjesztendő hozzám. Megjegyeztetik egyébiránt, hogy vádlott meg nem jelenése folytán hozott ítélet, kiadás vagy rögtöni elfogatás alapját nem képezheti. Azon esetben, ha a menekült bűntettes, egy harmadik állam területén szállitandó át: a bírói elfogatási parancs, vagy az ítélet a mai napon 22500. sz. a. kibocsátott rendeletemnek megfele­­lőleg két példányban terjesztendő fel. Budapest, 1876. october 11-én. A m. kir. igazságü­gyminister f. évi 22300. szám alatt a következő rendeletet intézte a budapesti és maros­vásárhelyi kir. főügyészhez, valamennyi kir. törvényszékhez, járásbírósághoz és ügyészség vezetőjéhez, a nagybritániai kir. kormány által Magyarország kir. kormányának — és viszont ez által a nagybritániai kir. kormánynak kiadott sze­mélyek szállitási útja és költségei tárgyában. A Nagybritania és Irhon egyesült királyságok kormányával létrejött megállapodás szerint, az 1874. évi II-ik törvényczikkben foglalt kiada­tási szerződés értelmében kiadandó személyek, ezentúl rendszerint Hamburg város kikötőjében lesznek átadandók. A nagybritaniai kir. kormánynak átadott sze­mélyek szállítási költségei (ideértve az élelmezés és a kisérés költségeit is) az osztrák-magyar mo­narchia határától Hamburgig a nagybritaniai kir. kormány által, viszont pedig a magyar kir. kor­mánynak átadott személyek szállítási költségei. Lapunk mai számához három és fél év­e Hivatalos értésítés van csatolva.

Next