Budapesti Közlöny, 1876. október (10. évfolyam, 225-250. szám)
1876-10-20 / 241. szám
Budapest, 1976. 241. szám Péntek, october 20. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, egyetem-utcza 1-ső szám XI. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tereik száma. földszint. Előfizetési Árok : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre ...... 20 frt. Félévre.....................................10 » Negyedévre..............................5 » Egry lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdetések díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Keszeg Ferencz v.-gálfalvi községi bírónak, hosszas, hu és buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1876. évi october hó 13-dikán.Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Igazságügyi magyar ministerem előterjesztésére Thuróczy Vilmos nyitrai járásbirót a nyitrai törvényszék elnökévé kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1876. évi october hó 13-dikán.Ferencz József, s. k. Bérczel Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége f. évi october 10-én kelt legfelsőbb határozványával lovag Eissenstein Arthur tiszteletbeli követségi titkárnak díjmentesen a vaskoronarend 3-dik osztályát, és Lange Gyula irodatitkárnak a cs. és kir. követségnél Athénben, a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister Kornay Károly aradi ügyvédet Aradra kir. közjegyzővé, Horváth Miklós marosvásárhelyi kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanoda II. osztályú jegyzővé, és Mentovich Gyula marosvásárhelyi kir. törvényszéki írnokot ugyanazon kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. honvédelmi minister f. évi october hó 1-től számítandó ranggal, a szabadságolt állományba számfeletti honvéd lelkészszé, Jorgovits Photius görög keleti vojloviczai zárdafőnököt, a Il-ik honvéd kerület törzséhez való nyilvántartás mellett, kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az aradi állami tanítóképezde igazgató tanácsába Tiszti Lajost rendes tagul kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a nagyváradi állami főreáltanodához Sinkovics József okleveles tanárjelöltet rendes tanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Ballenegger Henrik okleveles tanárjelöltet a temesvári állami főreáltanodához rendes tanárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Rhédey Ferencz Csáktornyai polg. iskolai ideiglenes minőségű rajztanítót állomásán végleg megerősítette. A m. királyi pénzügyminister Genszky István adóhivatali ellenőrt adótárnokká nevezte ki. A budai kir. pénzügyigazgatóság által Máthé Simon, Nagy Ferencz, Fábián Pál, Vargha Dániel, Baksa Gergely és Bács Nándor II. osztályú adóhivatali tisztek a czeglédi, vaáli, esztergomi, szolnoki, kalocsai, illetőleg gyöngyösi adóhivatalokhoz Yl-od osztályú adóhivatali ellenőrökké neveztettek ki. A beszterczebányai kir. pénzügyi igazgatóság Klonga Boldizsár rendelkezés alatti adóhivatali tisztet a beszterczebányai adóhivatalhoz YI. oszt. tisztté; Fritz Ede rend. alatti iroda segédtisztet pedig kebelbeli iroda segédtisztté nevezte ki. Toldy Lipót tettleges állományú honvéd százados kezelőtiszt, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. A m. kir. igazságügyminister I. évi 4023. szám alatt a következő rendeletet intézte a budapesti és marosvásárhelyi kir. főügyészhez, valamennyi kir. törvényszékhez, kir. járásbírósághoz és valamennyi kir. ügyészhez, a Nagybritánia és Irhon egyesült királyságokba, valamint az angol gyarmatokba vagy az Angliához tartozó más tartományokba menekült közönséges bűntettesek kiadásánál követendő eljárás tárgyában . A Nagybritánia és Irhon egyesült királysággal, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadása iránt kötött, s az 1874. évi II. törvényczikkbe foglalt államszerződés oly határozmányokat tartalmaz, amilyenek a más országokkal kötött ilynemű szerződésekben nem foglaltatnak. Ilyen különösen az idézett szerződés XI. czikkében foglalt azon határozmány, mely szerint a menekült bűntettes, sürgős esetben elfogható ugyan, oly feljelentések, panaszok, bizonyítékok alapján, vagy oly nyomozatok következtében kibocsátott elfogatási parancsra, melyek az elfogatási parancsot kibocsátó személynek véleménye szerint a menekültnek elfogatását azon esetben indokolnák, ha a cselekmény azon helyen követte, tett volna el, vagy az ítélet ott hozatott volna, ahol ezen felsőbbség létez, de szabadon bocsátandó az ekként letartóztatott egyén, ha a kiadás iránti megkeresés a IX. czikknek megfelelő módon diplomatiai után 14 nap alatt elő nem terjesztetik. A tapasztalás azt mutatván, hogy az angol bíróságok a kiadási szerződés ezen határozmányát a legszigorúbban értelmezik — nehogy előforduló esetben a Nagybritániához tartozó valamely területre menekült bűntettes kiadása a magyar hatóságok hibája miatt meghiúsuljon, rendelem hogy az illetékes hazai bíróság az Anglia területére menekült bűntettes elfogatását elrendelő végzés hozatala után, akár kéretik innek alapján közvetlen után a bűntettes rögtöni elfogatása, akár nem, a kiadásnak diplomatiai utón leendő kieszközlése végett hozzám azonnal jelentést tegyen, s ehhez csatolja eredeti kiadványban vagy hitelesített másolatban az elfogatási bírói parancsot, valamint mindazon bizonyítékokat is, amelyek alapján az elfogatás elrendeltetett. Amenynyiben pedig a kiadatási vagy rögtöni elfogatás iránti megkeresés alapját ítélet képezné, ennek a jogerőre emelkedést is bizonyító záradékkal ellátott egy hiteles példánya terjesztendő hozzám. Megjegyeztetik egyébiránt, hogy vádlott meg nem jelenése folytán hozott ítélet, kiadás vagy rögtöni elfogatás alapját nem képezheti. Azon esetben, ha a menekült bűntettes, egy harmadik állam területén szállitandó át: a bírói elfogatási parancs, vagy az ítélet a mai napon 22500. sz. a. kibocsátott rendeletemnek megfelelőleg két példányban terjesztendő fel. Budapest, 1876. october 11-én. A m. kir. igazságügyminister f. évi 22300. szám alatt a következő rendeletet intézte a budapesti és marosvásárhelyi kir. főügyészhez, valamennyi kir. törvényszékhez, járásbírósághoz és ügyészség vezetőjéhez, a nagybritániai kir. kormány által Magyarország kir. kormányának — és viszont ez által a nagybritániai kir. kormánynak kiadott személyek szállitási útja és költségei tárgyában. A Nagybritania és Irhon egyesült királyságok kormányával létrejött megállapodás szerint, az 1874. évi II-ik törvényczikkben foglalt kiadatási szerződés értelmében kiadandó személyek, ezentúl rendszerint Hamburg város kikötőjében lesznek átadandók. A nagybritaniai kir. kormánynak átadott személyek szállítási költségei (ideértve az élelmezés és a kisérés költségeit is) az osztrák-magyar monarchia határától Hamburgig a nagybritaniai kir. kormány által, viszont pedig a magyar kir. kormánynak átadott személyek szállítási költségei. Lapunk mai számához három és fél éve Hivatalos értésítés van csatolva.