Budapesti Közlöny, 1877. február (11. évfolyam, 25-47. szám)

1877-02-23 / 43. szám

A m. kir. pénzügyministerium 1876. évi 62246. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi kir. adófelügy­előhöz és adóhivatalhoz, az iparüz­­leti bejelentések és engedélyezések, valamint a czégek bejegyzése után az illetékszabás 13. tétele 3. és 14. pontjai szerint az egyenes adóval együtt fizetendő i iparüzleti díjak­ kivetése tárgyában . Az illetékszabás 13. tételének 3. pontja szerint valamely szabadipar önálló üzletnek bejelentései, vagy az iparüzletnek, nemkülönben magánügy­nökségek gyakorolhatásához szükséges engedélyek megadására vonatkozó folyamodványok az ezen tételben meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek; ezenkívül pedig , ha az illető iparüzlettől járó egyenes adók egy évi összegének 10 száza­léka a beadvány első évétől járó állandó bélyeg, illeték összegét meghaladná, ez esetben ezen több­letet az iparüzlettel járó egyenes adóval együtt közvetlen lefizetés végett kell kivetni, s az adó első részletének fizetése alkalmával leróni. Az illetékszabás ugyanazon tételének 14. pont­ja szerint továbbá oly beadványok, melyekkel a váltótörvényszékek által vezetett kereskedelmi jegyzőkönyvbe kereskedelmi c­égek, vagy már bejegyzett czég vagy czégbizlalók változásának bejegyzése kéretik, az ezen pont alatt kitett ál­landó bélyegilleték alá esik ; azonkívül pedig, ha a bejegyzett vállalat egy évi egyenes adó fejében — tekintettel a bejegyzés időpontjára — 100 írt­nál többet tartozik fizetni — ez esetben ezen adó­többlettel 10 % közvetlenül befizetendő. Az államelőirányzat összeállítása alkalmával már több ízben feltűnt, hogy ezen iparüzleti dí­jak czímén majd az egyik, majd a másik pénzügy­igazgatósági számvevő osztályok részéről ered­mény nem mutattatott ki. Ennek oka abban ke­resendő , hogy az iparhatóságok, illetőleg a kir. váltótörvényszékek az általuk kiadott iparigazol­ványokat és engedélyeket, illetőleg az általuk esz­­közlött c­égbejegyzéseket nem köztik az egyenes adók kivetésével megbízott közegekkel. Minthogy az állam az őt törvényesen megillető jövedelem legcsekélyebb részét sem nélkülözheti, egyúttal a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi, va­lamint az igazságügyi m. kir. ministérium az iránti intézkedéstételre felkérettek, hogy az érin­tett iparhatóságok, illetőleg váltótörvényszékek ezentúl minden iparigazolványt s engedélyt, ille­tőleg c­égbejegyzést a kir. adófelügyelőkkel eset­ről esetre közöljék. A kir. adófelügyelők kötelessége leeni ezek alapján a kérdéses iparüzleti dijakat az egyenes adóval együtt kivetni, s azokat az adókivetési lajstromban »iparü­zleti dijak« felírás alatt nyi­tandó külön rovatban kitüntetni; az adóhivatalok pedig ezen dijak bevételezése s elszámolása tekin­tetében az adóhivatali utasítások gyűjteményé­nek 280. s 281. lapjain foglalt 29. §-ában előirt eljárást követendik. Kelt Budapesten 1877. évi január hó 24-én. A zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről ezen­­nel közhírré tétetik, hogy Kováchich Őszinte volt kaposvári ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett s irodája részére gond­nokul Hochstaedter Ferencz kaposvári ügyvéd rendeltetett ki. NEMHÍV A T­A­LOS RÉSZ. O császári és Apostoli királyi Felsége a buda­pesti I-ső gyermekkert-egylet részére — magán­­pénztárából — 250 frt segélyt méltóztatott legke­gyelmesebben adományozni. 1434_________ ÉRTESÍTÉS. A szász kir. kormány, valamint az oppelni po­rosz kir. kormányzóság az osztrák-magyar biro­dalomból származó bármely fajú szarvasmarhának be-vagy keresztülvitelét betiltották. Másnemű kérődző állatoknak, nevezetesen a juh és kecskének bevitelét pedig, ha azok nem Ga­­licziából vagy Oroszországból származnak, csak azon esetben engedélyezi, ha a szállítandó állatok Magyarországon, Galiczián és Bukovinán kívül eső helyeken legalább 30 napig tartottak és ha a kiindulási helyen és e körül 35 kilométernyi ke­rületben marhavész nem uralt. Állati terményeknek nyers állapotban való be­vitele szintén tilos; tökéletesen száraz állapotban azonban a bevitel korlátozva nincsen. A f­öldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumtól. SZABADALMI ÜGY. Az 1876. évi September hóban engedélyezett szaba­dalmak kimutatása. 849. Báró Ottker Károly Gusztáv, Stockholm­ban, a védkalauz és tüzjelügy főnöke Svédország­ban, (megh. Paget Károly Oktavián Bécsben); sajátszerü rendszere az önjelző tüzjel és ködkészü­­lékeknek; a szab. kelt 1876. fei­­. 6.; tartama 1 év; titoktartás keretett 1­850. Funk Lipót cs. k. hatóságilag megbízott és hites magánmérnök Bécsben, sajátságos eljá­rás fából való növényi rostanyag előállítására, mely valamint a papirosnemez és gyapjugyártás­­ban, úgy a fonodában is használható; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 5 év; titoktartás kéretett. 851. Wékey Zsigmond, Kensington­, London­ban, (megh. Wullschieger-Ház Bécsben); javítá­sok görkorcsolyák szerkezetében; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 6 év; titoktartás kéretett. 852. Winter József tanára a kereskedelmi és iparkamarának Gráczban; rendszere a vizoszlop­­gépek számára szolgáló szabályozó kormányzás­nak ; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 1 év; ti­toktartás köretett 1­853. Wollenberg Ottó Berlinben, (megh. Trapp O­ttó Bécsben); sajátszerü egyetemes petroleum­­keréklángtartó; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tarta­ma 1 év; titoktartás keretett 1­854. Camozzi keresztelő János Károly, keres­kedő Berlinben, (megh. Diener Károly kereskedő Bécsben), önműködő lecsapolás, magán szellentyü főcsapok és vizétetők számára; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 855. Pollak Henrik, a hamburg-amerikai var­rógépgyár részvénytársulatnak igazgatója Ham­burgban, (megh. Bauer Mór mérnök Bécsben), szobatűzoltó készülék; a szab. kert 1876. sept. 8; tartama 1 év; titoktartás nem kéretett. 856. Jaschka István és Jaschka Henrik, gyár­birtokosok Bécsben, találmány, mely által hús és más állagok, melyek a nyári meleg befolyásával rothadásba mennek, a bő évszakon át frissen tart­hatók ; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás köretett.­857. Laporte Gyula technikus és Metz Vilmos kereskedő, mindketten Berlinben, (megh. Paget Károly Oktavián mérnök Bécsben); sürüsitési ké­szülék; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett 1­858. Walch Ottmár mérnök Bécsben, (megh. Specker A. Károly Bécsben); gyufa kirakási gép; szab. kelt 187­6. sept. 8.; tartama 1 év; titoktar­tás kéretett. 859. Dirmbirn Eulogius, a szíriai országos pol­gári iskola igazgatója Cilisben, sajátszerüen szer­kesztett sej­tes kályha, szobasütésre; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 860. Fasching Mihály raktárnok Bécsben; sa­játszerü kénsavmentes glycerin fénymáz; a szab. kert 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kép­retett 1­861. Báró Wimffen Dénes és Flöckinger Károly Ötvös, mindketten Hernalsban, Bécs mellett; ja­vítás, egy a mesterséges ásványok készítéséhez szolgáló verő­műve; a szab. kelt 1876. sept 8.; ta­tama 1 év; titoktartás kéretett. 862. Gschmeidler Ernő, színész és Lenhard Já­nos újságíró, mindketten Bécsben, úgynevezett színes fényképek; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tar­tama 1 év; titoktartás kéretett. 863. Ourot fiai gyárosok Abondantban, Fran­­cziaországban (megh. Henrici Lajos magánmér­nök Bécsben) ; folytonosan működő égető kemen­­cze, mozgó betétekkel és szilárd tüzelő helylyel, agyag és mész gyártmányok égetésére; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kö­retett. 864. Neidhofert Hubert Bécsben, eljárás, mely szerint a növények rostanyaga mint fonászati és szö­­vészeti anyag és a papírgyártáshoz megfelelőb­ben és olc­sóbban állítható elő és fehéríthető, mint az eddig lehetséges volt; a szabadalom kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás követett. 865. Schmidt Emil Jzikhárd, magánmérnök Dresdában, (almegh. Paget C. O. mérnök Bécs­ben) : javítások a szűrő sajtókon, melyek abban áll­nak, hogy a sajtólapok maguk képezik a vezető kö­zeget és a szürőlapok közé betett szürőkendők átlukasztott vagy fémlapok, vagy rostaszerü borí­tékok mellőzhetőkké válnak; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás köretett.­866. Christophe Lajos, magánmérnök Etter­­becken, Brüssel mellett, (megh. Rödiger Frigyes Bécsben); sajátszerüleg szerkesztet mentőkészü­lék, személyek vagy tárgyaknak tűzvész alkalmá­val való lebocsátására és más gyakorlati czélokra; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktar­tás köretett 1 867. Köhler Nándor, a Stone, Lythal és To­­mas-féle gépczég képviselője Brünnben, úgyneve­zett petróleum szappan, a rozsdás vagy gyantás olaj által bevont vasnak tisztítására; a szaba­dalom kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktar­tás kéretett 1­868. Gleisle Ottó diszmógyáros Pforzmeimban, badeni nagyherczegségben, (megh. Wullschleger- Ház Bécsben); javított vizemelő gép; a szabada­­dalom kelt 1876. sept. 8.; tartama 2 év; titoktar­tás kéretett. 869. Spurny József, lámpagyáros Neufünfhaus­­ban Bécs mellett, javítás a petróleumlámpákon; a szab. kert 1876. sept. 12.; tartama 1 év; titok­tartás kéretett. 870. Monchovaux Charlemagne Henrik, gyáros Laonban, Francziaországban, (megh. Grünwald János Bécsben): szopó palaczk, »Monchovaux­­féle szopópalaczk« elnevezés alatt; a szab. kelt 1876. sept. 12.; tartama 1 év; titoktartás köre­tett.­871- Oexle Oszkár mérnök, Augsburgban, (megh. Paget Károly Oktavián Bécsben); javítá­sok a hengerszékeken ; a szab. kelt 1876. sept. 12.­­’ tartama 1 év; titoktartás köretett 1­872. Ulbrich József üvegfonó Gablonczban, (megh. Král Károly jogtudor és ügyvéd ugyanott); sajátszerü eljárás a kézelők, gallér és előinggom­­boknak üvegből vagy üveg összetételből való ké­szítésénél; a szab. kelt 1876. sept. 12.; tartama 1 év; titoktartás nem köretett.

Next