Budapesti Közlöny, 1877. február (11. évfolyam, 25-47. szám)
1877-02-23 / 43. szám
A m. kir. pénzügyministerium 1876. évi 62246. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi kir. adófelügyelőhöz és adóhivatalhoz, az iparüzleti bejelentések és engedélyezések, valamint a czégek bejegyzése után az illetékszabás 13. tétele 3. és 14. pontjai szerint az egyenes adóval együtt fizetendő i iparüzleti díjak kivetése tárgyában . Az illetékszabás 13. tételének 3. pontja szerint valamely szabadipar önálló üzletnek bejelentései, vagy az iparüzletnek, nemkülönben magánügynökségek gyakorolhatásához szükséges engedélyek megadására vonatkozó folyamodványok az ezen tételben meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek; ezenkívül pedig , ha az illető iparüzlettől járó egyenes adók egy évi összegének 10 százaléka a beadvány első évétől járó állandó bélyeg, illeték összegét meghaladná, ez esetben ezen többletet az iparüzlettel járó egyenes adóval együtt közvetlen lefizetés végett kell kivetni, s az adó első részletének fizetése alkalmával leróni. Az illetékszabás ugyanazon tételének 14. pontja szerint továbbá oly beadványok, melyekkel a váltótörvényszékek által vezetett kereskedelmi jegyzőkönyvbe kereskedelmi cégek, vagy már bejegyzett czég vagy czégbizlalók változásának bejegyzése kéretik, az ezen pont alatt kitett állandó bélyegilleték alá esik ; azonkívül pedig, ha a bejegyzett vállalat egy évi egyenes adó fejében — tekintettel a bejegyzés időpontjára — 100 írtnál többet tartozik fizetni — ez esetben ezen adótöbblettel 10 % közvetlenül befizetendő. Az államelőirányzat összeállítása alkalmával már több ízben feltűnt, hogy ezen iparüzleti díjak czímén majd az egyik, majd a másik pénzügyigazgatósági számvevő osztályok részéről eredmény nem mutattatott ki. Ennek oka abban keresendő , hogy az iparhatóságok, illetőleg a kir. váltótörvényszékek az általuk kiadott iparigazolványokat és engedélyeket, illetőleg az általuk eszközlött cégbejegyzéseket nem köztik az egyenes adók kivetésével megbízott közegekkel. Minthogy az állam az őt törvényesen megillető jövedelem legcsekélyebb részét sem nélkülözheti, egyúttal a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi, valamint az igazságügyi m. kir. ministérium az iránti intézkedéstételre felkérettek, hogy az érintett iparhatóságok, illetőleg váltótörvényszékek ezentúl minden iparigazolványt s engedélyt, illetőleg cégbejegyzést a kir. adófelügyelőkkel esetről esetre közöljék. A kir. adófelügyelők kötelessége leeni ezek alapján a kérdéses iparüzleti dijakat az egyenes adóval együtt kivetni, s azokat az adókivetési lajstromban »iparüzleti dijak« felírás alatt nyitandó külön rovatban kitüntetni; az adóhivatalok pedig ezen dijak bevételezése s elszámolása tekintetében az adóhivatali utasítások gyűjteményének 280. s 281. lapjain foglalt 29. §-ában előirt eljárást követendik. Kelt Budapesten 1877. évi január hó 24-én. A zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kováchich Őszinte volt kaposvári ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett s irodája részére gondnokul Hochstaedter Ferencz kaposvári ügyvéd rendeltetett ki. NEMHÍV A TALOS RÉSZ. O császári és Apostoli királyi Felsége a budapesti I-ső gyermekkert-egylet részére — magánpénztárából — 250 frt segélyt méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. 1434_________ ÉRTESÍTÉS. A szász kir. kormány, valamint az oppelni porosz kir. kormányzóság az osztrák-magyar birodalomból származó bármely fajú szarvasmarhának be-vagy keresztülvitelét betiltották. Másnemű kérődző állatoknak, nevezetesen a juh és kecskének bevitelét pedig, ha azok nem Galicziából vagy Oroszországból származnak, csak azon esetben engedélyezi, ha a szállítandó állatok Magyarországon, Galiczián és Bukovinán kívül eső helyeken legalább 30 napig tartottak és ha a kiindulási helyen és e körül 35 kilométernyi kerületben marhavész nem uralt. Állati terményeknek nyers állapotban való bevitele szintén tilos; tökéletesen száraz állapotban azonban a bevitel korlátozva nincsen. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumtól. SZABADALMI ÜGY. Az 1876. évi September hóban engedélyezett szabadalmak kimutatása. 849. Báró Ottker Károly Gusztáv, Stockholmban, a védkalauz és tüzjelügy főnöke Svédországban, (megh. Paget Károly Oktavián Bécsben); sajátszerü rendszere az önjelző tüzjel és ködkészülékeknek; a szab. kelt 1876. fei. 6.; tartama 1 év; titoktartás keretett 1850. Funk Lipót cs. k. hatóságilag megbízott és hites magánmérnök Bécsben, sajátságos eljárás fából való növényi rostanyag előállítására, mely valamint a papirosnemez és gyapjugyártásban, úgy a fonodában is használható; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 5 év; titoktartás kéretett. 851. Wékey Zsigmond, Kensington, Londonban, (megh. Wullschieger-Ház Bécsben); javítások görkorcsolyák szerkezetében; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 6 év; titoktartás kéretett. 852. Winter József tanára a kereskedelmi és iparkamarának Gráczban; rendszere a vizoszlopgépek számára szolgáló szabályozó kormányzásnak ; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 1 év; titoktartás köretett 1853. Wollenberg Ottó Berlinben, (megh. Trapp Ottó Bécsben); sajátszerü egyetemes petroleumkeréklángtartó; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 1 év; titoktartás keretett 1854. Camozzi keresztelő János Károly, kereskedő Berlinben, (megh. Diener Károly kereskedő Bécsben), önműködő lecsapolás, magán szellentyü főcsapok és vizétetők számára; a szab. kelt 1876. sept. 6.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 855. Pollak Henrik, a hamburg-amerikai varrógépgyár részvénytársulatnak igazgatója Hamburgban, (megh. Bauer Mór mérnök Bécsben), szobatűzoltó készülék; a szab. kert 1876. sept. 8; tartama 1 év; titoktartás nem kéretett. 856. Jaschka István és Jaschka Henrik, gyárbirtokosok Bécsben, találmány, mely által hús és más állagok, melyek a nyári meleg befolyásával rothadásba mennek, a bő évszakon át frissen tarthatók ; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás köretett.857. Laporte Gyula technikus és Metz Vilmos kereskedő, mindketten Berlinben, (megh. Paget Károly Oktavián mérnök Bécsben); sürüsitési készülék; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett 1858. Walch Ottmár mérnök Bécsben, (megh. Specker A. Károly Bécsben); gyufa kirakási gép; szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 859. Dirmbirn Eulogius, a szíriai országos polgári iskola igazgatója Cilisben, sajátszerüen szerkesztett sejtes kályha, szobasütésre; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 860. Fasching Mihály raktárnok Bécsben; sajátszerü kénsavmentes glycerin fénymáz; a szab. kert 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás képretett 1861. Báró Wimffen Dénes és Flöckinger Károly Ötvös, mindketten Hernalsban, Bécs mellett; javítás, egy a mesterséges ásványok készítéséhez szolgáló verőműve; a szab. kelt 1876. sept 8.; tatama 1 év; titoktartás kéretett. 862. Gschmeidler Ernő, színész és Lenhard János újságíró, mindketten Bécsben, úgynevezett színes fényképek; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 863. Ourot fiai gyárosok Abondantban, Francziaországban (megh. Henrici Lajos magánmérnök Bécsben) ; folytonosan működő égető kemencze, mozgó betétekkel és szilárd tüzelő helylyel, agyag és mész gyártmányok égetésére; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás köretett. 864. Neidhofert Hubert Bécsben, eljárás, mely szerint a növények rostanyaga mint fonászati és szövészeti anyag és a papírgyártáshoz megfelelőbben és olcsóbban állítható elő és fehéríthető, mint az eddig lehetséges volt; a szabadalom kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás követett. 865. Schmidt Emil Jzikhárd, magánmérnök Dresdában, (almegh. Paget C. O. mérnök Bécsben) : javítások a szűrő sajtókon, melyek abban állnak, hogy a sajtólapok maguk képezik a vezető közeget és a szürőlapok közé betett szürőkendők átlukasztott vagy fémlapok, vagy rostaszerü borítékok mellőzhetőkké válnak; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás köretett.866. Christophe Lajos, magánmérnök Etterbecken, Brüssel mellett, (megh. Rödiger Frigyes Bécsben); sajátszerüleg szerkesztet mentőkészülék, személyek vagy tárgyaknak tűzvész alkalmával való lebocsátására és más gyakorlati czélokra; a szab. kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás köretett 1 867. Köhler Nándor, a Stone, Lythal és Tomas-féle gépczég képviselője Brünnben, úgynevezett petróleum szappan, a rozsdás vagy gyantás olaj által bevont vasnak tisztítására; a szabadalom kelt 1876. sept. 8.; tartama 1 év; titoktartás kéretett 1868. Gleisle Ottó diszmógyáros Pforzmeimban, badeni nagyherczegségben, (megh. Wullschleger- Ház Bécsben); javított vizemelő gép; a szabadadalom kelt 1876. sept. 8.; tartama 2 év; titoktartás kéretett. 869. Spurny József, lámpagyáros Neufünfhausban Bécs mellett, javítás a petróleumlámpákon; a szab. kert 1876. sept. 12.; tartama 1 év; titoktartás kéretett. 870. Monchovaux Charlemagne Henrik, gyáros Laonban, Francziaországban, (megh. Grünwald János Bécsben): szopó palaczk, »Monchovauxféle szopópalaczk« elnevezés alatt; a szab. kelt 1876. sept. 12.; tartama 1 év; titoktartás köretett.871- Oexle Oszkár mérnök, Augsburgban, (megh. Paget Károly Oktavián Bécsben); javítások a hengerszékeken ; a szab. kelt 1876. sept. 12.’ tartama 1 év; titoktartás köretett 1872. Ulbrich József üvegfonó Gablonczban, (megh. Král Károly jogtudor és ügyvéd ugyanott); sajátszerü eljárás a kézelők, gallér és előinggomboknak üvegből vagy üveg összetételből való készítésénél; a szab. kelt 1876. sept. 12.; tartama 1 év; titoktartás nem köretett.