Budapesti Közlöny, 1877. augusztus (11. évfolyam, 174-198. szám)
1877-08-02 / 175. szám
latkozatának beérkeztével, vagy ha a kitűzött határidőben nem nyilatkozott, az ügyiratok a számvevőnek és ügyésznek végső javaslataik előterjesztése végett kiadandók. E közben a rokonok, ha szükséges, újból meghallgathatók. A számadások vizsgálata alkalmával a gyámoltak vagy gondnokoltak személyes ügyeire vonatkozó jelentések is tárgyalás és bírálat alá veendők, és a szükségesnek mutatkozó intézkedések megteendők. 276. §. A gyámhatóság, a szülők és nagyszülők, illetőleg rokonok nyilatkozatait és észrevételeit átalában csak akkor hagyhatja figyelmen kívül, ha azok alapos okoknál fogva a kiskorúak érdekére előnyöseknek nem tekinthetők. 277. §: A gyámhatóság szóbeli kérelmet is elfogad. Ennek jegyzőkönyvi felvétele iránt az elnök intézkedik. Ha írásbeli beadványnál a fél azonossága iránt kétely merül fel, az annak teljes hitelt érdemlő alakbani kiállítására utasítandó. 278. §. A gyámhatóság előforduló ügyekben a tényállás valóságának felderítésére nézve hivatalból tartozik intézkedni s a feleket jogaik és kötelességeikre figyelmeztetni. 279. §. A gyámhatóság bármely ügy tárgyalásához a feleket személyes megjelenésre idézheti, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, ellene, ha az elmaradás nem igazoltatik, pénzbírság alkalmazásának van helye. Fontos esetekben a gyámhatóság személyes megjelenésre kötelezheti a felet, s ezt pénzbírság s elkerülhetlen szükség esetében kényszer útján is foganatosíthatja. 280. §: A tárgyalást a gyámhatóság által kirendelt közeg vezeti. A felek nyilatkozataik pontos feljegyzését követelhetik, kötelesek viszont az ellenfél azon állításaira nézve, melyeket a tárgyalás vezetője felderíteni kíván, nyilatkozni. 281. §. A gyámhatóságok a felek irányábani fegyelmi hatalmat, rendreutasítás és bírságolás által gyakorolják. 289. §. 282. §. A gyámhatóság a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyairól gyámjaik és gondnokaikról, a nagykorúság bekövetkeztének idejéről nyilvántartást vezet, azt vezet továbbá mindazon ügyről, melyben a gyámhatóság részére vagy részéről valamit teljesíteni kell. 283. §. A gyámhatóság meghatározza azon közegeket, melyek egyes ügyekben nyilvántartást vezetni s a határidő lejártával az erre vonatkozó ügyiratokat az elnöknek bemutatni kötelesek, az elnök pedig tartozik a teendők teljesítésére felügyelni, —e részbeni mulasztásért az illetők nem csak mint kötelességsértők feleletre vonandók, hanem esetleg kártérítésben is elmarasztalhatók. 284. §. Ha a gyámhatóság gyakorlata valamely gyámolt vagy gondnokolt irányában megszűnt, a gyámhatóság tartozik az ebből folyó intézkedéseket kérelem bevárása nélkül hivatalból megtenni. IX. FEJEZET. A gyámhatósági pénzkezelésről. 285. §. A gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei rendszerint az árvaszékek pénztáraiban kezeltetnek illetőleg őriztetnek. Az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának felterjesztésére azonban a belügyminiszer kivételesen megengedheti, hogy oly községek, melyek igazolják, hogy a rendszeres számadás vitelére kellő szellemi erőről gondoskodni, az árvapénzek megkárosítása ellen anyagi biztosítékot nyújtani és egyszersmind a nagykorú árvák pénzeinek a nagykorúság bekövetkezésekor való kifizetése iránt kellően intézkedni képesek, a község- beli árvák pénzeit a törvényhatósági árvaszék fel-ügyelete alatt maguk kezelhessék. 286. §. Egyes gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei csak a felettük gyakorolt gyámhatóság tartama alatt kezelhetők a pénztárak által. Ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbesíthető nem volna, vagy a kézbesítéstől számítandó fél év alatt a pénzt vagy pénzértéket fel nem venné, ha annak tulajdonjoga vitássá válnék, vagy ha a jogutódok nagykorúak, tartozik az árvaszék azt bírói kézbe letenni, nagy és kiskorú jogutódoknál pedig azon esetben, ha az örökségi tárgyalás alkalmával köztük egyesség nem jött létre. 287. §. A pénz és pénzértékkezelési rendszer részletes módozatait, valamint a gyümölcsöztetés körüli eljárást az alább következő határozatok körén belül a törvényhatósági bizottság, a rendezett tanácsú városok, valamint a 174. és 285. §-ok szerint a pénzt és pénzértéket kezelő községek képviselő testületei szabályrendeletileg állapítják meg. A törvényhatóságok e nemű szabályrendeletei közvetlenül, a rendezett tanácsú városok és községek szabályrendeletei pedig az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának véleményes jelentésével terjesztendők a belügyminiszer elé jóváhagyás végett. 288. §. Az összesített pénzkezelési rendszernél kölcsön csak törlesztés feltétele mellett adható. A törlesztési határidő 32 éven túl nem terjedhet. Ezen határidőn belül a törlesztési évek számát az egyes törvényhatóságok az előző §. értelmében készítendő szabályrendeletben állapítják meg. Kölcsön földbirtokra és házakra a becsértékj egy harmad részéig adható. Ez utóbbiaknak a kölcsön tartama alatt biztosítva kell lenniök. A kölcsönadás feltételeinek részleteit a törvényhatóságok, rendezett tanácsú városok és a 174. és 285. §. szerinti községek a 287. §-ban érintett szabályrendeletben állapítják meg. A jelzálogul szolgáló birtokon netalán létező terhek a becsértékből háromszoros összeggel lesszámítandók. A kölcsön csak a telekkönyvi bekeblezés megtörténtével utalványozható. 290. §. A kamatok az adósok által félévi előleges részletekben január 1-én és július 1-én fizetendők, a moltak és gondnokoltak képviselőinek pedig a gyámpénztár által szintén félévenként, február 1-én és augusztus 1-én szolgáltatandók ki. A határidőt elmulasztó adós késedelmi kamatot tartozik fizetni. Azon összeget, melyen túl egyeseknek kölcsön nem adható, valamint a kamatlábat a törvényhatóság bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsú város képviselő testülete és a 174. és 285. §-okban említett községek állapítják meg. (Folytatjuk). Ő császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott továbbá (1877. évi augusztus hó 1-ével) az alábbnevezett tartalékos altiszteket, pótlólag fletett tiszti vizsgálat alapján, tartalékos hadnagyokká kinevezni, még pedig: 1. a gyalogságban: Popovics Istvánt, a 43. sz. gy. e.-től, — a 64. sz. gy. e.-hez; Schmidt Frigyest, az 1. sz. gy. e.-től, — a 20. sz. gy. e.-hez; carburgi Pallich Józsefet, a 7. sz. gy. e.-től, — a 47. sz. gy. e.-hez; Marussig Richárdot, a 22. sz. gy. e.-től, — az 51. sz. gy. e.-hez; Pospesch Károlyt, a 32. sz. gy. e.-től, — a 69. sz. gy. e.-hez; Sok Lőrinczet, a 47. sz. gy. e.-től, — ugyanezen ezredhez; Eippel Józsefet, a 18. sz. gy.e.-től, — a 15. sz. gy. e.-hez; Zapletal Jaroszlávot, a 8. sz. gy. e.-től, és Salter Mexiczot, a 41. sz. gy. e.-től, — mind a kettőt a 20. sz. gy. e.-hez; Zecsevics Ottót, a 27. táb. vadász-z.-aljtól, —az 53. sz. gy. e.-hez; Kolczykiewicz Mátyást, a 77. sz. gy. e.-től, — a 9. sz. gy. e.-hez; Gaszner Norbertet, a tiroli vadászezredtől, — a 47. sz. gy. e.-hez ; Berczeller Antalt, a 32. sz. gy. e.től, — a 69. sz. gy. e.-hez ; Schwab Ernőt, a 4. sz. gy. e.-től, — a 47. sz. gy. e.-hez; Dögl Adolfot, a 61. sz. gy. e.-től, — ugyanezen ezredhez; Mosettig Henriket, a 7. sz. gy. e.-től, — az 53. sz. gy. e.-hez; Prister Károlyt, és Czerwiakowsky Ferenczet, mindketten a 22. sz. gy. e.-től, — a 33. sz. gy. e.-hez; Steingaszner Kálmánt, a 29. sz. gy. e.-től, — ugyanezen ezredhez; Wellisch Lajost, a 32. sz. gy. e.-től, — a 69. sz. gy. e.-hez; Fanninger Ernőt, a 19. táb. vadász-z.aljtól, — a 47. sz. gy. e.-hez; Korsiszka Engelbertet, és fernowi Swoboda Edét, mindketten az 1. sz. gy. e.-től, — a 9. sz. gy. e.-hez; Seiller Emilt, a 22. sz. gy. e.-től, — a 47. szgy. e.-hez; Tomaselli Henriket, a 22. sz. gy. e.-től, — a 33. sz. gy. e.-hez. (Folytatjuk.) A m. kir. igazságügyminister Szilágyi Béla király-helmeczi kir. járásbirósági aljegyzőt a sátor-alja-ujhelyi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Dévényi Vilmos adóhivatali ellenőrt adótárnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister f. évi 19544. sz. alatt a következő rendeletet bocsátotta ki: Aporka (Szt.-Király pusztával) és Majosháza Pest-Pilis Solt Kis-Kun megyebeli községek a pestvidéki törvényszék kerületében levő ócsai kir. járásbíróság területéből a ráczkevei kir. járásbíróság területéhez csatoltatnak. Ezen rendelet 1. évi szeptember hó 1-ével lép életbe. Kelt Budapesten, 1877. évi julius hó 31-én. 6118