Budapesti Közlöny, 1877. szeptember (11. évfolyam, 199-223. szám)
1877-09-01 / 199. szám
összes tantárgyak tanítási módszere, és pedig történeti alapon kifejtve. b) Tanítási tervezetek készítése és gyakorlati tanítások. A növendékek felváltva hetenkintegy órában a módszertan tanárának, sőt amennyiben lehetséges, az illető tudomány szaktanárának is jelenlétében a polg. iskola főbb tárgyaiból próbatanításokat tartanak a képezde gyak. iskolájának felsőbb osztályaiból, vagy eshetőleg az elemi tanítóképezde első osztályából alakított tanítványcsoport előtt. A tanítás mindig csak az előre írásban kidolgozott s az illető szak-, valamint a módszertan tanára által felülvizsgált tanítási tervezet alapján tartatik meg. Egy órában legfeljebb két ilyen tanítás tartható s a rákövetkező óra az illető jelölt közös megbirálására s végül a gyak. tanítást vezető tanárnak vagy tanároknak felülbirálatára fordittatik. 2. Iparoktatás. I. és II. osztály. Hetenkint 2—2 óra. A házi ipar különféle ágai s egyszerű taneszközök készítése. II. A csoportok szerint kötelezett tantárgyak. a) Nyelv-és történettudományi szakcsoport a) Nyelvtudományi tárgyak. 1. Magyar nyelv-, irálytan és irodalomtörténet. I. osztály. Hetenkint 4 óra. A magyar nyelv mondattana. Az irálytan elméletileg és gyakorlatilag, nevezetesen: a polg. ügyiratok, az egyszerű irály, leiró, elbeszélő, értekező és szép próza. Aesthetika. A magyar ó- és középkori irodalom ismertetése, az e korbeli kiválóbb írók olvastatása, nyelvészeti fejtegetésekkel és az élő nyelvvel való összehasonlításokkal. Az irodalomtörténet ezen időszakai. II. Osztály. Hetenkint 4 óra. Költői irály és különféle költői műfajok tanulmányozása. A szónoklattan, elméletileg és gyakorlatilag. Az uj és legujabbkori magyar irodalom ismertetése nyelvészeti és aesthetikai fejtegetésekkel. Az irodalom történetének ezen időszaka, különös tekintettel a költői irásműfajok fejlődésére. 2. Német nyelvtan és irodalom. I. Osztály. Hetenkint 3 óra. A német nyelv s mondattana, német olvasmányoknak magyarra fordítása és megfordítva; versek könyv nélkül, végre könnyebb fogalmazványok készítése. II. Osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányoknak németre és németből magyarra fordítása; vers és folyóbeszéd könyv nélkül; fogalmazványok készítése. Az olvasmányok tárgyalása alkalmával nyujtassanak egyszersmind a szükséges irodalomtörténeti tájékozások. B) Történettudományi tárgyak. 3. Földrajz. I. osztály. Hetenkint 4 óra. a) A mennyiségtani és természettani földrajz. b) Európa összehasonlító földrajza, különös tekintettel Magyarországra. c) A földabrosz készítésének módja, földabroszrajzoltatás gyakorlatilag. H. Osztály. Hetenkint 3 óra. a) Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália összehasonlító földrajza. b) földabroszok készítésének folytatása. 4. Történelem. I. Osztály. Hetenkint 4 óra. A világtörténelemből az ó- és középkor főbb eseményei , az újkor terjedelmesebben. Mindenik kor, különös tekintettel az emberi művelődésre. I. Osztály. Hetenkint 4 óra. A magyarok története, az alkotmány kifejlődésére és a művelődésre való különös tekintettel. 5. Statistika és jogi tantárgyak. II. Osztály. Hetenkint 3 óra. a) Magyarország statistikája összehasonlítva a többi államokéval. b) Az ország közjogai az alkotmányban. c) A magánjog anyagi részéből az örökösödési, szerződési, telekkönyvi s az anyagi büntetőjog főbb vonásai. d) Az alaki jogból: a bírói szervezet és a perrendtartás röviden. e) A váltójog és csődtörvény főbb vonásai. b) Mennyiség- és természettudományi szakcsoport. a) Mennyiségtani tárgyak. 1. Mennyiségtan. I. Osztály. Hetenkint 9 óra. a) A betűszámtan alapfogalmai. A négy alapművelet általános mennyiségekkel. Az első fokú határozott egyenlet egy ismeretlennel. A hatványozás. Gyökvonás. A logarithmus. Brigg táblái. A viszonyok és arányok s ezek alkalmazása. Első fokú határozott és határozatlan egyenletek két és több ismeretlennel. A tiszta és vegyes másodfokú határozott egyenletek egy ismeretlennel. b) Mértanból: alapfogalmak, a sikmértan és síkháromszögtan. c) Polgári számtanból: a százalék- és kamatszámítás, az érczpénz, a bankügy, a váltóüzlet, állami és értékpapírok ismertetése és az ezekkel kapcsolatos számítások gyakorlása. II. Osztály. Hetenkint 9 óra. a) A betűszámtanból. A vegyes másodfokú határozott és határozatlan egyenletek két és több ismeretlennel. A kitevőleges egyenletek. A harmad- és negyedfokú egyenletek. Regula falsi. A láncztörtek. A szám- és mértani haladványok. Az egybevetéstan. A kéttagú tantétel bármely kitevőre. Magasabb rangú számtani sorok. A végtelen sorok össze- és széthajlítása. A függvények átalakítása sorokká. A valószinüségtan. A felsőbb algebra fontosabb tételei. b) Mértanból, Tömörmértan. Gömbháromszögtan. Az elemző s a synthetikai mértan alapvonalai. c) Polgári számtanból. A kamatos kamatok, évi betétek és életjáradékok számítása. Kölcsöntörlesztési számítások. Kölcsöntervek készítése. A biztosítási ügy s az ezekkel járó számítások. 2. Könyvvitel. II. osztály. Hetenkint 2 óra. Az egyszerű és kettős könyvvitel gyakorlati vezetés módja, alkalmazva a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi számvitelre. B) Természettudományok. 1. Természetrajz. aa) Ásványtan. I. osztály. Hetenkint 6 órán. Az ásványok tulajdonságai. Kristallographia, kristály, kristályrészek. Egyszerű és összetett alakok. Uralkodó, alárendelt, teljes, feles, egykezes, nem egykezes lapu, zárt és nyílt alakok. Tompítás, élezés, hegyezés. Az alakok jegyzése Naumann szerint. A kristályrendszerek. Hiányos, rendetlen és ikerképződés. Kristálycsoportok, kristályhalmazok. Vaskos, hintett amorph ásványok. Egyéb physikai tulajdonságok : összetartás, hasadás, törés, keménység, szívósság, tömöttség, fény, szín, átlátszóság. Egyszerű és kettős sugártörés. Optikai tengelyek. Pleochroismus. Phosphorescentia. Fluorescentia. Opalizálás. Hőtani, electrikai és magnetikai tulajdonságok. Vegyi tulajdonságok. Az ásványok vegyalkata. Vegykisérletek száraz és nedves után. Az ásványok előlövésének, képződésének és elváltozásának körülményei. Ásványfaj, ásványrendszerek. Werner és Dana rendszerének ismertetése. Az ásványok leírása, különös tekintettel azok vegyalkatára és alkalmazására. Gyakorlandó az ásványok meghatározása a Kobell- Szabó féle eljárás szerint. Bp) Kőzet- és földtan. A kőzetek felosztása. Jegeczes és klaszikus kőzet. Egyszerű és összetett kőzetek. A kőzetelegyrészek. A kőzetek szövege. A kőzetek egymásba való átmenetei. A kőzetek elválása. A kőzetek fekvése. Rétegek. Menetek. Fedezet. Kőzetfolyamok. Kúpok. Zömök. A kőzetek képződése. Egyszerű eredeti jegeczes kőzetek. Összetett jegeczes, szemcsés kőzetek és ezeknek képződése. Összetett jegeczes, palás kőzetek Elaszikus kőzetek. Dialytikus kőzetek. Földünk keletkezésének és fejlődésének története. (Laplace.) A tűz és víz működése s ennek hatásai (dynamikus geológia.) Történeti geológia vagyis a földkérget képező főbb képletek. Az állat- és növényország szerepe a földtanban. (Palaeontologia.) Az ásványkőzet és földtan tárgyalásánál különös tekintettel kell lenni hazai viszonyainkra. gy) Növénytan. Nyári félév. Hetenkint 6 óra. A növények külső és belső tagoltsága. A sejt szerkezete, alkatrészei, életműködései és szaporodásai. A sejtek csoportosulása és átalakulása által keletkezett szövetformák. A növények testének kifejlődése és a szövetkiválás. Szervisme. Csírázás. Rügyek. Gyökér. Szár. Levelek. Virágok. Virágzatok. Termések. (Gyümölcsök.) A növények életfeltételei. A növények táplálkozása és szaporodása. A növények mozgási tüneményei. A növények betegségei. Növényrendszertan: a Linné, Jussieu, de Candolle, Endlicher-féle rendszerek és a legújabb u. n. válogató (ecclecticus) rendszer. A főbb növényosztályok és családok jellemzése, különös tekintettel az ipari és gazdasági növényekre. Virágalaprajzok készítése. Górcső (microscopi) és növénymeghatározási gyakorlatok. A növények földrajzi elterjedése. SS) Állattan. II. Osztály. Hetenkint 4 óra. Az állattan jelen állapota, feladata és fontossága. Az állattan felosztása. Az állattani tanulmányokhoz szükséges segédeszközök. Az állatok helyzete és szerepe a természetben. Az állati test alakelemei, a sejtek és szövetek. Az állat szervezetének vázlata. Az állati test alapidomai. A szervek homologiája és analógiája. Az állat-typusok. A Cuvier-Agassiz és Lamark-Danvin-féle elmélet lényege. Aristoteles, Cuvier, Linné, Huxley, Haeckel és Margó rendszerei. Az ember boncz-, élet- és fejlődéstana röviden. Az állatosztályok rendszeres tárgyalása összehasonlító alapon. Az állatok földrajzi elterjedése. Az egyes állatosztályok tárgyalásánál különös tekintettel kell lenni azon kereskedelmi és iparczikkekre, melyeket az állatországból nyerünk. 2. Természettan. I. Osztály. Hetenkint 2 óra. A természet és természettudomány. A természettan feladata és kutatásának módszere. A tér, idő, nyugvás és mozgás fogalma és mérése. Az 7038