Budapesti Közlöny, 1878. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
1878-07-10 / 158. szám
Budapest, 1878. Szerda, julius 10. 158. szám. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak: Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre...............................20 írt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. O cs. és kir. fensége Mária Terézia főherczegnő, Károly Lajos főherczeg ő fenségének neje, f. évi julius hó 7 én délelőtt egy herczegnőt szült. A magas betegágyas, valamint az újszülött főherczegnő állapota teljesen kielégítő. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi XXL TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) (Folytatás és vége.) * IX. Czikk. A beviteli vámdij alól fel vannak mentve továbbá : 1. Hajók építésére és felszerelésére szükséges tárgyak az 1872. évi XXV. törvényczikk értelmében. 2. Oly árak és tárgyak, melyek kikészítés, kijavítás vagy feldolgozás végett hozatnak be a vámterületre, oly feltétel alatt, hogy a kikészített, kijavított vagy megmunkált áruk és tárgyak ismétt kivitele a pénzügyi hatóságtól előre meghatározott idő alatt történjék, és hogy a behozott és ismét kivitt áruk azonossága biztosítható legyen. 3. Oly áruk és tárgyak, melyek a vámkülzetekbe ott leendő kikészítés, kijavítás vagy feldolgozás végett kivitetnek és az illető vámkülzetekből kikészítve, kijavítva vagy feldolgozva a vámterületre ismét behozatnak, a 2. pont alatt felsorolt feltételek mellett. § 4. Áruk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek a vámterületről külföldi vásárokra vagy bizonytalan eladásra kivitetnek és eladatlanul ismét visszahozatnak. Az ezen forgalmi könnyítéseket (1—4) illető ellenőrzési szabályok rendeleti úton fognak megállapittatni. Oly árok, melyek eladás végett külföldre küldettek és előre nem látott akadályok miatt eladatlanul visszaérkeznek, anélkül, hogy külföldön szabad forgalomba kerültek volna, az ismétt behozatalkor az illetékes pénzügyi hatóság különös engedélye folytán, a beviteli vámdíj fizetése alól felmenthetők. X. Czikk. A határszéli kerületben vámmentesek: 1. a vámhatár által átszeldelt földbirtokok gazdasági forgalmában, az e birtokokhoz tartozó állatok és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és állattenyésztési termények; 2. a határon át legeltetésre vagy munkára bejövő, illetőleg visszajövő állatok, valamint a legeltetés ideje alatt nyert termények úgymint: vaj, sajt és az időközben megszaporodott állatok is. XI. Czikk. A vezénylő pénzügyi hatóságok méltánylást érdemlő és bizonyítványokkal teljesen igazolt viszonyok esetében megengedhetik, hogy vámmentesen vagy mérsékelt vámdíj fizetése mellett behozhatók a következő árak: 1. a különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára rendelt szertartási tárgyak, és az ily templomok és egyházak építésére és felállítására való anyagok; 2. élelmiszerek, ruházatok és építési anyagok, melyek tűzvész vagy más elemi csapás által károsult belföldi lakosoknak, életük fentartására vagy háziak fölépítése vagy helyrehozására ajándékban küldetnek; 3. a régi, és használat jeleit magukon viselő tárgyak, melyeket vagyontalan egyének külföldről ajándékul kapnak. XII. Czikk. Az oly nemzetközi egyezmények alkalmával, melyek által vasúti csatlakozások biztosítására egy közös határ- és üzleti váltó-állomás a vámhatáron belül állapittatik meg, a kormányra arra hatalmaztatik föl, hogy a vámmentes bevitelt a következő tárgyak számára biztosíthatja: a) a váltóállomás építéséhez és üzleti berendezéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozási pályához szükséges anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, amennyiben az idevágó munkák szerződésszerű elvállalása folytán, mindezeknek szolgáltatása a külföldi hatóságok vagy külföldi vasúti vállalat kötelességében áll; b) a külföldi vasúti vállalattól magára vállalt üzleti szolgálat ellátásához (beleértve a jókarbantartást is), valamint a külföldi határhivatalok hivatalos szolgálatához szükséges üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, amenynyiben azok e czélokra szükségeseknek bizonyulnak ; c) a külföldi vasúti igazgatósághoz vagy a szomszéd államnak érdekelt hatóságaihoz tartozó és a vámterületen belől állomásozó hivatalnokok s szolgálattevők költözködő holmijának s szolgálati szereinek számára. XHI. Czikk. A vámtarifában kitett vámdijak, ideértve a mérő-, pecsét- és czédulapénzt is aranyban fizetendők. Külön rendeletek fogják meghatározni azt, mily feltételek alatt szabad ezüstöt is, a vámok fizetésénél használni. Az ez esetben fizetendő pótlék az aranynak a megelőző hónapban elért átlagos árfolyama alapján, rendeleti után, havonként fog meghatároztatni és közzététetni. Ugyanez után fog meghatároztatni a bel- és küföldi aranypénznek aranyforint értéke is, mely értékben azok vámfizetéseknél elfogadtatnak és adatnak. XIV. Czikk: A vámilletékek felszámításakor az egy félkrajczárnál kisebb tört részek számba nem vétetnek, a félkrajczár s a nagyobb tört azonban egész krajczárnak veendő. XV. Czikk. A tarifában minden egyes tételre kiszabott dijakon (vámokon, engedélyi illetékeken, fogyasztási adópótlékokon) kívül a vámeljárásnál következő mellékilletékek fizetendők: 1. A mérlegpénz és pedig 5 krajczárjával 100 kilogrammnyi teltsúly után, oly áruknál, melyek hivatalból vagy a fél kivonatára méretnek meg. A súlynak számvetési uton való kitudásáért, próbamérésekért és magánmérlegen történt mérésért, mint például a vasúti pályaudvarokon történő vámkezelésnél, mérlegpénzt nem kell fizetni. A mérlegpénz kiszámításánál 50 kilogramnál kisebb súlyrészek számba nem vétetnek, 50 kilogram s annál nagyobb súlyrészek azonban 100 kilogramnak számíttatnak. Ha az áru összes súlya 50 kilogramnál kisebb, mérlegpénzül 3 krajczár fizetendő. 2. Pecsétdij, és pedig minden alkalmazott egyes ólompecsétért 2 krajczár, és minden alkalmazott egyes viaszpecsétért 1 krajczár. A kisérő jegygyel való ellenőrzés alatt átvitelre utalt áruk pecsétdijt nem fizetnek. A hajók, vasúti kocsik stb. rakodó helyének vámhivatalos elzárásáért sem jár pecsétdíj. 3. Czédulapénz és pedig 10 krajczár a külföldi vámolatban árukról kiállított kisérő jegynek ama példányáért, mely a félnek kiszolgáltatandó. Ha az eredetileg átvitelre szánt árúnál utóbb beviteli czélt vallanak be, a mellékilletékek utólag fizetendők. A vámvonalat érintő belforgalomban, valamint az ellenőrző eljárásnál sem pecsétdíj sem czédulapénz nem fizetendő. 4. Raktárdíj a hivatalos raktárakban elhelyezett árukért és pedig a helyes és egyéb viszonyok tekintetbevételével külön rendelet által megállapíttandó összegben, mely azonban a teltsúly minden 100 kilogramja után egy-egy napra rendszerint 1,6 krajczárnál nem nagyobb. Ha rendkívüli sok a raktárba elhelyezendő árú . Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.