Budapesti Közlöny, 1878. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

1878-07-10 / 158. szám

Budapest, 1878. Szerda, julius 10. 158. szám. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak: Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre...............................20 írt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem­ épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések díjai előlegesen beküldendők, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. O cs. és kir. fensége Mária Terézia főher­­czegnő, Károly Lajos főherczeg ő fenségének neje, f. évi julius hó 7­ én délelőtt egy herczegnőt szült. A magas betegágyas, valamint az újszülött fő­­herczegnő állapota teljesen kielégítő. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi XXL TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar vámterület általános vámtari­fájáról. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) (Folytatás és vége.) * IX. Czikk. A beviteli vámdij alól fel vannak mentve to­vábbá : 1. Hajók építésére és felszerelésére szükséges tárgyak az 1872. évi XXV. törvényczikk ér­telmében. 2. Oly árak és tárgyak, melyek kikészítés, kija­vítás vagy feldolgozás végett hozatnak be a vám­területre, oly feltétel alatt, hogy a kikészített, ki­javított vagy megmunkált áruk és tárgyak ismétt kivitele a pénzügyi hatóságtól előre meghatározott idő alatt történjék, és hogy a behozott és ismét kivitt áruk azonossága biztosítható legyen. 3. Oly áruk és tárgyak, melyek a vámkülzetekbe ott leendő kikészítés, kijavítás vagy feldolgozás végett kivitetnek és az illető vámkülzetekből kiké­szítve, kijavítva vagy feldolgozva a vámterületre ismét behozatnak, a 2. pont alatt felsorolt felté­telek mellett. § 4. Áruk (a fogyasztási tárgyak kivételével), me­lyek a vámterületről külföldi vásárokra vagy bi­zonytalan eladásra kivitetnek és eladatlanul ismét visszahozatnak. Az ezen forgalmi könnyítéseket (1—4) illető ellenőrzési szabályok rendeleti úton fognak meg­­állapittatni. Oly árok, melyek eladás végett külföldre kül­dettek és előre nem látott akadályok miatt eladat­lanul visszaérkeznek, a­nélkül, hogy külföldön szabad forgalomba kerültek volna, az ismétt be­hozatalkor az illetékes pénzügyi hatóság különös engedélye folytán, a beviteli vámdíj fizetése alól felmenthetők. X. Czikk. A határszéli kerületben vámmentesek: 1. a vámhatár által átszeldelt földbirtokok gaz­dasági forgalmában, az e birtokokhoz tartozó álla­tok és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és ál­lattenyésztési termények; 2. a határon át legeltetésre vagy munkára bejövő, illetőleg visszajövő állatok, valamint a legeltetés ideje alatt nyert termények úgymint: vaj, sajt és az időközben megszaporodott állatok is. XI. Czikk. A vezénylő pénzügyi hatóságok méltánylást érdemlő és bizonyítványokkal teljesen igazolt vi­szonyok esetében megengedhetik, hogy vámmente­sen vagy mérsékelt vámdíj fizetése mellett behoz­hatók a következő árak: 1. a különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára rendelt szertartási tárgyak, és az ily templomok és egyházak építésére és fel­állítására való anyagok; 2. élelmiszerek, ruházatok és építési anyagok, melyek tűzvész vagy más elemi csapás által káro­sult belföldi lakosoknak, életük fentartására vagy háziak fölépítése vagy helyrehozására ajándékban küldetnek; 3. a régi, és használat jeleit magukon viselő tárgyak, melyeket vagyontalan egyének külföldről ajándékul kapnak. XII. Czikk. Az oly nemzetközi egyezmények alkalmával, melyek által vasúti csatlakozások biztosítására egy közös határ- és üzleti váltó-állomás a vámha­táron belül állapittatik meg, a kormányra arra ha­­talmaztatik föl, hogy a vámmentes bevitelt a kö­vetkező tárgyak számára biztosíthatja: a) a váltóállomás építéséhez és üzleti berende­zéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozási pályához szükséges anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, a­mennyi­ben az idevágó munkák szerződésszerű elvállalása folytán, mindezeknek szolgáltatása a külföldi ha­tóságok vagy külföldi vasúti vállalat kötelessé­gében áll; b) a külföldi vasúti vállalattól magára vállalt üzleti szolgálat ellátásához (beleértve a jókarban­tartást is), valamint a külföldi határhivatalok hi­vatalos szolgálatához szükséges üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, a­meny­nyiben azok e czélokra szükségeseknek bizo­nyulnak ; c) a külföldi vasúti igazgatósághoz vagy a szom­széd államnak érdekelt hatóságaihoz tartozó és a vámterületen belől állomásozó hivatalnokok s szol­gálattevők költözködő holmijának s szolgálati sze­reinek számára. XHI. Czikk. A vámtarifában kitett vámdijak, ideértve a mérő-, pecsét- és czédulapénzt is aranyban fize­tendők. Külön rendeletek fogják meghatározni azt, mily feltételek alatt szabad ezüstöt is, a vámok fizetésé­nél használni. Az ez esetben fizetendő pótlék az aranynak a megelőző hónapban elért átlagos árfolyama alap­ján, rendeleti után, havonként fog meghatároz­­tatni és közzététetni. Ugyanez után fog meghatá­­roztatni a bel- és küföldi aranypénznek aranyforint értéke is, mely értékben azok vámfizetéseknél elfo­gadtatnak és adatnak. XIV. Czikk: A vámilletékek felszámításakor az egy félkraj­­czárnál kisebb tört részek számba nem vétetnek, a félkrajczár s a nagyobb tört azonban egész kraj­­czárnak veendő. XV. Czikk. A tarifában minden egyes tételre kiszabott dijakon (vám­okon, engedélyi illetékeken, fogyasz­tási adópótlékokon) kívül a vámeljárásnál követ­kező mellékilletékek fizetendők: 1. A mérlegpénz és pedig 5 krajczárjával 100 kilogrammnyi teltsúly után, oly áruknál, melyek hivatalból vagy a fél kivonatára méretnek meg. A súlynak számvetési uton való kitudásáért, próbamérésekért és magánmérlegen történt méré­sért, mint például a vasúti pályaudvarokon történő vámkezelésnél, mérlegpénzt nem kell fizetni. A mérlegpénz kiszámításánál 50 kilogramnál kisebb súlyrészek számba nem vétetnek, 50 kilo­gram s annál nagyobb súlyrészek azonban 100 ki­­logramnak számíttatnak. Ha az áru összes súlya 50 kilogramnál kisebb, mérlegpénzül 3 krajczár fizetendő. 2. Pecsétdij, és pedig minden alkalmazott egyes ólompecsétért 2 krajczár, és minden alkalmazott egyes viaszpecsétért 1 krajczár. A kisérő jegy­gyel való ellenőrzés alatt átvitelre utalt áruk pecsétdijt nem fizetnek. A hajók, vasúti kocsik stb. rakodó helyének vámhivatalos elzárá­sáért sem jár pecsétdíj. 3. Czédulapénz és pedig 10 krajczár a külföldi vámolatban árukról kiállított kisérő jegynek ama példányáért, mely a félnek kiszolgáltatandó. Ha az eredetileg átvitelre szánt árúnál utóbb beviteli czélt vallanak be, a mellékilletékek utólag fizetendők. A vámvonalat érintő belforgalomban, valamint az ellenőrző eljárásnál sem pecsétdíj sem czédula­pénz nem fizetendő. 4. Raktárdíj a hivatalos raktárakban elhelyezett árukért és pedig a helyes és egyéb viszonyok te­kintetbevételével külön rendelet által megállapít­­tandó összegben, mely azonban a teltsúly minden 100 kilogramja után egy-egy napra rendszerint 1,6 krajczárnál nem nagyobb. Ha rendkívüli sok a raktárba elhelyezendő árú . Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next