Budapesti Közlöny, 1878. augusztus (12. évfolyam, 177-201. szám)
1878-08-02 / 178. szám
Budapest, 1878 178. szám. Péntek, augusztus 2. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak: Naponkénti postai szétkfűdéssel vagy helyben Résből hordva : Egész évre .... . . 20 írt. Félévre............................. . 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy lap ára 30 kr. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. KIADÓH HVATAL : Budapesten, Ferencziektere Athenaem épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*-})« iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, mégpedig 100 SEÓig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—500-szóig 8 frt és így ovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hírdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar tank létesítéséről és szabadalmáról. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihírdettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) (Folytatás.) Az osztrák-magyar bank alapszabályai. IX. CZIM. Bankjegyek. 87. czkk. A bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüst rudakat, 45 forintot bankjegyekben számítva, a finom ezüst érczforintjáért, bécsi és budapesti főintézeteinél kívánatra mindenkor beváltani. A banknak jogában áll ezen beváltásért ’/°/o jutalékot és ezen kívül ezüst rudaknál a bécsi csász. kir. főpénzverde, illetőleg a körmöczi királyi pénzverde által az egy forintos darabokért koronként meghatározott veretési díjat, Budapesten ezenfelül a Budapest és Körmöcz közötti kétszeres szállítási költségeit levonni. Az ezüst rudakra nézve azonban ezen kötelezettség csak azon feltétel alatt áll fenn, ha az ezüst forintosok veretése nincs megszüntetve. 88. czikk. A bank köteles jegyeit főintézeteinél és fiókjainál más értékfokozatú jegyekkel a bemutató felek ebbeli kívánságához képest felcserélni. A bankjegyek bíróilag meg nem semmisíthetők, a bankjegyekre semminemű előjegyzés, vagy letiltás nem eszközölhető. Uj alakú bankjegyek kibocsátása előtt a bank azok pontos leírását a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzéteszi. 89. czikk. A bankjegyek egyes, vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőig állapítja meg a határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás, vagy felcserélés végett bemutatandók. A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év múlva a bank többé nem köteles a bekívánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni. A behívott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85.czikk)a tartalékalap javára elévül. 90. czikk. Valahányszor az osztrák vagy a magyar államkormány kívánja, vagy ha egyik kormánybiztos, a kormányzó, vagy a pénztárigazgató személyében, hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik, a felet a létező előjegyzésekkel összehasonlíttatik s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a vezértitkár, a főkönyvvezető s a bankjegygyártás főnöke által aláiratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik. X. CZIM. A bank külön jogai. 91. czkk. Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi törvényeknek a részvénytársulatokra általában vonatkozó határozatai, amennyiben az osztrák-magyar bank alapszabályaival ellentétben állanak, e bankra nem alkalmazhatók. Különösen nem köteles azosztrák-magyar bank sem saját, sem fő, sem fiókintézetei cégét a kereskedelmi törvényszéknél bejegyeztetni. 92. czikk. A bank vagyona és jövedelmei, — kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap értékpapírjait és az osztalékot mely utóbbi után a bank fizeti a részvényesek helyett az adót — adómentesek. 93. czkk. A bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az osztrák-magyar banknak fő és fiókintézetei által kiállított minden okmány, a monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmentesek. 94. czikk. A osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyek, részvények, kötvények és zálogleveleknek, vagy az azokhoz tartozó szelvényeknek és szelvényutalványoknak hamisítása (utánzása vagy megmásítása) a monarchia mindkét részében, mint nyilvános hitelpapírok hamisításának bűnténye, minden egyéb a bank által kiállított okmány utánzása, vagy hamisítása pedig, mint közokirat hamisítás, a büntető törvény határozványai szerint büntettetik. 95. czikk. A bank ellen a bécsi főintézet és a banknak az osztrák tartományokban levő fiókjai üzletére vonatkozó kereset csakis a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél , a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országaiban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi törvényszéknél indítható meg. Minden egyéb ügyekben, különösen jelzáloghitel-ügyekben is az osztrák-magyar bank ellen keresetet csak a cs. kir. bécsi országos törvényszéknél lehet megindítani. 96. czkk. Az osztrák-magyar bank könyvei s ezeknek a bank alapszabályszerű cégjegyzésével ellátott kivonatai, közokiratok bizonyító erejével bírnak. 97. czikk. A ki a banknál letett pénzekre és értékekre vagy a banknál felveendő követelésekre letiltást, zálogolást, vagy végrehajtást kieszközölni kíván, köteles az iránt az illetékes bírósághoz fordulni, mely efféle biztosítási, vagy végrehajtási intézkedést mindig csak a bankot ezen értékekre nézve megillető jogok épentartásával rendelheti el, és erről a bankot közvetlenül értesíteni tartozik. De mindezen esetekben jogában áll a banknak a pénzeket, vagy az illető követelési összeget a tulajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költségén bírói kézhez letenni. Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csőd alá kerül, vagy meghal, a csőd-, illetőleg hagyatéki tömeg képviselőjének kötelessége erről a bankot az illetékes hatóság útján értesíteni, s annak tudomására hozni, mely személyek vannak jogosítva a pénzek és értékek feletti rendelkezésre. Ha ezen közlés elmarad, a bank ebből a csőd vagy hagyatéki tömegre háramló károkért nem kezeskedik. A banknál levő pénzek és értékek bíróilag igazolt harmadik személyeknek, mindenkor csakis az illető okmány visszaadása mellett szolgáltathatók ki. 98. czikk. A bank az általa nyújtott hitelekről senkinek sem, az általa kiadott részvényekről és záloglevelekről és nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ad felvilágosítást (48. czikk). A bíróságok joga, felvilágosítást követelhetni, ez által nem érintetik. 99. czikk. Az osztrák-magyar bank által kiállított részvények, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék, illetőleg kamatszelvények birói megsemmisítése a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő. Utalványok birói megsemmisítésénél (78. czikk.) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló szabályok szerint eljárásnak van helye. Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák helyen kiállított okirat birói megsemmisítésére kizárólag a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiállított okiratok birói megsemmisítésére, kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes. E részben a bécsi cs. kir. országos törvényszék az állampapírok bírói megsemmisítésére nézve, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék pedig a Magyarországban a földtehermentesítési kötvényekre nézve fennálló szabályok szerint jár el. 100. czikk: A banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre és értékekre. Ezen elsőbbségi jog a bankot nem csak azon pénzekre és értékekre nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosítására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott. A banknak jogában áll követelését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kívül is a fennebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, amennyiben a bank az illető pénzeket és értékeket adójának vagyonaként vette át, és az említett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. (Folytatjuk.) Lapunk mai számához három év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.