Budapesti Közlöny, 1878. augusztus (12. évfolyam, 177-201. szám)

1878-08-02 / 178. szám

Budapest, 1878 178. szám. Péntek, augusztus 2. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak: Naponkénti postai szétkfű­déssel vagy helyben Résből hordva : Egész évre .... . . 20 írt. Félévre............................. . 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy lap ára 30 kr. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. KIADÓH HVATAL : Budapesten, Ferencziektere Athenaem­ épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*-})« iktatandó hivatalos hir­detések díjai előlegesen beküldendők, még­pedig 100­ SEÓig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—500-szóig 8 frt és így ovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hír­­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1878. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar tank létesítéséről és szabadal­­máról. (Szentesítést nyert 1878. évi junius hó 27-én. Kihír­­dettetett az országgyűlés mindkét házában 1878. évi junius hó 28-án.) (Folytatás.) Az osztrák-magyar bank alapsza­bályai. IX. CZIM. Bankjegyek. 87. c­z­­­k­k. A bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüst rudakat, 45 forintot bankjegyekben szá­mítva, a finom ezüst érczforintjáért, bécsi és buda­pesti főintézeteinél kívánatra mindenkor bevál­tani. A banknak jogában áll ezen beváltásért ’/­°/o jutalékot és ezen kívül ezüst rudaknál a bécsi csász. kir. főpénzverde, illetőleg a körmöczi királyi pénzverde által az egy forintos darabokért koron­ként meghatározott veretési díjat, Budapesten ezenfelül a Budapest és Körmöcz közötti kétsze­res szállítási költségeit levonni. Az ezüst rudakra nézve azonban ezen kötelezettség csak azon fel­tétel alatt áll fenn, ha az ezüst­­ forintosok vere­­­tése nincs megszüntetve. 88. c­z­i­k­k. A bank köteles jegyeit főintézeteinél és fiókjai­nál más értékfokozatú jegyekkel a bemutató felek ebbeli kívánságához képest felcserélni. A bankjegyek bíróilag meg nem semmisíthetők, a bankjegyekre semminemű előjegyzés, vagy letil­tás nem eszközölhető. Uj alakú bankjegyek kibocsátása előtt a bank azok pontos leírását a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzéteszi. 89. c­z­i­k­k. A bankjegyek egyes, vagy összes nemeinek bevo­nása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a két kormány a főtanácscsal egyetértő­ig állapítja meg a határidőket, melyekben a be­­kivánt bankjegyek beváltás, vagy felcserélés végett bemuta­tandók. A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek be­vonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év múlva a bank többé nem köteles a bekívánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni. A behívott, de beváltás alá nem került bankje­gyek összege (85.czikk)a tartalékalap javára elévül. 90. c­z­i­k­k. Valahányszor az osztrák vagy a magyar állam­kormány kívánja, vagy ha egyik kormány­biztos, a kormányzó, vagy a pénztár­igazgató személyében, hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik, a felet a létező előjegyzésekkel összehasonlíttatik s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a vezér­titkár, a főkönyvvezető s a bankjegygyártás főnöke által aláiratik, azután pedig a levéltárban meg­őriztetik. X. CZIM. A bank külön jogai. 91. c­z­­­k­k. Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi tör­vényeknek a részvénytársulatokra általában vo­natkozó határozatai, a­mennyiben az osztrák-ma­gyar bank alapszabályaival ellentétben állanak, e bankra nem alkalmazhatók. Különösen nem köteles az­­osztrák-magyar bank sem saját, sem fő, sem fiók­intézetei c­égét a keres­kedelmi törvényszéknél bejegyeztetni. 92. c­z­i­k­k. A bank vagyona és jövedelmei, — kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap érték­papírjait és az osztalékot mely utóbbi után a bank fizeti a részvé­nyesek helyett az adót — adómentesek. 93. c­z­­­k­k. A bank minden könyvei és előjegyzései, vala­mint az osztrák-magyar bank­­nak fő és fiókin­tézetei által kiállított minden okmány, a monar­chia mindkét részében bélyeg- és illetékmentesek. 94. c­z­i­k­k. A osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyek, részvények, kötvények és zálogleveleknek, vagy az azokhoz tartozó szelvényeknek és szelvényutalvá­nyoknak hamisítása (utánzása vagy megmásítása) a monarchia mindkét részében, mint nyilvános hi­telpapírok hamisításának bűnténye, minden egyéb a bank által kiállított okmány utánzása, vagy ha­misítása pedig, mint közokirat hamisítás, a bün­tető törvény határozványai szerint büntettetik. 95. c­z­i­k­k. A bank ellen a bécsi főintézet és a banknak az osztrák tartományokban levő fiókjai üzletére vo­natkozó kereset csakis a bécsi cs. kir. kereske­delmi törvényszéknél , a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országaiban levő fiók­intézetei üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi tör­vényszéknél indítható meg. Minden egyéb ügyekben, különösen jelzálog­hitel-ügyekben is az osztrák-magyar bank ellen keresetet csak a cs. kir. bécsi országos törvény­széknél lehet megindítani. 96. c­z­­­k­k. Az osztrák-magyar bank könyvei s ezeknek a bank alapszabályszerű c­égj­egy­zésé­vel ellátott ki­vonatai, közokiratok bizonyító erejével bírnak. 97. c­z­i­k­k. A ki a banknál letett pénzekre és értékekre vagy a banknál felveendő követelésekre letiltást, zálogolást, vagy végrehajtást kieszközölni kíván, köteles az iránt az illetékes bírósághoz fordulni, mely efféle biztosítási, vagy végrehajtási intézke­­dést mindig csak a bankot ezen értékekre nézve megillető jogok épentartásával rendelheti el, és erről a bankot közvetlenül értesíteni tartozik. De mindezen esetekben jogában áll a banknak a pénzeket, vagy az illető követelési összeget a tu­lajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költ­ségén bírói kézhez letenni. Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulaj­donosa csőd alá kerül, vagy meghal, a csőd-, ille­tőleg hagyatéki tömeg képviselőjének kötelessége erről a bankot az illetékes hatóság útján értesíteni, s annak tudomására hozni, mely személyek vannak jogosítva a pénzek és értékek feletti rendelkezésre. Ha ezen közlés elmarad, a bank ebből a csőd vagy hagyatéki tömegre háramló károkért nem ke­zeskedik. A banknál levő pénzek és értékek bíróilag iga­zolt harmadik személyeknek, mindenkor csakis az illető okmány visszaadása mellett szolgáltat­hatók ki. 98. c­z­i­k­k. A bank az általa nyújtott hitelekről senkinek sem, az általa kiadott részvényekről és zálogleve­lekről és nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ad felvilágosítást (48. czikk). A bíróságok joga, felvilágosítást követelhetni, ez által nem érintetik. 99. czikk. Az osztrák-magyar bank által kiállított részvé­nyek, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék, illetőleg kamatszelvények birói megsemmisítése a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő. Utalványok birói megsemmisítésénél (78. czikk.) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló szabá­lyok szerint eljárásnak van helye. Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák he­lyen kiállított okirat birói megsemmisítésére ki­zárólag a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiállított okiratok birói megsemmisítésére, kizáró­lag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény­szék illetékes. E részben a bécsi cs. kir. országos törvényszék az állampapírok bírói megsemmisítésére nézve, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék pedig a Magyarországban a földtehermentesítési kötvényekre nézve fennálló szabályok szerint jár el. 100. czikk: A banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre és értékekre. Ezen elsőbbségi jog a bankot nem csak azon pénzekre és értékekre nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosítására átadattak, hanem kü­­lönbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott. A banknak jogában áll követelését bírói felha­talmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának va­gyona felett netalán nyitott csődön kívül is a fen­­nebb említett értékekből az általa legalkalmasabb­nak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, a­mennyi­ben a bank az illető pénzeket és értékeket adójá­nak vagyonaként vette át, és az említett tulajdon­­jogi vagy egyéb igények az átvételnél általa vilá­gosan felismerhetők nem voltak. (Folytatjuk.) Lapunk mai számához három év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next