Budapesti Közlöny, 1879. augusztus (13. évfolyam, 177-201. szám)

1879-08-31 / 201. szám

S VI. Ha kitűnnék, hogy a leengedési feltételek vala­melyike már eredetileg hiányzott, vagy utólagosan elesett, akkor a kiadott engedély visszavonandó. Ez esetben a már élvezett leengedés, a­mennyi­ben az a visszavont engedélyen alapul, a szeszfőz­dének vállalkozója által a kincstárnak megté­rítendő. A szeszadó iránti ellenőrzéssel megbízott pénz­ügyi közegeknek feladata a fölött őrködni, hogy a leengedés valamennyi föltételei teljesitsék. Kelt Budapesten, 1879. évi augusztus hó 28-án. A m. kir. pénzü­gyministerium. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság, Heller Gusztáv kezelési gyakornokot, iroda-segédtisztté nevezte ki. Pályázati hirdetmény, a császári és királyi keleti akadémiának az 1879/80-ik iskolai évben fölveendő növendékei számára. A cs. és kir. keleti akadémiába való fölvételt tárgyazó folyamodványok, legkésőbb f. évi szep­tember hó utolsó napjáig, a cs. és kir. közös kül­­ügyministeriumhoz nyújtandók be. Ezen folyamodványokhoz csatolandók: 1. keresztlevél vagy születési bizonyítvány ; 2. himlőoltási bizonylat; 3. egészségi bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmá­nyokról szóló összes bizonyítványok, ideértve az érettségi bizonyítványt is; 5. idegen nyelvek, névszerint a franczia nyelvnek, megtanulásáról szóló netaláni okmányok és bizony­latok. A megszabott írásbeli fölvételi vizsgára, mely a cs. és kir. keleti akadémia épületében (Jacober­­gasse 3.) tartatik, csupán oly pályázó bocsáttatha­­tik, ki a fentjelölt bizonyítványokat kellően be­csatolta. Az írásbeli fölvételi vizsga tár­gyai: a) Az osztrák-magyar monarchia történelme ; b) fordítás latinból németre ; c) fordítás francziából németre; d) fordítás németből francziára. Minden növendék, élelmezés és oktatás fejében é­venként 800 o. é. forintot fizet, s ez összeget előle­­ges félévi részletekben a cs. és kir. külügyminisze­­ium fizető hivatalába tartozik beszolgáltatni. Ezen­­kivül az akadémiába való belépés alkalmával egy­­persmindenkorra v­­ért, 100 frtnyi berendezési já­­ulék is fizetendő. A legfelső elhatározás folytán állami dotatiókká átalakított akadémiai alapítványi helyek kiosztása — melyek fölbátorító jutalmak gyanánt csak is az itézet legkitűnőbb növendékeinek, a vagyontalan jelölteknek a vagyonosak feletti elsőbbségével, ado­­mányoztatnak — mindig az iskolaév bezártával, a körülményekhez képest azonban már az első fél­­év végével is megtörténhetik. Az akadémia azon végzett növendékei, kik ilyen alapítványi helyet élveztek, az üresedésbe jövő rend­szeresített consuli növendéki állomások betöltésé­nél mindenek előtt figyelembe jönnek, s addig is, m­íg ilyen vagy más állomásra alkalmaztatnának, az intézetben ingyenes lakás- és ellátásban, a­milyet mint akadémiai növendékek élveztek, része­sülnek. Ellenben oly növedékek, kik az öt évi aka­démiai tanfolyam tartama alatt alapítványi he­lyet el nem nyerhettek, csak­is az előbbiek elhelye­zése után, és a mutatkozó szükséglethez képest fog-5. Úgy­szintén a szeszfőzdére vonatkozó bér­szerződésnek is legalább hat évre kell terjednie. Hogy végre a C) alatt említett esetekben a me­zőgazdasági szeszfőzde valamely egyenes mezőgaz­daság kiegészítő alkatrészének tekintethessék, a most felsorolt feltételek mellett még a követke­zők is teljesítendők: 6. Az egy mezőgazdaságban­­ egyesített és szá­mításba veendő birtoktelkek (szántóföldek, rétek és legelők) egyik része, mely a törvényben kisza­bott földterületnek legalább felét teszi — egy meghatározott mezőgazdaságnak telekkönyvi ki­vonat által igazolandó birtokállományához tartoz­zék, többi része pedig ezen birtokállományhoz határos legyen, vagy a kérdéses birtoktelkek va­lamennyien egy összefüggő földterületet képezzenek. 7. A szántóföldek, melyeknek földterülete számí­tásba vétessék, a szeszfőzdétől 7 ’/a kilométernél és a rétek és legelők, melyeknek területe számítás alá esik, 10 kilométernél távolabb ne legyenek. Ezen távolság a szeszfőzde kapujától az illető telekig a legrövidebb szekérút vagy marhacsapás hosszúsága után számítandó, végre 8. A szeszadótörvény 26. §-ának b) betűje alatt előírt földterületnek legalább 2­3-részben szántó­földből kell állania. III. Ha valamely mezőgazdasági szeszfőzdének vál­lalkozója azon 20 °/C, illetőleg 10°/o-nyi leengedés­re igényt tart, melyben a szeszadótörvény 26. §-a szerint a 25. §-ban megállapított szesznyeremény­ből részesülhet, köteles ezen igényét legkésőbb 4 héttel a szesztermelési idény megnyitása előtt a pénzügyigazgatóságnál írásban bejelenteni. Ezen bejelentés egyébiránt az üzleti helyiségek leírásával és az edények és műeszközök jegyzéké­vel (szeszadótörvény 30. §-a) összefoglalható. Tartalmaznia kell ezen bejelentésnek: 1. a szeszfőzde-állomás helyét és összeírási számát, 2. annak nevét, ki a) a mezőgazdaságnak, b) a szeszfőzdének vállalkozója, 3. határozott megjelölését a mezőgazdaságnak, melynek kiegészítő alkatrészeként a szeszfőzde leengedésben részesüljön és nemkülönben az ezen mezőgazdaságban egyesített telkek fekvésének, 4. a mezőgazdaság vállalkozójának nevét és 5. ezen mezőgazdaság tulajdonosának nevét, azon esetben pedig, ha az abban egyesített birtok­telkek nem egy és ugyanazon birtokállományhoz tartoznak, az egyes telkek tulajdonosainak neveit; 6. a mezőgazdasághoz tartozó szántóföld, rét és legelő földterületét egyenként és összesen; 7. a szeszfőzde naponként megadóztatandó czef­­renzméretét; 8. a szeszfőzdében feldolgozandó anyagok nemét; 9. a szesztermelési anyagok honnanvételét, 10. azon esetben, ha a szeszfőzde és a mezőgaz­daság egy birtokállományhoz tartoznak­ ugyan, de nem egy és ugyanazon személy által kezeltetné­nek, a szeszfőzde és a mezőgazdaság vállalkozói között fennlévő szerződési viszonyra vonatkozó azon adatokat is, melyek egyrészt a szesztermelési anyagokra, s másrészt a szeszfőzési üzletből nyert moslékra, illetőleg az azon hizlalt hízó marháktól származó trágyára vonatkoznak. 11. A II. B) pont alatt említett esetekben egy­szersmind a mezőgazdasághoz tartozó istállók fek­vésének pontos megjelölését és az ezen istállók és a szeszfőzde között lévő s fentemlített módon szá­mítandó távolságot, s nemkülönben 12. az említett istállókban elhelyezhető marhák számát, végre 13. a II. C) alatt megjelölt esetekben az egyes birtoktelkek és a szeszfőzde közötti fent előírt mó­don számítandó távolságokat. ír. A leengedési igény iránti bejelentésnek fel kell szerelve lenni. 1. telekkönyvi kivonatokkal a szeszfőzde és a mezőgazdaság, illetőleg az utóbbiban egyesített telkek tulajdonjogi viszonyainak igazolására, eset­leg ha a szeszfőzde a telekkönyvben kitüntetve nem lenne, a községi elöljáróság bizonylatával a szeszfőzde tulajdonjogi viszonyainak igazolására, 2. községelöljárói igazolvány­nyal arra nézve hogy a mezőgazdaság, illetőleg a szeszfőzde csak­ugyan a bejelentésben megnevezett személy által kezeltetik, és hogy a szeszfőzde és az illető mező­­gazdaság között valóban oly összefüggés létezik, melynél fogva a szeszfőzde az I. alatti határozmány szerint mezőgazdaságinak tekinthető. 3. A mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, ré­tek és legelők területi nagyságát kitüntető katas­­teri kivonatokkal azon esetre, ha a telekterület tér­mértéke vagy azon körülmény, hogy a számítás alá eső telkek csakugyan szántóföldek, rétek és lege­lőkből állanak, a telekkönyvi kivonatokban nem­ lenne kimutatva; 4. a fenforgó szerződési viszonyok igazolására az illető szerződésekkel eredetben vagy hitelelesí­­tett másolatban. Ha a II. A) alá sorolandó valamely esetben a szeszfőzde nem kezeltetnek a mezőgazdaság vállal­kozója által, akkor az utóbbi és a szeszfőzde vállal­kozója közt fennálló szerződés a III. 10.) alatt fog­lalt körülmények iránt is nyújtson kellő felvilágo­sítást. A leengedés iránti igény megítélésénél csak írás­beli és hitelesített névaláírásokkal ellátott oly szerződések vézethetnek tekintetbe, melyek az illető szesztermelési idény megnyitása előtt köttettek. A II. B) alatt említett esetekben a leengedési igény iránti bejelentés a fentebbiek mellett egy­szersmind fölszerelendő: 5. községelőljárói bizonylattal annak igazolá­sára, hogy azon mezőgazdaság istállói, melynek ki­egészítő alkatrészeként a szeszfőzde tekintessék, ezen szeszfőzdétől nem esik a fent említett számí­tás szerint 5 kilométernél nagyobb távolságra. 6. Az említett istálló terjedelmének hiteles ki-­­mutatásával. A II. C) alatt megjelölt esetekben a kérdéses bejelentésnek még fölszerelve kell lennie. 7. községelőljárói bizonylattal arra nézve, hogy az illető mezőgazdaságot képező telkek csakugyan a II. 6. alatt előírt összefüggésben állanak, és hogy a szántóföldek egyike sem 71­2 kilométernél és a rétek és legelők egyike sem 10 kilométernél távolabb nem esik a szeszfőzdétől. .. Ha a kívánt adatok teljesen beszolgáltattak, és az előírt feltételek valamennyien teljesítvék, ak­kor a törvényes leengedés a mezőgazdasági szesz­főzdének azon üzlete után engedélyezendő, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik. Azon esetben pedig, ha a szeszfőzési üzlet no­vember hó lejárta után venné kezdetét, a fent em­lített 8 havi időszak november hótól számítandó. Ha a leengedési igény iránti bejelentés ugyan kellő időben nyújtatik be a pénzügyigazgatóság­nál, de nincsen valamennyi előírt segédokmányok­kal fölszerelve, akkor az tekintetbe nem vehető. Csak az 1879-80. évi termelési idényre nézve leend azon kivételnek helye, hogy a kérdéses segédok­mányok február hó végéig beszerezhetők. 6966

Next