Budapesti Közlöny, 1879. november (13. évfolyam, 253-277. szám)

1879-11-22 / 270. szám

Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ..........................20 írt. Félévre.............................. . 10 » Negyedévre.........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Budapest, 1879. 270. szám Szombat, november 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATAL»S LAP. Szerkesztőség : Budapesten, Ferenczie­k tere, Bazárépület, II. lépcsős II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó­ hivatal : Budapesten , Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hir­detések dijai előlegesen beküldendők­­, még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt éa így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. M­­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 4. Orvosi jelentés. A császári és királyi fensége Izabella főherczeg­­asszony, egészségi állapota a viszonyoknak teljesen megfelelő. Kelt Krakóban, 1879. évi november hó 20-án. Dr. Jordan, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Décsy Géza aradi állami tanitóképezdei rendes-, és Cserregi Endre ugyanottani segédtanárt, állo­másán véglegesen megerősitette. A m. kir. igazságügyminister, Rekvényi Viktor szabadkai kir. törvényszéki dijnokot, ugyanoda ír­nokká nevezte ki. A m. kir. igzságügyminister, Winkler­­András hosszuaszói kir. járásbirósági írnokot, a brassói kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer úrral egyetértőleg, a fiumei kereskedelmi és iparkamara kebelében ala­kítandó választott bíróság következő szabályzatát a mai napon jóváhagytam. Szabályzat, a fiumei kereskedelmi­ és iparka­mara VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGA SZÁMÁRA. 1­ §• A fiumei kereskedelmi és iparkamara választott bíróságának illetősége kiterjed azon kereskedelmi tengerészeti és iparügyekre, melyeket a felek va­lamely szerződésbe fölvett előleges megegyezés folytán a kamara választott bíróságának ítéletére bízni magukat kötelezték. Illetékes ezen bíróság eljárni és ítélni azon ke­reskedelmi tengerészeti és ipar ügyekben is, me­lyekre nézve a felek külön szerződésben (compro­­­missum) vetik magukat alá ezen választott bíró­ság ítéletének. Mindkét esetben joga van mindegyik félnek az eljárás folyamatbatételét egyoldalúlag is kérni. 2. §. A kereskedelmi és iparkamarának tagjai egy­szersmind a választott bíróságnak is tagjai, minél­fogva azoknak, mint a kamarai választott bíróság tagjainak névsora a titkári hivatalban állandóan kifüggesztendő. 3­ §­Ha a választott bíróság iránti megállapodást a felek együttesen mutatják be, mindegyik fél tarto­zik ezzel egyidejűleg a maga részéről két bírót a kamarai tagok közül választani és azoknak neveit a titkári hivatalnál bejelenteni. 4­ §• Ha a választott bíróság közbenjárása egyolda­lúlag kéretik, felperes köteles keresete benyújtá­sával (13. §.) egyidejűleg megnevezni a titkári hi­vatalban, az általa a kamara tagjai sorából válasz­tott két birót. 5. §­Az alperes vagy alperesek, kiknek a kereset és idézés a következő §§-ok értelmében kézbesitte­tik, felhivatnak, hogy a kamarai tagok sorából általuk választott még szükséges két bíró nevét, a kitűzött tárgyalást megelőző nap délutáni 2 órájáig, a titkári hivatalnál annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy ellenkező esetben a kamara elnöke, vagy az, aki őt helyettesíti, azokat hivatalból fogja kinevezni. 6. §. A felek által választott vagy az 5. §. szerint hi­vatalból kinevezett bírósági tagokat a titkárság írásban értesíti arról, hogy mely napon lesz a tár­gyalás, elhallgatja azonban előttük a perlekedő felek neveit. 7. §. Az ily módon megválasztott bírák kötelessége a megjelenésök ellen netán fenforgó akadályt, vagy azt, hogy a reájok esett választást el nem fogad­ják, késedelem nélkül és indokolva bejelenteni a titkári hivatalnál s ez esetekben a felek azonnal pót­választásra kivánandók fel. 8. §. A négy megválasztott biró szavazat­ többséggel elnököt választ a kamara tagjaiból, — ha ez bár­mi okból lehető nem volna, a kamara elnöke vagy az elnökök egyike köteles elnökölni. 9. §. Az ellenfél által választott, vagy hivatalból ki­nevezett birák ellen a felek mindegyike kifogást te­het következő okokból : a) ha az illető választott bíró saját személyénél fogva a perben érdekelve lévén, ennek kimenetelé­től közvetlen vagy közvetett kárt vagy hasznot várhat, b) ha annak felesége, jegyese, negyedszig vér­­rokonai, vagy másodszig sógorai, fogadott szülei vagy fogadott gyermekei, valamint vele gyámsági vagy gondnoksági viszonyban levő személyek álla­nak a perben ; c) ha az illető bíró az ügyben mint tanú, szak­értő, képviselő vagy közbenjáró működött ; d) ha a peres felek egyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. A választott bírósági tag ellen a kifogásolt a per tárgyalásának megkezdése előtt teendők. Ily esetben a kifogásolt tagokat az elnök más kama­rai tagok által helyettesíti, a­kik ellen a felek az a.d) alatt felsorolt okok miatt kifogásokat nem emelhetnek. A 8. §-ban említett elnökök ellen kifogásnak helye nincs és ezek indokolatlanul el nem utasít­hatják megbízatásukat. 10. §: Az ekként alakított választott bíróság az elő­zetes kérdés fölött végérvényesen határoz. Ezen határozat jegyzőkönyvbe foglalandó, és a bíróság minden tagja és a kamarai titkár mint jegyző ál­tal aláírandó. Ha a kifogásoltnak hely adatik, az illető fél egy újabb választott biró azonnali kijelölésére utasí­tandó. A kifogások félrevetése esetében, a kifogásolt birósági tag választott bírósági tagnak marad. n. §. A jegyzői teendőket a kamarai titkár végzi. Ő a közvetítő a birói tanács és a felek között­­ vezeti és szerkeszti a peres ügy feletti tárgyalási jegyző­könyvet, segédletére van a bíráknak az ügyek tár­gyalásánál és eldöntésénél, ha szükséges a tanú­­vallomási és a szakértők véleményeire vonatkozó jegyzőkönyveket is szerkeszti. Gondoskodik a felek megidézéséről, az ítéletek kiadásáról és kézbesíté­séről, általában ügyel mindarra, a­mi rendszerint megkívántatik, hogy a per tárgyalása és eldöntése a szabályszerű alakban történjék. 12. §: A törvényes képviseletre szoruló személyek tör­vényes képviselőjük hozzájárulása nélkül a kama­ra választott bírósága illetőségének magukat alá nem vethetik. 13. §. Ha a választott bíróság eljárása a felek által együttesen kéretik, az esetre a választott bíróság­hoz írásbeli keresetnek benyújtása nem szükséges. Az Írásbeli kereset, az ellenfelek számánál egy­­gyel több példányban nyújtandó be és tartalmaz­nia kell a per tárgyát és a kérelmet. A kereset első példánya a bíróság iratai közt visszatartandó, a többi példány pedig az ellenfe­leknek kézbesítendő. 14. §. A létrejött szerződési megállapodásnak vagy a keresetnek benyújtása után, ha a felek Fiumében vagy területén laknak, avagy tartózkodnak, az ügynek tárgyalására legfölebb három napi megje­lenési határidő tűzendő ki. A felek bármelyike azonban sürgős esetekben a választott bíróság azonnali megalakítását is kér­heti, és a­mennyiben az ellenfél megidéztethetik, a választott bíróság az ügy tárgyalásába bocsátkoz­­hatik. 15. §. Ha az ellenfél Fiumében lakik vagy tartózkodik, a kézbesítés hivatalszolga által eszközöltetik. Ha a szolga ismételt keresés után sem tudta megtalálni az ellenfelet, annak lakásán írásbeli felszólítást hagy hátra, hogy a következő napnak egy bizonyos órájában a választott bírósági határozatnak átvé­telére, a jelen szabályzatban előírt következmények terhe alatt, otthon legyen. Ha az ellenfél a felhívás daczára a már megha­tározott időpontban a szolga által lakásán nem ta­lálta­k, akkor a választott birósági idézés, két ta­nú jelenlétében az ellenfél lakásának ajtajára ki­függesztendő, a­mi a saját kézhez történt kézbe­sítéssel egyenlő hatálylyal bír. 16. §. Ha az ellenfél nem Fiumében, de a magyar ko­rona területén lakik, értesítése posta útján, aján­lott levélben átvett téritvény csatolása mellett tör­ténik. A téritvény a választott biróság jegyzője által szerkesztett, 10 kros levéljegygyel ellátta­­tik, és czérnával a levél hátulsó oldalához kötve evvel együtt elküldetik. E téritvény visszaérkezése bevárandó, visszaküldése pedig szükség esetén táv­iratilag megsürgetendő. Ha az ellenfél által aláírt térítvény annyi idő lefolyta alatt vissza nem érkezett, mely idő alatt tartózkodása helyéről válasz érkezhetett volna, és eredménytelen maradván a távirati sürgetés is, el­lene a felek másikának kérelmére mint ismeretlen tartozkodásu ellen indítandó meg az eljárás. 17. §• Ha az ellenfél külföldön vagy Ausztriában lakik avagy ismeretlen tartozkodásu, részére a válasz- Lapunk mai számához három és fél év­e Hivatalos Értesítős van csatolva.

Next