Budapesti Közlöny, 1879. november (13. évfolyam, 253-277. szám)
1879-11-22 / 270. szám
Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ..........................20 írt. Félévre.............................. . 10 » Negyedévre.........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Budapest, 1879. 270. szám Szombat, november 22. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATAL»S LAP. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcsős II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó hivatal : Budapesten , Ferencziek tere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt éa így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 4. Orvosi jelentés. A császári és királyi fensége Izabella főherczegasszony, egészségi állapota a viszonyoknak teljesen megfelelő. Kelt Krakóban, 1879. évi november hó 20-án. Dr. Jordan, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Décsy Géza aradi állami tanitóképezdei rendes-, és Cserregi Endre ugyanottani segédtanárt, állomásán véglegesen megerősitette. A m. kir. igazságügyminister, Rekvényi Viktor szabadkai kir. törvényszéki dijnokot, ugyanoda írnokká nevezte ki. A m. kir. igzságügyminister, WinklerAndrás hosszuaszói kir. járásbirósági írnokot, a brassói kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer úrral egyetértőleg, a fiumei kereskedelmi és iparkamara kebelében alakítandó választott bíróság következő szabályzatát a mai napon jóváhagytam. Szabályzat, a fiumei kereskedelmi és iparkamara VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGA SZÁMÁRA. 1 §• A fiumei kereskedelmi és iparkamara választott bíróságának illetősége kiterjed azon kereskedelmi tengerészeti és iparügyekre, melyeket a felek valamely szerződésbe fölvett előleges megegyezés folytán a kamara választott bíróságának ítéletére bízni magukat kötelezték. Illetékes ezen bíróság eljárni és ítélni azon kereskedelmi tengerészeti és ipar ügyekben is, melyekre nézve a felek külön szerződésben (compromissum) vetik magukat alá ezen választott bíróság ítéletének. Mindkét esetben joga van mindegyik félnek az eljárás folyamatbatételét egyoldalúlag is kérni. 2. §. A kereskedelmi és iparkamarának tagjai egyszersmind a választott bíróságnak is tagjai, minélfogva azoknak, mint a kamarai választott bíróság tagjainak névsora a titkári hivatalban állandóan kifüggesztendő. 3 §Ha a választott bíróság iránti megállapodást a felek együttesen mutatják be, mindegyik fél tartozik ezzel egyidejűleg a maga részéről két bírót a kamarai tagok közül választani és azoknak neveit a titkári hivatalnál bejelenteni. 4 §• Ha a választott bíróság közbenjárása egyoldalúlag kéretik, felperes köteles keresete benyújtásával (13. §.) egyidejűleg megnevezni a titkári hivatalban, az általa a kamara tagjai sorából választott két birót. 5. §Az alperes vagy alperesek, kiknek a kereset és idézés a következő §§-ok értelmében kézbesittetik, felhivatnak, hogy a kamarai tagok sorából általuk választott még szükséges két bíró nevét, a kitűzött tárgyalást megelőző nap délutáni 2 órájáig, a titkári hivatalnál annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy ellenkező esetben a kamara elnöke, vagy az, aki őt helyettesíti, azokat hivatalból fogja kinevezni. 6. §. A felek által választott vagy az 5. §. szerint hivatalból kinevezett bírósági tagokat a titkárság írásban értesíti arról, hogy mely napon lesz a tárgyalás, elhallgatja azonban előttük a perlekedő felek neveit. 7. §. Az ily módon megválasztott bírák kötelessége a megjelenésök ellen netán fenforgó akadályt, vagy azt, hogy a reájok esett választást el nem fogadják, késedelem nélkül és indokolva bejelenteni a titkári hivatalnál s ez esetekben a felek azonnal pótválasztásra kivánandók fel. 8. §. A négy megválasztott biró szavazat többséggel elnököt választ a kamara tagjaiból, — ha ez bármi okból lehető nem volna, a kamara elnöke vagy az elnökök egyike köteles elnökölni. 9. §. Az ellenfél által választott, vagy hivatalból kinevezett birák ellen a felek mindegyike kifogást tehet következő okokból : a) ha az illető választott bíró saját személyénél fogva a perben érdekelve lévén, ennek kimenetelétől közvetlen vagy közvetett kárt vagy hasznot várhat, b) ha annak felesége, jegyese, negyedszig vérrokonai, vagy másodszig sógorai, fogadott szülei vagy fogadott gyermekei, valamint vele gyámsági vagy gondnoksági viszonyban levő személyek állanak a perben ; c) ha az illető bíró az ügyben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött ; d) ha a peres felek egyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. A választott bírósági tag ellen a kifogásolt a per tárgyalásának megkezdése előtt teendők. Ily esetben a kifogásolt tagokat az elnök más kamarai tagok által helyettesíti, akik ellen a felek az a.d) alatt felsorolt okok miatt kifogásokat nem emelhetnek. A 8. §-ban említett elnökök ellen kifogásnak helye nincs és ezek indokolatlanul el nem utasíthatják megbízatásukat. 10. §: Az ekként alakított választott bíróság az előzetes kérdés fölött végérvényesen határoz. Ezen határozat jegyzőkönyvbe foglalandó, és a bíróság minden tagja és a kamarai titkár mint jegyző által aláírandó. Ha a kifogásoltnak hely adatik, az illető fél egy újabb választott biró azonnali kijelölésére utasítandó. A kifogások félrevetése esetében, a kifogásolt birósági tag választott bírósági tagnak marad. n. §. A jegyzői teendőket a kamarai titkár végzi. Ő a közvetítő a birói tanács és a felek között vezeti és szerkeszti a peres ügy feletti tárgyalási jegyzőkönyvet, segédletére van a bíráknak az ügyek tárgyalásánál és eldöntésénél, ha szükséges a tanúvallomási és a szakértők véleményeire vonatkozó jegyzőkönyveket is szerkeszti. Gondoskodik a felek megidézéséről, az ítéletek kiadásáról és kézbesítéséről, általában ügyel mindarra, ami rendszerint megkívántatik, hogy a per tárgyalása és eldöntése a szabályszerű alakban történjék. 12. §: A törvényes képviseletre szoruló személyek törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül a kamara választott bírósága illetőségének magukat alá nem vethetik. 13. §. Ha a választott bíróság eljárása a felek által együttesen kéretik, az esetre a választott bírósághoz írásbeli keresetnek benyújtása nem szükséges. Az Írásbeli kereset, az ellenfelek számánál egygyel több példányban nyújtandó be és tartalmaznia kell a per tárgyát és a kérelmet. A kereset első példánya a bíróság iratai közt visszatartandó, a többi példány pedig az ellenfeleknek kézbesítendő. 14. §. A létrejött szerződési megállapodásnak vagy a keresetnek benyújtása után, ha a felek Fiumében vagy területén laknak, avagy tartózkodnak, az ügynek tárgyalására legfölebb három napi megjelenési határidő tűzendő ki. A felek bármelyike azonban sürgős esetekben a választott bíróság azonnali megalakítását is kérheti, és amennyiben az ellenfél megidéztethetik, a választott bíróság az ügy tárgyalásába bocsátkozhatik. 15. §. Ha az ellenfél Fiumében lakik vagy tartózkodik, a kézbesítés hivatalszolga által eszközöltetik. Ha a szolga ismételt keresés után sem tudta megtalálni az ellenfelet, annak lakásán írásbeli felszólítást hagy hátra, hogy a következő napnak egy bizonyos órájában a választott bírósági határozatnak átvételére, a jelen szabályzatban előírt következmények terhe alatt, otthon legyen. Ha az ellenfél a felhívás daczára a már meghatározott időpontban a szolga által lakásán nem találtak, akkor a választott birósági idézés, két tanú jelenlétében az ellenfél lakásának ajtajára kifüggesztendő, ami a saját kézhez történt kézbesítéssel egyenlő hatálylyal bír. 16. §. Ha az ellenfél nem Fiumében, de a magyar korona területén lakik, értesítése posta útján, ajánlott levélben átvett téritvény csatolása mellett történik. A téritvény a választott biróság jegyzője által szerkesztett, 10 kros levéljegygyel elláttatik, és czérnával a levél hátulsó oldalához kötve evvel együtt elküldetik. E téritvény visszaérkezése bevárandó, visszaküldése pedig szükség esetén táviratilag megsürgetendő. Ha az ellenfél által aláírt térítvény annyi idő lefolyta alatt vissza nem érkezett, mely idő alatt tartózkodása helyéről válasz érkezhetett volna, és eredménytelen maradván a távirati sürgetés is, ellene a felek másikának kérelmére mint ismeretlen tartozkodásu ellen indítandó meg az eljárás. 17. §• Ha az ellenfél külföldön vagy Ausztriában lakik avagy ismeretlen tartozkodásu, részére a válasz- Lapunk mai számához három és fél éve Hivatalos Értesítős van csatolva.