Budapesti Közlöny, 1881. április (15. évfolyam, 74-98. szám)

1881-04-08 / 80. szám

33. §. Az, a­mi a megtámadható jogcselekvény által a közadós vagyonából elidegeníttetett, a csődtömeg­nek visszatérítendő , de a jóhiszemű szerző azt, a­mit a közadósnak visszteher nélküli ügylete folytán kapott, csak annyiban köteles visszatéríteni, a­mennyiben a kapott tárgynak vagy értékének még birtokában van. Másrészről az, a­mit a közadós viszonteljesítés fejében kapott, visszatérítendő, a­mennyiben nem igazoltatik, hogy a viszonteljesítés a tömegbe be nem folyt, illetőleg, hogy az a viszonteljesítés ál­tal nem gyarapodott. Ez eseten kívül a fél csak mint csődhitelező érvényesítheti követelését. 34. §.­ Ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés alapját képező követelés ismét hatály­ba lép. 35. §. A jogutód ellen a megtámadási jog gyakorol­ható: 1. ha a jogutód a szerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekvény a közadós részéről a hitelezők ki­játszása végett történt; 2. ha a jogutód a 28. §. 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, hogy a szerzés idejekor tudomással nem bírt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekvény az ő jogelőde ellen megtámadható lett volna. Az örökösök mint jogutódok ellen, a jogcselek­vény a fentebbi korlátozások nélkül támadha­tó meg. 36. §: A megtámadási perben, ha valamely tény tudá­sa vagy nem tudása képezi a bizonyítás tárgyát, a bíró a felhozott közvetlen vagy közvetett bizonyí­ték mérlegelésénél, a törvénynek a bizonyíté­kok teljességére vonatkozó intékedéseihez kötve nincsen. 37. §. A megtámadási jog a csődnyitás napjától szá­mított hat hó alatt elévül. NEGYEDIK FEJEZET. Beszámítás. 38. §. A­mennyiben a csődhitelező a fennálló törvé­nyek szerint beszámítással élhet, követelését a csődtömeg ellen érvényesíteni nem tartozik. Az, hogy a beszámítandó követelés a csődnyitás idejekor még le nem járt, vagy feltételtől függ, a beszámítást nem gátolja. 39. §. Beszámításnak a csődeljárásban nincsen helye: 1. ha valaki a csődnyitás előtt vagy után szer­zett meg a közadós ellen valamely követelést és csak a csődnyitás után lett a tömegnek adósa; 2. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt már adósa volt, és ellene a csődnyitás után szerez követelést, habár e követelés a csődnyitás előtt egy más hitelező javára már fennállott; 3. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt adósa volt, és a közadós ellen az ezzel kötött jog­ügylet vagy jogátruházás, vagy valamelyik hitele­ző kielégítése által követelést szerzett, feltéve, hogy a szerzés idejekor tudta, hogy a közadós fize­téseit már megszüntette, vagy hogy ellene a csőd­nyitási kérvény már beadatott. Ez esetben a 27. §. utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó. A 40. §.­ Ha a belföldi hitelező a közadós elleni követe­lését ennek egy külföldi adósára ruházza át, s ez a tömeg ellen beszámítással él, a belföldi hitelező, a­mennyiben követelését a csődnyitás után ruház­ta át, vagy az átruházáskor a fizetések megszünte­téséről, illetőleg a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással bírt, köteles a tömegnek azon összeget megtéríteni, melylyel az a beszámítás folytán meg­­rövidíttetett. 41. §. A­mennyiben beszámítás útján a tömeg ellen olyan le nem járt követelés egyenlíttetik ki, mely­től kamatok nem járnak, a 14. §. második bekez­désében foglalt intézkedés szolgál irányadóul. ÖTÖDIK FEJEZET. Visszakövetelési jog. 42. §. Ha a tömegben olyan dolgok találtatnak, me­lyek nem a közadósnak, hanem másnak tulajdonát képezik, ezek visszakövetelhetők. A visszakövetelésre nézve, alapuljon az akár tulajdonjogon, akár személyes igényen, az általá­nos jogi elveken kívül, a következő §§-ban foglalt határozatok irányadók. 43. §. Ha a visszakövetelhető dolgok a csődnyitás előtt a közadós, vagy a csődnyitás után a tömeg­gondnok által eladattak, elcseréltettek vagy egyéb­ként értékesíttettek, a visszakövetelésre jogosult fél a csődnyitás után befolyt érték kiadását, s ha ez még be nem folyt, az erre vonatkozó követelés átengedését igényelheti. 44. §: Az eladó a közadósnak elküldött, de ez által még teljesen ki nem fizetett árukat visszakövetel­heti, a­mennyiben ezek már a csődnyitás előtt ren­deltetésük helyére nem értek és a közadósnak, vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak. 45. §. A visszakövetelési jog a 44. §. alapján nem gya­korolható, ha a tömeggondnok a közadósnak a vé­teli ügyletből eredő kötelezettségeit teljesíti. 46. §. A közadós neje valamely dolognak mint tulajdo­nának visszaadását csak az esetben követelheti, ha bebizonyítja, hogy a visszakövetelt dolgot már a házasság megkötése előtt beírta, vagy a házasság megkötése után, de nem a közadós pénzén szerezte. A nő, mint tulajdonát, vissza nem követelheti azon dolgokat, melyeket üzleti folytatásához a köz­adós használt, kivéve, ha tulajdonjoga e dolgokon külsőleg felismerhető volt. HATODIK FEJEZET. A t­ömeg hitelezői. 47. §. A csődtömeghez tartozó javakból mindenek előtt a tömeg tartozásai és annak költségei elégíten­­dők ki. A kielégítés azon tömegből történik, melyre a tartozások és a költségek vonatkoznak. 48. §. A tömeg tartozásai: 1. a tömeggondnok érvényes jogcselekményei­­ből eredő követelések; 2. a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, a­mennyiben a tömeg az ügylet telje­sítését követeli (20. §.) vagy a­mennyiben a csőd­nyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett ügy­letnél a teljesítésnek a csődnyitás után kell történ­nie (22. §.); 3. a tömeg j­ogtalan gazdagodásából eredő kö­vetelések. 49. §. A tömeg költségei: 1. a csődnyitással, továbbá a tömeghez tartozó vagyon megállapításával, biztosításával, fentartá­­sával, kezelésével, értékesítésével és felosztásával járó költségek; 2. a tömeg elleni követelések felszámolásával és megállapításával járó költségek, a­mennyiben azok a jelen törvény értelmében az egyes követelőket nem terhelik ; 3. a tömeget terhelő s a csőd tartama alatt le­járó adók és közterhek; 4. a csődnyitás után teljes szegénységben elhalt közadósnak legszükségesebb gyógyítási és teme­tési költségei; 5. a közadós részére megállapított tartási költ­ségek (5. §.) 50. §. Ha a tömeg a megelőző §-okban érintett tö­megtartozások és tömegköltségek kielégítésére nem elegendő, aránylagos kielégítésnek van helye olyképen, hogy a tartozások a költségek előtt, ez utóbbiak közt pedig mindenek előtt a készpénz­­kiadások egyenlíttetnek ki. A már történt fizetéseket azért, mert a tömeg a költségek és tartozások fedezésére nem elegendő, visszakövetelni nem lehet. (Folytatjuk.) A m. kir. igazságügyminiszer a zalaegerszegi kir. törvényszékhez jegyzőkké Kövér Lajos ottani, Strausz Lajos sümegi kir. járásbirósági aljegy­zőket, továbbá ifj. Sámi László kolozsvári kir. törvényszéki joggyakornokot, a szilágy-csehi kir. járásbíróság­hoz aljegyzővé, végül Turkovits János Csáktornyai kir. járásbirósági írnokot, a Csáktornyai kir. járásbírósághoz segéd­­telekkönyvvezetővé nevezte ki. Sándor József segesvári lakos, vezetékne­vének »Daczó«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 16,436. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. W­i­c­k­­ Antal beszterczebányai lakos vezeték­nevének »Dernyei­«re kért átváltoztatása, folyó évi 16,489. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m.kir. igazságügyminister, I. évi 9179. sz. alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: Az 1874. évi XXXV. t.-cz. 5. §-ában nyert fel­hatalmazás erejénél fogva, az 1874. évi deczem­­ber hó 17-éről 4164. sz. alatt kelt igazságügy mi­nisteri rendelet módosításául rendelem: a) a hajduszoboszlói kir. járásbíróság területe, a debreczeni kir. közjegyzők hatásköréből elvéte­tik, s ezen járásbíróság területére nézve, »Hajdú­szoboszló« székhelylyel, egy újabb kir. közjegyzői állás rendszeresittetik, b) a püspökladányi kir. közjegyzői állomás meg­­szüntettetik, és a hajduszoboszlói kir. közjegyző hatásköre, a püspökladányi kir. járásbíróság terü­letére is kiterj­észt­etik. Jelen rendeletem folyó évi május hó elsején lép hatályba. A debreczeni kir. közjegyzőknek, a hajduszo­boszlói kir. járásbíróság részéről adott, és a fen­tebbi határidőig adandó bírói megbízásokat a ne­vezett kir. közjegyzők telj­esi­tendik. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 5-én. Dr. Pauler Tivadar, s. k. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, f. évi 9023. szám alatt, a következő rendeletet bo­csátotta ki: — a használhatatlanná vált válaszos levelezőlapok kicserélésének'' díjáról. Használhatatlanná vált válaszos levelező lapok kicseréléséért az esetben, ha a törzs- és válaszlap még összefügg, egy kettős lap kiszolgáltatása mel­lett­­ ki­szedetik. Ha azonban a törzs- és a válaszlap egymástól elválasztva vagy közülök csak egyik lap mutatta­­tik be kicserélés végett, minden egyes lap kicseré­léséért, egy közönséges levelező lap kiszolgálta­tása mellett,­­ ki szedetik. Az ilyen elrontott levelező lapokra netán felra­gasztott levéljegyek, a kicserélés alkalmával, fig­ye­­lembe nem vétetnek. Magától értetődik, hogy más mint a magyar, postaigazgatás által kiadott levelező lapok, egyál­talán nem cseréltetnek ki. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius hó 30-án. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, 1881. évi április hó 5-ik napján tartott XXXI-ik ülésében, az állam­ 2

Next