Budapesti Közlöny, 1881. április (15. évfolyam, 74-98. szám)
1881-04-08 / 80. szám
33. §. Az, ami a megtámadható jogcselekvény által a közadós vagyonából elidegeníttetett, a csődtömegnek visszatérítendő , de a jóhiszemű szerző azt, amit a közadósnak visszteher nélküli ügylete folytán kapott, csak annyiban köteles visszatéríteni, amennyiben a kapott tárgynak vagy értékének még birtokában van. Másrészről az, amit a közadós viszonteljesítés fejében kapott, visszatérítendő, amennyiben nem igazoltatik, hogy a viszonteljesítés a tömegbe be nem folyt, illetőleg, hogy az a viszonteljesítés által nem gyarapodott. Ez eseten kívül a fél csak mint csődhitelező érvényesítheti követelését. 34. §. Ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés alapját képező követelés ismét hatályba lép. 35. §. A jogutód ellen a megtámadási jog gyakorolható: 1. ha a jogutód a szerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekvény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett történt; 2. ha a jogutód a 28. §. 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, hogy a szerzés idejekor tudomással nem bírt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekvény az ő jogelőde ellen megtámadható lett volna. Az örökösök mint jogutódok ellen, a jogcselekvény a fentebbi korlátozások nélkül támadható meg. 36. §: A megtámadási perben, ha valamely tény tudása vagy nem tudása képezi a bizonyítás tárgyát, a bíró a felhozott közvetlen vagy közvetett bizonyíték mérlegelésénél, a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intékedéseihez kötve nincsen. 37. §. A megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hó alatt elévül. NEGYEDIK FEJEZET. Beszámítás. 38. §. Amennyiben a csődhitelező a fennálló törvények szerint beszámítással élhet, követelését a csődtömeg ellen érvényesíteni nem tartozik. Az, hogy a beszámítandó követelés a csődnyitás idejekor még le nem járt, vagy feltételtől függ, a beszámítást nem gátolja. 39. §. Beszámításnak a csődeljárásban nincsen helye: 1. ha valaki a csődnyitás előtt vagy után szerzett meg a közadós ellen valamely követelést és csak a csődnyitás után lett a tömegnek adósa; 2. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt már adósa volt, és ellene a csődnyitás után szerez követelést, habár e követelés a csődnyitás előtt egy más hitelező javára már fennállott; 3. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt adósa volt, és a közadós ellen az ezzel kötött jogügylet vagy jogátruházás, vagy valamelyik hitelező kielégítése által követelést szerzett, feltéve, hogy a szerzés idejekor tudta, hogy a közadós fizetéseit már megszüntette, vagy hogy ellene a csődnyitási kérvény már beadatott. Ez esetben a 27. §. utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó. A 40. §. Ha a belföldi hitelező a közadós elleni követelését ennek egy külföldi adósára ruházza át, s ez a tömeg ellen beszámítással él, a belföldi hitelező, amennyiben követelését a csődnyitás után ruházta át, vagy az átruházáskor a fizetések megszüntetéséről, illetőleg a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással bírt, köteles a tömegnek azon összeget megtéríteni, melylyel az a beszámítás folytán megrövidíttetett. 41. §. Amennyiben beszámítás útján a tömeg ellen olyan le nem járt követelés egyenlíttetik ki, melytől kamatok nem járnak, a 14. §. második bekezdésében foglalt intézkedés szolgál irányadóul. ÖTÖDIK FEJEZET. Visszakövetelési jog. 42. §. Ha a tömegben olyan dolgok találtatnak, melyek nem a közadósnak, hanem másnak tulajdonát képezik, ezek visszakövetelhetők. A visszakövetelésre nézve, alapuljon az akár tulajdonjogon, akár személyes igényen, az általános jogi elveken kívül, a következő §§-ban foglalt határozatok irányadók. 43. §. Ha a visszakövetelhető dolgok a csődnyitás előtt a közadós, vagy a csődnyitás után a tömeggondnok által eladattak, elcseréltettek vagy egyébként értékesíttettek, a visszakövetelésre jogosult fél a csődnyitás után befolyt érték kiadását, s ha ez még be nem folyt, az erre vonatkozó követelés átengedését igényelheti. 44. §: Az eladó a közadósnak elküldött, de ez által még teljesen ki nem fizetett árukat visszakövetelheti, amennyiben ezek már a csődnyitás előtt rendeltetésük helyére nem értek és a közadósnak, vagy helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak. 45. §. A visszakövetelési jog a 44. §. alapján nem gyakorolható, ha a tömeggondnok a közadósnak a vételi ügyletből eredő kötelezettségeit teljesíti. 46. §. A közadós neje valamely dolognak mint tulajdonának visszaadását csak az esetben követelheti, ha bebizonyítja, hogy a visszakövetelt dolgot már a házasság megkötése előtt beírta, vagy a házasság megkötése után, de nem a közadós pénzén szerezte. A nő, mint tulajdonát, vissza nem követelheti azon dolgokat, melyeket üzleti folytatásához a közadós használt, kivéve, ha tulajdonjoga e dolgokon külsőleg felismerhető volt. HATODIK FEJEZET. A tömeg hitelezői. 47. §. A csődtömeghez tartozó javakból mindenek előtt a tömeg tartozásai és annak költségei elégítendők ki. A kielégítés azon tömegből történik, melyre a tartozások és a költségek vonatkoznak. 48. §. A tömeg tartozásai: 1. a tömeggondnok érvényes jogcselekményeiből eredő követelések; 2. a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, amennyiben a tömeg az ügylet teljesítését követeli (20. §.) vagy amennyiben a csődnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett ügyletnél a teljesítésnek a csődnyitás után kell történnie (22. §.); 3. a tömeg jogtalan gazdagodásából eredő követelések. 49. §. A tömeg költségei: 1. a csődnyitással, továbbá a tömeghez tartozó vagyon megállapításával, biztosításával, fentartásával, kezelésével, értékesítésével és felosztásával járó költségek; 2. a tömeg elleni követelések felszámolásával és megállapításával járó költségek, amennyiben azok a jelen törvény értelmében az egyes követelőket nem terhelik ; 3. a tömeget terhelő s a csőd tartama alatt lejáró adók és közterhek; 4. a csődnyitás után teljes szegénységben elhalt közadósnak legszükségesebb gyógyítási és temetési költségei; 5. a közadós részére megállapított tartási költségek (5. §.) 50. §. Ha a tömeg a megelőző §-okban érintett tömegtartozások és tömegköltségek kielégítésére nem elegendő, aránylagos kielégítésnek van helye olyképen, hogy a tartozások a költségek előtt, ez utóbbiak közt pedig mindenek előtt a készpénzkiadások egyenlíttetnek ki. A már történt fizetéseket azért, mert a tömeg a költségek és tartozások fedezésére nem elegendő, visszakövetelni nem lehet. (Folytatjuk.) A m. kir. igazságügyminiszer a zalaegerszegi kir. törvényszékhez jegyzőkké Kövér Lajos ottani, Strausz Lajos sümegi kir. járásbirósági aljegyzőket, továbbá ifj. Sámi László kolozsvári kir. törvényszéki joggyakornokot, a szilágy-csehi kir. járásbírósághoz aljegyzővé, végül Turkovits János Csáktornyai kir. járásbirósági írnokot, a Csáktornyai kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. Sándor József segesvári lakos, vezetéknevének »Daczó«-ra kért átváltoztatása, folyó évi 16,436. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Wick Antal beszterczebányai lakos vezetéknevének »Dernyei«re kért átváltoztatása, folyó évi 16,489. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A m.kir. igazságügyminister, I. évi 9179. sz. alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: Az 1874. évi XXXV. t.-cz. 5. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva, az 1874. évi deczember hó 17-éről 4164. sz. alatt kelt igazságügy ministeri rendelet módosításául rendelem: a) a hajduszoboszlói kir. járásbíróság területe, a debreczeni kir. közjegyzők hatásköréből elvétetik, s ezen járásbíróság területére nézve, »Hajdúszoboszló« székhelylyel, egy újabb kir. közjegyzői állás rendszeresittetik, b) a püspökladányi kir. közjegyzői állomás megszüntettetik, és a hajduszoboszlói kir. közjegyző hatásköre, a püspökladányi kir. járásbíróság területére is kiterjésztetik. Jelen rendeletem folyó évi május hó elsején lép hatályba. A debreczeni kir. közjegyzőknek, a hajduszoboszlói kir. járásbíróság részéről adott, és a fentebbi határidőig adandó bírói megbízásokat a nevezett kir. közjegyzők teljesitendik. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 5-én. Dr. Pauler Tivadar, s. k. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, f. évi 9023. szám alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: — a használhatatlanná vált válaszos levelezőlapok kicserélésének'' díjáról. Használhatatlanná vált válaszos levelező lapok kicseréléséért az esetben, ha a törzs- és válaszlap még összefügg, egy kettős lap kiszolgáltatása mellett kiszedetik. Ha azonban a törzs- és a válaszlap egymástól elválasztva vagy közülök csak egyik lap mutattatik be kicserélés végett, minden egyes lap kicseréléséért, egy közönséges levelező lap kiszolgáltatása mellett, ki szedetik. Az ilyen elrontott levelező lapokra netán felragasztott levéljegyek, a kicserélés alkalmával, figyelembe nem vétetnek. Magától értetődik, hogy más mint a magyar, postaigazgatás által kiadott levelező lapok, egyáltalán nem cseréltetnek ki. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius hó 30-án. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, 1881. évi április hó 5-ik napján tartott XXXI-ik ülésében, az állam 2