Budapesti Közlöny, 1882. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1882-04-08 / 81 szám

1882. évi V. TÖRVÉNYCZIKK a Szeged szabad királyi város törvényhatóságába kiküldött királyi biztos kinevezéséről és hatásköré­ről szóló 1879. évi XX. törvényczikk érvényének meghosszabbításáról.­­Szentesítést nyert 1882. évi márczius hó 30-án. — Ki­fürd­ettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1882. évi április hó 8-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAS CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé. A Szeged szabad királyi város törvényhatósá­gába kiküldött királyi biztos kinevezéséről és ha­tásköréről szóló 1879. évi XX-ik törvényczikk ér­vénye az 1880-ik évi XV. törvényczikkben foglalt módosítások fentartása mellett 1883. év végéig meghosszabbittatik. 2. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a királyi biztos részére kitűzött feladatoknak netáni koráb­bi bevégzése esetében a királyi biztosi intézményt a fenebb meghatározott idő előtt is megszüntet­hesse. 3. §. Ezen törvény 1882. évi május hó 1-én lép élet­be, s végrehajtásával a ministerium bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesít­jük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz nyolczvan­­kettedik évi márczius hó harminczadik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 1882. évi VI. TÖRVÉNYCZIKK az ország déli részeiben jelentkező ínség elhárítá­sára szükséges intézkedésekről. (Szentesítést nyert 1882. évi április hó 4-én. — Ki­­hirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1882. évi április hó 8-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya, Kedvelt Magyarországunk és társország­gal hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé:­­■§• A kormány azon intézkedése, melynek alapján a pénzügyminister Torontál és Temes megyék tör­vényhatóságai által ezen megyék ínséges lakosai­nak vetőmaggal leendő ellátása czéljából, belügy­­miniszeri jóváhagyás mellett felvett 350,000 frtnyi, illetőleg 137,000 frtnyi kölcsönök és járulékaik törlesztésére nézve, készfizetési kezességet vállalt, ezennel jóváhagyatik. 2­ §• Az 1. §-ban megnevezett törvényhatóságok által felvett, valamint az ezen törvényhatóságok részé­ről egyes ínséges községeknek és egyes lakosoknak adott kölcsönök szerződésileg kikötött törlesztési részletei és ezek járulékai közigazgatási úton sze­­dendők s esetleg hajtandók be, oly módon, hogy a mennyiben az esedékes összeg első­sorban a kölcsönt nyert egyes lakosoktól s egyénenként nyúj­tott kölcsön erejéig végrehajtás utján ingó­s in­gatlan vagyonokból be nem hajtathatnék, a vég­rehajtás folytatólag a község és további sorban a törvényhatóság, mindegyik mint testület ellen in­tézhető. 3. §. Az ezen törvény értelmében nyert kölcsönök az 1881 : LX. t.-cz. 64. §-ának rendelkezései alá esnek. 4. §. Ezen kölcsönügyletek, s az azok legombolyitása alkalmából kiállítandó mindennemű okmányok és iratok bélyeg- és illetékmentesek. Az 1-ső §-ban említett Torontál és Temes me­gyék által kölcsönképen felvett 350,000 frt és 137,000 forintról szóló kötelezvényeknek bélyeg­mentesen történt kiállítása utólag jóváhagyatik. A nevezett megyék, az általuk felvett kölcsön­pénzekből egyes községeknek és egyes lakosok­nak adott kölcsönök kamatai után adóval nem róvhatók meg. 5. §. A belügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a meny­nyiben a nevezett két megye egyes községei és maga a két megye az 1871: XVIII. t.-cz. 131. §-ában körülirt kötelezettségüknek a több éven át mutatkozott rész­termés folytán meg nem fe­lelhetnek, az ínség elhárításáról: a) a­hol lehet, a munkaképeseknek nyújtandó íns­égi munka; b) a munkaképtelen vagy munkát nem kapható vagyontalan egyénekről, az állam részéről nyúj­tandó segélyezés által gondoskodjék. 6. §. Az inségi munka megállapítsa és elrendelése a közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyi mi­niszerekkel egyetértőleg lesz eszközlendő. 7­ §• Az ily c­élra a törvényhozás jóváhagyása remé­nyében már eddig is tett és jelen törvény értelmé­ben ezentúl teendő kiadások utólagosan lesznek részletesen kimutatandók, a törvényhozásnak be­­jelentendők és az államköltségvetésben a bel­­ügyminiszeri tárc­a terhére átmeneti kiadásképen elszámolandók.8. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy-, a pén­zügy- s a közmunka- és közlekedésügyi ministerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz­nyolczvan­­kettedik évi április hó negyedik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k. 2 Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán, dr. Nendtvich Károly kir. tanácsos és a József-műegyetem rendes tanára és volt rectorának, a tudomány és irodalom terén, valamint sok évi tanári mű­ködése közben szerzett érdemei elismeré­séül, harmad osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1882. évi április hó 2-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. A m. kir. pénzügyminister, a m. kir. kincstári jogügyek igazgatóságához, Makay Sándor kincs­­ügyészt jogügyi tanácsossá ideiglenes minőségben, dr. Kosztka Antal fogalmazót kincstári ügyészszé, Újhelyi Hugó segédfogalmazót fogalmazóvá ideig­lenes minőségben, dr. Gerenday György segédfo­galmazót fogalmazóvá ideiglenes minőségben, Wieland József és ifj. Várady Gábor fogalmazó­gyakornokokat pedig segédfogalmazókká nevez­te ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister,­osza György kiskunfélegyházi állami elemi tanító­­képezdei ideiglenes minőségű tornatanitót, ezen ál­lomásán végleg megerősítette. Kovácsi­k József balassagyarmati illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Gyula, Kálmán, Sándor és Jolánta gyermekei vezetéknevének »Kovácsié-ra kért átváltoztatása,folyó évi 18.591.. számú belü­gyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Roth Ferencz selmeczbányai illetőségű ugyan­­ottani lakos saját, valamint Sarolta és Mária nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének » Vörös *-re kért átváltoztatása, I. évi 18,603. számú belügyminis­­teriumi rendelettel megengedtetett. Weinberg­er Rudolfné szül. Adler Róza szarvasi illetőségű ugyanottani lakos Ignácz nevi kiskorú fia vezetéknevének »Szőlőd*-re kért átvál­toztatása, folyó évi 18.725. számú belügyministe­­riumi rendelettel megengedtetett A m. kir. pénzügyminister, f. évi 18.332. sz. alatt, a következő kör rendeletét intézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, illetékkiszabási hivatalhoz és adóhivatalhoz, a bélyeg- és illetékek iránti törvén­­yek és szabályok hivatalos összeállítása tárgyában. Az 1881. évi XXVI. t.-cz. 29. §-ában foglalt utasításhoz képest intézkedtem, hogy a bélyeg éz illetékekre vonatkozó törvények és szabályok hi­vatalos összeállításban adassanak ki. Ezen mű »A bélyeg és illetékek iránti törvé­nyek és szabályok hivatalos összeállítása« czím alatt a sajtó alól már kikerült, és abba fel vannak véve a pénzügyi törvények és szabályok 1868. évi hivatalos összeállításának 14. (bélyeg és illetékek) füzetében foglalt szabályok, a­mennyiben ez idő szerint még érvényesek, továbbá az 1869. évi ja­nuár 1-től egész 1881. év végéig lefolyt időszak alatt alkotott törvényeknek a bélyeg és illetékekre vonatkozó, és későbbi törvényes intézkedések által nem módosított határozmányai, valamint a m. kir. pénzügyministériumnak felmerült elvi kérdé­sekben kiadott és a »Pénzügyi Közlöny «-ben közzé­tett rendeletei, — nem különben egyes speciális esetekben hozott elvi jelentőségű döntvények lé­nyege, miért is szükségesnek találtatott, hogy az említett összeállítás illető helyein a vonatkozó törvény czikkére és szakaszára történjék hivatko­

Next