Budapesti Közlöny, 1882. szeptember (16. évfolyam, 200-224. szám)
1882-09-17 / 213. szám
Budapest, 1882. 213. szám. Vasárnap, szeptember 17. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 frt. Félévre......................10» Negyedévre........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitő”be iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdíj és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. SZERKESZTŐSégi IRODA , IV. kerület, hatvanintera 7. szám, I. emelet, 8. ajtó. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Magánhirdetések: Egy hatodhaséboa petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS HÉSZ. A belügyministerium vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére, Mikó Bálintot Csikmegye főispánjává nevezem ki. Kelt Bécsben, 1882. évi szeptember hó 7-dikén. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi augusztus hó 31-én kelt legf. elhatározásával legk. megengedni méltóztatott, hogy Gömöry János birtokos és vasgyári igazgató, a neki adományozott szász Ernői házirend I. oszt. középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Folyó évi szeptember hó 21-én Káptalanfa zalamegyei községben kir. postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsiposta-küldemények, továbbá 200 írtig terjedő pénzutalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kézbesítésével, illetve kifizetésével fog foglalkozni, és a Sümeg és Devecser közt naponkint közlekedő kocsiküldöncz-postajáratok által lesz összeköttetésben. Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Káptalanfa, Hány, Gyepű, Kajánföld és Bodorfa községek, valamint Barátfa és Sárosfő puszták fogják képezni. Pályázat: A budapesti kir. tud.egyetem jog- és államtudományi karánál a statisztikai tanszéknek betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. Ezen tanszékkel, ha rendes tanár által töltetik be, évi 2500 frtnyi fizetés, s az évtizedes 315 forintnyi szálláspénz-illetmény, ha pedig rendkívüli tanár neveztetnék ki, évi 1500 frtnyi fizetés és 300 frtnyi szálláspénz-illetmény, mind a két esetben pedig a szabályszerű tanpénzek élvezetére való igény van összekötve. A pályázni kívánók felhivatnak, hogy cudori fokozatukat, a tanári pályán eddigi működésüket, vagy különbeni alkalmazásukat, irodalmi tevékenységüket, s egyéb érdemeiket tanúsító okmányokkal és rövid életrajzzal (curriculum vitae) felszerelt kérvényüket, és pedig ha jelenleg már alkalmazásban vannak, elöljáró hatóságok utján, ellenkező esetben pedig közvetlenül a m. kir. egyetem jog- és államtudományi karának dékáni hivatalánál legfeljebb folyó évi szeptember hó 30-ig nyújtsák be. Kelt Budapesten, 1882. évi szeptember hó 11-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. Budapest főváros törvényhatósága’ területén alakult magyar szesztermelők országos egyesülete alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, folyó évi 36.053. szám alatt, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Barsmegye törvényhatósága területén alakult újbányai szijgyártó szövetséges ipartárlat alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és keskedelemügyi m. kir. ministerium által, folyó évi 36,401. szám alatt, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Lapunk mai számához egy ív «Hivatalos Értesítő« van csatolva. NEMHIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, Böszénfa községnek f. évi márczius hó 16-án tűzkárosult lakosai részére, ötszáz forintnyi segélyösszeget méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot szeptember hó közepén. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium állandó gazdasági tudósítóitól szeptember 6-tól 12 ig beérkezett jelentések alapján. I. Felvidék: Abauj-Tornamegye. (Kassai, füzéri, gönczi és szikszói járás.) Az előbbi három járásban a burgonya rothadni kezd; a gönczi járásban a szőlő kevés; a szikszói járásban jó termést igér; a kassai és gönczi járásban a sarja silány; a füzéri járásban jó termést adott; a gönczi járásban a tengeri és bab kevés termést nyújtanak. Árvamegye. (Vári járás.) Az őszi gabonák nagyobb része a sok nedvesség miatt kicsirázott; — a szénában is sok a kár; a burgonya bő termést mutat. Barsmegye. (Lévai és verebélyi járás.) A gabonacséplés mindkét járásban bevégeztetett kielégítő eredménynyel; a tengeri jó termést igér; az előbbi járásban a burgonya silány termést adott; a verebélyi járásban a szőlő jó borterméssel kecsegtet; de a sarju, valamint az előszéna kevés termést adott. Beregmegye. (N.-kászonyi és f.-tiszabáti járás.) Mindkét járásban a sarju jó termést adott; az utóbbi járásban a tengeri, a takarmányrépa jó közép-, a szőlő középtermést mutat; gyümölcs egyátalán semmi. Borsod megye. (Szendrői alsó és miskolczi felső járás.) A szőlő mindkét járásban a sok hűvös és nedves időjárás folytán rothadni kezd; a sarju középtermést igér; az utóbbi járásban a tengeri jó termést mutat. Gömör megye. (Rimaszombati és rimaszécsi járás.) A cséplés mindkét járásban a jelenleg beállt jó idővel egyaránt folytattatik, azonban a tartós esőzés a gabonakazalokban tetemes kárt okozott; az előbbi járásban a burgonya rothadni kezd; az utóbbi járásban a sarju és tengeri közép-, a szőlő a kedvezőtlen időjárás miatt igen hátramaradt fejlődésében s rósz minőségű termést igér. Hontmegye. (Balogi járás.) A burgonyaásás kezdetét vette s bár sok a rothadt közötte, bő termést ad; a szőlő a bűvös és sok nedvesség folytán rosszul fejlődik, silány szüretre nyújt kilátást. Liptómegye. (Szentmiklósi járás.) A beállott kedvező időjárás folytán a gabonahordás a legjavában folyik; úgy az ősziek, mint a tavasziak jó termést adtak; a burgonya igen rothad. Máramarosmegye. (Taraczvizi, szigeti és buszti járás.) A burgonya mindhárom járásban rothadni kezd; a szigeti járásban a tengeri jó, a huszti járásban silány termést mutat; a buszti és szigeti járásban a sarju jó termésre nyújt kilátást; az előbbi járásban alma és körte kevés, szilva egyátalában semmi sem termett. Nógrádmegye. (Losonczi, nógrádi és b.gyarmati járás.) A sarju mindhárom járásban a sok kiáradás következtében eliszapoltatott, haszonvehetetlenné vált; az előbbi két járásban a tengeri szépen áll s jó termést mutat; az utóbbi járásban a szőlő a sok hűvös és nedves idő következtében romlásnak indult. Nyitramegye. (N.-tapolcsányi, érsekujvári, szennczi és zsámbokréti járás. Az előbbi két- s utóbbi járásban a sarju közép-, a szeniczi járásban silány termést mutat; a kapásnövények mindegyik járásban szépen állanak s jó termést ígérnek; a szeniczi és két előbbi járásban a szőlő a beállott meleg időjárás következtében szépen fejlődik, középtermést igér. Pozsonymegye. (Szempczi, malaczkai és csallóközi alsó járás.) A kapásnövények mindegyik járásban szépen állanak, jó termést ígérnek; a szempczi és csallóközi alsó járásban a sarja jó középtermést adott; a szempczi járásban a szőlő a meleg időjárással megjavult, középtermésre nyújt kilátást. Sárosmegye. (Sirokai és makoviczai járás.) A sok esőzés mindkét járásban a kielégitőnek mondható termést roszszá változtatta s a takarmány felék kint a mezőn rothadtak, a burgonya is romlani kezd. Szepesmegye. (Poprádvölgyi, magurai, tátrai és hernádvölgyi járás.) Az előbbi járásban az aratás középszerű terméssel fejeztetett be; a magurai és hernádvölgyi járásban az árpa- és zabaratás e hó 15-ike felé ér véget, középszerű eredménynyel; a burgonya mindegyik járásban sínyli a sok nedvességet s rothadásnak indult. Trencsénmegye. (Vágbeszterczei, puchói és csaczai járás.) A meleg időjárás bekövetkeztével a félig kin rothadt gabonatermés végre behordatott; a burgonya is a sok esőzés következtében romlásnak indult; a puckói járásban a sarju növésében elmaradt, káposzta és takarmányrépa azonban szépek. Ugocsa megye. (Tiszáninneni járás.) A tengeri és szőlő a beállott meleg időjárás folytán szépen