Budapesti Közlöny, 1882. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1882-10-19 / 240. szám

Azt, vájjon felhivandó-e és hol hivandó fel a negyedik korosztály, a honvédelmi miniszer, — esetleg a közös hadügyminiszerrel egyetértőleg, — határozza el. Mihelyt födözve lesz a kiegészítési szükséglet, a negyedik korosztályból való sorozás azonnal be­rekesztendő. A hadsereg és hadi­tengerészet egyes csapatai­hoz, a besorozott hadkötelesek kívánságának lehe­tő tekintetbe vétele mellett, az oda leginkább al­kalmas hadkötelesek osztandók be. A hadseregbe besorozottak, az egészségügyi csapatok egyedüli kivételével, kizárólag csak ma­gyar csapatokba osztandók be. Az újoncz- és póttartaléki jutalékoknak, úgy­szintén a honvédség legkisebb kiegészítési szük­ségletének födözése után fenmaradó hadképesek, amennyiben ilyenek az első három korosztályban fordulnának elő, sorozó­járásonként szintén a hon­védséghez lesznek besorozandók. A póttartalékba, tekintet nélkül a korosztályra, a­melybe tartoznak, egyiránt állandóan osztatnak be a hadkötelesek. A póttartalékosok felavatandók ugyan, s a szük­séghez képest a hadsereg különféle csapatainak állományába fölveendők és nyolcz hét alatt kato­nailag kiképezendők, de azontúl, béke idejében, a nem tényleges szolgálati viszonyban hagyandók meg,­­ az időszaki fegyvergyakorlatokra sem szo­ríthatók. Háború esetében ezen póttartalékosok, Ő Fel­sége a király rendeletére, a sorozási évfolyamok rende szerint és a legifjabb évfolyamon kezdve, az álló hadseregnek vagy a hadi tengerészeinek ki­egészítésére fordítandók. A háború befejezése után pedig előbbi nem tény­leges szolgálati viszonyukba helyeztetnek vissza. Azon hadkötelesek, a­kik az utolsó (harmadik, illetőleg negyedik) korosztályban a hadkötelezett­ség alól (1868: XL. törvényczikk 17. §-a) ideigle­nesen fölmentettek, a legközelebbi magasabb kor­osztályba való átlépések alkalmával, sors­számuk­hoz képest, a póttartaléknak, illetőleg a honvéd­ségnek nyilvántartásába helyeztetnek át; és föl­téve, hogy mentességi czimük folyvást fennáll, ezen nyilvántartásban azon év deczember hava 31-éig maradnak meg, a­melyben életkoruk 30-ik, illetőleg 32-ik évét betöltik. Az idézett t.-cz. 33. §-a helyett: 9. §. Ha valamely hadköteles, a­ki sors­számához ké­pest, az álló hadseregbe (hadi­tengerészetbe) vagy a póttartalékba, avagy a honvédségbe való belé­pésre van felhíva, elmarad a rendes újonczállítás­­ról, annak utóállítása, a törvényes eszközök alkal­mazásával, eszközlendő. Időközben helyébe a korosztály és sors­szám rende szerint, a legközelebb következő hadképes egyén sorozandó be. Azonban, a fősorozástól elmaradott távollevők tekintetbe vételével, a sorozásra felhívott legidő­sebb korosztályból és a legnagyobb sors-számok alatt besorozott hadkötelesek közül,­­ a­kik kü­lönben, ha az őket sors­ számuk szerint megelőző hadkötelesek megjelennek vala, a póttartalékba, illetőleg a honvédségbe jutottak volna,­­ annyi utóegyén jelölendő ki, a­hányan a fősorozástól el­maradott és sors­számuk szerint őket megelőző tá­vollevők közül a sorozási év végéig és a sorozó já­rás átlagos hadképességének aránya szerint, re­mélhetőleg be lesznek sorozhatók. Az idő, a meddig a hadköteles az elmulasztott hadkötelezettségnek utólagos teljesítésére szorít­ható, a betöltött 36 éves korig (1868: XL. tör­vényczikk 16. §-a) terjed ki. Az idézett t.-cz. 36. §-a helyett: 10. §. A tartalékosok, tartalékbeli szolgálatuk ideje alatt, háromszori, s legfölebb négy-négy hétig tartó fegyvergyakorlatra köteleztetnek. A tényleges szolgálatra tett minden behívás (1868: XL. törvényczikk 10. §-a) egy fegyver­gyakorlatul számittatik be. A hadi­tengerészetnek azon tartalékosai, a­kik a négy évi sorhadi szolgálati kötelezettségnek (ré­gibb 4. §., új 1. §.) tényleges szolgálatban tettek eleget, nem hívhatók be a fegyvergyakorlatokra. A fegyvergyakorlatokra be nem hívott tartalé­kosok és a póttartalékosok, az évenként őszszel tartandó ellenőrzési szemlén (tiszti bemutatáso­kon), a­melyek azonban egy napnál többet nem vehetnek igénybe, kötelesek megjelenni. A honvédség fegyvergyakorlatait és ellenőr­zési szemléit a honvédségről szóló törvények sza­bályozzák. Az idézett t.-cz. 39. §-a helyett: 11. §. A sorhadból a tartalékba, s a tartalékból, úgy­szintén a póttartalékból a honvédségbe való ren­des áthelyezés, a rangfokozatok megtartása mel­lett, nemkülönben a honvédségből való elbocsá­tás, a törvényszabta szolgálati évek (régibb 4. és 15- §§­, új 1. és 3. §§.) eltelte után, évenkint de­czember hava végével eszközöltetik. Háború esetében ezen áthelyezés, illetőleg el­bocsátás csak Ő Felsége a király rendeletére következhetik be. A nem tényleges állományba tett áthelyezés és az elbocsátás alkalmával, az illető egyén igazol­ványt kap. Az ezen igazolvány kiállítása körüli késedelem nem szolgálhat okul arra, hogy a tör­vényszerű időn túl, bárki is további szolgálatra kö­­teleztessék. Az idézett t.-cz. 40. §-a helyett: 12. §. Az elbocsátás a szolgálati kötelezettség betöl­tése előtt, csak azon esetben engedélyezendő : a) ha a besorozás törvényellenes volt; b) ha gyógyíthatatlan szolgálatképtelenség áll be; c) ha a katona az 1868: XL. törvényczikk 17. §-a­l-ső, 2-ik és 3-ik pontjaiban kijelölt egyik vagy másik viszonyba jut, vagy már besoroztatása idejében is oly viszonyok között volt, de mentes­ségi igényét kellő időben nem érvényesítette; d) ha a negyedik korosztályból utóegyén gya­nánt besorozott hadköteles, az ujoncz- és póttar­taléki jutaléknak és a honvédség legkisebb kiegé­szítési szükségletének fedezése után fölöslegessé válik. Béke idejében azon utóegyének, a­kik, mint fö­löslegesek, az ujonczjutalékon fölül esnek, a póttar­talékba,­­ azok pedig, a­kik szintén mint fölösle­gesek, a póttartaléki jutalékon fölül esnek, a hon­védségbe helyezendők át. A harmadik, vagy valamely magasabb korosz­tályba tartozó azon védkötelesek, a­kik a fentebbi c) pont értelmében bocsáttatnak el, ha a sorhadba vagy a póttartalékba voltak beosztva, a póttarta­lék nyilvántartásába,­­ ha pedig a honvédségből bocsáttatnak el, a honvédség nyilvántartásába he­lyeztetnek át. Azon esetben, ha a c) pont értelmében való elbo­csátásnak nem lehet helye, de különös tekintetbe vé­telt érdemlő családi viszonyok forognak fenn, béke idejére, a tartalékbeli és honvédségi fegyvergya­­korlatokon és ellenőrzési szemléken való megjele­nés kötelezettségének fentartása mellett, a szol­gálati idő eltelése előtt és soron kívül való szabad­ságolás engedélyezhető. Az idézett t.-cz. 41. §-a helyett: 13. §. A 40. §. (új 12. §.) a), b) és c) pontjai esetében, — föltéve, hogy a b) és c) pontokra vonatkozólag kétségen kívül igazolva van, hogy a hadképtelen­ség, illetőleg az utólagosan érvényesített elbocsá­tási czím, már az állományba vétel idejében (októ­ber 1-én) fennállott,­­ pótlegény állítandó. Az ujonczállítási év végéig elbocsátott ilyen egyénekért járó pótlegények, még ugyanazon év­ben állítandók ki, és­pedig, ha az ujonczjutalékban mutatkozik hiány, ezen hiány mérvéhez képest, a sors­számuk rende szerint legközelebb következő póttartalékosok helyeztetnek át a sorhadhoz. Azok, a­kiket az ily állítások körül hiba terhel, az illető kincstár részére, 20 frtnyi kártérítési átalányt tartoznak fizetni s ezen felül még a bün­tető törvény vagy a szolgálati szabályok szerint reájok háramló fenyítéknek is alá vannak vetve. A­ki törvényellenes besorozás következtében, saját hibáján kivül kárt szenved, jogosítva van azoktól, a­kik a hibát elkövették, kártérítést kö­vetelni. Az újoncz- és póttartaléki jutalékban különben mutatkozó bármely más hiány esetében, csak ak­kor állítandó ki a pótlegény, ha a hiány a sorozási év október hava­l-éig keletkezett. (Folytatjuk.) A magyar királyi igazságügyminiszer, Margita János nyíregyházi kir. törvényszéki írnokot, ugyanezen kir. törvényszékhez s­e­g­é­d­t­e­­lekkönyvvezetővé, Blesz József bonyhádi kir. járásbirósági írnokot pedig a szegzárdi kir. törvényszékhez iroda­tisztté, és Führing János jászberényi kir. törvényszéki dirnokot a jászberényi kir. törvényszékhez írnok­­k­á nevezte ki. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság, Balogh Károly ideiglenes minőségű Il-od osztályú ellen­őrt I. oszt. ellenőrré nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság, Devics István számgyakornokot, valamint Haraszthy Vil­mos, Mihalovics Ignácz és Kamarits Sándor adó­hivatali gyakornokokat, — utóbbit ideiglenes minő­ségben, II. oszt. adótisztekké nevezte ki. Sztrjezsenecz Károly hááni illetőségű jelenleg budapesti lakos papnövendék vezetéknevé­nek­­»Etele«-re kért átváltoztatása, I. évi 55.336. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. M­i­h­a­­­i­k Antal József bajai illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének »Mátrai«-ra kért át­változtatása, f. évi 55.409. számú belügyminis­teriumi rendelettel megengedtetett. Bihari Ferencz m. kir. honvédszázados és öcscse Bihari József budapesti lakosok vezeték­nevüknek »Bihar «-T& kért átváltoztatása, folyó évi 56.287. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. 2

Next