Budapesti Közlöny, 1882. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1882-10-19 / 240. szám
Azt, vájjon felhivandó-e és hol hivandó fel a negyedik korosztály, a honvédelmi miniszer, — esetleg a közös hadügyminiszerrel egyetértőleg, — határozza el. Mihelyt födözve lesz a kiegészítési szükséglet, a negyedik korosztályból való sorozás azonnal berekesztendő. A hadsereg és haditengerészet egyes csapataihoz, a besorozott hadkötelesek kívánságának lehető tekintetbe vétele mellett, az oda leginkább alkalmas hadkötelesek osztandók be. A hadseregbe besorozottak, az egészségügyi csapatok egyedüli kivételével, kizárólag csak magyar csapatokba osztandók be. Az újoncz- és póttartaléki jutalékoknak, úgyszintén a honvédség legkisebb kiegészítési szükségletének födözése után fenmaradó hadképesek, amennyiben ilyenek az első három korosztályban fordulnának elő, sorozójárásonként szintén a honvédséghez lesznek besorozandók. A póttartalékba, tekintet nélkül a korosztályra, amelybe tartoznak, egyiránt állandóan osztatnak be a hadkötelesek. A póttartalékosok felavatandók ugyan, s a szükséghez képest a hadsereg különféle csapatainak állományába fölveendők és nyolcz hét alatt katonailag kiképezendők, de azontúl, béke idejében, a nem tényleges szolgálati viszonyban hagyandók meg, az időszaki fegyvergyakorlatokra sem szoríthatók. Háború esetében ezen póttartalékosok, Ő Felsége a király rendeletére, a sorozási évfolyamok rende szerint és a legifjabb évfolyamon kezdve, az álló hadseregnek vagy a hadi tengerészeinek kiegészítésére fordítandók. A háború befejezése után pedig előbbi nem tényleges szolgálati viszonyukba helyeztetnek vissza. Azon hadkötelesek, akik az utolsó (harmadik, illetőleg negyedik) korosztályban a hadkötelezettség alól (1868: XL. törvényczikk 17. §-a) ideiglenesen fölmentettek, a legközelebbi magasabb korosztályba való átlépések alkalmával, sorsszámukhoz képest, a póttartaléknak, illetőleg a honvédségnek nyilvántartásába helyeztetnek át; és föltéve, hogy mentességi czimük folyvást fennáll, ezen nyilvántartásban azon év deczember hava 31-éig maradnak meg, amelyben életkoruk 30-ik, illetőleg 32-ik évét betöltik. Az idézett t.-cz. 33. §-a helyett: 9. §. Ha valamely hadköteles, aki sorsszámához képest, az álló hadseregbe (haditengerészetbe) vagy a póttartalékba, avagy a honvédségbe való belépésre van felhíva, elmarad a rendes újonczállításról, annak utóállítása, a törvényes eszközök alkalmazásával, eszközlendő. Időközben helyébe a korosztály és sorsszám rende szerint, a legközelebb következő hadképes egyén sorozandó be. Azonban, a fősorozástól elmaradott távollevők tekintetbe vételével, a sorozásra felhívott legidősebb korosztályból és a legnagyobb sors-számok alatt besorozott hadkötelesek közül, akik különben, ha az őket sors számuk szerint megelőző hadkötelesek megjelennek vala, a póttartalékba, illetőleg a honvédségbe jutottak volna, annyi utóegyén jelölendő ki, ahányan a fősorozástól elmaradott és sorsszámuk szerint őket megelőző távollevők közül a sorozási év végéig és a sorozó járás átlagos hadképességének aránya szerint, remélhetőleg be lesznek sorozhatók. Az idő, a meddig a hadköteles az elmulasztott hadkötelezettségnek utólagos teljesítésére szorítható, a betöltött 36 éves korig (1868: XL. törvényczikk 16. §-a) terjed ki. Az idézett t.-cz. 36. §-a helyett: 10. §. A tartalékosok, tartalékbeli szolgálatuk ideje alatt, háromszori, s legfölebb négy-négy hétig tartó fegyvergyakorlatra köteleztetnek. A tényleges szolgálatra tett minden behívás (1868: XL. törvényczikk 10. §-a) egy fegyvergyakorlatul számittatik be. A haditengerészetnek azon tartalékosai, akik a négy évi sorhadi szolgálati kötelezettségnek (régibb 4. §., új 1. §.) tényleges szolgálatban tettek eleget, nem hívhatók be a fegyvergyakorlatokra. A fegyvergyakorlatokra be nem hívott tartalékosok és a póttartalékosok, az évenként őszszel tartandó ellenőrzési szemlén (tiszti bemutatásokon), amelyek azonban egy napnál többet nem vehetnek igénybe, kötelesek megjelenni. A honvédség fegyvergyakorlatait és ellenőrzési szemléit a honvédségről szóló törvények szabályozzák. Az idézett t.-cz. 39. §-a helyett: 11. §. A sorhadból a tartalékba, s a tartalékból, úgyszintén a póttartalékból a honvédségbe való rendes áthelyezés, a rangfokozatok megtartása mellett, nemkülönben a honvédségből való elbocsátás, a törvényszabta szolgálati évek (régibb 4. és 15- §§, új 1. és 3. §§.) eltelte után, évenkint deczember hava végével eszközöltetik. Háború esetében ezen áthelyezés, illetőleg elbocsátás csak Ő Felsége a király rendeletére következhetik be. A nem tényleges állományba tett áthelyezés és az elbocsátás alkalmával, az illető egyén igazolványt kap. Az ezen igazolvány kiállítása körüli késedelem nem szolgálhat okul arra, hogy a törvényszerű időn túl, bárki is további szolgálatra köteleztessék. Az idézett t.-cz. 40. §-a helyett: 12. §. Az elbocsátás a szolgálati kötelezettség betöltése előtt, csak azon esetben engedélyezendő : a) ha a besorozás törvényellenes volt; b) ha gyógyíthatatlan szolgálatképtelenség áll be; c) ha a katona az 1868: XL. törvényczikk 17. §-al-ső, 2-ik és 3-ik pontjaiban kijelölt egyik vagy másik viszonyba jut, vagy már besoroztatása idejében is oly viszonyok között volt, de mentességi igényét kellő időben nem érvényesítette; d) ha a negyedik korosztályból utóegyén gyanánt besorozott hadköteles, az ujoncz- és póttartaléki jutaléknak és a honvédség legkisebb kiegészítési szükségletének fedezése után fölöslegessé válik. Béke idejében azon utóegyének, akik, mint fölöslegesek, az ujonczjutalékon fölül esnek, a póttartalékba, azok pedig, akik szintén mint fölöslegesek, a póttartaléki jutalékon fölül esnek, a honvédségbe helyezendők át. A harmadik, vagy valamely magasabb korosztályba tartozó azon védkötelesek, akik a fentebbi c) pont értelmében bocsáttatnak el, ha a sorhadba vagy a póttartalékba voltak beosztva, a póttartalék nyilvántartásába, ha pedig a honvédségből bocsáttatnak el, a honvédség nyilvántartásába helyeztetnek át. Azon esetben, ha a c) pont értelmében való elbocsátásnak nem lehet helye, de különös tekintetbe vételt érdemlő családi viszonyok forognak fenn, béke idejére, a tartalékbeli és honvédségi fegyvergyakorlatokon és ellenőrzési szemléken való megjelenés kötelezettségének fentartása mellett, a szolgálati idő eltelése előtt és soron kívül való szabadságolás engedélyezhető. Az idézett t.-cz. 41. §-a helyett: 13. §. A 40. §. (új 12. §.) a), b) és c) pontjai esetében, — föltéve, hogy a b) és c) pontokra vonatkozólag kétségen kívül igazolva van, hogy a hadképtelenség, illetőleg az utólagosan érvényesített elbocsátási czím, már az állományba vétel idejében (október 1-én) fennállott, pótlegény állítandó. Az ujonczállítási év végéig elbocsátott ilyen egyénekért járó pótlegények, még ugyanazon évben állítandók ki, éspedig, ha az ujonczjutalékban mutatkozik hiány, ezen hiány mérvéhez képest, a sorsszámuk rende szerint legközelebb következő póttartalékosok helyeztetnek át a sorhadhoz. Azok, akiket az ily állítások körül hiba terhel, az illető kincstár részére, 20 frtnyi kártérítési átalányt tartoznak fizetni s ezen felül még a büntető törvény vagy a szolgálati szabályok szerint reájok háramló fenyítéknek is alá vannak vetve. Aki törvényellenes besorozás következtében, saját hibáján kivül kárt szenved, jogosítva van azoktól, akik a hibát elkövették, kártérítést követelni. Az újoncz- és póttartaléki jutalékban különben mutatkozó bármely más hiány esetében, csak akkor állítandó ki a pótlegény, ha a hiány a sorozási év október haval-éig keletkezett. (Folytatjuk.) A magyar királyi igazságügyminiszer, Margita János nyíregyházi kir. törvényszéki írnokot, ugyanezen kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé, Blesz József bonyhádi kir. járásbirósági írnokot pedig a szegzárdi kir. törvényszékhez irodatisztté, és Führing János jászberényi kir. törvényszéki dirnokot a jászberényi kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság, Balogh Károly ideiglenes minőségű Il-od osztályú ellenőrt I. oszt. ellenőrré nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság, Devics István számgyakornokot, valamint Haraszthy Vilmos, Mihalovics Ignácz és Kamarits Sándor adóhivatali gyakornokokat, — utóbbit ideiglenes minőségben, II. oszt. adótisztekké nevezte ki. Sztrjezsenecz Károly hááni illetőségű jelenleg budapesti lakos papnövendék vezetéknevének»Etele«-re kért átváltoztatása, I. évi 55.336. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Mihaik Antal József bajai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Mátrai«-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.409. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Bihari Ferencz m. kir. honvédszázados és öcscse Bihari József budapesti lakosok vezetéknevüknek »Bihar «-T& kért átváltoztatása, folyó évi 56.287. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. 2