Budapesti Közlöny, 1883. március (17. évfolyam, 48-73. szám)

1883-03-24 / 68. szám

A pénzbüntetés behajthatlansága esetében el­zárás alkalmazandó; ez okból a pénzbüntetés megállapításánál egyúttal az a helyett alkalma­zandó elzárás tartama is meghatározandó. Ezen átváltoztatásnál két forintot fölül nem haladó pénzbüntetés helyett 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapítható meg. K­ét forinttól tíz forintig egy napi, azon fölül pedig minden tíz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítandó meg. 13. §. A kihágásoknál mint első fokú hatóság, me­gyékben a szolgabíró, törvényhatósági joggal fel­ruházott városokban és a fővárosban a polgár­­mester, mint másodfokú hatóság az illető közigaz­gatási bizottság, mint harmadfokú hatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer dönt. A bírságpénzek esetről esetre az illető kir. adó­hivatalnak átszolgáltatandók. A­z ekként befolyó és a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi minister tárczájának javára be­vételezendő összeg a nevezett minister által a je­len törvényben meghatározott intézkedéseknek végrehajtása folytán fölmerülő költségeknek fede­zésére fordittassék. 14. §. A­z 1876. évi XXIX és 1880. évi II. törvény­­czikkek hatályon kívül helyeztetnek. 15. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a pénzügyi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáznyolczvan­­harmadik évi márczius hó tizenhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére, Stáhly György veszprém­megyei, Koós Ferencz brassómegyei, és Nemes Lajos zemplénmegyei tanfelügye­lőknek, a népoktatás előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1883. évi márczius hó 19-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott, pasan-brdói lovag Limaié György vezérőrnagy­nak, a 62. gy.-dandár parancsnokának, a jól meg­érdemelt nyugalomba helyezését saját kértére el­rendelni, neki ez alkalomból a czímzetes altábor­nagy­i jelleget díjmentesen adományozni, s ezen­felül megparancsolni, hogy sokévi és kötelességhű szolgálatai elismeréséül, a legfő megelégedés kife­jezése tudtára adassék; továbbá: gróf Liechtenber g-Mór daxt-Schneeberg Arthur vezérőrnagynak, a 17. lovas-dandár parancsnoká­nak, hasonló minőségben a 62. gy.-dandárhoz át­helyezését elrendelni; azután elrendelni: Kreysky Venczel ezredesnek, a 2. sz. vonat­ezred parancsnokának nyugalmaztatását saját kértére; Rödiger János alezredesnek az 1. sz. vonatez­redtől — a 2. számúhoz áttételét; Reutter Károly 1. sz. dragonyos-ezredbeli alez­redesnek a felülvizsgálat következtében a csapat­szolgálatra képtelen, de helyi szolgálatra alkal­mas« gyanánt nyugalmaztatását; Slaup Gyula tüzértörzsbeli alezredesnek és péterváradi vártüzérigazgatónak, a felülvizsgálat alapján »csapatszolgálatra képtelen, de helyi szol­gálatra alkalmas« gyanánt nyugalmaztatását; Czeike Ármin korvett-kapitánynak tengerészeti helyi alkalmazásba való áthelyezését, és Zawilski László 1. oszt. századosnak az 56. sz. gy.­ezredtől — őrnagyi helyi alkalmazásra való előjegyzését; továbbá: gróf Wolkenstein Oswaldnak az előbb viselt főhadnagyi rangot, még pedig szolgálaton kívüli viszonyban legfelső kegyelemből újra adomá­nyozni , azután f. évi április hó 1-ével kinevezni, főorvosokká a tartalékban: dr. Feldmann Manó tart. segédorvost a krakói 15. sz. helyőrségi kórháztól,­­ a kassai 20. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Capello Osvino tart. segédorvos-helyettest az innsbrucki 10. sz. helyőrségi kórházhoz, valamint a következő tart. 1. oszt. kat. orvos­növendékeket : dr. Benedek Ferenczet, a budapesti 17. sz. hely­őrségi kórháztól — a 86. sz. gy.-ezredhez; dr. Stieglitz Dávidot, a badeni 3. sz. helyőrségi kórháztól — a 102. sz. gy.-ezredhez; dr. Klimek Alajost, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Hirsch Józsefet, a nagyszebeni 22. sz. helyőr­ségi kórháztól — a 82. sz. gy.-ezredhez; dr. Mester Gyulát, a kassai 20. sz. helyőrségi kórháztól, — az 52. sz. gy.-ezredhez; dr. Basch Károlyt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórháztól — a 28. sz. gy.­ezredhez; dr. Wegrzynowski Lászlót, a krakói 15. sz. hely­ őrségi kórháztól — az 1. sz. dzsidás-ezredhez; s­egéd-orvosokká: a következő tényleg szolgáló 2. oszt. kát. orvos­növendékeket : dr. Schönbaum Adolfot, a prágai 11. sz. helyőr­ségi kórházhoz; dr. Szabó Mórt, dr. Rényi Bélát, és dr. Marikovszky Istvánt, — mindhármat a bu­dapesti 16. sz. helyőrségi kórházhoz; továbbá: dr. Maier Alfréd 2. oszt. kat. orvosnövendéket, az összes orvosi tudományok tudorát, —főorvossá a közös hadsereg tényleges állományába kine­vezni ; végül: Wall Lipót 2. oszt. fő­hadbiztosnak a közös had­­ügyministerium szóig. állományából a jól megérde­melt nyugalomba helyezését saját kérelmére elren­delni és megparancsolni, hogy ez alkalomból, sok­évi kötelességhű szolgálatai elismeréséül a leg­felső megelégedés kifejezése tudtára adassék. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, folyó évi márczius hó 17-én kelt legi. elhatározásával: Ribiczey Kornél szepes-szombati, és dr. Philippy Ödön késmárki kir. járásbirósági albiráknak sa­ját kérelmükre leendő kölcsönös áthelyeztetésüket legk. megengedni méltóztatott. 2 A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, az 1885. évben Budapesten tartan­dó országos általános kiállításról szóló 1883. évi XII. törvényezikk által nyert felhatalmazás foly­tán, úgy nemkülönben az ezen törvényczikk alap­ján megalakítandó kiállítási országos bizottság szervezési szabályai értelmében, a kiállítási orsz. bizottság tagjaivá kinevezte: gróf Andrássy Aladárt, gróf Apponyi Albert orsz. képviselőt, Harkányi Frigyes czímz. minis­­teri tanácsos, orsz. képviselőt, Hegedűs Sándor orsz. képviselőt, Helfy Ignácz orsz. képviselőt, Ipolyi Arnold v. k. t. tanácsos, püspököt, gróf Keglevics Istvánt, Lederer Sándor gyárost, Mechwart Andrást, a Granz-féle gyár igazgatóját, őrgróf Palavicini Edét, budahegyi Pauer Leót, a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvény­társa­ság igazgatóját, Pulszky Ferenczet, a múzeumok igazgatóját, dr. Szvetenay Miklós kir. tan., kama­rai titkárt, Tolnay Lajost a m. kir. államvasutak vezérigazgatóját, erényi Ullmann Lajost, a Duna­­gőzhajózási társaság forgalmi igazgatóját, lovag Ybl Miklós műépítészt, és gróf Zichy Nándort. A m­. kir. igazságügyminister, dr. Heil Fausztin eperjesi kir. alügyészt hasonló minőségben a bu­dapesti kir. ügyészséghez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister, Puscariu Zacha­rias segesvári kir. járásbirósági joggyakornokot az erzsébetvárosi kir. törvényszékhez írnokká ne­vezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 11,935. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy ,Bács-Bodrog megye területéhez tartozó Uj-Szivácz községben, a folyó évi április hó 2. és 3-ára eső országos vásár ez évben kivé­­telesen ugyanazon hó 8. és 9-én tartassák meg. Tolna megyébe kebelezett » Tolna-Kónyi« köz­ségben f. évi április hó 1-én kir. postahivatal lép életbe, mely naponkint egyszer közlekedő küldöncz­­kocsipostajárat utján a tamási és tolna­szántói postahivatallal lesz összekötve. K­ézbesítési kerületébe Kónyi község osztatik be, mely eddig a tamási postahivatal kézbesítési kerületébe tartozott. E­zen új postahivatal fel van hatalmazva le­vél- és 10 kilogramm súlyig terjedő kocsiposta­küldemények felvételére és kézbesítésére, továbbá posta-utalványok felvételére és kifizetésére még­pedig az osztrák-magyar birodalomban, vala­mint Belgium, Észak-Amerika egyesült államai, Francziaország és Algéria, Luxemburg, Németal­föld, Németország és Helgoland, Olaszország, Hu­m­­enia, Tunis, San-Marino és Svájczczal, valamint a Konstantinápoly, Saloniki, Bejrut, Smyrna és Alexandriában székelő cs. és k. postahivatalokkal való forgalomban 200 írtig, továbbá utánvételes küldemények felvétele és kézbesítésére, és pedig az osztrák-magyar birodalomban 200 frtig, Németor­szág, Luxemburg, Helgoland és Svájczba 75 frt erejéig; végre az osztrák-magyar monarchia bel­­fogalmában postai megbízások útján 200 firt erejéig terjedő összeg beszedésére.

Next