Budapesti Közlöny, 1883. március (17. évfolyam, 48-73. szám)

1883-03-24 / 68. szám

A pénzbüntetés behajthatlansága esetében el­zárás alkalmazandó; ez okból a pénzbüntetés megállapításánál egyúttal az a helyett alkalma­zandó elzárás tartama is meghatározandó. Ezen átváltoztatásnál két forintot fölül nem haladó pénzbüntetés helyett 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapítható meg. Két forinttól tiz forintig egy napi, azon fölül pedig minden tiz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítandó meg. 13. §. A kihágásoknál mint első fokú hatóság, me­gyékben a szolgabiró, törvényhatósági joggal fel­ruházott városokban és a fővárosban a polgár- mester, mint másodfokú hatóság az illető közigaz­gatási bizottság; mint harmadfokú hatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister dönt. A bírságpénzek esetről esetre az illető kir. adó­hivatalnak átszolgáltatandók. Az ekként befolyó és a földmivelés*, ipar- és kereskedelemügyi minister tárczájának javára be­vételezendő összeg a nevezett minister által a je­len törvényben meghatározott intézkedéseknek végrehajtása folytán fölmerülő költségeknek fede­zésére fordittaBsék. 14. §. Az 1876. évi XXIX és 1880. évi II. törvény- czikkek hatályon kívül helyeztetnek. 15. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a pénzügyi minister bizatik meg. Mi e tőrvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall- ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezemyolczszáznyolczvan- harmadik évi márczius hó tizenhatodikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Tisza Kálmán, s. k Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére, Stáhly György veszprém­megyei, Koos Ferencz brassómegyei, és Nemes Lajos zemplénmegyei tanfelügye­lőknek, a népoktatás előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1883. évi márczius hó 19-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott: pasan-brdói lovag Limaié György vezérőrnagy­nak, a 62. gy.-dandár parancsnokának, a jólmeg­érdemelt nyugalomba helyezését saját kértére el­rendelni, neki ez alkalomból a czimzetes altábor­nagy i jelleget díjmentesen adományozni, s ezen­felül megparancsolni, hogy sokévi és kötelességhü szolgálatai elismeréséül, a legf. megelégedés kife­jezése tudtára adassék; továbbá: gróf Liechtenber g-Mór daxt-Schneeberg Arthur vezérőrnagynak, a 17. lovas-dandár parancsnoká­nak, hasonló minőségben a 62. gy.-dandárhoz át­helyezését elrendelni; azután elrendelni: Kreysky Venczel ezredesnek, a 2. sz. vonat­ezred parancsnokának nyugalmaztatását saját kértére; Rödiger János alezredesnek az 1. sz. vonatez­redtől — a 2. számúhoz áttételét; Reutter Károly 1. sz. dragonyos-ezredbeli alez­redesnek a felülvizsgálat következtében »csapat­szolgálatra képtelen, de helyi szolgálatra alkal­mas« gyanánt nyugalmaztatását; Slaup Gyula tüzértörzsbeli alezredesnek és péterváradi vártüzérigazgatónak, a felülvizsgálat alapján »csapatszolgálatra képtelen, de helyi szol­gálatra alkalmas« gyanánt nyugalmaztatását; Czeike Armin korvett-kapitánynak tengerészeti helyi alkalmazásba való áthelyezését, és Zawilski László 1. oszt. századosnak az 56. sz. gy.-ezredtől — őrnagyi helyi alkalmazásra való előjegyzését; továbbá: gróf Wolkenstein Osvaldnak az előbb viselt főhadnagyi rangot, még pedig szolgálaton kívüli viszonyban legfelső kegyelemből újra adomá­nyozni ; azután f. évi április hó 1-ével kinevezni: főorvosokká a tartalékban: dr. Feldmann Manó tart. segédorvost a krakói 15. sz. helyőrségi kózháztól, — a kassai 20. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Capello Osvino tart. segédorvos-helyettest az innsbrucki 10. sz. helyőrségi kórházhoz; valamint a következő tart. 1. oszt. kát. orvos­növendékeket : dr. Benedek Ferenczet, a budapesti 17. sz. hely­őrségi kórháztól — a 86. sz. gy.-ezredhez; dr. Stieglitz Dávidot, a badeni 3. sz. helyőrségi kórháztól — a 102. sz. gy.-ezredhez; dr. Klimek Alajost, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Hirsch Józsefet, a nagyszebeni 22. sz. helyőr­ségi kórháztól — a 82. sz. gy.-ezredhez; dr. Mester Gyulát, a kassai 20. sz. helyőrségi kórháztól, — az 52. sz. gy.-ezredhez; dr. Basch Károlyt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórháztól — a 28. sz. gy.-ezredhez; dr. Wegrzynowski Lászlót, a krakói 15. sz. hely­őrségi kórháztól — az 1. sz. dzsidás-ezredhez; segéd-orvosokká: a következő tényleg szolgáló 2. oszt. kát. orvos­növendékeket : dr. Schönbaum Adolfot, a prágai 11. sz. helyőr­ségi kórházhoz; dr. Szabó Mórt, dr. Rényi Bélát, és dr. Marikovszky Istvánt, — mindhármat a bu­dapesti 16. sz. helyőrségi kórházhoz; továbbá: dr. Maier Alfréd 2. oszt. kát. orvosnövendéket, az összes orvosi tudományok tudorát, —főorvossá a közös hadsereg tényleges állományába kine­vezni ; végül: Wall Lipót2. oszt. fő-hadbiztosnak aközöshad- ügyministerium szóig, állományából a jólmegérde­melt nyugalomba helyezését saját kérelmére elren­delni és megparancsolni, hogy ez alkalomból, sok­évi kötelességhü szolgálatai elismeréséül a leg­felső megelégedés kifejezése tudtára adassék. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, folyó évi márczius hó 17-én kelt legf. elhatározásával: Ribiczey Kornél szepes-szombati, és dr. Philippy 2 Ödön késmárki kir. járásbirósági albiráknak sa­ját kérelmükre leendő kölcsönös áthelyeztetésüket legk. megengedni méltóztatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, az 1885. évben Budapesten tartan­dó országos általános kiállításról szóló 1883. évi XII. törvényezikk által nyert felhatalmazás foly­tán, úgy nemkülönben az ezen törvényezikk alap­ján megalakítandó kiállítási országos bizottság szervezési szabályai értelmében, a kiállítási orsz. bizottság tagjaivá kinevezte: gróf Andrássy Aladárt, gróf Apponyi Albert orsz. képviselőt, Harkányi Frigyes czimz. minis- téri tanácsos, orsz. képviselőt, Hegedűs Sándor orsz. képviselőt, Helfy Ignácz orsz. képviselőt, Ipolyi Arnold v. b. t. tanácsos, püspököt, gróf Keglevics Istvánt, Lederer Sándor gyárost, Mechwart Andrást, a Granz-féle gyár igazgatóját, őrgróf Palavicini Edét, budahegyi Pauer Leót, a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvény társa­ság igazgatóját, Pulszky Ferenczet, a múzeumok igazgatóját, dr. Szvetenay Miklós kir. tan., kama­rai titkárt, Tolnay Lajost a m. kir. államvasutak vezérigazgatóját, erényi Ullmann Lajost, a Duna- gőzhajózási társaság forgalmi igazgatóját, lovag Ybl Miklós műépítészt, és gróf Zichy Nándort. A in. kir. igazságügyminister, dr. Heil Fausztin eperjesi kir. alügyészt hasonló minőségben a bu­dapesti kir. ügyészséghez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister, Puscariu Zacha­rias segesvári kir. járásbirósági joggyakomokot az erzsébetvárosi kir. törvényszékhez írnokká ne­vezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m, kir. minister, f. évi 11,935. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy ,Bács-Bodrogmegye területéhez tartozó Uj-Szivácz községben, a folyó évi április hó 2. és 3-ára eső országos vásár ez évben kivé* telesen ugyanazon hó 8. és 9-én tartassák meg. Tolnamegyébe kebelezett » Tolna-Kónyi« köz­ségben f. évi április hó 1-én kir. postahivatal lép életbe, mely naponkint egyszer közlekedő küldöncz- kocsipostajárat utján a tamási és tolna-szántói postahivatallal lesz összekötve. Kézbesitési kerületébe Kónyi község osztatik be, mely eddig a tamási postahivatal kézbesitési kerületébe tartozott. Ezen uj postahivatal fel van hatalmazva le­vél- és 10 kilogramm súlyig terjedő kocsiposta­küldemények felvételére és kézbesítésére, továbbá posta-utalványok felvételére és kifizetésére még pedig az osztrák-magyar birodalomban, vala­mint Belgium, Eszak-Amerika egyesült államai, Francziaország és Algéria, Luxemburg, Németal­föld, Németország és Helgoland, Olaszország, Hu­ni enia, Tunis, San-Marino és Svájczczal, valamint a Konstantinápoly, Saloniki, Beyrut, Smyrna és Alexandriában székelő cs. és k. postahivatalokkal való forgalomban 200 írtig, továbbá utánvételes küldemények felvétele és kézbesítésére, és pedig az osztrák-magyar birodalomban 200 írtig, Németor­szág, Luxemburg, Helgoland és Svájczba 75 frt erejéig; végre az osztrák-magyar monarchia bel- fogalmában postai megbízások utján 200 firt erejéig terjedő összeg beszedésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék