Budapesti Közlöny, 1884. október (18. évfolyam, 227-253. szám)
1884-10-10 / 235. szám
235. szám. Péntek, október 10. Budapest, 1884. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. «a»——■—— ■■ ■ SZERKESZI ŐSÉDI IRODA I IV. kerület, hatvaiy-utczi 7. zsám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetés] Arik: naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre...................................10 » Negyedévre ...... 5 Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal elölelsően bekilldetnek , még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig & frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. B-'~.......... ...................................................L-~------------------ Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás-és közoktatásügyi magyar miniszerem előterjesztésére, dr. Szely Lajos győri székesegyházi kanonoknak s az ottani nagyobb papnövelde igazgatójának, a Bold. Szüz-Máriáról nevezett biersi czimzetes apátságot adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1884. évi szeptember hó 30-dikán. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A m. kir. ministerelnök, a fővárosi közmunkák tanácsánál alkalmazott Trautmann Ottó kir. mérnököt másodosztályú ministeri mérnökké, és Bakos János Budapest fővárosi mérnököt a fővárosi közmunkák tanácsához kir. mérnökké nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Deininger Imre m.-óvári gazd. akadémiai tanárt, ideigl. minőségben a keszthelyi gazd. tanintézet igazgatójává nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, Mészáros Károly okleveles társulati mérnököt, a m. kir. államépitészeti hivatalok létszámába kir. mérnökké nevezte ki. Deutsch Gyula nagykárolyi illetőségű homoródi lakos vezetéknevének »D«ni«-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.072. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. TJ tanítás a felekezeti középiskolák meglátogatása és azokban a főfelügyeleti jog gyakorlása iránt. (Folytatása és vége.) 11 §Joga lévén az államkormánynak, a törvény 48. §. d) pontja értelmében, megvizsgáltatni és megbíráltatni a felekezeti középiskolákban használt tankönyveket azon szempontból: nem foglalnak-e magukban állam-, alkotmány- vagy törvényellenes tanokat vagy tételeket? valamint a törvény 50. § a értelmében ellenőrizni: nincs-e az iskolákban valamely államellenes irányzat ? — ennélfogva a felekezeti iskolák meglátogatására kiküldött miniszeri megbízottnak különös kötelessége a használt tankönyveket, legyenek azok nyomtatásban vagy kéziratban, úgyszintén a tanárok előadásait és a tanulók feleleteit is, állami szempontból gondosan megfigyelni s ha e tekintetből valami kifogásolhatót talál, azt jelentésében kiemelni, hogy a minister a szükséges óvó vagy megtorló intézkedéseket megtehesse. 12. §. Látogatása befejeztével kérte föl a miniszeri megbízott az intézet igazgatóját, hogy a tanári testületet hívja össze bizalmas értekezletre, amelyen ő észleleteit elmondva, az általa netán tapasztalt hiányok közül azokat, melyeken az igazgató és a tanárok maguk közvetlenül segíthetnek, előadhassa s jóakarólag figyelmükbe ajánlhassa. 13. §. Mindazokról, amiket a fentebbi pontok szerint megvizsgált, észleleteiről és tapasztalatairól, a miniszeri megbízott részletes jelentést teend a vallás- és közoktatásügyi ministernek. Jelentésében a fentebb részletezett szempontokat s átalában a törvénynek a felekezeti iskolákra vonatkozó összes határozmányait szem előtt tartva, kiterjeszkedik az intézet összes állapotaira, egészben és részletesen , különösen az orvoslandó hiányokra, melyek a ministernek a felekezeti főhatóságnál teendő intézkedést igényük. Ha valamely intézet átalában a törvény követelményeinek meg nem felel, annak megintése iránt (53. § ) előterjesztést tesz a ministernek. Ha a ministeri megbízott látogatása különböző felekezeti főhatóságok alatt álló iskolákra terjed ki, külön jelentést ad mindegyik főhatóság iskolájáról (vagy iskoláiról), ugyeszintén a tanév tartama alatt — melyre megbizzása szól — ismételt látogatásáról mindannyiszor külön jelentést kell adnia. 14. §. Az iskoláknak évközi rendes meglátogattatásán kívül joga lévén a ministernek kirendelt megbízottja által a fekezeti középiskolák nyilvános vizsgálatain is jelen lehetni (46. §), e végből a ministeri megbízott, amennyire csak lehetséges, mindazon iskoláknak — melyekre megbízatása kiterjed — nyilvános vizsgálatain is (ide nem értve az érettségieket, melyekről külön utasítás szól) megjelen, vagy úgy intézi dolgát, hogy évközi látogatásai egyike a nyilvános vizsgálat idejére essék. A nyilvános vizsgálatok az egész tanfolyam tanítási eredményének feltüntetésére szolgálván, a miniszeri biztos éber figyelemmel kiséri e vizsgálatokon az egész tanítás eredményét, nevezetesen: felölelték s feldolgozták-e a tanárok a kiszabott egész tananyagot ? s a tanítás eredménye, egészben és átlag, megfelel-e a tanterv által kitűzött czélnak s a jogos várakozásoknak? A nyilvános vizsgálatokon való részvételről is külön jelentés teendő a ministerhez. 15. §. Ha valamely ministeri megbízott ugyanazon iskola (vagy iskolák) meglátogatására, egymást követő két vagy több tanévben, vagy hosszabb időközben, ismételt megbízást nyer: főgondját annak megfigyelésére kellene fordítania: minő haladás észlelhető az intézetben előbbi látogatásai óta ? Figyelembe vétettek-e észrevételei s jóakaró tanácsai, melyeket részint a tanári testülettel közölt vala, részint a ministerhez intézett jelentés útján a felekezeti főhatóság figyelmébe ajánlott ? Orvosoltattak-e a hiányok s történt-e valamit az intézet szellemi és anyagi gyarapodására ? És ha nem, váljon a tanárok és az intézők jóakaratán vagy az anyagi eszközök elégtelenségén múlt-e az ? Ez összehasonlító kérdésekre kellene a minisziterhez intézendő újabb jelentésében felelnie, különösen abban az esetben, ha az intézet — az 53. §. értelmében — már egy vagy két ízben megintetett. ■ Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő* van csatolva. Pályázat. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium a szőlőmivelés- és pinczekezelésben elméleti és gyakorlati ismeretekkel biró egyéneknek alkalmat kíván nyújtani arra, hogy magukat borászati vándortanítókká és vinczellérképezdei tanítókká kiképezhessék. Az érintett minősítéssel bíró egyének kiképeztetése az érdiószegi vinczellérképezdén, az e végre berendezett s I. évi november hó 1-től egy évre terjedő tanfolyamon, államköltségen történik. Az illető tanítójelölt a kiképeztetés tartama alatt 600 frt ösztöndíjban és 150 frt lakbérátalányban részesül. A tanfolyamot kellő sikerrel végzett tanító-jelöltek, mint vinczellérképezdei tanítók és vándor- tanítók alkalmaztathattak, amennyiben ily állomások üresedésbe jönnek, vagy újból szerveztetek. Megjegyeztetik azonban, hogy e részben a ministérium mi kötelezettséget sem vállal, ellenben a tanfolyamaot államköltségen végzett tanulók köteleztetek arra, hogy ha kivántatnék, szakmájába vágó állomást elfogadjanak. A pályázni óhajtók felhivatnak, hogy végzett tanulmányaikat és gyakorlati ismereteiket igazoló okmányokkal fölszerelt folyamodványukat legkésőbb 1. évi október hó 20-áig a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi ministériumhoz nyújtsák be. Az okmányok alapján elfogadott tanítójelöltek azonnal, tehát már október hó folyamában, az érdiószegi intézetnél jelentkezni, s ott november és deczember hónapokat tölteni tartoznak. E két hó próbaidőnek tekintetik, melynek végeztével, ha az illetők megfelelő haladást nem tanúsítottak, vagy a pályára nézve kellő képességet nem mutatnak, az ösztöndíj élvezetétől elesnek. E két hóra nézve havi 50 főt élelmezési dij engedélyeztetik. Kelt Budapesten, 1884. évi október hó 7-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumtól. A m. kir. belügyminister megengedte, hogy Jász-Nagykun-Szolnokmegye tiszai alsó szolgabirói járásában levő és ezidáig közigazgatási tekintetben Csépa községhez tartozó Szelevény puszta, nagyközségi szervezettel önálló községgé alakulhasson. A soproni magán betegápolda alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 52,633. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A zsenynyevidéki (Vasmegye) önkéntes tűzoltóegylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, I. évi 54,081. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A körmendi (Vasmegye) atlétikai klub alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 54.082. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak.